Esti Hírlap, 1962. január (7. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

VII. évfolyam, 14. szám 1962. január 18. csütörtök Kisebb havazás Ma délelőtt 0 fok A Meteorológiai Intézet elő­zetes előrejelzése csütörtök es­tig: Felhős, párás, többfelé ködös idő Néhány helyen ki­sebb havazás, havas eső. Meg­élénkülő, délies irányú szél. A hőmérséklet alakulásában lé­nyeges változás nem lesz. Bu­dapesten ma délelőtt a hőmér­séklet nulla fok.­ ­ Nagy jégtorlasz robbantását kezdték meg ma reggel a Rábán A jeges ár elvonult a Rába felső szakaszáról. Az alsó sza­kaszon, Sárvár és Győr között azonban változatlanul árvízvé­delmi készültség van. Mar­­caltőnél ma reggel kezd­ték meg a honvédség mű­szaki alakulatai a két és fél kilométeres jégtorlasz robban­tását. A hatalmas jégtorlasz szétrobbantása több napig tart Még egy hasonló méretű jég­torlasz vár ezután felrobban­tásra. A feltorlódott jég követ­keztében a folyó itt is kilépett a medréből, és elöntötte a Csorna—Pápa közötti fő közle­kedési utat. A Rába — Győr kivételével — végig apad. Győrnél tegnap reggeltől ma reggelig 21 centimétert áradt a víz. Félmilliárd forint a csepeli fémmű fejlesztésére A Csepel Vas- és Fémmű­vek Fémmű gyáregysége kor­szerűsítésére öt év alatt mint­egy félmilliárd forintot fordí­tanak. Az összeg fele a színes­fém-kohászat továbbfejleszté­sét szolgálja. A rendelkezésre álló pénz nagyobb részén kor­szerű gépeket vásárolnak, s csak kisebb részét költik épít­kezésre. A rézfinomító üzem­ben új kemence beállításával gazdaságosabbá és gyorsabbá teszik az olvasztást, gépesítik az anodaöntést is. Az ötéves terv egyik legjelentősebb léte­sítménye a hidegszalag-hen­­germű lesz. A teljese­n új, nagy teljesítményű gépekkel felszerelt üzem egyes részle­geiben már az idén megkezdő­dik a termelés. A fejlesztés eredményeként az ötéves terv végére 1960-hoz képest két és félszeresére nő az üzem ter­melése, ezzel szemben a lét­szám csak mintegy húsz szá­zalékkal emelkedik. Az idegenforgalom mérlege 1961-ben többen jöttek hozzánk - többen jártak külföldön Az 1960. évi 50 ezerrel szem­ben, 1961-ben mintegy 80 ezer vendég érkezett hazánkba a baráti országokból, az IBUSZ útján. A szocialista tábor or­szágaiba nagyjából ugyanennyi magyar turista látogatott el Egyre többen érkeznek a haj­dan teljesen holtszezonnak számított őszi és téli hónapok­ban is. 1961-ben az egész évi idegenforgalom 30 százaléka esett január—március, illetve október—december hónapokra. Meghosszabbodott a főszezon a nemzetközi sportesemények miatt is. Az áprilisi Magyar­­ország—NDK és a szeptembe­ri Vasas—Real Madrid talál­kozóra háromezer külföldi né­ző érkezett. S nagy a vonzere­je a nemzetközi szilveszter­rendezvényeknek is: 1961-ről 1962-re virradóan 1600 külföl­di köszöntötte Budapesten az új esztendőt. Tizenkétezer szovjet, 32 ezer csehszlovák, 14 ezer német, 10 ezer lengyel és 7 ezer román vendéget fogadott a múlt esz­tendőben az IBUSZ, a kisebb baráti csoportokon kívül. A Szovjetunióban tavaly 12 ezer, Csehszlovákiában és a Német Demokratikus Köztársaságban 25—25 ezer, Lengyelországban 10 ezer, Romániában 6 ezer magyar turista járt. Sokan üdültek a szovjet Szocsiban, a román Mamaiában, s Lengyel­­ország, az NDK tengerpartjain. Ma már gyakori, mindennapos a magyar utast szállító vonat Prága, Moszkva, Lipcse, Drez­da pályaudvarain. Növekedett a nyugati ide­genforgalom is, mintegy más­­félszerese volt a megelőző évi­nek. Legtöbb vendégünk a Balatonhoz látogatott. Európai idegenforgalmi nevezetesség lett Bábolna is, kivált az ola­szok lelkesedtek a parádés ko­csikázásért, a lovasbemutató­kért. És Budapest is mind a szocialista, mind a nyugati or­szágokból érkező turisták ma­gyarországi tartózkodásának kedvelt helye volt. A magyar turisták az olasz Adria part­ján Cesenatióban és Riccioné­­ban, Görögországban elsősor­ban Athénben jártak. Sokan keresték fel Párizst, Rómát, Amszterdamot és Bécset. A mosógépek, centrifugák garanciális javítása meggyor­sul január 15-től. Országszerte kisipari szövetkezetek javítják a Hajdúsági Iparműveknél készített háztartási elektromos gépeket. A kisipari szövetkeze­tek kötelesek nyolc napon be­lül kijavítani a beadott dara­bokat Negyvenkilenc vagon új gép Hosszú vonat, negyvenkilenc vagon új gép érkezett a Ruggyantába. Legnagyobb ha­zai gumi­üzemünk tavaly meg­kezdett, majdnem 500 millió forintos rekonstrukciója dön­tő szakaszához érkezett és lé­nyegesen meggyorsul. Az új gépcsoportok és berendezések elsősorban a gépkocsi gumi­abroncsgyártás fejlesztését szolgálják. Az idén valameny­­nyi új berendezést üzembe he­lyezik. A most érkezett beren­dezésekkel az ötéves terv vé­gére a Ruggyantaárugyár kö­rülbelül megkétszerezi a pneu­­matiktermelést, anélkül, hogy a munkáslétszámot lényegesen­­ növelné. (MTI) Mit kap Pestlőrinc és Pestimre 1962-ben Szolgáltató kombinát — Növényház — Vízvezeték 1962-ben Pestlőrinc és Pest­imre fejlesztésére 26 420 000 forintot költenek. Ebből két és félmillió forint a társadalom hozzájárulása. A Fáy utca és Lenkei utca sarkán úgyneve­zett szolgáltató kombinát épül, ahol együtt lesz női divatsza­lon, fodrászat, kozmetika és gyorsjavító cipészműhely. A helybéli Szabadság termelőszö­vetkezet a húszezer férőhelyes baromfinevelőt, és tízezer négyzetméter üvegfelületű nö­vényházat építtet. Az új nö­vényházat 1963-ban adják át Fűtéséről a kispesti hőerőmű gondoskodik majd. A XVIII. kerület gazdagodásához — a többi között — hozzátartozik az utak felújításához juttatott 3 325 000 forint a közvilágítás javítására szánt 160 ezer forint és a vízvezeték-hálózat hatki­lométeres bővítése. FARSANG IDEJÉN — Nem, kérem, nem én vagyok a főnök!... Tessék talán megkeresni a jegesmedvét... (Toncz Tibor rajza) Ezerkétszáz éves írástöredék, 350 éves naptár, egy kódex nagy oldala Jelentős irodalomtörténeti felfedezések az Egyetemi Könyvtárban Felbontják a legrégibb könyvek borítóját . Eddig ismeretlen középkori írások kerültek elő Évszázadokkal ezelőtt feles­legesnek, vagy megsemmisítés­re ítélt kódexlapok, imaköny­vek, kottázott énekek, korabe­li naptáraik és más nyomtat­ványok kerültek napvilágra az Egyetemi Könyvtárban. Nem eddig elzárva tartott gyűjtemé­nyekből, levéltári iratokból bá­nyászták ki az eddig ismeret­len kincseket, hanem a könyv­tár ritkaság­tárából. A ritkaság­tár őrzi a középkori kéziratos könyveket, az 1500-ig megje­lent úgynevezett ősnyomtatvá­nyokat és a XVI—XVII. szá­zadban kiadott könyveket, amelyek II. József uralkodása idején kerültek a könyvtár tu­lajdonába. A „kalapos” király, mint ismeretes, a feloszlatott szerzetesrendek könyvtárait, oklevélgyűjteményét, az egye­temnek juttatta, s azóta ezek a kódexek a történeti kutatás gazdag forrásműveivé váltak. Kincsek a fedőlapokban A könyveket most újra felfe­dezik. A szakemberek már ed­dig is tudták, hogy a régiségek sok esetben még régebbi, még nagyobb ritkaságszámba menő iratokat őriznek, még­hozzá a borítólapjaikban. Amikor ugyanis a XVI. században a könyvnyomtatás kezdett elter­jedni, a pergamenes kézira­tok jelentős hányada „elvesz­tette” értékét a kor írástudói előtt, s azokat, mint felesleges­sé váltakat — hiszen tartalmu­kat majd őrzi a géppel nyo­mott könyv, gondolták — fel­használták az új könyvek bo­rítására. Tucatnyi pergament, valamint az előző évekből visszamaradt nyomtatványo­kat, naptárakat ragasztottak össze kemény fedővé és így szolgáltak aztán azok évszáza­dokon át könyvvédőkként. Ezért kezdtek hozzá az Egye­temi Könyvtárban a régi köny­vek borítólapjainak felbontásá­hoz. A munka természetesen nagy szakértelmet, figyelmet érde­mel, mert sérülés esetén nem­csak a védett könyv szenved, hanem teljesen megsemmisül a kopott, összehajtott perga­men, régi nyomtatvány, ame­lyet az enyv, a por úgyis meg­rágott. Éppen ezért mindenek­előtt felmérték azokat a köny­veket, amelyek ilyeneket tar­talmaznak, és megállapították, hogy 250-nek védőlapjában van töredék. Megkezdődött a könyvek felbontása. Először a XVI. századból származó, ke­vésbé értékes, de annál inkább ellenálló könyvek borítóit vizs­gálták át és ezt követik majd az ősnyomtatványok, sőt, a kó­dexek is, de ezeket már külön laboratóriumban, restauráto­rokra, könyvkötő szakembe­rekre bízzák. Paraszt-kalendárium 1634-ből . Mi került eddig elő az isme­retlenségből? Mintegy 30 töre­dék, közte a legbecsesebb egy VIII. századbeli latin nyelvű irat, egy Vergilius versmáso­lat a XIII. századból. A leg­gazdagabb „bélést” pedig egy 1635-ös, Grazban kiadott könyv borítójában találták. Abban volt egy osztrák várkastély több éves bor- és konyhafo­gyasztásának 38 oldalon fel­tüntetett elszámolása, egy XV. századból való kódex négy ol­dala és egy 1634-ből való pa­rasztkalendárium, amely szí­nes képekben ábrázolja a hó­napokat. E kalendáriumon lát­szik meg leginkább a kutatók fáradságos munkája, hiszen sok száz darabból rakták össze egésszé. Megkérdeztük Bolgár Ág­nest, a régi könyvek és új fel­fedezések patrónusát, hogy mi várható a további feltárások­tól. — Bizonyosak vagyunk ab­ban, hogy a többi könyvekben is középkori kéziratszövegeket és nyomtatványokat találunk, olyanokat is, amelyek eddig semmiféle katalógusban nem szerepelnek. Sőt, ha mellénk szegődik a kutatók szerencsé­je, akkor talán olyan magyar nyelvemlékekre is akadunk, amelyek a tihanyi alapítólevél­hez hasonló értékűek. Figye­lembe véve, hogy ezek a régi kódexek Németországból, Olaszországból, Lengyelország­ból és Csehországból kerültek hozzánk, a kéziratok az ottani kutatók számára is nagy jelen­tőségűek lesznek. Egyébként a kutatómunkát az Akadémia könyvtörténeti és bibliográfiai szakbizottsága irányítja és ku­tatásunkat ki akarjuk terjesz­teni a hazánkban található minden régi­ könyvre. V. E. NAPTÁR Január 18. csütörtök, Piroska napja. A Nap kél 7.38, nyugszik 18.34 órakor. A Hold két 14.38, nyugszik 5.18 órakor. Újítási hónap kezdődött az Ikarusban, február 10-én an­­kéton számolnak be az ered­ményről és kiosztják a díjakat és a jutalmakat. Tavaly a gyárban 1020 benyújtott újí­tásból 10 millió forintos meg­takarítást értek el. Hetvenhat ország 1300 diák­ja tanul a moszkvai Patrice Lumumba egyetemen. Hat fő­fakultáson mérnököket, agro­­nómusokat, zoológusokat, orvo­sokat, fizikusokat, közgazdá­szokat képeznek. Az Ybl-szobor környékét parkírozzák, a Várbazár fölöt­ti ifjúsági parkot pedig átren­dezik. Új kertet kap a Vár­­kert kioszk is. Szemüveg-látcsövet készítet­tek a Német Demokratikus Köztársaságban a TV-készülé­­kekhez, így az adás nagyobb távolságról is jól látható, a né­zőknek nem kell közvetlenül a gép előtt ülni. A 85 grammos újdonság színházban és sport­pályákon is használható. Tizenkét százalékkal több olajat, 81 százalékkal több földgázt adnak a népgazdaság­nak 1962-ben a magyar olaj­bányák. Folytatódik az olajku­tatás az ország északkeleti ré­szén, az Alföld déli területén és Dél-Dunántúlon. Az autóstopot népszerűsítik a Szovjetunióban, Leningrádban a különleges klub tagjai köny­vecskéket kapnak, hogy ezzel is könnyítsék a motoros or­szágjárást. Szahalin félszigeten azok a gépkocsivezetők, akik a legtöbbször vesznek fel ko­csijukra fiatalokat, jutalomban részesülnek. Tranzisztoros rádi­ó-szervi­z nyílik Budapesten. A Főváro­si Vegyesjavító Vállalat Vá­rosház utcai részlegét rendezik be a legmodernebb rádiók ja­vítására. Húszmillióval több csirkét keltetnek az idén géppel a tavalyinál. Január végére a tanácsi irányítás alatt levő va­lamennyi keltetőállomás meg­kezdi a munkát és így az ed­diginél korábban kerülhet piacra a rántani és sütni való csirke. Új elektronikus készüléket helyeztek üzembe a skóciai Prestwick nemzetközi repülő­téren. A berendezéssel egy­szerre száz légi útvonalat tud­nak figyelemmel kísérni és a másodperc tizedrésze alatt jel­zik, ha bármiféle baleset veszé­lye áll fenn. Ezenkívül össze­köttetésben állnak az Atlanti­óceán túlsó felén, 4800 kilo­méter távolságban levő, ha­sonló elektronikus „géptársak­kal”. Hétmillió forintot költenek 1962-ben a kőbányai kórház, rendelőintézet és az óvodák, bölcsődék felújítására. A kerü­let úthálózatának kijavítására 4 millió forintot fordítanak. A világ legnagyobb kémé­nyét, a 267 méteres óriást az Egyesült Államokban állítot­ták fel. Japán a második he­lyen szerepel 230 méterrel. A sorrendben Magyarország a harmadik. A Dunamenti Hő­erőmű kéménye 200 méter lesz. Az alapozás megkezdő­dött. A kémény majdnem olyan magas, mint a Gellért­hegy. •Fest­ékortő és só Ezen a héten érdekes új szó­rakozóhely nyílik a főváros­ban. A Kissalétrom utca és Rökk Szilárd utca sarkán, a Pannónia Kávéház mellett megnyílik az első játékeszp­resszó. A helyiségben 12 faj­ta érdekes, szórakoztató, ná­lunk egészen újszerű társasjá­tékgépeket, automatákat állíta­nak fel. Lesz futballasztal, automata biliárd, Totofix elne­vezésű elektromos futballjá­­ték, Tivoli és Bajazzo nevű olasz társasjáték, erőmérő. A szórakozóhelyiséget a VIII. ke­rületi Vendéglátóipari Vállalat mint eszpresszót tartja majd üzemben. Ismeretlen Leonardo da Vin­­ci-rajzot fedezett fel Gub­ov­­szkij, professzor a leningrádi Ermitázsban. A kartonon „Az anghieri csata” rajza látható, sarkában a nagy mester kéz­jegye is felismerhető. Száztíz méter hosszú hűtő­szekrényt állítottak fel Európa legnagyobb élelmiszerüzleté­ben, Milánóban. A boltban 2200 fajta mélyhűtött élelmiszer és gyümölcs kapható. Áruházi tolvajt ítélt el a Főváro­si Bíróság, Németh Jánosné eladó munkahelyén, a József körúti áru­házban különféle nylon- és gyap­júcikkeket lopott. Jogerősen öthó­­napi börtönnel büntették.­­ Hét­hónapi börtönre ítélték Postha Vil­­mosnét, a 16. számú AKÖV jegy­kezelőjét, aki a bevételből ötezer forintot elsikkasztott. A MOM Művelődési Házban 38-án, csütörtökön de fél 5 órakor Magyar Tanácsköztársaság címmel i dr Bamiczki András tanár tart előadást. Film: A 39-es dandár (x) színházak szerdai műsora: — Operaház: Varázsfuvola (B-bérl., 5. el., 7). — Operaház Erkel Szín­háza: Faust (Takács-bérl. 5. és Kis Erkel-bérl. IX. sor. 2. el., 7). — Nemzeti Színház: Bánk bán (7). — Katona József Színház: Minden jó, ha jó a vége (7). — Madách Szín­ház: Kaukázusi krétakör (7). —­ Madách Kamara Színház: Különle­ges világnap (7). — Vígszínház: Orfeusz alászáll (7). — Jókai Szín­ház: Kék madár (C-bérl. 2. el., 7). — Fővárosi Operettszínház: Hölgy­­válasz (7). — József Attila Színház: Az igazság házhoz jön (fél 8). — Vidám Színpad: Ez is csak nálunk lehet (fél 8). — Kis Színpad: Sze­ress belém (7). — Állami Bábszín­ház: Csilicsala csodája (10). — Ze­neakadémia: Hernádi Lajos zon­goraestje (D-bérlet, 4. el., fél 8). — Kamara Varieté: Nő a siker (6 és fél 9). — Tarka Színpad: Csoda­áruház (fél 8). Naponta száz vizsgálat Azoknak a gépkocsivezetők­­nek, akik szakmásított jogosít­ványt kívánnak szerezni, úgy­nevezett pályaalkalmassági vizsgát kell letenniük. Ezt a vizsgálatot Budapesten a Pá­lyaalkalmassági Intézet szak­emberei végzik. Nemrég autó­­közlekedési szakemberekből és neves szakorvosokból alakult bi­zottság vitatta meg a kér­dést: a gépkocsivezetőnek je­lentkezőket nem állítja-e a pá­lyaalkalmassági vizsgálat túl­zott követelmények elé? A bi­zottság megállapította, hogy a vizsgálaton előírt követelmé­nyek elérése csaknem teljes egészében szükséges ahhoz, hogy a gépjárművezetők fel­adatukat biztonságosan elvé­gezzék. A jövőben a budapesti vizs­gálatokon kívül a vidéki pálya­alkalmassági vizsgálatokra is lehetőség nyílik. Elkészült egy pótkocsis autóbusz, amelyben megvannak a vizsgálatokhoz szükséges összes műszerek és a szakemberek ezzel a mozgó pályaalkalmassági állomással az országban naponta mintegy száz vizsgálatot végezhetnek. Ilyen módon nem kell nagy távolságokról minden esetben felutazniuk a jövendő hivatá­sos gépkocsivezetőknek, akik a jövőben a szakmásított gépjár­művezetői vizsgára csak a ké­pességvizsgálat után jelent­kezhetnek. Az Országos Filharmónia közli, hogy a kombinált bérlet II/4. szá­mú, a Bartók-teremben ian. 18-ra hirdetett előadása Jakov Szlobod­­kin betegsége miatt elmarad. A kombinált bérlet II/4. következő előadására február 13-án kerül sor a Zeneakadémián és műsoron Mi­hail Va­iman hegedűestje szerepel. A Bartók-teremben érvényes bér­leti kartonra az Országos Filhar­mónia központi jegypénztára (V., Kossuth Lajos u. 20.) február hó 10-ig naponta 11—18 óra között szolgáltat ki a Zeneakadémiára érvényes cserej­egyeket (x) HGYEREKEK! A távbeszélő mesemondó (4 2 7 — 9 60) műsora január 18-án, csütörtökön: A béke­leány (elmondja: Szemes Mari). Szikra Lapnyomda. Politikai napilap. Főszerkesztő: Haynal Kornél. Szerkesztő- Paizs Gábor Szerkesztőség: VIII.. Blaha Lu­iza tér 1—3 Telefon: 142—220* 343—100*.­ Kiadja: a Hírlapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató. .Kiadóhivatal: Budapest. Vin.: Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 343—100 Terjeszti a Magyar Posta.

Next