Esti Hírlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-09 / 239. szám

Ultrahullámú telefon a darun Az Oroszlány határában épü­lő 200 megawattos erőműnél több új módszert alkalmaznak. A főépületet például nem elő­re gyártott betonelemekből építik, hanem a földön össze­szerelt vasszerkezeteket emel­nek a helyükre, és ott töltik ki betonnal. Az országban ez lesz az első úgynevezett félsza­badtéri erőmű; a kazánok egyik oldala a szabadban lesz. Teljesen blokkosított szerelést is először alkalmaznak. Ugyan­csak a földön szerelik össze a kazánok egy-egy nagyobb egy­ségét, és a 20—30 tonnás dara­bokat helyükre emelés után rögzítik egymáshoz. Az NDK- ból érkezett óriási szerelő-for­gó darut a 42 méter magas kő­épület tetején helyezték el. A daru kezelői és a szerelők kö­zött ultrarövidhullámú rádió­­telefonnal teremtenek össze­köttetést. Vasútvonal a Balatonban Balatonkenese és Fűzfő kö­zött a földcsuszamlás veszélye miatt a Balaton medrében épí­tenek vasútvonalat. A Bada­csony környéki kőbányákból eddig több mint 100 000 tonna követ szállítottak a befejezés előtt álló 3,2 kilométeres alap­töltés építéséhez. Megkezdték a pályatartó kőtöltés építését is. A 130 centiméter magas töl­tésre a jövő évben szerelik fel a pályatesteket. A part és az új töltés közötti területet víz­kotrógép segítségével homok­kal töltik fel. — Eredetileg a halat prepa­­ráltatni akartam, de a felesé­gem a halpaprikás mellett dön­tött. ltcm HAN­ASSIONÍ icM* pem/zjr Kap­fi 5­1 T­A­N adja. a. t *MEH Hogyan adhat több energiát Tiszafák? Rakéta és telefon — Hol árad, hol apad? — A csúcs-energiatermelés Érdekes kísérletsorozat kezdődött a Tiszalöki Vízierőműnél A kisvárosban, a faluban el­alszik a villany (emlékszünk rá: néhány évvel ezelőtt sok­szor előfordult, hogy imbolygó fényű gyertya mellett blokkolt a pénztárosnő Pesten is), táv­író­póznákon fut a jelentés az országos energiaelosztó köz­pontba: ide, meg ide kérünk sürgősen áramot! Az ügyeletes széttekint a bonyolult műsze­rekkel zsúfolt vezérlőtáblán, s megállapítja: ennek az erőmű­nek kell bekapcsolódni a csúcs­energiatermelésbe, vagyis több áramot kell szolgáltatnia a szo­kásosnál. S a tanító, aki épp dolgozatjavítást kényszerült abbahagyni a villanyhiány miatt, az üzletvezető, aki gyer­tya után keresgélt, s mind a többiek, fellélegeztek, mégis­csak meggyulladt! Mérések Palkonyától Záhonyig Energia: bűvös szó, a techni­ka rohanó világában mind na­gyobb a jelentősége, mind több tudós, mérnök kapcsolódik be­­­­le az újabb és újabb lehetősé­gek felderítésébe, mert éle­tünk már elképzelhetetlen vil­lanyáram nélkül. Négy nap óta például 80— 100 ember baktat le hajnalon­ként a hűvös folyópartra, a fe­lül halványzöld, alul már rozsdaborította füzesek közé Tiszalökön; előttük hosszú be­tonépület, amelyből gátrend­szer nyúlik a víz fölé; rohanó leány alakja bontakozik ki sár­gán egy deszkaállványzat kö­rül, villámmal kezében. Mire lebontják a pallókat, s teljes szépségében ott áll Kisfaludi Stróbl Zsigmondnak az erőműt díszítő új szobra, talán be is fejezte munkáját az a tizenöt mérnök és technikus, negyven vízállásmérő, s nekik segítő, aki most egy modelleken már kikísérletezett módszert akar igazolni a szabadban is: ho­gyan adhatna több áramot az országnak Tiszalök? A Vízgazdálkodási Tudomá­nyos Intézetből néhány hétre ide, a Hortobágytól határolt, de Nyíregyházához­ is közeli pusztára települt — a Tokaj­­hegység is csupán ugrásnyira van — kutatócsoport vezetője fiatal mérnök, Storosolszky Ödön. — Az előzetes kísérletek a múlt év decemberében kezdőd­tek, s most, szeptemberben fe­jeződtek be — mondja. — Ok­tóber 3-tól 21-ig maradunk itt, különféle méréseket végzünk, amelyek értékelése három hó­napig is eltart majd. Kutató­hajóink Tiszapalkonyától Zá­honyig vizsgálják a Tiszát... Rezeg-e a gát ? Mit is vizsgál a ladikokba, motorcsónakokba minden reg­gel beülő, vagy azokról éppen reggelente kilépő mérnök, technikus? ! — Megfigyeljük például — mondja a VITUKI"szemleútra érkezett igazgatóhelyettese — a duzzasztómű fölött a vízállás változásait. Ahhoz akarunk ugyanis segítséget adni, hogy az erőmű részt vehessen a csúcs-energiatermelésben. Eh­hez meg kell állapítanunk, hogy mintegy 30 kilométeres szakaszon milyen mérvű apa­dások, illetve áradások lépnek fel. Több vizet bocsátunk a turbinákra, mint amennyi a Tiszából érkezik: duzzasztással tároljuk a vizet, amelyet rá­zúdítunk a turbinákra, s így azok gyorsabban működnek, a szokottnál több energiát szol­gáltatnak. Fontos ehhez a víz sebessé­gének mérése is; a túl gyors vízmozgás akadályozza a hajó­közlekedést. Megfigyelik, nem rezegnek-e a gázlábak a víz átbocsátásakor, s azt, hogy a hajózsilip, a duzzasztómű, maga az erőmű is, nem mo­zog-e, geodéziai mérésekkel ál­lapítják meg. Csak néhány jellemzője mindez a sokoldalú kísérletek­nek. A vízügyi szakemberek a legkülönbözőbb műszerekké folytatják munkájukat: a csó­nakokat telefon köti össze hogy a vízszintet mérők egy­azon időpontban kicserélhessék tapasztalataikat; éjszakánkén rakéták világítják be a lomha folyót, így jelzik hollétüket kutatók; ultrahangos felvevő­berendezéssel mérik, hogy csúcs-energiaszolgáltatás hatá­sára a duzzasztómű alatt nem merült-e ki túlságosan a me­der. — Vigyázat, lökéshullám­próba! — hallom. Másfél méteres hullámok S megnyílik a duzzasztógát, amelyen dübörögve zúdul alá a hatalmas víztömeg, meggyor­sítva a turbinák szokott forgá­sát. Másfél méteres hullámok verik parthoz az egyik csóna­kot, s a gát másik oldalán apadni kezd a víz. — Biztató eredmény — mondják elégedetten a szak­emberek. — Már eddig is meg­állapítható, hogy az apadás nem több ötven centinél, s az erőmű alatti szakaszon a hul­lámok nem magasabbak más­fél méternél. Ez viszont ku­tatásainkat igazolja! 14 000 kilowatt a Tiszalöki Erőmű teljesítőképessége, s olyan időszakokban is tud ára­mot adni, amikor a folyó víz­hozama legfeljebb 4000 kilo­watt termelését tenné lehető­vé. Ha a VITUKI szakembe­reinek háromhetes munkája sikerrel jár — amire minden reményük megvan —, az időn­ként egyes országrészekben je­lentkező energiahiány leküzdé­séhez Tiszalök is hozzájárul­hat. — De talán legalább ennyire fontos — mondja az egyik gu­micsizmás mérnök —, hogy majd később, másutt is alkal­mazhatjuk ezt a módszert, nem lesz szükség újabb kísérő Hasznos a sportszív A szervezet alkalmazkodása — Kerékpárosok, hosszútávfutók, labdarúgók — Naponta ötszáz térdhaj­lít­ás Valamikor azt tartották, hogy a sportszív betegség, s a rendszeres kemény testedzés, a versenyszerű sportolás ká­ros következményekkel jár. — Mi tehát a sportszív? — fordultunk a Sportkórház elis­mert szakorvosaihoz. — Semmi egyéb, mint a szív izomzatának alkalmazko­dása a fokozott munkához, a test nagyobb igénybevételé­hez. Ha például a karunkat ,\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v ' rendszeresebben használjuk, mint a többi testrészünket, úgy izomzata megvastagszik, a többihez képest megerősö­dik. Ugyanígy viselkedik a­­ szív is. Vadnyulak és házinyulak — Megfigyelték, hogy­­ ugyanazon állatok vadfajtái­nak nagyobb a szíve, mint a házi fajtáknak. A szabadon mozgó, többet futó vadnyúl szíve például sokkalta na­gyobb a házinyúl szívénél. Fi­zikai munka hatására a szív megnagyobbodik. Megállapí­tották, hogy a bevonuló kato­nák szíve a kiképzés után megnövekedett. Sportolók vizsgálata pedig végképp be­bizonyította, hogy az effajta szív­nagyobbodás nem más, mint a felfokozott szívmunka fiziológiás következménye. — Milyen sportolók növelik meg legjobban a szívizomza­­tot? — „Legnagyobb színűek” a kerékpárosok, a hosszútávfu­tók, a labdarúgók, a sízők, a távúszók és az evezősök. Alig, vagy egyáltalán nem okoz szívnagyobbodást az ugrás, a dobás, a vívás, az asztalitenisz, a cselgáncs, a torna, a súly­emelés, a lovaglás. A megna­gyobbodott szív a sportolás felhagyásával lassan visszafej­lődik. Kiegyenlítő testgyakorlatok — Mi igazolja ezt a meg­állapítását, hogy a sportszív a a tulajdonképpeni normális szív? — Az ilyen szív az egyes dobbanások között több pihe­nést biztosít a szívizomnak, vagyis lassabban ver. A mai­­ emberek, különösen a város­­i­­ lakók gyakori szívpanaszainak­­ oka éppen az, hogy nem vé­geznek elég testmozgást. Bi­­i­zonyos fizikai munkák ugyanis­­ egyoldalúan hatnak a szerve­zetre, ezért ellensúlyozásukra az egyes üzemekben munkaidő alatt úgynevezett kiegyenlítő testgyakorlatokat végeztetnek a dolgozókkal. Már az eddi­giek alapján is megállapítható, hogy ez az „aktív pihenés” nemcsak a szervezetre hasz­nos, de a munkateljesítménye­ket is jelentősen növelte. Megengedett nagyságváltozás — Meddig mehet el az em­ber a szív megterhelésében? — Természetesen csak bizo­nyos határig. Dr. Lajkó Pál és dr. Ligeti Imre sportorvosok egyik cik­kének érdekes megállapítása szerint a szív sportja meg­nyilvánuló alak- és nagyság­változásait különösen a ser­dülőkorúaknál kell fokozott figyelemmel kísérni. Az em­beri szervezet ugyanis ebben a korban nagy ingadozásokat mutat. Elsősorban vonatkozik ez éppen a szívre és az érrend­szerre. Ha észrevesszük, hogy a serdülőkorú sportolót alkata és ezzel kapcsolatban szíve az általa választott sportág foly­tatására nem teszi alkalmassá, egy másik, szívalkatának meg­felelőbb sportfajtára kell őt átirányítani.­­ Az orvostudomány a maga modern vizsgálati mód­szereivel ma már tisztázta a sportszív fogalmát és megkö­zelítő pontossággal meg tudja állapítani, meddig terhelhető az emberi szív. S ez a megter­helés a megengedett határig nemhogy káros, de egyenesen hasznos. Túri András A jövő tavasszal szökőkút csobog­­ majd a Bajcsy-Zsi­­linszky úton, a Bank utca előt­ti kis parkban. Hasonló szép kútról gondoskodnak a Thäl­mann utcai lakótelepen is. A Rákóczi téren már az idén működött a halászó gyermek kútja. Terveznek színes vilá­gító csobogót a Margitszigetre. A belvárosiak a Lánchíd pes­ti hídfőjéhez is díszkutat kértek. 1961-ben a város negy­ven terén jelenleg még nem működő kutakat rendbehoz­zák, helyreállítják. Volga taxi fut a pesti utcán, ötven modern kocsit kapott a Kerepesi úti vállalat. Harminc autót ebből a városi forgalom­ban járatnak, húszat pedig Vidéki börtúrákra szánnak. A szovjet kocsi motorja erős, megbízható, könnyen bírja az emelkedőt. Az új típus karosz­­szériája ízléses, ülése kényel­mes. Nagykocsi, a vezetőn kí­vül négy utast fogad. Ilyen autóban élvezet az utazás. (Bozsán Endre felvételei) Holnap este nem bosszan­kodnak majd a nézők a tele­vízió mellett: jól lehet olvas­ni a vetítésre kerülő olasz film, az Emberek és őrmeste­rek feliratát. A televízió két műszaki szakembere minden külön költség, nagyobb beru­házás nélkül kitűnően működő feliratozó berendezést készí­tett a Rádió pincéjében talált régi vetítőgép „nyersanyagá­ból". A tervezők, Tófalvi Jó­zsef mérnök és Istvánfy Sándor technikus elektronikus úton „keverik­ a szöveget a filmkó­piákra. Két képet úgy „úsztat­nak", hogy az egyik a film, a másik a szöveg. Hogy történik a művelet? A vetítőgépeken adapter van, ami 1:20-as átté­tellel vezérlőszalagot továbbít. Ezen megfelelő lyukasztással be vannak jelölve az aktuális feliratok helyei. A lyukasztás helyén érintkező elektromos­ság kontaktust ad, s a léptető szerkezetet vezérli, viszi a szö-ü­veget a kamerába. Mindez az, eredeti szalag rongálása nél­­kül történik. A módszert ter­,­mészetesen csak olyan filmek­nél alkalmazhatják, melyeken, nincs nyomtatott felirat. MÁSODIK KÉP: Gyermek-poliklinika nyílt a XIII. kerületben. A Sallai Imre utcai új, modern inté­­­zetben az apróságokat speciá­lis berendezések, szakorvosok fogadják. A beteg kicsik és —­ külön részen — az ellenőrzés­re hozott egészséges kisfiúk, kislányok barátságos környe-­ zetben várakoznak, míg hív-, ják őket, s kezdődhet a vizs-­ gálat. Az orvos bácsiknak, a doktor néniknek, nővérkéknek a korszerűen felszerelt, mint,­den 1960-as gyermekgyógyá­­szati követelményt biztosító rendelőben könnyebb a mun­kájuk. Többet, alaposabban tudnak foglalkozni a kis pá­ciensekkel. A Várban ismét áll a Rusz­­wurm ... Az ideiglenes, át­meneti boltból visszaköltözött az újjáépített régi helyére. A kedves budai cukrászda meg­őrizte a hagyományos hangula­tot. A belépőt korabeli beren­dezés fogadja, s egy pompás Zsolnay eszpresszógép. A vit­rinben valóságos miniatűr édességmúzeum, körtefából faragott báb-sütőminták, a va­lamikori „pepecsművek” hasz­nos­ szerszámai. A vendégeket Tóth mester remek sütemé­nye várja. Feri bácsi 1909-ben kezdett gyermekfővel cukrász­­kodni itt. Az objektív- objektív A hétköznap apró bosszúságai gyakran elfelhesítik a pes­tiek kedvét. Ami nem tetszik, arról — helyesen! — ritkán hall­gatnak, elmondják, mi történt, mit láttak az utcán. Arról azon­ban keveset szólnak, talán sokaknak fel sem tűnik, amikor az apróbb-nagyobb figyelemmel találkoznak. Pedig ilyen is van — mind több, öt, mindenki kényelmét szolgáló „csekélységet” látott, s mutat be az Esti Hírlap képes krónikája, az objetkív — objektív. HARMADIK KÉP: ÖTÖDIK KÉP: ELSŐ KÉP: NEGYEDIK KÉP.

Next