Esti Hírlap, 1961. április (6. évfolyam, 78-101. szám)
1961-04-13 / 86. szám
KINYÍLT a kozmosz ajtaja Nyilatkozatok az űr Kolumbusának útjáról Dr. Egyed László Kossuth-díjas tudós: A tudomány fordulópontja a mai nap Dr. Egyed László, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a geofizikai tanszék vezetője, a hír hallatára a következőket mondta: A modern tudomány fordulópontja ez a mai nap. A kozmosz közvetlen meghódításában az első lépést megtette az ember. A jelentősége ennek a repülésnek az, hogy az első alkalom, hogy a Földön kívüli térből közvetlen megfigyelést végezhet az ember. A tudomány szempontjából az a jelentősége a Földön kívüli térben való megfigyeléseknek, hogy hiányoznak mindazok a zavaró körülmények, amelyeket a légkör, az ionoszféra a közvetlen megfigyelés számára jelentett. Ezek a zavarok a magasba bocsátott megfigyelési laboratóriumot nem befolyásolják, s a legkitűnőbb műszer, az ember maga irányíthatja, pillanatnyi adottságuknak megfelelően javíthatja a zavaró körülményeket, objektív megfigyeléseket végezhet a mindenségijén. Nem véletlen, hogy ezt az eredményt, a szervezett, tervszerű tudomány érte el, az, amely célul tűzte ki az emberiség jobblétének, békéjének megteremtését. Dr. Breitner Ödön főorvos: A szovjet tudomány fölénye elvitathatatlan a világon — Az előzetes kísérletek után már várható volt az űrutas felbocsátása — mondja dr. Breitner Ödön főorvos. — De őszintén megmondom, nem számítottam arra, hogy ilyen hamar és ilyen biztosan bekövetkezik. Most kitörő örömmel mondhatom: a szovjet tudomány fölénye és győzelme elvitathatatlan a világon. Arra gondolok, hogy ez a győzelem alapot biztosít a béke további fenntartásához, a két tábor közötti vitás problémák tisztázásához. Dr. Striker György docens: az irányító és mérőtechnika hallatlanul magas fokának bizonyítéka Dr. Striker György műegyetemi docens, a Méréstechnikai Központi Kutató Laboratórium igazgatója mondja: —. A szovjet,jidomájji...fejlettségének újabb bizonyítéka Az, az irányító- és mérőberendezések hallatlanul magas fokát mutatja, hogy meg tudtak oldani egy ilyen feladatot. A műszertechnika és az automatikus rádióberendezések újabb fényes sikerét jelenti az ember keringése a világűrben. Ez csak úgy válhatott lehetségessé, hogy fölhasználták az eddigi eredményeket, a televízós állatkísérleteket, amelyek megmutatták, hogy az élő szervezet forntttjasajt reagál a szokatlan körülményekre is.: .— -Asajátterületem- némik szertechnika, így hát leginkább almak nagyszerűségét érzem, hiszen minden, a földről történő vezérlés, irányítás és a kapcsolat fenntartása is az elektronikus műszertechnika fejlettségére mutat. Hatalmas lehetőségeket rejt magában, hogy most már ember irányít ja a berendezéseket. Hallga- tóimmal együtt nagy érdeklő-ídéssel várom a további részleteket. Nagy István György rakétaszakértő: Gagarin pilóta a világűr Kolumbusa Nagy István György, az Űrhajózási Bizottság tagja a következőket mondta: — A szovjet űrhajó utasát megilleti, hogy a világűr Kolumbusának nevezzük. A kozmikus térség feltárása azonban más módszerekkel történik, mint annak idején a távoli földrészek felfedezése. Arra a szervezettségre és céltudatosságra gondolok itt, amellyel a szovjet tudomány a világűr meghódításán dolgozik. Az előző kísérletek után nyilvánvaló volt, hogy rakétatechnikai és irányítástechnikai szempontból egyaránt megvannak az ember űrutazásának feltételei. Érdeklődéssel várják a magyar és a külföld tudományos kutatói az első űrutas beszámolóját, hiszen útján olyan élményekben lehet része, mint még eddig egyetlen embernek sem. Hogy mást ne említsek, az úgynevezett súlytalanság állapotát eddig földi körülmények között alig egy percnyi időre sikerült létrehozni. Nemcsak testi reakciókra gondolunk, hiszen ezeket az eddig fellőtt élőlényeken is nagyon jól lehetett a távmérőberendezésekkel tanulmányozni, hanem a lelkiekre is. A szokatlan állapothoz hozzájárul még az is, hogy az űrutasnak a földön járó ember számára teljesen szokatlan látvány tárul a szeme elé: minden irányból csillagos égbolt veszi körül. Az űrhajó utasa bizonyára tudományosan is kiválóan képzett ember, hiszen nem valami látványos sportteljesítményről van szó, hanem egy rendkívül fontos tudományos feladat végrehajtásáról. — Mi várható? Valószínűleg, a mostani kísérletet sok hasonló követi majd, mielőtt az ember űrhajójával nagyobb távolságra távozik el a Földtől. A tudomány véleménye szerint néhány év múlva arra is sor kerülhet, , hogy egy erősen megnyújtott szputnyikpályán a Holdat is megközelíthetjük. Nem kétséges, hogy az első szputnyik elindítása óta eltelt három és fél év alatt a továbbiakban is a Szovjetunió határozza majd meg a békés célokat szolgáló űrkutatás tempóját. Almár Iván csillagász: Huí van ni vstvrséfjvs áijilvsl nlún... Almár Iván kandidátus, a METESZ űrhajózási szakosztályának titkára a következőket mondta: — A régóta várt, világraszóló esemény elérkezett. 1937 októbere óta, amikor az első szputnyikot felbocsátották, az eltelt idő alatt hatvan mesterséges égitestet küldtek a világűrbe. Ez mind előkészítése volt a mai napnak. Az automatikus műszeres holdak is a most fellőtt űrhajó, számára vizsgálták a légkört, amelyben majd százszázalékos biztonsággal mozoghat. Ugye" csak ezt az utat készítették el a Hold- és a Vénusz-rakétáit is. S ezek után kerülhetett sor a megfelelő módszerek mellett az irányítóberendezések, a technikai eszközök tökéletes ipítése után az ember útjára. Konszkij a Moszkvai Művész Színház rendezője •• Öveges József Kossuth-díjas fizikus : A szovjet tudomány a béke ügyét szolgálja A Nemzeti Színház vendégeként hazánkban tartózkodik Grigorij Grigorjevics Konszkij, a Moszkvai Művész Színház rendezője. Tolsztoj Élő holttest című drámáját rendezi a Nemzeti Színházban. A Duna-szállóban éppen próbára indult, mikor megkértük, nyilatkozzék a szovjet tudomány páratlan sikeréről. — Nagy izgalmat érzek és nagy büszkeséget is hazám nagy sikere felett. Most hallottam a rádióban, hogy az első ember elindult kozmikus útjára. Én mint szovjet állampolgár, szilárdan hiszem, hogy a szovjet tudománynak ez a zseniális eredménye a béke nagy ügyét fogja szolgálni az egész világon. Szemes Mihály Balázs Béla-díjas filmrendező A szovjet tudomány világtörténelmi sikere Bizonyosra vettük, hogy a közeljövőben elindul az első ember a világűrbe, mégis, a legnagyobb meglepetés erejével hat a hír. A művész rádöbben, hogy a tudomány realitásai mennyivel előbb haladnak, mennyivel fantasztikusabbak a művész legmerészebb álmainál. Hallatlanul érdekes lehet, mire gondol az első űrutas? Nemcsak abbarra tekintetben, hogy a műszereket hogyan kezeli, milyen a közérzete , de milyen gondolatok fordulnak meg az agyában a világról, az emberekről, akik közül elsőnek rugaszkodott el a földtől a világűrbe. Sokszor elmondták már, de e hallatlan jelentőségű lépés után ismét csak meg kell állapítani. Hogy egyedül a szovjet tudomány, az a tudomány, amelyet nem a pénz, hanem az emberek felemelkedésének célja vezérel, képes ilyen rendkívül összetett, bonyolult, világraszóló, világtörténelmi siker elérésére. Úgy gondolom, nemcsak a magam, de minden művészkollégám nevében fejezhetem ki hallatlan tiszteletünket és örömünket a szovjet tudósok eredménye előtt. Pór Bertalan Kossuth-díjas festőművész: Nem a háborúért, hanem a békéért ! Mélyen megrendülve vesszük tudomásul, hogy az embernek még röviddel ezelőtt elképzelhetetlen repülése a kozmoszba: ’valósággá vált. Ezzel az emberiség jövője szempontjából beláthatatlan lehetősének útjára léptünk. Csodálattal és há'&VKft. vagyok eltelve a szovjet tudomány iránt, amely munkájával szédületes perspektívát nyit az egész emberiségnek. Csak az a tudomány képes ilyen eredményekre, amely nem a háborúért, hanem a békéért dolgozik, s az az ország, amelyben az ember a legnagyobb érték. Dr. Szigeti József akadémikus: Egy új embertípus kialakulásának kezdete Dr. Szigeti József, a Magyar Tudományos Akadémia filozófiai intézetének igazgatója a következőket mondotta: — Az első ember kijutása az űrbe csodálatos és lelkesítő teljesítmény, a szovjet tudomány hatalmas eredménye. Az emberiség ősrégi álmát váltja valóra. A filozófiában voltak olyan elképzelések is, hogy a világ megismerhetetlen, a földünkön túli égitestek örökre elérhetetlenek. A moszkvai hír az emberi megismerésbe vetett hittünket erősíti. Nem közömbös a világ közvéleménye számára az sem, hogy az első űrhajós szovjet ember. Ez is a szocialista rendszer, a szocialista módon szervezett tudomány fölényét bizonyítja. Számolnunk kell azzal, hogy a következőkben megváltoznak eddigi képzeteink. Kialakul egy új embertípus, amely a természeti viszonyokat kozmikus méretekben tekinti. Ennek ma még a kezdetén vagyunk, de ez a jövő. Bernáth Aurél Kossuth-díjas festőművész Az ember mindig fölfelé tekintett Gagarin őrnagy, az emberiség első követe, aki ott, azokon a tereken keresi életünk értelmét, ahová az ember évezredek óta vágyakozva tekintett és ahová önállósulása hajnalán távcsöveit kezdte mereszteni. Az ember mindig fölfelé tekintett vágyakozásával. Leonardó repülőgép modellje óta nincs megindítóbb próbálkozás ebben az irányban, mint most a Szovjetunió hatalmas kísérlete és Gagarin őrnagy bátorsága. A Szovjetunió megnyitotta a világteret az ember előtt Öveges József, Kossuth-díjas fizikus, ma reggel a következőket mondotta: — Bár az ember űrrepülése Kuznyecov professzornak a ma reggeli lapokban megjelent nyilatkozata szerint a közeljövőben járható volt, a megdöbbentően nagyszerű esemény mégis örvendetesen meglepő. De a puszta ténynél, annak tudományos és gyakorlati fontosságánál jelentősebb az, hogy a Szovjetunió nyitotta meg először a világteret az ember előtt. Ez szimbóluma és biztosítéka annak, hogy a mi igazi, gyönyörű világunkat, a Földet is először a szocialista társadalmi rend fogja megnyitni az emberiség előtt, az élet minden szépségével és boldogságával együtt. Honthy Hanna Kossuth-díjas kiváló művész: enyütt örvendeztem sok-sok millió emberrel . Nagyszerű hírrel éle-t vesztett ma reggel az Esti Hírlap munkatársa. Nyomban kiment az álom a szememből és bekapcsoltam a rádiót. Moszkva hullámhos-szán kerestem az eredeti riportot, hogy én is hallgassam — és bár nem értettem szószerűn, együtt örvendhettem én is a sok-sok millió rádióhallgatóval a szovjet tudomány hatalmas eredményén. Dr. Nagy Károly, a fizikai tudományok doktora: A legnagyobb elismeréssel gratulálok a szovjet tudománynak Dr. Nagy Károly egyetemi docens, a fizikai tudományok doktora, a következőket mondta: A szovjet tudomány világraszóló űrkutatási kísérleteinek sikersorozata a legbámulatosabb eredményhez vezetett. A Szovjetunióban április 12-én embert szállító űrhajót lőttek fel. Az űrhajó súlyából arra lehet következtetni, hogy szerkezetileg olyan, mint az utolsó két szovjet űrhajó volt Az első szovjet mesterséges hold fellövése óta eltelt három és fél év alatt olyan csodálatos haladást értek el a szovjet tudósok a világűr kutatásában, amire példa nincs az emberiség történetében. — Miben látom e világesemény jelentőségét? Két dolgot kívánok aláhúzni ebben az izgalmas pillanatban. Első: az embert szállító űrhajó fellövése a legfényesebb bizonyítékát szolgálatja az eddigi kísérletek eredményességének. Óriási problémát kellett megoldani a biztonságos fellövés megvalósítása előtt. A fizikai és technikai problémák mellett első-sorban az életfeltételek biztosítása jelentette a legnagyobb tudományos feladatot. A Föld körül keringő emberi szervezet komoly sugárveszélynek van kitéve, a fellövéskor elszenvedett gyorsulás, majd a súlytalanság állapota számunkra szokatlan feltételeket teremt. A TASZSZ-közlemény arról tanúskodik, hogy a szovjet tudósok mindezeket a problémákat sikerrel oldottá meg. Másodszor: mint a természetfizikai jelenségeit vizsgáló kutató előtt, az esemény óriási jelentőségét abban kitöm, hogy ez első lépésként tekinthető afelé, hogy kutatókkal felszerelt kozmikus laboratóriumot bocsátunk a világűrbe. A tudo- mányos megismerés számára ezek az expedíciók beláthatatlan lehetőségeket teremtenek. A legnagyobb öröm tölt el bennünket a hír hallatára, mert ezt a kísérletet joggal tekinthetjük az első, emberrel felszerelt laboratóriumnak. A legnagyobb örömmel gratulájünk szovjet kollégáink és barátaink óriási sikeréhez. Ajtár Andor Kossuth-díjas színművész: Jelenné lett a körv Azokban a percekben keres- tük fel, amikor a rádióból értesült a nagy eseményről: — Mélyen meg vagyok ren-idülve — mondja. — Mostanában többek között egy náci professzort, az emberiség egyik ellenségét alakítom és e szereptől is ihletve, megdöbbent érdeklődéssel figyeltem az Eichmann-per előkészületei során napvilágra került szörnyűségeket. Úgy érzem, hogy az űrbe eljutott Gagarin őrnagy egy új történelmi időszámítás kezdetét jelenti, ellenlétét és lezárását mondannak, amit Eichmann neve mond. Az Eichmann-per anyagából megtanulhatjuk: ilyen volt a múlt, az immár a kozmoszt meghódító szovjet űrpilóta viszont a jelenné lett jövendőt dokumentálja. Goda Gábor író. Kadosa Pál Kossuth-díjas zeneszerző: Végtelenné tágult a horizont Legújabb kompozíciómon szimfoniettámon dolgozom hajnal óta, midőn az Esti Hírlap szerkesztőségétől értesülök arról, hogy a szovjet Gagarin magy ma reggel óta a Föld örül, a világűrben utazik. Zártam én is ezt a világraszóó szenzációt, s most mégis nem ez, nagyon nehéz — s milyen 'Írom ez' — folytatom a komponálást, hiszen az emberiség- nek ehhez az alkotásához képest az alkotóművész személye törpének tűnik Gagarin őrnagy a világűrben kering!... Micsoda nagyszerű perspektíva, mily végtelenné tágult a horizont Milyen roppant méretű az általános fejlődés! Beláthatatlan távlatot nyitott a szovjet tudomány, melynek áldásét az egész emberiség, mi is élvezzük. Legyünk méltók mint történelem Sajnos, nem értek technikai dolgokhoz, de azért tisztán érzékelem, hogy az ember egy új állapotához jutott el, és hogy valahol a mi löszek és legendák világa is, amely pedig az emberi lehetőségek nagyítására szolgál, ma már inkább egy hajdani személy fantáziának terméke. — Az ember óriás dicsősége az egyik oldalon, a szocializmusért, nem feledteti velem az ember óriás szégyenét, a kizsákmányolást és annak embertelen következményeit, a másik oldalon. — Mit mondhatnék? Azt, hogy valamennyire mindannyiunknak meg kell nőnünk, ahhoz, hogy méltóak legyünk az eféle új, nem emberfeletti, hanem nagyon is emberi normákhoz. — Az ügy, amelyről szó van, a világűrnek ember által történt első meglátogatása — több