Esti Hírlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

NAPTÁR Október 23, vasárnap, Gyöngyi' n­aPia“ A Nap kél 6.14, nyugszik 16.42 órakor. A Hold kél 9.20, nyug ■szikHoi órakor,­­ október 24 nettó, Salamon napja. A Nap ke­­.16, nyugszik 16.41 órakor, a Hold kel 10.26, nyugszik 19.56 órakor. Egy kisbalta panasza Történelemelőtti családból származom, boldog elődöm, a Kőbalta a diluviumban az ős­ember fegyvertársa volt cera­­tosaurusok ellen vívott harcai­ban, atyai nagyatyám, a Fejsze büszke erdőket irtott Márama­­rosban, és szegény magam az ősember korcs utódainak min­denesévé süllyedtem. Én verem be a szöget, ha új kép kerül a falra, mert kala­pács nincs a háznál, és engem szid kétbalkezes gazdám, ha a szeg feje helyett a körmére csapdos. Én vagyok a feszítő­vas, amikor meglazul és fel kell szedni a konyha cement­lapjait és nyelemmel kavarják a maltert annak visszaragasztá­­sához. Én vagyok az ásó, ha a kertben facsemetét ültetnek el, mert kiskertjük van, de szer­számuk hozzá semmi, velem nyesik az ágakat, s velem fa­ragtatnak karót a léckerítésbe. Velem törik föl télen a befa­gyott dézsa jegét és velem emeltetik az ajtót, amikor ken­ni kell a nyikorgó zsanérokat. Bontottam falat és vakolatot, törtem követ, meszet, sőt, hasz­nálták fanyelemet harisnya­­stoppoláshoz is. Velem trancsí­­roztatják föl vasárnap a csir­két, vágtam már pulykanyakat is, és a minap este én kísértem reszkető gazdámat az előszobá­ba, amikor odakint a kutya ugatott, és asszonyom azt súg­ta férjének: Lajos, nézz ki, va­laki jár az udvaron. (Egy macs­ka volt.) Török borsot, török cukrot, tizenöt szerszám munkáját végzem hűséggel, szorgalom­mal, becsülettel, és mi a hála? Az, hogy tegnap gazdasszo­­nyom dühösen vágott oda, és azt mondta: — Ezt a vacak baltát már semmire sem lehet használni, olyan az éle, mint a bot! Mert velem csináltatnak a világon mindent, évek óta nyúznak, zúznak, koptatnak, nyaggatnak, és ne adj isten, hogy ezenközben csak egyszer is­­ megélesítettek volna. Kisjó Kőbánya zöldövezetének bő­vítésére újabb terveket készí­tett a kerületi tanács. Erdősá­­vot telepítenek a kerület köré, parkosítják a téglagyári ta­vak környékét. A trolibuszok fogantyúi esős időben sem fáznak ezután. A nyáron kiszáradt, összetörede­zett szigeteléseket megjavítot­ták, a fogantyúkat műanyag­gal vonták be, s minden troli­buszon úgynevezett földelő lán­cot szereltek fel. Kísérleteznek automatikus berendezéssel is, amely az áramszedőnél kikap­csolja az áramot, ha a trolibusz a megállóban áll. Sztálinvárosban eddig mint­egy 150 000 hazai és 10 000 kül­földi vendég járt ebben az év­ben. A város idegenforgalma jóval nagyobb volt az előző évinél. A Német Demokratikus Köztársaság budapesti nagykö­vetsége szombaton délben a margitszigeti Nagyszállóban baráti találkozót rendezett a berlini Deutsches Theater ve­zető művészeinek részvételével. A magyar és a német kulturá­lis élet képviselőinek találko­zója szívélyes, baráti légkör­ben zajlott le. Fekete ribizke nemesítésével kísérleteznek a fertődi kutató­­intézetben. A citromnál több C-vitamint tartalmazó, külföl­dön igen keresett gyümölcs nagyüzemi termesztésének le­hetőségeit vizsgálják. A pitvarosi cirkuszi baleset­ről szóló tudósításunkban té­vesen szerepelt a Budapesti Nagycirkusz. A cirkuszi elő­adást magán-artistatársulat rendezte. V. évfolyam, 251. szám Negyvenkét négytalálatos a lottón Nyeremény egyenként: 73 ISM forint A 43. játékhéten a Sportfo­gadási és Lottóigazgatóságra beérkezett 4 096 485 lottószel­vény között öttalálatos nem volt. Négyes találatot 42 foga­dó ért el, s így nyereményük egyenként 73 151 forint. A há­­romtalálatos szelvények szá­ma 3830, nyereményük 401 fo­rint. Kéttalálatos szelvény 107 514 darab volt, s ezekre 14 forint 30 fillért fizetnek. Népparkká alakítják a hűvösvölgyi Nagyrétet Állandó színpadok, vendéglők • Felújítják az erdőt Elkészült az átalakítás terve Elkészült a hűvösvölgyi Nagyrét szórakozóhellyé alakí­tásának terve. A népszerű ki­rándulóhelyen kulturált nép­parkot alakítanak ki. Nemrég társadalmi bizottság alakult az építési program kidolgozásá­ra. Az erdő, amely a Nagyrétet körülveszi, a Budapesti Álla­mi Erdőgazdaság tulajdona. Megállapították, hogy a faállo­mány pusztulóban van, a fel­újításhoz a legsürgősebben hozzá kell kezdeni. A legújabb vizsgálatok szerint ez azért is fontos, mert a Hűvösvölgy környéki er­dő a főváros második leg­fontosabb „szélkapuja“­. Budapest levegőjének állandó felfrissülése és megtisztulása szervesen összefügg a hűvös­völgyi erdők állapotával. Az erdők felfrissítését már a nép­park kialakításának tervébe ik­tatták. A másik szerv, amely bele­szól a Nagyrét fejlesztésébe, a fővárosi KÖJÁL. Sürgetésére a közművesítést és az egészség­­ügyi intézmények felállítását a legközelebbi jövőre tervbe vet­ték. A közlekedés problémája nagyjából már megoldódott. A villamos- és az autó­buszközlekedés a Hűvös- völgybe jó; a vendéglátó­­ipar is szívesen áldoz kis­vendéglők létesítésére, hiszen itt térül meg leggyor­sabban a befektetett összeg. A terv állandó színpadok lé­tesítését is tartalmazza, hiszen minden esztendőben hagyo­mány szerint itt tartják az épí­tők napját, a textiles és a szö­vetkezeti napot, az Autóbusz­­üzem júniálisát. A kerületi ta­nács itt rendezi május elsejei és augusztus 20-i ünnepségét. Többször szerveznek nagyobb­­szabású megmozdulást a Nagy­réten az ifjúsági szervezetek is. Csak szervezés kérdése, hogy az erre a célra fordított össze­geket állandó létesítmények megvalósítására fordítsák, s ne kelljen minden esztendőben újra felépíteni és lebontani a színpadokat. Állandó jellegű szórakozta­tó üzemeket is terveznek. Négy-öt évre tervezik az épí­tés munkáját. A társadalmi bi­zottság az elgondolásokat most terjeszti felsőbb szervek elé. A néppark megépítésének ügye — úgy gondolják — nemcsak a II. kerületé —, hanem az egész fővárosé. Számítanak Bu­dapest lakosságának segítségé­re. Maszek vállalkozás szövetkezeti bélyegzővel 277 ezer forint kár A múlt esztendőben a fel­ügyeleti szervek megállapítot­ták, hogy a Kordélyos és Sze­kérfuvarozási Szövetkezet, amelynek 300-400 tagja van, szabálytalanul működik, a ta­gok munka nélkül busás jöve­delemhez jutnak. Ezért új sza­bályzatot dolgoztak ki ré­szükre, amelyet azonban nem fogadtak el, s elhatározták a szövetkezet felszámolását. Ezt SZÖVOSZ jóváhagyta. Ezek­­után Kremlitzka György, a szövetkezet ügyvezető elnöke maga és társai részére új jö­vedelmi forrás után nézett. Megállapodott az akkor meg­alakult gyermelyi Petőfi Föld­műves Szövetkezet elnökével, hogy a szövetkezet keretében 15—20 tagú fogatos brigádot szervez. A Tatai Járási Tanács és a megyei tanács azonban megtagadta, jóváhagyását, mert brigád működését törvény­­ellenesnek találta. Kremlitz­­káéknak azonban sikerült a gyakorlatlan községi tanácsot megtéveszteniük, s megkapták az engedélyt, noha a kocsik nem váltak szövetkezeti tu­lajdonná, hanem a fogatos­­gazdáké maradtak. Kremlitzka gyorsa­n értesí­tette megszűnt szövetkezete tagjait, hogy ezek után mint a Petőfi Szövetkezet tagjai dolgoznak. Egy részük tagsági igazolványt is kapott, noha sohasem vették fel őket a szö­vetkezetbe. Mindez azonban nem zavarta a nagystílű em­bert és a körülötte csoportosu­­lókat. Budapesten irodát ren­deztek be és a szövetkezettől függetlenül önállóan könyvel­tek, adminisztráltak. A mun­kák után a számlákat azonban a Petőfi Fesz nevében állítot­ták ki. Annyi munkát vállal­tak, hogy hamarosan 31 rako­dómunkást alkalmaztak, akik voltaképpen a kocsitulajdono­sok alkalmazottai voltak. Legfőbb munkaterületük a szigetszentmiklósi és a cinko­­tai sóderbányákból való szállí­tás volt, ahol azután a társa­dalmi tulajdon terhére nagy­arányú visszaélések sorozatát követték el. A fuvarosok a megrendelő vállalatokat meg­károsították, a teljesítmény­lapokat hamisan töltötték ki, olyan munkákat számoltak fel, amelyeket nem végeztek el, szabálytalan volt a kalkuláció is. A bűncselekmények leple­zésére annyi okirathamisítást követtek el, hogy számukat a nyomozás sem tudta megálla­pítani. Ezenkívül — mint most a tatai ügyészség vádira­ta megállapítja —, árdrágító üzérkedést is elkövettek, mert valamennyien iparengedély nélkül fuvaroztak, tudták, hogy a termelőszövetkezet fu­varozási tevékenységet nem folytathat, nem vették fel őket a szövetkezetbe, tehát tudato­san álszövetkezetet alkottak. A vádirat szerint működésükkel 277 ezer forint kárt okoztak. Kremnitzka és 16 társa ellen megindult az eljárás a tatai járásbíróság előtt. S mert, a vádlottak nagy része buda­pesti, a járásbíróság a fővá­rosba jött és a Központi Kerü­leti Bíróság épületében meg­kezdte a nagyszabású bűnügy tárgyalását. A felsőmezőgazdasági iskola ál­lategészségügyi, szarvasmarhate­nyésztő tagozata november 8-án nyílik a Maglódi út 8. szám alatti technikumban. Mezőgazdasági gya­korlattal rendelkező érettségizett fiatalok november 3-ig jelentkez­hetnek az iskola igazgatóságánál. Vidékieknek diákotthoni elhelye­zést biztosítanak. Politikai napilap. Főszerkesztő: Révész Jenő. Szerkesztő: Paizs Gábor. Szerkesztőség: VIII., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 142—220* 343—100­­. Kiadja: a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 343—100. Terjeszti a Magyar Posta. Szikra Lapnyomda. 1960. október 23. vasárnap Változékony idő A Meteorológiai Intézet elő­zetes előrejelzése vasárnap es­tig: szombaton kevés felhő, va­sárnap növekvő felhőzet, első­sorban a Dunántúlon újabb esőkkel. Mérsékelt déli-délnyu­gati szél. Egy-két helyen gyen­ge talajmenti fagy. Budapes­ten szombaton délelőtt a hő­mérséklet 15 fok. A Hazafias Népfront vezetőinek látogatása Mezőhéken A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának elnöksége Kál­lai Gyula, a Népfront Országos Tanácsa elnöke vezetésével meglátogatta a mezőhéki Álla­mi Gazdaságot és a mezőhéki Táncsics Termelőszövetkeze­tet. Mezőhéken nagy szeretet­tel fogadták a küldöttséget, amelynek tagjai között volt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Ortutay Gyu­la, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára, Sza­bó Pál Kossuth-díjas író, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács el­nökhelyettese, dr. Hamvas Endre Csanádi püspök. Az álla­mi gazdaságban Oláh János, a gazdaság vezetője ismertette a nagyüzem eredményeit és ter­veit. A termelőszövetkezetben Presser Pál elnök tartott be­számolót, majd a vendégek megtekintették a gazdaságot, s meglátogattak otthonukban több termelőszövetkezeti tagot. ki idei Zipernovszky-Bláthy- és Déry-díjak A Magyar Elektrotechnikai Egyesület jubileumi ülésszaká­nak mai ünnepi ülésén Kiss Árpád, az Országos Tervhiva­tal elnöke, a Magyar Elektro­technikai Egyesület elnöke tar­tott megnyitót, majd Bánóczy György, a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület főtitkára tar­tott előadást az egyesület hat­vanéves munkájáról. Ezután Kiss Árpád, az Országos Terv­hivatal elnöke, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület el­nöke tartott beszámolót A Ma­gyar Elektrotechnikai Egyesü­let feladatai a második ötéves terv megvalósításával kapcso­latban címmel. Kiss Árpád elő­adása után került sor az egye­sület 1959. évi Zipernovszky, Bláthy és Déry díjai, valamint az egyesületi emlékplakettek, jutalmak kiosztására. Nemcsak szavakkal, tettekkel kerületünk lakói egyre na­gyobb számban bizonyítják be, hogy nemcsak helyeslik, hanem tettekkel is segítik a társadalmi munka­mozgalom kibontakozását, fejlődését. Rendkívül jelentős anyagi szempontból is az az érték, amelyet kerületünk lakossá­gával összefogva a tanács­tagok, a lakóbizottságok és a VB-felelősök kezdeményezé­se révén eddig elértünk. Szept. 30-ig 2 619 600 forint értékű munkát teljesített kerületünk la­kossága, az üzemek dolgozói és KISZ- szervezeteink. Ez az összeg is bizonyítja, hogy kerületünk­ben nemcsak beszélünk a társadalmi munka jelentősé­géről, hanem tevékenyen munkálkodunk is. A VIII. ker. üzemek dolgozói közül például a lágymányosi vásár­város építésében 5632-en vet­tek részt és több mint 22 530 órát dolgoztak eddig. A leg­jelentősebb munka az ifjúsá­gi park építése. (Volt Kos­­suth-park.) Ott volt az ifjú­ság a földmunkáknál, a sportpálya építésénél. A fia­tal építészmérnökök terv­dokumentációkat készítettek és készítenek a további mun­kához. Az ifjúsági park lé­­tes­ítmény­ei­nek valamennyi műszaki raj­zát és költségvetését a KISZ tagjai készítették. A kerületben a KISZ-szerveze­­tek tagjai ebben az évben összesen negyvenezer órát dol­goztak. Ebben a munkában 7890 fia­tal vett részt. Többek között az orvosegyetem fiataljai, a Bánki Donát Technikum, az Április 4. Szövetkezet MOM 34-es intézete, a Heim Pál gyermekkórház, Gyógyá­szati Gyár, ÉVITERV kisze­­sei — és sorolhatnánk hosz­­szan a kerületben lévő üze­meket és KISZ-szervezeteket. A kerületi tanács VB. a a kerületi KISZ-bizottsággal ebben az évben igen eredmé­nyes munkát végzett. Továb­bi tervek vannak, amelyek­nek megvalósítására minden biztosíték megvan. László Ádám VIII. ker. tanácstag. Törmelékhegy és jégláda A XIII., Pozsonyi út 12. és 14. sz. házakra emeletet építenek rá, ezenkívül lakásokat választanak le. A két ház között levő közben (ahonnan a bejárati kapuk nyíl­nak), már egy éve felvonulási épületet húztak, most pedig he­tek óta növekvő törmelékkupac emelkedik a két kapu előtt. A kupacra még szemetet is horda­nak. A fővárosi Jégértékesítő Vállalat használaton kívüli nagy­méretű jégládája is itt éktelenke­dik és elzárja a közlekedési utat. Mondani se kell, hogy az esős időszak beálltával az itteni álla­potok, enyhén szólva, botrányo­sak. Az egyre emelkedő törme­­lékkupacok miatt a bejárati ka­pukat csak bokáig érő vízben lehet megközelíteni. Köztisztasági és közegészségügyi követelmé­nyek szempontjából is tarthatat­lan a helyzet! Sokat teszünk fővárosunk tisz­taságáért. Miért tűrjük mégis az egyik főútvonalon az ilyen álla­potokat? A fővárosi Jégértékesítő Válla­lat miért nem szállítja el a köz­lekedést akadályozó ormótlan jégládáját, mikor arra legalább­is jövő májusig nincs szükség? Ami pedig a törmelék és sze­métdombot illeti, sürgősen köte­lezni kellene az építtető vállala­tot arra, hogy záros határidőn belül, pénzbüntetés terhe mellett szállíttassa el az. Véleményünk szerint a törmeléklerakási enge­dély­ nem jelenti, hogy a törme­léket hosszú időn át — a közle­kedés és köztisztaság kárára — Budapest kellős közepén tárol­juk. Lászlóffy János lakóbiz. tag. Kartschmarosf Lóránd lakóbiz. elnök Harmincöt pár cipője volt. Nagy érdeklődéssel olvas­tam az Esti Hírlap „Miért tetted, Gabriella?” című ér­dekes riportját annak a tizen­nyolc esztendős leánynak el­szomorító bűnesetéről, aki kö­zel százszoros okirathamisí­tással 83 000 forintot sikkasz­tott. Az eset rendkívül elgon­dolkoztató és érthető felhábo­rodást kelt mind a dolgozó és gyermekükért sokat küzdő, fáradozó szülők, mind a be­csületes és törekvő fiatalság körében. Engedjék meg, hogy a mi dolgozó társadalmunk egyik tagjaként a történtek­hez néhány olyan megjegy­zést fűzzek, amely okvetlen kikívánkozik belőlem és mindazokból, akikkel az éles kritikát kiváltó, furcsa kísé­rőjelenségekről beszéltem. Ez a fiatal lány mindig csak ta­xin járt, örökké mulatókban, szórakozóhelyeken tanyázott, és társaságának folyton ő fi­zetett ... Hát nem tűnt fel a környezetének ez a kirívó életmód? És hol, hogyan szokta meg ez a leány a mér­téktelen könnyelműséget? Harmincöt pár cipője volt... — olvasom. Még ezt sem vél­te túlzásnak a családja? Hi­szen, ha egész fizetését (nem a sikkasztott összegekről be­szélek!) magára költötte, ak­kor is valószínűtlen — bár­milyen cipőmániákus legyen is valaki —, hogy 35 pár ci­pőre legyen szüksége, öt-hat pár cipőkészlettel igen boldog lehet bármelyik fiatal leány! És ki mondhatja, hogy helyes nevelési elv az, hogy mivel „csak egyszer fiatal”, a dolgo­zó és otthon lakó gyermek „mindent magára költsön”, s fillérrel se járuljon hozzá el­tartásának költségeihez Itt bizony meg kell állapítani a szülők súlyos erkölcsi felelős­ségét, mert a túlzott majom­szeretet, a nagyfokú engedé­kenység, a mindent elnéző, sőt, elősegítő gerinctelenség következménye az ilyen ki­siklás. Már maga az visszatet­szést szül, amikor az anya úgy beszél a leányáról: „Ra­gyogó az alakja, formás a lá­ba ...” Hát a szülő számára egyedül ez fontos? Vajon hány könyvet olvasott félre­­siklott rövidke életében ez a leány, aki nagyzolt, hence­gett, dorbézolt (és sikkasz­tott) akkor, amikor a hozzá hasonló korú fiúk és leányok tanulnak, művelődnek, dol­goznak, hogy értékes tagjai lehessenek a mi társadal­munknak. Gabriella pedig azt kedvelte, ha „mindenki őt né­zi ...”. Bizony, szánalomra alig méltó, inkább megveten­dő az ilyen típus. G. A.-né, kétgyermekes dolgozó anya Ház és óra A Rákóczi út a főváros egyik legszebb utcája. Napról napra nagyon sok külföldi végigrója az utcát és esti órákban ilyen reklámot is olvashat: „Erkel-ház”. Ez ugyanis az Erkel Színháznak a reklámja. Az érdekesség kedvéért az egyik oldalon csak az „Erkel” olvasható, a másik oldalon viszont csak a „ház”. Jó lenne, ha minél előbb intézkednének a teljes rek­lám rendbehozásáról. A Rákóczi úton az Extra Áruház fölött óra van, ami már nagyon régen van, de nincs. Ugyanis este bármikor arra megy az ember, nem lát semmit az órából, mivel nincs kivilágítva. Egy olvasó M­iért A Baross utca 85. sz. ház falán évtizedek óta volt egy postaláda, amelyet körülbelül két hónapja, mikor a „Patyo­lat” az épületet tatarozta , elvitték. A tatarozást befejez­ték, de a ládát még mindig nem hozták vissza. Sásdi Zsigmond órás

Next