Esti Hírlap, 1962. május (7. évfolyam, 101-126. szám)

1962-05-03 / 102. szám

Ami Gorbach kancellár washingtoni villámlátogatása mögött van Magyarázgatás, intrika, cáfolatok Bécs, május 3. Lóránt László Endre jelenti: Ma délelőtt kezdődött és este­­mér véget is ér Gorbach oszt­rák kancellár washingtoni „villámlátogatása”, amelyre feszült érdeklődéssel, de egy­ben vegyes érzelmekkel figyel az osztrák közvélemény. A néppárti Gorbach kancellár és szocialista külügyminisztere, Bruno Kreisky ma délelőtt Ball amerikai külügyminisz­­tert helyettessel tárgyal. Délben Kennedy elnöknél a Fehér Házban ebédel­nek az osztrák államfér­fiak, akik­ holnap reggel már el is hagyják Wa­shingtont. Az osztrák közvéleményt érthetően idegesíti ez a — kor­mányfői látogatások diplomá­ciai protokoll­jában merőben szokatlan — sietség. Megütkö­zést kelt az is, hogy az osztrák koalíciós kormánypártok köl­csönös intrikáinak mérges nyíl­zápora, a Bécs és Washington között cikázó ellentétes kom­mentárok és cáfolatok egész sora teszi kérdésessé az oszt­rák—amerikai eszmecsere tár­gyilagos légkörét. Ma már nem kétséges, hogy a programon kívül beillesz­tett washingtoni osztrák villámlátogatást Ball ame­rikai külügyminiszterhe­lyettes nagy feltűnést keltő legutóbbi nyilatkozata vál­totta ki. Ez zavarba hozta az „európai integráció” osztrák propagan­distáit, értsd: azokat a nagyné­met érdekeltségű osztrák poli­tikai és tőkés köröket, amelyek erőszakosan társítani akarják a semleges Ausztriát a NATO- országok nyugatnémet befolyás alatt álló Európa Gazdasági Közösségével. Kínos helyzetbe kerültek: illetékes amerikai nyilat­kozat igazolta ugyanis a szovjet és csehszlovák kormányjegyzékek, a ma­gyar, lengyel és jugoszláv lapkommentárok érvelé­sét, amely arra figyelmeztette Ausztriát, hogy az osztrák semlegesség teljesen össze­egyeztethetetlen az EGK ag­resszív politikai jellegével. Ball világosan kifejezésre jut­tatta: az Egyesült Államok ép­pen erre a politikai jellegre helyez súlyt és nem akarja, hogy az európai semleges or­szágok társulása „felhígítsa a stratégiailag fontos gazdasági blokk politikai tömörségét. A világos beszéd egymást gyorsan követő drámai fejle­ményeket vont maga után. Bécsben bejelentették: Gor­bach „nem hivatalos, informa­tív látogatásra” Washingtonba utazik. A néppárti sajtó sejtet­ni engedte: a kancellár meg akarja győzni Kennedyt az „Ausztria iránt személyes ellenszenvvel viseltető” Ball nézetének helytelen­ségéről. A washingtoni külügyminiszté­rium azonnal visszalőtt: az Associated Press útján közölte, hogy Ball hivatalos amerikai álláspontot ismertetett. Tovább mérgesítette a washingtoni osztrák látogatást megelőző szkeptikus amerikai sajtókom­mentárok hangját Kreiskynek az a kijelentése, hogy Ausztria — Washington véleményétől függetlenül — Svájccal és Svédországgal közösen EGK- társulásra készül. A New York Times — illetékes amerikai kö­rök véleményére hivatkozva — éles hangú cikkében megálla­pította: szó sem lehet arról, hogy Washington támogassa Ausztria ilyen elhatározását. Az osztrák néppárti sajtónak a szocialista külügyminiszter washingtoni utazása ellen indí­tott intrikájára a szocialista Arbeiter Zeitung élesen ri­posztozott. Erre a szocialista Kreiskyvel hadilábon álló Presse fel­tűnő formában közölte washingtoni tudósítójának jelentését, mely szerint nem igaz, hogy Kreisky „persona non grata”, nem kívánatos személyiség lenne Washingtonban. Bécsi politikai körökben példátlan diplomáciai botránynak minő­sítik, hogy egy kormány a lá­togatásra várt államférfiú sze­mélyével kapcsolatban ilyen tapintatlan és átlát­szó cáfolatot hozzon nyil­­vánosságra. A washingtoni osztrák vil­lámlátogatás legújabb fejle­ménye az a ma délelőtt Bécsbe érkezett hír, mely szerint Ken­nedy az amerikai külügymi­nisztériummal teljes egyetér­tésben továbbra is határozot­tan ellenzi Ausztria EGK-tár­­sulását, de hajlandó támogatni egy olyan „kétoldali külön­­egyezmény” megkötését, amely az Európai Gazdasági Közös­ség részéről társulás nélkül is rendkívüli gazdasági koncesz­­sziókat biztosítana Ausztriá­nak. A jelentés szerint Svájc és Svédország nem számíthat hasonló előjogokra. E fenntartással fogadott hír első bécsi kommentárjai szkep­tikusan mérlegelik azokat az okokat, amelyek Ausztriának a három európai semleges or­szág frontjáról való leválasz­tására késztetik Amerikát. Nagy kérdés az is, hogy e le­szakadáson kívül még milyen árat kérnek Ausztriától a kilá­tásba helyezett gazdasági kon­cessziókért. Moszkva, május 3. Gorbach osztrák szövetségi kancellár 1962 júniusának má­sodik felében hivatalos láto­gatást tesz a Szovjetunióban. Gorbach Hruscsov szovjet mi­niszterelnök meghívására uta­zik a Szovjetunióba. Erre vo­natkozólag még az elmúlt év nyarán eszmecsere folyt, amely során megállapították: kívána­tos a két ország államférfiai között a személyes kapcsolatok fenntartása. ★ Süket fülek és a modern Péntek... n­agy a zaj a „süketítő bombák” körül. Miután Stahr amerikai hadseregügyi miniszter kijelentette, hogy lármagránátokat hasz­nálnak majd a dél-vietnami dzsungelekben, amelyek szétszakítják a partizánok dobhártyáját, s ezzel hallásuk átmeneti elvesztésére ítélik őket — amerikai külügyi szóvivők sietve cáfoltak. Tre azt nem tagadhatták, hogy különleges alakulatok, különleges fegyve­rekkel, valóban érkeztek a helyszínre. A lármagránátok zaja két dolgot mindenesetre világgá harso­gott. A közvetlen amerikai beavatkozás tényét, amely a belügyek és külügyek mellett immár a külügyekre is kiterjed. Túl a kínálkozó irónián azonban, a beavatkozás ténye mellett, jellemzőek a be­avatkozás módszerei is. Kezdődött a dél-vietnami parasztok termő­földjeinek felgyújtásával, folytatódott a fehér övezetek kialakítá­sával, amelynek során amerikai repülőgépek és helikopterek vegy­szerekkel irtották a hazafiaknak oltalmat adó erdőségeket, s úgy látszik, a legvisszataszítóbb emberellenes hadviseléstől sem riad­nak vissza. Miközben az amerikai városokban zajszűrökkel kísérleteznek és csökkentik a „prionokat”, Dél-Vietnamban jöhet a dobhártyaszaggatás. Befejezésül vessenek, kedves olvasóink, egy pillantást a bécsi, nem éppen baloldali Arbeiter Zeitungra, amelynek karikatúrája alatt ez a szöveg áll: „Itt az Amerika Hangja beszél. Az éppen sü­ketté vált hallgatóinknak sugárzunk adást a dél-vietnami dzsungelek­­be: a Pentagon és a humanitás . • tr4 A hagyományokban gazdag Anglia napjainkban új tradícióval gazdagodik. A bírói paróka, a tejes tea, a balra hajts mellé felzárkózik az „ezeregyedik” hagyomány: a felháborodás. A hi­de­g v­é­r a brit szigetlakók vére ugyanis az utóbbi időben mind gyakrabban forr fel egy másik hagyomány: az angolszász szövet­ségi politika burjánzónak ígérkező vadhajtásai miatt. Ilyen vadhajtás az angliai amerikai rakétatengeralattjáró­­támaszpont, amely ellen már annyiszor tüntettek a szigetország­ban, s ilyen a mostani amerikai atomkísérletek jóváhagyása is, ami miatt éppen a minap tüntettek a brit fővárosban. A felhá­borodást ezúttal fokozta, hogy a sokak által veszélyesnek és osto­bának ítélt amerikai lépést az angol kormány cselekvően is támogatta azzal, hogy a csendes-óceáni Karácsony-szigetet át­engedte Washingtonnak a nukleáris robbantások céljaira. A köz­hangulatot jól tükrözi Franklin karikatúrája a Daily Mirrorban. A táblán feliratok hirdetik: „Karácsony-sziget — Kiadva Amerikának a nukleáris kísérletekhez — Több robbantás kell, ha az USA azt mondja — Több levegőszennyezésre van szükség, ha az USA azt mondja.” S ha valaki ennyiből és a nyájasan leereszkedő Kennedy, s az alázatosan térdeplő Macmillan figurájából nem értene, Frank­lin — Defoe Robinsonjából vett idézettel magyarázza meg: „Ember­nek nem volt még hívebb, szeretőbb, őszintébb szolgája, mint ami­lyen számomra Péntek volt.” A helyzet pillanatnyilag kísértetiesen hasonlít arra, amit a rajzoló ábrázol. Vajon Macmillan Pénteksége azt jelenti-e, hogy Angliában az egyik legősibb hagyomány — csütörtököt mondott?— (sp.) Nach der Lärmbombe „Bier spricht die Stimme Amerikas. Für unsere soeben taub gewordenen Rörer Ina süA- vtotMoaesiaafeen Dschungel bringen wir die Sendung: Das Pentagon und die Hmnanitit.. * 'Never man had a more faithful, loving, sincere servant than Friday mas to me '—robikson ggvsoE A Bluebell-dráma utolsó felvonása Az ötszörös gyilkos nem és már hotelben öngyilkosságot köve­tett el, miután megtudta, hogy a Duperrault család 11 éves Terry Jo nevű lánya, akiről azt hitte, hogy szintén halott, megmenekült. Harvey anyagi nehézségek­kel küzdött és egyedül volt jo­gos a felesége nevére kiállított életbiztosítási összeg felvételé­re,­­ ez nem kerülheti el a figyelmet. Ez az életbiztosítási összeg 20 000 dollár, az év vé­gén járt volna le. Harvey, ami­kor kimentették a vízből, azt hitte, hogy egyedül élte túl a szerencsétlenséget és azt állí­totta, hogy a yacht vitorlarúd­­jai eltörtek és áttörték a hajó fedélzetét. Közvetlenül ezután tűz tört ki a yachton és így neki nem sikerült egyetlen utasát sem megmenteni. Ami­kor Harveyt a yacht mentő­­csónakjában megtalálták, mel­lette feküdt, halva a kis Renée, aki szemmel láthatólag vízbe fulladt. Egész másképp beszélte el a történteket később a kis Terry Jo, akinek megmenekülése cso­dával határos. Szerinte Harvey mindenkit agyonlőtt és azután elsüllyesztette a yachtot Nem tört el az árboc és tűz sem tört ki. A parti őrség feltételezi, hogy a gyerekeket azért nem lőtte agyon Harvey, mert fel­tételezte, hogy úgyis vízbe ful­ladnak. Büntető eljárást nem indíta­nak, tekintve, hogy Harvey meghalt. (ti) A floridai parti őrség a na­pokban lezárta azt a véres gyil­kossági drámát, amely tavaly novemberben — mint akkor be is számoltunk róla — világszer­te feltűnést keltett A 300 ol­dalas jelentés azzal vádolja az Egyesült Államok légierejé­nek 45 éves volt tisztjét, Julian Harvey-t, hogy 1961. novem­ber 12-én a Bahama szigetek közelében röviddel éjfél előtt az általa vezetett Bluebell yacht fedélzetén megölte felesé­­gét, a Duperrault házaspárt, azoknak 24 éves fiát, Briant, a 7 éves Renée Duperrault-ot. Harvey később egy miami Holnap kezdődik Athénban a NATO-tanácsülés A katonai részotek bizalmast tanácskozásai Az amerikai robbantások árny­ékában ■ Atomvita Nyugat-Berlin, Genf London, május 3. Stanley Levinson telefonje­­lentése: Athénban gyülekeztek a kül­ügyminiszterek és hadügymi­niszterek a NATO miniszteri tanácsa holnap kezdődő érte­kezletére. Már a görög főváros­ban tartózkodik Rusk, Lord Ho­me, Murville, Schröder és sokan mások. Megérkezett Watkinson angol és McNamara amerikai hadügyminiszter is. A propa­gandában sincs hiány. Mintegy háromszáz újságíró tudósít a konferencia eseményeiről és körülbelül 200 technikus műkö­dik közre. A konferenciára erősen rá­nyomja bélyegét a katonai vezetők jelenléte. Noha az értekezlet napirend­jén többek között a német és a nyugat-berlini kérdés békés megoldása, továbbá a genfi le­szerelési értekezlet eddigi me­netének megvitatása is szere­pel, az Egyesült Államok éppen az elmúlt éjszaka robbantotta fel a harmadik nukleáris szer­kezetét a csendes-óceáni Kará­csony-szigetek térségében. A hidrogénbombát nagy magas­ságban repülőgépről dob­ták, és a jelentések sze­rint egy megatonnás volt. Az értekezlet előestéjén Schröder, bonni külügymi­niszter megbeszélést tart amerikai, angol és francia kollégájával a német és a berlini kérdésről. Ezzel egyidejűleg zárt ajtók mögött­ bizalmas tanácskozást tartanak a NATO hadügymi­niszterei is. Értesülések szerint a NATO atomfegyverkezé­sével kapcsolatos javasla­tokat vitatják meg. Az amerikaiak állítólag magáit az atomfegyvert nem akarják európai N­ATO-beli szövetsé­geseik kezébe adni — jelenleg. Tekintettel azonban arra, hogy a nukleáris fegyvereik egy ré­­szét nyugat-európai földön hal­mozták fel, meg akarják osz­tani az atomfegyverről szerzett értesüléseiket és megbeszélni szövetségeseikkel, hogy milyen körülmények között használják fel magát az atomfegyvert. Más hírek viszont arról szá­molnak be, hogy szóba kerül esetleg a NATO-nak, mint ne­gyedik atomhatalomnak a meg­teremtése. Összafrikai ifjúsági szervezet Conakry, május 3. Az összafrikai ifjúsági kong­resszus határozatot fogadott el arról, hogy létrehozzák, az Összafrikai Ifjúsági Konferen­cia elnevezésű szervezetet. Tyitov tegnap sajtóértekezletet tartott, ma találkozik Glennel Washington, május 3. Tyitov szovjet űrhajós piló­ta szerdán sajtóértekezleten találkozott az amerikai és kül­földi újságírókkal. A szovjet nagykövetség épületében meg­tartott sajtóértekezlet iránt óriási érdeklődés nyilvánult meg. A sajtó, a rádió és a te­levízió több mint kétszáz munkatársa jelent meg az ér­tekezleten, amelyet a rádió és a televízió is közvetített Tyitov rövid nyilatkozatot tett. Köszönetet mondott azok­nak az amerikaiaknak, akik neki és Gagarinnak üdvözlő táviratokat, leveleket és aján­dékokat küldtek űrrepülésük alkalmából. Nyilatkozatának elhangzása után Tyitov egy órán át válaszolt a tudósítók kérdéseire. A szovjet űrhajós és az amerikai Glenn Reuter­­jelentés szerint 13 óra 45 perc­kor (magyar idő) találkozik, és együtt megtekinti Washington nevezetességeit. A két űrrepü­lő ebédjét külön-külön költi el, de délután ismét találkozik a Nemzetközi Űrkutató Bizott­ság összejövetelén. Mindketten előadást tartanak űrrepülésük­ről. Ezt sajtóértekezlet követi. Ugyancsak Reuter-jelentés szerint Tyitov kijelentette, sze­retne megbeszélést folytatni Glenn ezredessel, hogy közö­sen megvitassák az űrhajózá­suk során látott, ismeretlen fluoreszkáló foltok kérdését. BUDAPESTI ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZETEK OTP-hitelre végeznek lakásfestést, mázolást, lakáskarbantartást FELVEVŐ HELYEK: Minőségi Szobafestő Ktsz. VIII., Víg u. 9. T.: 139—016 Festő és Mázoló Ktsz. VI., Rudas L. u. 39. T.: 316—916 Lakásfestő Bútormázoló Ktsz. IV., Tavasz u. 100. T.: 493—109 I. Építő Ktsz. I., Roham u. 1. T.: 152—254 VII. Lakáskarbantartó Ktsz. VII., Peterdy u. 36. T.: 224—209 XV. Lakáskarbantartó Ktsz. XV., Rákos út 38. T.: 292—357 XVI. Lakáskarbantartó Ktsz. XVI., Rákos út 90. T.: 290—661 XVII. Kislakásépítő Ktsz. XVII., Pesti út 57. T.: 341—500/181 XVIII. Kislakásépítő Ktsz. XVIII., Vöröshadsereg útja 181. T.: 132—412 XX. Kislakásépítő Ktsz. XX., Kossuth L. u. 76. T.: 344—542 XXI. Kislakásépítő Ktsz. XXI., Kossuth L. u. 104. T.: 144—457 XXII. Lakáskarbantartó Ktsz. XXII., Kossuth L. u. 72. T.: 269—661 Családi- és Társasház Szervező Iroda V., Bajcsy­­Zs. út 54. T.: 310—994 Családi- és Társasház Szervező Iroda II., Szilágyi Erzsébet fasor 15. T.: 350—590.

Next