Esti Hírlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-05 / 235. szám

Üdvözletek az ENSZ-küldöttséghez Autójavító Vállalat munkásai írják alá a New Yorkba küldendő a távirat szövege felett. A táviratok ezreivel kívánnak sok sikert a Kádár János vezette magyar ENSZ-küldött­­ségnek a dolgozók. Felvételeink két gyári röpgyűlésről készültek: az egyiken a VII/5 üdvözletét, a másikon a Kender- és Jutagyár varrodai részlegének asszonyai szavaznak (MTI, fotó: Bojár—Vigovszki felv.) Milyen lesz az új Erzsébet-h­íd Gy­alog/ik­ó as­zittest alatt ? A legforgalmasabb híd A budai parton már építik az Erzsébet-híd hídfőjének alapzatát. Hajnali ködön át lát­szik a híd pesti maradványa. Mögötte, mint valami hatal­mas szürke gém, daru ágasko­dik. Acéllemezeket emel. Szor­gos kezek, villogó lángujjak munkája nyomán vedli le a lemezeket a hídkapu. Százötven huzalból egy kötél — 1964-re találkoznak majd a partok — mondja Sávoly Pál, Kossuth-díjas főmérnök, az új híd főtervezője, aki ma este előadást tart az új alkotásról. — A régi hidat a századfordu­lón építették, s évtizedekig Európa legnagyobb nyílású hídja volt. Építésekor a gyár­táshoz és az előkészületekhez új szerelőcsarnokok­at kellett építeni. A hidat teljesen ma­gyar munkások és mérnökök alkották. A dolgozószoba falán egyko­ri rajzok és fényképek. Szép, díszes, karcsú híd nyújtózik a hegy árnyékában. S a fényké­pek mellett már ott vannak az új híd rajzai és makettjei is. Impozáns, modern vonalakkal; kevés ciráda, több célszerűség. Az asztalon 6—8 centiméter át­mérőjű acél kötéldarab kelti fel figyelmünket: 150, nagy szakítószilárdságú huzalból fonták. Egy darab az igazi hídból! Jó érzés megfogni. Kétszintű keresztezés — Hatvan ilyen kötélből ké­szül majd a tartókábel, mert az új híd az első magyar ká- s belhíd is lesz egyben — foly­tatja Sávoly Pál, s szavai nyo­mán szemünk előtt lassan ki­alakulnak az új híd kecses vo­nalai.­­ A régi, 11 méteres szélességgel szemben, csak a kocsipálya 18 méter 20 centis lesz. A gyalogjárók a kapuza­ton kívül helyezkednek el. A kocsipálya közepén villamos­sínek, kétoldalt kétnyomú autóúttal. A tervek szerint a főváros legforgalmasabb hídja lesz, rajta bonyolítódik majd le az összes hidak forgalmának egyharmada. — Milyenek lesznek az új hídfők? — A pesti feljáró a templom miatt déli irányban elhúzódik. A kocsipálya széle szinte érin­ti a templom falát. Itt a gya­logjárót az úttest alá építik majd. Képzeletben Budára suha­nunk, a 380 méter hosszú híd ivén. A budai feljáró északi irányban a Döbrentei tér felé kanyarodik, félkör­forgalmú csomóponthoz és kétszintű ke­reszteződésekhez. Négyszázmilliós költség A pestiek szívügyüknek te­kintik a hidat. Levelek szá­zait küldték Sávoly Pálhoz. So­kan személyesen is felkeresték, dédelgetik a régi emlékeket, és félnek, hogy az új kábelhíd nem lesz olyan szép, mint a régi lánchíd volt. — Indokolt ez az aggoda­lom? — Nem — hangzik a válasz. — A ma már világhírű hídtervező mérnökkollektíva kezeskedik erről. Igaz ugy­an, hogy egyszerűbb lesz a híd, de ha lánchidat építenénk, ak­kor négyezer tonna acélt kelle­ne magasba emelni, így csak ezret kell. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a csaknem négy­­százmillió forintos költséggel felépülő híd modern formájá­ban is tetszést arat majd, s a pestiek legalább olyan büszkék lesznek rá, mint a régi hídra. Kiss Dénes > 'XVSXVWvWXXNX'.WN.XVXNXXXVvXXXVN.'.XXWN' / 'í \ \ Szerda délután fél 5 órakor ' ! | ÜGETŐVERSENY ^ Új ipari üzemek épülnek vidéken Mind gyorsabban iparosod­nak a vidéki városok. A nem­rég üzembe helyezett Szegedi Kábelgyárat most jelentős beruházásokkal továbbfejlesztik. Új húzóművet, főközpontot, modern raktárakat, sodró és műanyagtömlöző üzemcsar­nokot is létesítenek. Új ipari üzemekkel gazdago­dik Hajdúnánás is. Már építik a budapesti Szellő­­zőművek új telephelyét, itt több száz dolgozót foglal­koztatnak majd. Új telephe­lyet létesít Hajdúnánáson a debreceni Lakatos és Gépipari Vállalat is. Új vágóhidat és jéggyárat is építenek. Kiskun­félegyházán megkezdték már a cipőgyár építését, a jövő év májusában 240 dolgozóval megindul a termelés. Már a jövő hónapban megkez­dik a termelőmunkát a Komádiban épült új poz­­dorjabútorlemez-gyárban, a szentesi új textilgyárban pe­dig már különféle selyem, puplia és bab­on anyagokat gyártanak. Pontosan fizetnek a budapestiek Havonta negyvenmillió forint gázra, villanyra • A csepeliek a legpontosabbak Havonta hatszázezer fo­gyasztó ajtaján kopognak a Fővárosi Közüzemi Díjbesze­­­dő Vállalat alkalmazottai, le­olvassák az órát, és átnyújt­ják az előző havi gáz- és vil­lanyszámlát, esetleg a termál­víz-szolgáltatás és távfűtési díj számláit. Budapesten nagyon keve­sen fizetnek késedelmesen, mindössze egy százalékra te­hető a hátralékosok aránya. A főváros lakossága havonta körülbelül, negyvenmillió fo­rintot költ gázra, villanyra. A fizetőkészség a munkáskerüle­tekben a legjobb. Az utóbbi időben például a csepeliek voltak a leg­szorgalmasabb fizetők, s nagyon jó a vélemény a VIII és a IX. kerületiekről is. Notó­rius nemfizetőt alig ismernek a díjbeszedőknél, inkább a munkájukat végző családtagok miatt a lezárt lakások okoznak két-háromszori látogatást a nyugtával jelentkezőknek. Na­gyon ritkán kell kikapcsolni az áram- vagy gázszolgáltatást. A díjbeszedő vállalat csak a leg­végső esetben zárja ki a szol­gáltatásból a fizetéssel elmara­dókat. Az idén 470 millió forint értékű tatarozást végeznek a tanács vállalatai Télen lakástatarozás — Új építőipari kisgépeket terveznek — Tízmillió forint a tanácsi vállalatok gépesítésére A budapesti lakóházak és az iskolák tatarozását túlnyo­mórészt a tanácsi építőipari vállalatok végzik. Gyorsabb ütemben végeznék a felújítá­sokat, a tatarozásokat, ha több kisgépük lenne — mondják a szakemberek. Bár az utóbbi években jelentősen fejlesztet­ték a tanácsi vállalatok épí­tőipari gépállományát, még mindig sok a kívánnivaló. A helyzeten azzal kívántak könnyíteni, hogy gépkölcsön­­zőt szerveztek, amely a legszükségesebb gépeket kölcsönzi a vállalatoknak, de az igényeket még így sem tudják kielégíteni. A fővárosi tanács vezetői mindent elkö­vetnek, hogy a 19 építőipari vállalatot kellően elláthassák kisgépekkel. A végrehajtó bi­zottság a vállalatok rendelkezésé­re bocsátja a gépek beszer­zéséhez szükséges összeget, az építési igazgatóság pedig nemrég bizottságot hozott lét­re, amely kidolgozza a gépi beruházások leggazdaságosabb programját. Egyidejűleg a fő­városi tanács ipari osztálya megbízást kapott arra, hogy új géptípusaidat dolgoztasson ki. Építőipari tatarozásokhoz használható kisgépek gyártá­sával ugyanis mind belföldön, mind külföldön alig foglalkoz­nak; ez elhanyagolt területe a a­z irtásnak. A Fővárosi Vasipari Tröszt­nél már tervezik néhány fon­tos építőipari gép prototípu­sát. Ezek közé tartozik az uni­verzális csiszológép Fát, kö­vet, műkövet, mozaiklapot vagy más anyagú hidegpadlót kell csiszolnia és fényeznie. Úgy kell megszerkeszteni, hogy használható legyen eset­leg falfelület simítására is. Feladatul adták olyan festék­szóró tervezését is, amely nemcsak a híg, a folyó festék­anyagot vagy emulziót, hanem a három milliméter nagyságú kőporos anyagot is fel tudja hordani. Az univerzális építő­ipari kisgépnek fában, kő­ben, vagy kőnél nem kemé­nyebb anyagban csapolást, fú­rást, vésést, fűrészelést, gyalu­­lást koronyvésést, vakolatle­verést kell majd elvégeznie. Az utóbbi időben a tanács építőipari válla­latainak gépesítése vala­melyest meggyorsult. Az idén a vállalatok 14 beton­keverőt, 2 habarcskeverőt, 10 födémdarut kapnak, továbbá gépcsörlőket, szállítószalago­kat, felvonókat. Jövő évi szál­lításra a Fővárosi Fémtömeg­cikk Gyártól már megrendel­tek 150 darab 150 literes be­tonkeverő gépet, 50 darab 500 kilogrammos födémdarut, és 30 darab kompresszoros fes­tékszórót, s az év végéig további gé­pek gyártására adnak ren­delést, mintegy 10 millió forint értékben. A szakemberek foglalkoznak a gépesítés új lehetőségeivel. Olyan szerszámok megszer­­­­kesztését tartják szükséges­­­­nek, amelyek pótolnák a ha­gyományos kézi munkaerőt, illetve megkönnyítenék a munkákat. Megvizsgálják­­ olyan szervizkocsik beállítá­sának lehetőségeit, amelyek­kel a helyszínen megoldaná­nak egyes víz-, gáz- és központifűtés-szerelési műhelymunkákat. Ezeket a szervizkocsikat meg­felelő fémmegmunkáló gépek­kel szerelnék fel, s gépeiket önálló áramfejlesztővel mű­ködtetnék. A fővárosi tanács építőipari vállalatai az idén 470 millió forint értékben végeznek la­kóházfelújítási, tatarozási és átalakítási munkákat. Ha a vállalatokat jobban ellátják építőipari kisgépekkel, meg­gyorsul munkájuk. A hideg idő kezdetével egyébként te­vékenységük nem csökken, mert áttérnek a belső tatarozá­sokra. Télen a lépcsőházakat, a pinest­két, a padlásokat tatarozzák­ majd, sőt — amennyiben a la­­­­kók hozzájárulnak — lakásta­­j­tarozásokat is végeznek. Pakots György Korszerű orvosi készülékekkel gazdagodott az egészségügyi hálózat A felszabadulás előtt jófor­mán alig készítettek hazánk­ban orvosi műszert, így még az egyetemi klinikákról és in­tézményekből is hiányzott né­hány nagy fontosságú alapmű­szer. Vidéken még rosszabb volt a helyzet. Az orvosi ké­szülékek 60—70 százalékát tíz évvel ezelőtt is még külföld­ről szerezték be. Orvosi műszer-gyártásunk ma már csaknem minden olyan műszert készít, amelyre az egészségügyi szolgálatnak szüksége van. A magyar orvosiműszer-ipar nemzet-­­­közi szinten is jelentős­­ eredményeket ért el. Világ­szerte ismerik és használják­­ például a kilencéves, árnyék­mentes műtőlámpákat, a ma­gyar műtőasztalokat, fogászati kezelőkészülékeket, motoros fogszéket pedig egyedül csak­­ hazánkban gyártanak. Műszer- , iparunk előrehaladásával vált­­­tozott az orvosi berendezések­­ hazai és importaránya. Ma már a készülékek 65—70 szá­­í­zalékát a hazai orvosiműszer­­gyártás fedezi, s termékeinek jelentős része kerül exportra. Az Egészségügyi Miniszté­rium mű­szerosztályán ismer­tették többek között, hogy az orvosiműszer-gyártás és keres­kedelem fejlődése az egész­ségügy minden területén meg­mutatkozik. Tíz éve még pél­dául mintegy 30—40 millió, ma már csaknem 200 millió forint értékű műszert kap egészségügyi hálózatunk éven­te. Ami az iparban a műszaki fejlesztés, az egészségügyi szolgálatnál a korszerű mű­szerezettség. Ezért jelentős az, hogy tíz év alatt mintegy másfélmilliárd forint értékű orvosi műszert, készüléket és berendezést kapott hazai egészségügyi szolgálatunk. Az Orvosiműszer- és Fogá­szaticikk Kereskedelmi Válla­lat a műszeriparral együtt fej­lődik. A vállalat minta­termében rendszeresítették az orvosankétokat, ame­lyeken még a sorozatgyártás előtt megismertetik a szakor­vosokkal a legújabb orvosi műszereket, készülékeket. Jö­vőben az orvosankétokat gya­korlati bemutatóval kötik ösz­­sze, amikor egy-egy műszert, készüléket, valamelyik orvosi intézményben működés köz­ben mutatnak be. filre lépni magydt filmvigjatei. Széles változatban is Bemutató: október 6-án Jó akadémiája" Budafokon A XXII. kerületben gazdag az őszi kulturális program. A budafoki üzemek dolgozói az idén már hat munkásakadé­mián vesznek részt. Nyolc-tíz előadásból álló sorozatot hall­gatnak meg. Népszerű a nők akadémiája, ebből a sorozat­ból az idén négy indul. A kerületben a Szabó Ervin Könyvtárnak három fiókja van, a könyvállomány elérte a 90 ezer kötetet. A kerületi ta­nács megszervezte, hogy a bu­dafokiak külön autóbuszjára­ton látogathassanak el a fővá­rosi színházak előadásaira. Bu­dafokon a Déryné Színház tart ifjúsági előadásokat. Országos talajvédelem Az országban az idén először tervezik meg — tudományos felmérések után — a komplex talajvédelmi munkákat. A víz- és szélerózió a mezőgazdasági­lag művelt terület egyharma­­dán pusztít. Az előirányzat sze­rint a Dunántúlon a távoli tervben csaknem egymillió holdon, az északkeleti ország­részen 850 ezer holdon végez­nek talajvédelmi munkákat. Ebből a második ötéves terv időszakára 30 ezer katasztrális hold jut. A termelőszövetkeze­tek jelentős kedvezményeket kapnak, a gépi földmunka költségeinek felére hosszúlejá­ratú hitelben részesülnek, a másik felét az állam viseli. Magyar divatrapszódia Oslóban A legújabb magyar ruha­­modelleket Norvégiában be­mutatták, Oslo egyik legelő­kelőbb szállodájában, a Bris­tolban. A magyar kreációk megnyerték a közönség tetszé­sét. A norvég televízió, rádió és a nagyobb napilapok elis­meréssel írnak a bemutatóról. A Morgenposten a következő­ket írja: „Ez a kellemes est magyar divatrapszódia volt. Egy csodálatos gálaruháról és egy csinos kabátról képet is közlünk.” A magyar külkeres­kedelem Norvégiába irányuló exportja egy év alatt 40 száza­lékkal növekedett. »­ TOR­­I rendkívül kedvező áron! Téliés lakberendezések és egyes darabok felújított kivitelben, nagy választékban: használtcikk ktsz. Árusítás: VII.. Lenin körút 37. VII.. Wesselényi útra 39. Kezületek részére csak IX. Ecseri út 1. sz. alatt­ !!_____________________

Next