Esti Hírlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-09 / 239. szám
50 ezer órát állnak sorba a büfében Statisztika az eltűnt időről az Izzóban Dél van, ebédhez gyülekeznek az Egyesült Izzó étkezdéjében. Fél tizenkettőtől nyugodtan ebédel a hét turnus közül az első. De tizenkettőkor hirtelen nagy roham árad az asztalok felé. Kezdődik a sorbaállás, felhalmozódik a használt edény, s érezhetően meglassul az ebédelés üteme. A tizenkét órakor ide áradó tömeg fele jóval az ebédidő után végez az étkezéssel. Hosszabb ebédidő: 61 200 óra Mi az oka ennek? Szervezetlenség? Rosszul állították öszsze a turnusok létszámát? Szó sincs róla. A hét turnusban arányosan osztották el a 4200 itt étkezőt. De sok a fegyelmezetlen, aki nem az ebédidejét használja fel étkezésre. Elsősorban ezért van zsúfoltság, torlódás az ebédlőbenn. Tekintélyes összegbe kerül az ebédidőnek ez az önkényes meghosszabbítása. Gondos vizsgálat alapján megállapították, hogy ez a múlt esztendőben 61 200 munkaórát emésztett fel, 483 689 forint jogtalanul felvett munkabért, amely mögött nem volt munka , csak ebédre várás. Ez alatt 2 148 058 forint értékű áruval többet lehetett volna termelni a nagyüzemben. De nemcsak a meghosszabbított ,ebédidővel vész el a munkára szánt idő. Statisztikát állított össze az Izzó vezetősége, amikor egybegyűjtötte, mennyi idő vész kárba a gyárban, s mit lehetne ebből hasznosítani. Idézések, kilépő cédulák Itt vannak például az idézések. Sokszor megtörténik, hogy nyolc órára beidéznek valakit valahová, és csak tizenegykor kerül rá a sor. Legtöbbször egyszerű ügyekben hív be valakit — naponta százakat — valamelyik hivatal. Ilyen idézésekből csak az Egyesült Izzónak évente négyezer munkaórája vész kárba. Ezt 25 ezer forint értékű munkabér bálja, s majd másfélszázezer forint értékű terméket lehetne előállítani ez idő alatt. Jó lenne, ha az egyszerű adminisztratív idézések idejét munkaidő utánra tennék, s pontosan akkorra idéznék be az embereket, amikor ügyük intézésére sor kerül. Az elveszett órák között akad elkerülhetetlen is. A szoptatós anyáknak 6281 munkaórát ajándékoz az üzem. A műszaki könyvtárban 7650 órát töltenek a vállalat dolgozói. Ezek nem haszontalan áldozatok. De az már okvetlenül elgondolkoztató, hogy a sorbaállással a büfében, tavaly 50 795 óra ment veszendőbe, 381 732 forint munkabér értékű, amellyel 1 782 882 forint árú terméket lehetett volna előállítani. Orvosi felülvizsgálat a gyárban Bizonyosan túlzás az a 24 575 óra is, amelyet az orvosi rendelőkben töltenek el. Az üzem éppen ezért kérte a fővárosi tanácsot, engedélyezze, hogy a gyár területén tarthassák a felülvizsgálatokat. Ezzel is számottevő időt takaríthatnának meg. A büfé problémáját is meg kell valahogyan oldani. Hasznos statisztika ez, tanulságai nyomán sok intézkedéssel lehetne kényelmesebbé is tenni az emberek életét, főleg a sorbaállások és a fölösleges várakozások megszüntetésével. Viszont több fegyelemre is szükség van. Az Izzóban már vizsgálják a fölösleges sétálgatásokra, csellengésekre elvesztegetett időt. Alighanem még nagyobb szám lesz ez, mint az eddigi vizsgálattal felderített 29 milliós, nagyrészt elkerülhető veszteség. Az Izzóban nem is maradtak meg csak a vizsgálatoknál, máris intézkedtek, és bizonyos javulás is észlelhető. Helyes lenne, ha más üzemek is követnék az újpesti nagyüzem példáját, s körülnéznének saját portájukon, hol vannak még hasonló, rejtett lehetőségei az időnyerésnek, az egyenletes, nyugodt tempójú munka megvalósításának. Gesztelyi Nagy Zoltán KERESSE FEL BUDÁN ! AZ ERDÉLYI ÉTTERMET ÉS BÁRT (a volt Kisrablót) (XI., Zenta utca 3.) II. osztályú árak! Kitűnő erdélyi ételek, minőségi fajborok! Az étteremben Vörös Kálmán népi zenekara játszik, a bárban: Éber—Gombás duó! ITT A FŰTÉSI IDÉNY ! — Ugyan, semmi az egész! Betanítottam!... (Toncz Tibor rajza) Öregek napja Minden kerületben kedves ünnepséget rendeznek az időseknek • Két új otthon nyílik Budapesten Napközik az öregeknek Díszes meghívót hozott a posta. A finom, merített papíron nyomtatott sorok a II. kerületi Kapás utcai kultúrházba invitáltak, ünnepségre. Szólt a dal, a táncosok szoknyája perdült, költőket idéztek a pódiumon, lent, a nézőtéren zúgott a taps. A tenyerek, amelyek egy-egy Szám után összeverődtek, nem fiataloké, némelyik kissé reszket is, hatnyolc évtizede, hogy palatáblára rótták ezek a kezek az első betűket. Segély, kellemes környezet Az ő tiszteletükre szólt a muzsika, csendült össze a pohár, nekik szentelték ezt a napot: a 11. kerület idős, munkában, gondban elfáradt lakóinak. Néhány nappal ezelőtt a XVIII. kerületben rendeztek a társadalmi szervezetek hasonló ünnepséget — öregek napját —, az angyalfödiek pedig most készülődnek. Tavaly a pestlőrinciek rendezték először öregek napját, s a kezdeményezés olyan sikeres volt, hogy az idén megismételték. Amint ezt bejelentették hozzánk, az év végéig a főváros valamennyi kerületében megrendezik a társadalmi szervezetek az öregek napját — tájékoztat Márk Ferencné, a fővárosi tanács szociálpolitikai csoportjának vezetője. Ezekre az ünnepségekre meghívják a kerület nyugdíjasait, s idős, támasz nélküli, közsegélyből élő lakóit is. A társadalom azonban más módon is segíti a támogató nélkül maradt öregeket. Eddig a főváros hat kerületében — a IV., az V., a VII., a VIII., a XIII. és a XIV. kerületben — létesült „öregek napközije”. Ezekben rádió, könyvek, folyóiratok, társasjátékok mellett, fűtött helyiségben tölthetik el a napot a rászorulók. A főváros 1850 közsegélyből élő öregje ingyen ebédet is kap ezekben a társalgókban. A kerületi tanácsok egyébként jelentős összegeket fordítanak költségvetésükben a támasz nélküli öregek gondjainak enyhítésére. Az év első felében 4,2 millió forintot fordítottak közsegélyekre, másfélmilliót az ingyenes étkeztetésekre, csaknem 600 ezer forintot a rendkívüli segélyekre, s mintegy 130 ezer forint a már működő hat napközi otthon fenntartásának költségvetése. Ezek az összegek a következő évek során tovább emelkednek, mert a főváros illetékeseinek az a törekvése, hogy lehetőleg minden kerületben létesüljön napközi otthon az idősek számára. A veteránok otthona A főváros szociális otthonaiban jelenleg csaknem 4200 idős embert gondoznál. Erre 54 millió forintot költ a tanács. Jövőre két új intézettel bővül a szociális otthonok hálózata Budapesten: az egyik a Zugligeti úton létesül, a másik, körülbelül 60—70 férőhelyes otthon a Rózsa Ferenc utca és Népköztársaság útja sarkán épül a főváros veteránjai részére. Sz. G. Hat napközi már működik Hasonló napközi otthon nyílik meg még ebben az évben a VI. kerületben. A kerületi tanács 120 ezer forinttal segíti, a társadalmi szervezetek pedig önkéntes munkával járulnak hozzá, hogy mielőbb kultúrált otthonra leljenek a VI. kerületi idős, elhagyott , emberek is. A fények estélyi ruhájában tündöklő házak Húszméteres D betű — Új neonok a pesti estében — Korszerű formák, jobb reklámszövegek A körúti fényalagútban, színes neonesernyő alatt várok rá, arra a férfire, aki a neonesernyőt az üzlet fölé szerkesztette. Ez az ember először elolvassa a megrendelő levelét, „ötletes reklámot szeretnénk”, aztán születni kezd az ötlet. Lottó Ottó figurája először rajz volt, aztán átvezették a matematika szigorú ösvényein, idegszálait kiépítették az automatika rendszeréből, a felszerelés következett, aztán egy gombnyomás s a figura felizzott, felugrott, feltartotta a lottószelvényt, fent a tetőn, hat emelet magasságban. Azóta fejünk felett a tetőkön, a falakon, a kirakatokban — mindenütt — újabb és újabb fényes meglepetés születik. Szép az esti Budapest. Ötvenháromszor egyharmad másodperc Beszélgetek Szalai Ferenccel, a Neonberendezéseket Gyártó Vállalat főmérnökével. Életeleme a fény, a szín, az automatika. Előbb arról beszél, hogy vége a mechanikus rendszerrel működő berendezéseknek. Mindenütt elektromos kapcsolású reklámokat építenek. Ennek néhány kulisszatitkát elárulja. A Csillag Áruházi ismert kékfényű reklámja például így működik: kigyullad a csillag, egy másodperc múlva az Áruház felirat, ötvenháromszor egyharmad másodperc alatt a spirál csőszakasz, hogy olyan legyen benne a fény, mint a vízfolyás. A Rapid, a Szimpla-házon 7500-szor kapcsol naponta. A November 7-e téren álló Telitalálaton 80 kilométeres sebességgel fut a fény. A falakról a járda fölé — És a jövő? — A fejlődés egyik szála a falakról a járda fölé függesztett reklámok felé vezet. A hatást akarjuk fokozni egyszerű, közérthető formákkal. A falsíkon elhelyezett figurák, betűk laposak, a jelzésen kívül semmit sem mondanak. Ezért térünk, át a szembetűnő, mozgó fényjátékra. A másik irányzat szerint az utca hosszában egész házakat kell megvilágítani úgy, hogy az épületek jellemző vonalaira, sarkaira neoncsöveket szerelünk. Ezzel mintegy kiemeljük, megfestjük az épületet, estélyi ruhába öltöztetjük a házakat. A harmadik: a belső világítás, a belső hatás. A jövőben izzólámpákat használunk majd neonfénnyel keverve. Ilyen a most készülő Európa Kávéház feljárata: sárga neoncsövek égnek majd izzókkal házasítva. Arra kérem, képzelje ide a Váci utca elejét. Gondolkodik. Mozgó fényjátékok — A Vörömarty tértől kezdeném: mindenhová kiugró feliratot, figurát tennék. Az órabolt fölé háromméteres gyűrűt függesztenék ékkővel, két oldalán órával. A csemege üzlet fölé egy nagy kosarat, az Anna eszpresszónál sárga mackót villogtatnék és így tovább. Milyen új fényeken dolgoznak most? — Húszméteres D betűt készítünk a Divatcsarnok részére. Körülötte ovális pályán csillagok keringenek majd. 32 méter hosszú, 6 méter széles mozgó fényjátékot kap a Móricz Zsigmond körtér, a Szimfónia reklám mellé. Az OTP reklámja lesz, balról indulnak az emberek, viszik a pénzt, belépnek egy házba, a másik oldalon már csomaggal, motorkerékpárral, autóval távoznak. Nagyon sok „ÁB” betűt készítünk egy körben, biztosítás, biztonság felirattal. A Mártírok útja elején hat ajtó látható majd, mindegyik előtt lesz egy kosár. Négy figura telefonál és kigyullad a 180. 000, az ismert telefonszám. A Petőfi Sándor utcába szintén hat kosár kerül, középen egy nagy forgó kosárral. Készül az EMKE megvilágítása is. Ezután arról beszélgettünk, jó lenne, ha fiatal iparművészeket alkalmaznának a korszerű formák ízléses megoldására, mert a giccset erről a területről is száműzni kell. Szóba hozom a helyes reklámszöveget is. — Elhatároztuk — válaszolja —, hogy fiatal iparművészeket alkalmazunk, s még az idén megalakul szakértőkből a zsűri a helyes reklámszövegek bírálatára. Kilépünk az utcára. Az Abbázia felett éppen 80 kilométeres sebességgel körbe fut a fény. Békés Attila a Szivárvány Anit faágból.. Női kulkosztüm 580,— Ft Női divatkabát 850,— Ft-tól Férfi felöltő 780,— Ft Férfi műbőrkabát 850,— Ft 50 000 tonna cementmegtakarítás Az Építéstudományi Intézet és az Építőanyagipari Központi Kutatóintézet munkatársai az Építésügyi Minisztérium megbízásából kidolgozták a cement nélküli habarcsfajták előállításának ideiglenes műszaki előírásait. Az új műszaki előírás megvalósításával évente mintegy 50 000 tonna cementet lehet megtakarítani. BB Amikor a még mutatós, középkorú asszony kilépett hotelszobája ajtaján, rémülten visszahőkölt. Késő volt, vagy hatvan újságíró, rádió- és televíziós riporter rohanta meg. „Könyörgöm önöknek — zokogta az asszony — hagyják békében a lányomat! Hát nem értik, hogy megölik őt?” De kellett a szenzáció, néhány óra múlva éles tudósítások számoltak be arról, milyen ruhát és cipőt viselt, hogyan gesztikulált és körülbelül hány milliméteres könnycseppek szántották végig az arcán az ilyen és ilyen márkájú púdert. A legtöbb jelentésnek ez volt a diadalmas címe: „BB anyja kegyelemért, magányért "könyörög!” ' ' 1956. — Ügyes fiú ez a Roger — járt szájról szájra a párizsi művész-bisztrókban. — Feleségének harcolta ki a főszerepet. Nagyon csinos ugyan a kicsi, de elég-e ez? Elég volt. A tehetséges rendező, Roger Vadim új filmje, az „Isten megteremtette a nőt” ezer megatonos sikerrakéta lett. A „kicsit” ugyan látta néhányszor már a közönség, de a sztárgyártó-gépezet csak most kezdett dohogni igazán. Brigitte Bardot! — rikoltotta világgá az új nevet a sajtó, a rádió, a film, a televízió. A kritika hasábjain színes petárdákként pufogtak a jelzők. A skála széles volt. Az isteni Bardot-ban van valami állati természetesség — írta egyik méltatója. Aztán monogram lett, fogalommá vált. Használjon X-krémet, ettől olyan bársonyos BB bőre. Próbálja ki az Y-shampont, ettől olyan selymes BB haja. Már jó üzlet volt. „Isten megteremtette a nőt” és a gépezet megteremtette a sztárt. 1958. BB kissé ruhátlan óriásképei alatt sétáltam a Grand Boulevardon és a Champs Elysées-n. Nők ezreit láttam, akik az ő frizuráját hordták, az ő járását utánozták, riporterek falkája követte minden lépését. „Hisztéria” — méltatlankodott a sex-bomba egyik képe alatt a konzervatív londoni Times. „Hiába, a serdületlen ifjúságot meg kell fosztanunk BB-től — írta Art Buchwald, a New York Herald Tribune humoristája — soha nem láttam nőt, aki ennyire tizenhat éven felüli lett volna”. Egy húsz éve Párizsba szakadt magyar pedig kiitta Colását, a vállamra tette a kezét és azt mondta: „A kisember számára a várakozás világa ez. Óriási apparátus igyekszik elhitetni vele, hogy ha türelmes, egyszer neki is sikerülhet valami. Azt hiszem, most már érti — a nagyobb hitelesség kedvéért állítják reflektorfénybe azt a néhányat, akinek sikerült.” Ettől a fénytől néha magának a megvilágítottnak is megfájdul a szeme. Megdörzsöli és vannak pillanatok, amikor megsejti, hogy a körülötte zajló csinnadratta nemcsak az ő reklámozása. Elsősorban egy erősen reklámozásra szoruló életformáé. 1960. Már túl volt az első öngyilkossági kísérletén. A jól ismert fej az anyja ölében nyugodott „a legérzékibb száj” kétségbeesett szavakat formált: „Üldözött vad vagyok. Tíz lépést szeretnék menni egyszer úgy, hogy békén hagyjanak.” Óh, szegényke! Néhány nappal azelőtt vett egy ötvenezer dolláros Párizs környéki házat, ahonnan min• Senkit,• •legalább, • is: majdnem mindenkit kizárt — beleértve második férjét, a színész Jacques Charriert is. A lapok Sacha Distel gitárosról csevegtek, neve áldott tapintattal ez év január 11-én is sűrűn szerepelt. Ezen a napon született meg a Charrier —Bardot pár kisfia, glóriával a feje fölött és bölcsőjénél a három királyok helyett a sok száz riporterek álltak. A kismama napok múlva már a felvevőgép előtt volt. Igyekezett nem hinni azoknak, akik szerint a hajsza ölte meg Tyrone Powert és Gerard Philipe-et. Tudta, hogy a tartós hírnév csak az igazi óriásoknak, egy Lawrence Oliviernek, egy Michel Simonnak, egy Heinz Rühmannak jut osztályrészül. Tudta, hogy a sztár csillagot jelent és a csillagok általában lehullanak, őrlő szorgalommal vetkőzött és vonaglott premier plánban, szélesvásznon. És mind gyakrabban volt idegrohama. Félreértés ne essék: BB nem mártír, hanem produkteur, dekadens terméke egy dekadens világnak. Nemrég teljesen egyedül kiszökött a zöldbe. Egy nyolcadrangú vendéglőben ebédelt. Azt remélte, ott nyugta lesz. A tulajdonos az asztalához lépett, sugárzott, dadogott és engedélyt kért, hogy lefényképezhesse. Halálsápadt lett, amikor BB összekulcsolta kezét és elkínzottan azt mondta neki: „Hagyjon ... hagyjanak magamra, mert meghalok.” Néhány nap múlva újra öngyilkos lett. Több száz újságíró várta, megmentik-e. Orvosa levelet intézett afőszerkesztőkhöz, betege gyógyulásáról van szó, hagyják békében legalább néhány hétre. Egy ilyen levél is szenzáció — teljes terjedelmében megjelent.★ A riporterek BB édesanyjától a telefonhoz, majd a sex-bombát őrző idegszanatóriumhoz rohantak. Itt tárgyalták tovább a titokzatost, az érthetetlent. Miért, vajon miért lett öngyilkos Brigitte Bardot? Harmat Endre