Esti Hírlap, 1961. szeptember (6. évfolyam, 206-231. szám)
1961-09-23 / 225. szám
Ezer kilométer gyalog, lóháton, autón, motorkerékpáron (5) Az egymillió gyümölcsfa városa Gyárak a híres városban — Épül az Alföld legnagyobb szállodája Országjáró utam során egy napot töltöttem a „híres városban”. Az egymillió gyümölcsfa városa hallatlanul gyors ütemben iparosodik: a konzerv- és a téglagyárak, a szeszfőzde után az ipari üzemek egész sora kezdte meg a munkát, közöttük olyan jelentős ipari létesítmények, mint a Reszelő- és a Magnetofongyár. A város másik új jellegzetessége az állandó építkezés. A Rákóczi úton néhány év alatt palotasor épült, gyönyörű, modern nagyvárosi bérházakkal. A város fejlődését igazoló soksok adat közül csak egyet említek: 175 millió forintos beruházással a jövő évben megkezdődik Kecskemét teljes csatornázása. A képen a főtér egy részletét látjuk. A Szabadság tér és környéke Kecskemét város szíve. Itt áll Kecskemét legnagyobb büszkesége, a tanácsháza jellegzetes palotája. Homlokzatán a város címere: ágaskodó kecskebak, alatta a felirat: „Sem magasság, sem mélység nem rettent.” Itt a környéken épül a város új nevezetessége, az Alföld legnagyobb, száz vendégszobás, gyönyörű, szállodája. MÁSODIK KÉP: Ezt a gyönyörű kovácsoltvas kaput — a város legöregebb templomának kertjében — Tiringer Ferenc, az 1920-as évek híres díszműlakatosa készítette. Ez is helyi nevezetesség, mint Kecskemét másik nagy büszkesége, a levéltár, amelyben több mint négy és félmillió iratot, okmányt, feljegyzést őriznek. A régiek mellett hadd említsek meg egy újat is: a keskenyfilm-stúdiót,amelyet az idén adtak át. Eddig tizenegy oktató-, illetve riportkisfilm készült a stúdióban, amely a megye 126 keskenyfilmes moziját látja el színes, érdekes, tanulságos filmekkel. HARMADIK KÉP: A felvétel a város déli részén, a volt Rávágy téren készült. Ezernyolc lakás — egy új városnegyed épül itt — a munkát már megkezdték — nyolctantermes iskolával, bölcsődével, óvodával, üzletekkel, játszótérrel. Háromszázhetvenhat család már jövőre ideköltözik. Az új városnegyed mellett, a tervek szerint, hatalmas szabadtéri színpadot is építenek. Balogh László (MTI-fotó : Lajos György felv.) ELSŐ KÉP. ANGYAL MARIKA A tizennyolc éves tanulónk lató — Bécsben képviselte a gyárat Herend ifjú művésze Délután értem a Herendi Porcelángyár kapujába. Félre kell állnom az útból, mert vége a munkaidőnek, kifelé tódul a nép, a boltíves kijáratban zeng a vidámság, sok fiatal lány, fiú dolgozik a világhírű gyárban. Angyal Marikát keresem. Két hétig képviselte a Herendi Porcelángyárat a bécsi nemzetközi vásáron. Fiatalon szerzett hírt magának, a gyárnak. Vakító fehér köpenyben, szép arcú, fekete hajú kislány lép a portára, ő az Angyal Marika. A hús, boltíves szobában beszélgetünk. — Mostanában mivel foglalkozik? — A tanulókat oktatom. — Ilyen fiatalon? Hol maradt a tanító néni szigorú szemüvege? — Jaj, ne,is mondja, már nemsokára kell, mert olyan közelről nézem a vázákat, Bécsben is rám szóltak miatta. Tizennyolc éves, az iskolában szeretett rajzolni. Tájképet, sok-sok virágot. Gimnáziumba és a gyárba jelentkezett felvételre. A gyártól jött hamarább az értesítés és Marika ment, mert szerette a porcelánokat. Három éven át mindig kitűnőre végzett. Vörös oklevelet kapott, a legjobbat. Felszabadult, festő lett, még jobban igyekezett, szorgalmasan dolgozott. Egy napon néhány barátnőjével együtt az igazgató irodájába hívták: elvállalja-e, hogy a bécsi vásáron képviseli a gyárat? Bécsben szabad kézzel festett, színeket kevert, satírozott, árnyékolt, elejétől végig bemutatta, hogyan készül a herendi porcelán. Az osztrákok órákig nézték, körülállták. A herendi lánnyal kezet fogtak az osztrák államférfiak. Itt lakik a gyár tanulóinak otthonában. Dolgoznak, tanulnak, sportolnak, szórakoznak. Most Debrecenbe készülnek, utána Csehszlovákiába utazik a társaság. Átmegyünk a művészházba. A terpentin szagú szobában fehér hajú, fehér köpenyes, egészségtől piros arcú, nagy bajuszú embert találunk. Nézzük, hogyan születik a remekmű. Hornung György az idős művész. Egy belga kereskedő sürgős rendelését teljesíti. Mindennap gyalog jár a szomszédos Bándról a gyárba és vissza. Ennyi mozgás kell annak, aki ülőmunkát végez — mondja. Az öregúr leteszi a tollat, festéket kever, s felnéz Marikára. — Hazajöttél, kislányom? Békés Attila Tovább tart a szeptemberi nyár! Tovább élvezheti esténkint a vidám műsort a Marika kertpresszóban VIII., Rákóczi út 15. PAGOGYIN ARISZTOKRATÁK Jókai színház Napéjegyenlőség - hivatalos ősz Miért tart tíz perccel tovább a nappal, mint az éjszaka, mikor pedig egyforma hosszúak? Hajnal a Déli-, alkonyat az Északi-sarkon Szeptember 23-án reggel 7 óra 43 perckor hivatalosan megkezdődik az ősz. Amint dr. Kulin György, az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatója elmondta az MTI munkatársának, ebben az időpontban „halad keresztül” a Nap a Föld egyenlítői síkjának meghosszabbításán. Az úgynevezett égi egyenlítőn, tőlünk ebben a pillanatban pontosan 150 millió kilométerre. Ezen a napon az egész földkerekségen mindenütt egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. Illetve mégsem egészen, mert például nálunk a nappal reggel 5 óra 31 perctől délután 5 óra 41 percig, tehát 12 óra és 10 percen át, az éjszaka pedig csak 11 óra és 50 percen át tart. Ez azonban nem a Napon múlik, mert az pontosan betartja a „menetrendet”: a valóságban reggel 5 óra 36 perckor kel és délután 5 óra 36 perckor nyugszik. A légkör azonban megcsalja az embert: megtöri a hozzá érkező sugarakat úgy, hogy a Napról akkor is eljutnak hozzánk a fénysugarak, amikor még vagy már a látóhatár alatt van, reggel tehát öt perccel hamarabb, este öt perccel későbben látjuk a látóhatár fölé emelkedni, illetve mögötte lebukni, mint amikor a valóságban kel és nyugszik. Szeptember 23-án a Nap pontosan keleten — ahogyan a csillagászok mondják —, a „keletponton” kel és a „nyugatponton” nyugszik le. Az Egyenlítőről szemlélve éppen a zeniten vonul végig, míg akik a sarkokról nézik, tulajdonképpen a napkorongnak csak a felét kellene látniuk, de — megint csak a légkör közreműködése révén — a Nap egész kerülete, tehát a láthatár alatt levő fele is megmutatkozik a szemük előtt. Elvileg ebben a pillanatban búcsúzik el a Nap egy fél esztendőre a Föld Északi-sarkától, ahol most elkezdődik a féléves éjszaka, és hozza el a féléves nappal hajnalát a Déli-sarkon. Egyébként a két félteke közül az egyes évszakok tartama tekintetében jelenleg a mienk, az északi van szerencsésebb helyzetben. A Föld ugyanis nem állandóan azonos sebességgel kering a Nap körül, hanem a márciusi napéjegyenlőségtől a szeptemberiig lassabban járja végig a keringési pályájának felét, mint szeptembertől márciusig a másik felét. Ez az oka annak, hogy most az északi félgömbön a tavasz és a nyár együttvéve körülbelül hét nappal hosszabb, mint az ősz és a tél. A déli féltekén viszont a „hosszabb félévbe” az ősz és a tél esik, míg a tavasz és a nyár rövidebb. Ez a helyzet azonban nem marad így örökké. De a változás olyan lassú, hogy csak 11 000 év múlva érkezik el az az idő, amikor a déli félgömb lakói élvezhetik ugyanennyivel tovább a tavaszt és a nyarat, s a mi féltekénk szenved majd többet az ősz és a tél kellemetlenségei miatt. „Terelgeti nyáját, fújja furulyáját ...” A furulyáját ugyan nem fújja, szép, keringő füstkarikákat fúj Pest f fölé — arrafelé fújja, azzal a bizonyos egy régi nótával ezt is vigye át Budáról a szél — szivart szív, Csongort, a pesti juhász. . Előbb a nyáj, aztán a bútor Itt terel — szamárral, pulival — a Hármashatárhegyem, a reptér ma már kisült gyepén. Pesti juhász, tsz-juhász egy hónapja: úgy vette a nyájat, hozzatta ajuhászt a Rozmaring Tsz Fejér megyéből. Mert terjeszkedett a kis kertészeti tsz: szántói vannak, kőbányája és a Hármashatárhegy, a Csúcshegy, a Virányosnyereg kopár lejtőin legelői. A vitorlázó reptér is az övék. Hasznosítani kell, ezért vettek hát Fejér megyéből egy nyájat, s kerestek hozzá egy juhászt. A juhászt a Gyapjúforgalmi ajánlotta: Érden él egy egyéni juhászcsalád, panaszkodik, hogy szorul a legelő, majdhogy csak az utak mentén legeltethet. Jó, füves, tág helyre elmenne. Megállapodtak hát id. Szabó Istvánnal, július másodikén, pénteken, délelőtt tizenegy órakor szamárral, nyájjal, pulival nekiindult Pesthideg kútnak. Szombat éjjelre meg is érkeztek. Másnapra meg az asszonyok: felesége, menye, teherautón, bútorral. Egy hónapig szerződéses juhász volt, augusztus elején aztán belépett családostul a tsz-be. A vártüzér és a maglódi lány Hol született a pesti juhász? Elmondom előbb: apja, nagyapja, dédapja, minden őse juhász. Nahát, hol született? Pesten, a Klauzál utca 24- ben. Édesapja vártüzér volt azon időben, a fővárosban szolgált, itt ismerkedett meg egy maglódi lánnyal, aki szintén a városban szolgált. És mióta juhász? Tizenöt éves kora óta önálló juhász, ma hatvanegy esztendős. S mióta szivarzik? Előbb, mint ahogy önálló lett. Vagyis bojtár kora óta. Egyszer kiégette kabátját vele, mert jöttek az úton, s gyorsan hóna alá csapta a szivart, meg ne lássák. Otthon meg azt mondta: megrágta a kabátot a kutya. Mert amint felfedezte az égést, fogával jól körülrágta, mintha a kutya rágta volna meg. Mondta is az anyja: hiába vagy bojtár, csak meglátszik, hogy Pesten születtél: szivarszagú lyukat rág rajtad a kutya is. Erzsi táncolni szeret A fiatalasszony, a menye, tápiószentmártoni lány volt. Az Érdi Állami Gazdaságban dolgozott, arra legeltetett a juhász fia, az ifjabb Szabó, amerre a lányok kapáltak. Három hónap sem telt belé, juhászáé lett Kollár Erzsiből. Ő is terel most a budai hegyekben, ő volt a kospásztor. Tizenkét állami kossal járt. Azért múlt időben, mert a kosokat most engedték egybe az anyákkal, húsz napig együtt járnak velük. Aztán majd decemberig — az állami kosteleptől, decemberig kapták meg őket — ismét az ő gondja. Decembertől jövő őszig újból vőlegények maradnak a kosok. — De holnapután ismét juhász leszek — mondja a fiatalasszony. — A férjem akkor megy be Pestre motorból vizsgázni. Vettünk egy Danuviát, holnapután rám marad a nyár. — Szokott-e bejárni a városba? , — Hetenkint kétszer is. Bevásárolni, piacra, boltba. — Budára avagy Pestre? — Csakis Pestre! A busz ugyanannyiba kerül, akkor már inkább Pest! — Szórakozás? — A tánc. Azt szeretem. Voltunk már a Corvin Étteremben, a Normafánál, a Kis Rablóban; jó, hogy Pesten vagyunk juhászok. — Mozi, színház? — Ezért várom a telet. Naponta akkor csak egyszer kell kihajtani, etetünk majd, s megyünk színházba, moziba. — Az ifjú Szabónak mi a szórakozása? — Ő nem szeret táncolni. Kár, én azt szeretem a legjobban. — Hát mit szeret? — Beszélgetni. Ő is szeret járkálni, beülni, de inkább csak beszélgetni. Hová lett az a legendás, versbe is szedett juhász magányával, bánatával? Mai juhász, pesti juhász: beülni, beszélgetni szeret. Kőbányai György a juhász Nyár legel a pesti reptéren — A kospásztor — Csarnokban vásárol a juhászné Terelgeti nyáját... (Bozsán felv.) Az öreg juhász Napos, száraz idő, hűvös éjszaka A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése szombat estig: kevés felhő, eső nélkül. Mérsékelt keleti, délkeleti szél. A nappali legmagasabb hőmérséklet szombaton országszerte 21—24 fok között lesz. Budapesten pénteken délelőtt a hőmérséklet 18 fok.