Esti Hírlap, 1960. október (5. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-09 / 239. szám

50 ezer órát állnak sorba a büfében Statisztika az eltűnt időről az Izzóban A fények estélyi ruhájában tündöklő házak Húszméteres D betű — Új neonok a pesti estében — Korszerű formák, jobb reklámszövegek Dél van, ebédhez gyülekez­nek az Egyesült Izzó étkezdé­jében. Fél tizenkettőtől nyu­godtan ebédel a hét turnus kö­zül az első. De tizenkettő­kor hirtelen nagy roham árad az asztalok felé. Kezdődik a sorbaállás, felhalmozódik a használt edény, s érezhetően meglassul az ebédelés üteme. A tizenkét órakor ide áradó tö­meg fele jóval az ebédidő után végez az étkezéssel. Hosszabb ebédidő: 61 200 óra Mi az oka ennek? Szervezet­lenség? Rosszul állították ösz- sze a turnusok létszámát? Szó tincs róla. A hét turnusban arányosan osztották el a 4200 itt étkezőt. De sok a fegyelme­zetlen, aki nem az ebédidejét használja fel étkezésre. Első­sorban ezért van zsúfoltság, torlódás az ebédlőberi. Tekintélyes összegbe kerül az ebédidőnek ez az önkényes meghosszabbítása. Gondos vizsgálat alapján megállapí­tották, hogy ez a múlt eszten­dőben 61 200 munkaórát emésztett fel, 483 689 forint jogtalanul felvett munkabért, amely mögött nem volt mun­ka — csak ebédre várás. Ez alatt 2 148 058 forint értékű áruval többet lehetett volna termelni a nagy üzemben. De nemcsak a meghosszab­bított .ebédidővel vész el a munkára szánt idő. Statisztikát állított össze az Izzó vezető­sége, amikor egybegyűjtötte: mennyi idő vész kárba a gyár­ban, s mit lehetne ebből hasz­nosítani. Idézések, kilépő cédulák Itt vannak például az idézé­sek. Sokszor megtörténik, hogy nyolc órára beidéznek valakit valahová, és csak tizenegykor kerül rá a sor. Legtöbbször egyszerű ügyekben hív be va­lakit — naponta százakat — valamelyik hivatal. Ilyen idé­zésekből csak az Egyesült Iz­zónak évente négyezer mun­kaórája vész kárba. Ezt 25 ezer forint értékű munkabér báli­ja, s majd másfélszázezer fo­rint értékű- terméket ' lehetne előállítani ez idő alatt. Jó len­ne, ha az egyszerű adminiszt­ratív idézések idejét munka­idő utánra tennék, s pontosan akkorra idéznék be az embere­ket, amikor ügyük intézésére sor kerül. Az elveszett órák között akad elkerülhetetlen is. A szoptatós anyáknak 6281 mun­kaórát ajándékoz az üzem. A műszaki könyvtárban 7650 órát töltenek a vállalat dolgozói. Ezek nem haszontalan áldoza­tok. De az már okvetlenül el­gondolkoztató, hogy a sorba­állással a büfében, tavaly 50 795 óra ment veszendőbe, 381 732 forint munkabér értékű, amellyel 1782 882 forint árú terméket lehetett volna előállí­tani. Orvosi felülvizsgálat a gyárban Bizonyosan túlzás az a 24 575 óra is, amelyet az or­vosi rendelőkben töltenek el. Az üzem éppen ezért kérte a KERESSE FEL BUDÁN ! AZ ERDÉLYI ÉTTERMET ÉS BÁRT (a volt Kisrablót) (XI.. Zenta utca 3.) II. osztályú árak! Kitűnő erdélyi ételek, minőségi fajborok! Az étteremben Vörös Kálmán népi zenekara játszik, a bárban: Éber—Gombás duó! fővárosi tanácsot; engedélyez­ze, hogy a gyár területén tart­hassák a felülvizsgálatokat. Ezzel is számottevő időt taka­ríthatnának meg. A büfé prob­lémáját is meg kell valaho­gyan oldani. Hasznos statisztika ez, tanul­ságai nyomán sok intézkedés­sel lehetne kényelmesebbé is tenni az emberek életét, főleg a sorbaállások és a fölösleges várakozások megszüntetésével. Viszont több fegyelemre is szükség van. Az Izzóban már vizsgálják a fölösleges sétál- gatásokra, csellengésekre el­vesztegetett időt. Alighanem Díszes meghívót hozott a posta. A finom, merített papí­ron nyomtatott sorok a II. ke­rületi Kapás utcai kultúrházba invitáltak, ünnepségre. Szólt a dal, a táncosok szoknyája per­dült, költőket idéztek a pódiu- monrS lent, a nézőtéren zúgott a taps. A tenyerek, amelyek egy-egy Szám után összeve­rődtek, nem fiataloké, né­melyik kissé reszket is, hat­nyolc évtizede, hogy palatáb­lára rótták ezek a kezek az el­ső betűket. Segély, kellemes környezet Az ő tiszteletükre szólt a muzsika, csendült össze a po­hár, nekik szentelték ezt a napot: a 11. kerület idős, mun­kában, gondban elfáradt lakói­nak. Néhány nappal ezelőtt a XVIII. kerületben rendeztek a társadalmi szervezetek hason­ló ünnepséget — öregek nap­ját —, az angyalfödiek pedig most készülődnek. — Tavaly a pestlőrinciek rendeztek először öregek nap­ját, s a kezdeményezés olyan sikeres volt, hogy az idén meg­ismételték. Amint ezt bejelen­tették hozzánk, az év végéig a főváros valamennyi kerüle­tében megrendezik a társadal­mi szervezetek az öregek nap­ját — tájékoztat Márk Ferenc- né, a fővárosi tanács szociál­politikai csoportjának veze­tője. Ezekre az ünnepségekre meghívják a kerület nyugdí­jasait, s idős, támasz nélküli, közsegélyből élő lakóit is. A társadalom azonban más mó­don is segíti a támogató nélkül maradt öregeket. Eddig a fő­város hat kerületében — a IV., az V., a VII., a VIII., a XIII. és a XIV. kerületben — léte­sült „öregek napközije”. Ezek­ben rádió, könyvek, folyóira­tok, társasjátékok mellett, fű­tött helyiségben tölthetik el a napot a rászorulók. A főváros 1850 közsegélyből élő öregje ingyen ebédet is kap ezekben a társalgókban. Hat napközi már működik Hasonló napközi otthon nyí­lik meg még ebben az évben a VI. kerületben. A kerületi tanács 120 ezer forinttal segí­ti, a társadalmi szervezetek pedig önkéntes munkával já­rulnak hozzá, hogy jnielőbb kultúrált otthonra leljenek a VI. kerületi idős, elhagyott , emberek is. még nagyobb szám lesz ez, mint az eddigi vizsgálattal fel­derített 29 milliós, nagyrészt elkerülhető veszteség. Az Iz­zóban nem is maradtak meg csak a vizsgálatoknál; máris intézkedtek, és bizonyos javu­lás is észlelhető. Helyes lenne, ha más üzemek is követnék az újpesti nagyüzem példáját, s körülnéznének saját portáju­kon: hol vannak még hasonló, rejtett lehetőségei az időnye­résnek, az egyenletes, nyugodt tempójú munka megvalósítá­sának. A kerületi tanácsok egyéb­ként jelentős összegeket fordí­tanak költségvetésükben a tá­masz nélküli öregek gondjai­nak enyhítésére. Az év első felében 4,2 millió forintot for­dítottak közsegélyekre, másfél- milliót az ingyenes étkezteté­sekre, csaknem 600 ezer forin­tot a rendkívüli segélyekre, s - mintegy 130 ezer forint a már működő hat napközi otthon fenntartásának költségvetése. Ezek az összegek a következő évek során tovább emelked­nek, mert a főváros illetékesei­nek az a törekvése, hogy lehe­tőleg minden kerületben léte­süljön napközi otthon az idő­sek számára. A veteránok otthona A főváros szociális otthonai­ban jelenleg csaknem 4200 idős embert gondoznál!. Erre 54 millió forintot költ a tanács. Jövőre két új intézettel bővül a szociális otthonok hálózata Budapesten: az egyik a Zugli­geti úton létesül, a másik, kö­rülbelül 60—70 férőhelyes ott­hon a Rózsa Ferenc utca és Népköztársaság útja sarkán épül a főváros veteránjai ré­szére. A körúti fényalagútban, szí­nes neon esernyő alatt várok rá, arra a férfire, aki a neon­esernyőt az üzlet fölé szer­kesztette. Ez az ember először elolvassa a megrendelő leve­lét, „ötletes reklámot szeret­nénk”, aztán születni kezd az ötlet. Lottó Ottó figurája elő­ször rajz volt, aztán átvezet­ték a matematika szigorú ös­vényein, idegszálait kiépítették az automatika rendszeréből, a felszerelés következett, aztán egy gombnyomás s a figura felizzott, felugrott, feltartotta a lottószelvényt, fent a tetőn, hat emelet magasságban. Azóta fejünk felett a tetőkön, a falakon, a kirakatokban — mindenütt — újabb és újabb fényes meglepetés születik. Szép az esti Budapest. Ötvenháromszor egyharmad másodperc Beszélgetek Szalai Ferenc­cel, a Neonberendezéseket Gyártó Vállalat főmérnökével. Életeleme a fény, á szín, az automatika. Előbb arról be­szél, hogy vége a mechanikus rendszerrel működő berende­zéseknek. Mindenütt elektro­mos kapcsolású reklámokat építenek. Ennek néhány ku­lisszatitkát elájulja. A Csillag Áruházi ismert kékfényű rek­lámja például így működik: kigyullad a csillag, egy másod­perc múlva az Áruház felirat, ötvenháromszor egyharmad másodperc alatt a spirál cső­szakasz, hogy olyan legyen benne a fény, mint a vízfolyás. A Rapid, a Szimpla-házon 7500-szor kapcsol naponta. A November 7-e téren álló Teli­találaton 80 kilométeres se- • bességgel fut a fény. A falakról a járda fölé — És a jövő? — A fejlődés egyik szála a falakról a járda fölé függesz­tett reklámok felé vezet. A hatást akarjuk fokozni egy­szerű, közérthető formákkal. A falsíkon elhelyezett figurák, betűk laposak, a jelzésen kí­vül semmit sem mondanak. Ezért térünk, át a szembe­tűnő, mozgó fényjátékra. Á másik irányzat szerint az utca hosszában egész házakat kell megvilágítani úgy, hogy az épületek jellemző vonalaira, sarkaira neoncsöveket szere­lünk. Ezzel mintegy kiemeljük, megfestjük az épületet, esté­lyi ruhába öltöztetjük a háza­kat. A harmadik: a belső vilá­gítás, a belső hatás. A jövőben izzólámpákat használunk majd neonfénnyel keverve. Ilyen a most készülő Európa Kávéház feljárata: sárga neoncsövek ég­nek majd izzókkal házasítva. Arra kérem: képzelje ide a Váci utca elejét. Gondolkodik. Mozgó fényjátékok — A Vörömarty tértől kez­deném: mindenhová kiugró feliratot, figurát tennék. Az órabolt fölé háromméteres gyűrűt függesztenék ékkővel, két oldalán órával. A csemege üzlet fölé egy nagy kosarat, az Anna eszpresszónál sárga mackót villogtatnék és így tovább. Milyen új fényeken dolgoz­nak most? — Húszméteres D betűt ké­szítünk a Divatcsarnok ré­szére. Körülötte ovális pályán csillagok keringenek majd. 32 méter hosszú, 6 méter széles mozgó fényjátékot kap a Mó­ricz Zsigmond körtér, a Szimfónia reklám mellé. Az OTP reklámja lesz, balról in­dulnak az emberek, viszik a pénzt, belépnek egy házba, a másik oldalon már csomaggal, motorkerékpárral, autóval tá­voznak. Nagyon sok „ÁB” be­tűt készítünk egy körben, biz­tosítás, biztonság felirattal. A Mártírok útja elején hat ajtó látható majd, mindegyik előtt lesz egy kosár. Négy figura telefonál és kigyullad a 180— 000, az ismert telefonszám. A Petőfi Sándor utcába szintén hat kosár kerül, középen egy nagy forgó kosárral. Készül az EMKE megvilágítása is. Ezután arról beszélgettünk, jó lenne, ha fiatal iparművé­szeket alkalmaznának o kor­szerű formák ízléses megoldá­Amikor a még mutatós, középkorú asszony kilépett hotelszobája ajtaján, rémül­ten visszahőkölt. Késő volt, vagy hatvan újságíró, rádió- és televíziós riporter rohan­ta meg. „Könyörgöm önök­nek — zokogta az asszony — hagyják békében a lányo­mat! Hát nem értik, hogy megölik öt?” De kellett a szenzáció, néhány óra múl­va öles tudósítások szá­moltak be arról, milyen ru­hát és cipőt viselt, hogyan gesztikulált és körülbelül hány milliméteres könny­cseppek szántották végig az arcán az ilyen és ilyen már­kájú púdert. A legtöbb je­lentésnek ez volt a diadalmas címe: „BB anyja kegyelemért, magányért "könyörög!” ' ' 1956. — Ügyes fiú ez a Roger — járt szájról szájra a párizsi művész-bisztrókban. — Fele­ségének harcolta ki a fősze­repet. Nagyon csinos ugyan a kicsi, de elég-e ez? Elég volt. A tehetséges rendező, Roger Vadim új filmje, az „Isten megterem­tette a nőt” ezer megatonos siker-rakéta lett. A „kicsit” ugyan látta né­hányszor már a közönség, de a sztárgyártó-gépezet csak most kezdett dohogni igazán. Brigitte Bardot! — rikoltotta világgá az új nevet a sajtó, a rádió, a film, a televízió. A kritika hasábjain színes pe­tárdákként pufogtak a jelzők. A skála széles volt: Az iste­ni Bardot-ban van valami ál­lati természetesség — írta egyik méltatója. Aztán mo­nogram lett, fogalommá vált. Használjon X-krémet, ettől olyan bársonyos BB bőre. Próbálja ki az Y-shampont, ettől olyan selymes BB ha­ja. Már jó üzlet volt. „Isten megteremtette a nőt” és a gépezet megterem­tette a sztárt. 1958. BB kissé ruhátlan óriáské­pei alatt sétáltam a Grand Boulevardon és a Champs Elysées-n. Nők ezreit láttam, akik az ö frizuráját hordták, az ő járását utánozták, ripor­terek falkája követte minden lépését. „Hisztéria” — mél­tatlankodott a sex-bomba egyik képe alatt a konzerva­tív londoni Times. „Hiába, a serdületlen ifjúságot meg kell fosztanunk BB-től — ír­ta Art Buchwald, a New York Herald Tribune humo­ristája — soha nem láttam nőt, aki ennyire tizenhat éven felüli lett volna”. Egy húsz éve Párizsba szakadt magyar pedig kiitta Coláját, a vál- lamra tette a kezét és azt mondta: „A kisember számá­ra a várakozás világa ez. Óriási apparátus igyekszik elhitetni vele, hogy ha türel­mes, egyszer neki is sikerül­het valami. Azt hiszem, most már érti — a nagyobb hite­lesség kedvéért állítják ref­lektorfénybe azt a néhányat, akinek sikerült.” sóra, mert a giccset erről a területről is száműzni kell. Szóba hozom a helyes reklám- szöveget is. — Elhatároztuk — vála­szolja —, hogy fiatal ipar­művészeket alkalmazunk, s még az idén megalakul szak­értőkből a zsűri a helyes rek­lámszövegek bírálatára. Kilépünk az utcára. Az Ab­bázia felett éppen 80 kilomé­teres sebességgel körbe fut a fény. Békés Attila 50 000 tonna cementmegtakarítás Az Építéstudományi Intézet és az Építőanyagipari Közpon­ti Kutatóintézet munkatársai az Építésügyi Minisztérium megbízásából kidolgozták a cement nélküli habarcsfajták előállításának ideiglenes mű­szaki előírásait. Az új műszaki előírás megvalósításával éven­te mintegy 50 000 tonna ce­mentet lehet megtakarítani. Ettől a fénytől néha magá­nak a megvilágítottnak is meg­fájdul a szeme. Megdörzsöli és vannak pillanatok, amikor megsejti, hogy a körülötte zajló csinnadratta nemcsak az ő reklámozása. Elsősorban egy erősen reklámozásra szo­ruló életformáé. 1960. Már túl volt az első öngyil­kossági kísérletén. A jól is­mert fej az anyja ölében nyu­godott „a legérzékibb száj” kétségbeesett szavakat for­mált: „Üldözött vad vagyok. Tíz lépést szeretnék menni egyszer úgy, hogy békén hagyjanak.” Óh, szegényke! Néhány nappal azelőtt vett egy öt­venezer dolláros Párizs kör­nyéki házat, ahonnan min- • Senkii,• •tegaiább; • is: majdnem mindenkit kizárí — beleértve második férjét, a színész Jacques Charriert is. A la­pok Sacha Distel gitárosról csevegtek, neve áldott tapin­tattal ez év január 11-én is sűrűn szerepelt. Ezen a na­pon született meg a Charrier —Bardot pár kisfia, glóriával a feje fölött és bölcsőjénél a három királyok helyett a sok száz riporterek álltak. A kismama napok múlva már a felvevőgép előtt volt. Igyekezett nem hinni azok­nak, akik szerint a hajsza öl­te meg Tyrone Powert és Ge­rard Philipe-et. Tudta, hogy a tartós hírnév csak az igazi óriásoknak, egy Lawrence Oliviernek, egy Michel Si­monnak, egy Heinz Rühman- nak jut osztályrészül. Tudta, hogy a sztár csillagot jelent és a csillagok általában le­hullanak. őrlő szorgalommal vetkő­zött és vonaglott premier plánban, szélesvásznon. És mind gyakrabban volt ideg­rohama. Félreértés ne essék: BB nem mártír, hanem pro- dukteur, dekadens terméke egy dekadens világnak. Nemrég teljesen egyedül kiszökött a zöldbe. Egy nyol- cadrangú vendéglőben ebé­delt. Azt remélte, ott nyugta lesz. A tulajdonos az asztalá­hoz lépett, sugárzott, dado­gott és engedélyt kért, hogy lefényképezhesse. Halálsá­padt lett, amikor BB össze­kulcsolta kezét és elkínzot- tan azt mondta neki: „Hagy­jon ... hagyjanak magamra, mert meghalok.” Néhány nap múlva újra ön­gyilkos lett. Több száz új­ságíró várta, megmentik-e. Orvosa levelet intézett a .fő- szerkesztőkhöz, betege gyó­gyulásáról van szó, hagyják békében legalább néhány hétre. Egy ilyen levél is szen­záció — teljes terjedelmében megjelent. ★ A riporterek BB édesany­jától a telefonhoz, majd a sex-bombát őrző idegszanató­riumhoz rohantak. Itt tár­gyalták tovább a titokzatost, az érthetetlent: Miért, vajon miért lett ön­gyilkos Brigitte Bardot? Harmat Endre Sz. G. a Szivárvány Arit faágból /.. Női kulikosztüm 580,— Ft Női divatkabát 850,— Ft-tól Férfi felöltő 780,— Ft Férfi műbőrkabát 850,— Ft Gesztelyi Nagy Zoltán ITT A FŰTÉSI IDÉNY O — Ugyan, semmi az egész! Betanítottam!... (Toncz Tibor rajza) Öregek napja Minden kerületben kedves ünnepséget rendeznek az időseknek — Két új otthon nyílik Budapesten Napközik az öregeknek BB

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék