Esti Hírlap, 1963. május (8. évfolyam, 100-126. szám)
1963-05-25 / 121. szám
Szombat délután Sok családban, ahol kisdiák van, kéthetenként ismétlődő jelenet: szombat délután a szülők hazajönnek a munkából, a kisdiák pedig elindul a munkába, vagyis az iskolába. Pedagógusnak, gyereknek , egyaránt nem szerencsés ez a megoldás. AMájus 1. úti fiúiskolában s felső tagozat állandóan délelőtt jár az iskolába, az alsósok hetenként váltják egymást. Ebben a tanévben megoldást kerestek: ne legyen tanítás az alsósoknak sem szombaton délután. A tantervet úgy osztották be, hogy szombatra csak három óra maradjon, így a hét utolsó napján 8-tól fél 11-ig, illetve 11- től fél 2-ig tanulnak a kisdiákok. Így azután a „délutánosoknak” is szabad a szombatjuk. Akísérlet, úgy látszik, sikerült. Jó lenne a Május 1. útiakhoz hasonlóan, vagy más módon megoldást találni másutt is, hogyan lehetne szabaddá tenni tanárnak, diáknak a szombat délutánt. Sok iskolában váltja egymást hétről hétre az alsó és a felső tagozat. A legtöbb helyen a felsősök tantervében egy nap a politechnikai oktatásé. Ha például azt megoldhatnák, hogy amikor a felsősök délelőtt tanulnak, azon a héten péntek délután menjenek az üzembe, a felső tagozat egész szombatja szabad lenne, de szabad lenne a tanterem is és a kisebbek szombaton délután helyett délelőtt mehetnének iskolába. A következő héten pedig, a felsősök délutános hetén szombat délelőtt végeznék az üzemi gyakorlatot, s ekkor ismét szabad lenne a szombat délután. Ez csak javaslat, elképzelés. Nem egyszerű a megoldás. Problémát okozhat a szaktanárok beosztásában, a diákok napi megterhelésében, hiszen ezzel esetleg növekszik egyes napok óraszáma. Mégis érdemes gondolkodni rajta, s iskolánként, saját lehetőségeket figyelembe véve vizsgálni, megoldható-e, hogy diák és pedagógus számára szabaddá tegyék a szombat délutánokat. (sárdi) A KÖNYVHÉT KÖNYVEI Illyés Gyula: PETŐFI SÁNDOR Illyés Petőfi-könyve, amely a harmincas években hatékony eszköz volt a fasizmus ellen vívott szellemi küzdelemben, megújulva kerül a mai olvasó asztalára. A kitűnő életrajz, születése óta, a siker útjait járja. Nemcsak Magyarországon hódít, eljutott az olasz, a szerb, a bolgár, a horvát, s a szlovén könyvpiacra is. Legutóbb a nagy hírű párizsi kiadó, Gallimard kereste meg az írót, Petőfijének kiadása ügyében. A francia cég azt kérte: lábjegyzetekben vagy más formában tegye Illyés érthetővé könyvének azokat az utalásait és vonatkozásait, amelyek Magyarországon ismertek, a francia olvasók előtt azonban magyarázatra szorulnak. Illyés Gyula a nehezebb megoldást választotta: az olvasásban zökkenőket okozó jegyzetek helyett, művébe szőtte a szükséges ismeretanyagot. Az új könyv csaknem egyharmaddal nagyobb annál, amit eddig ismertünk. " ■ Az új Petőfi már nemcsak a költő életéről és halhatatlan művéről tájékoztat pályatársi beleéléssel. A refformkor és az 1848—1949-es forradalom eseményeinek, hőseinek megvilágítására Illyés nagy apparátust mozgósít. Idézi a magyar történelem sorsdöntő eseményeit, a jót s rosszat váltogató századokon át Petőfi születésének évtizedéig vezeti olvasóját. Klasszikus tömörségű portrékban mutatja be a franciáknak, s most már a hazai közönségnek is a forradalmat érlelő, majd harcait is vállaló kor két vezetőjét: Kossuthot és Széchenyit. Korfestő tehetsége talán még erősebb, mint negyedszázada, mikor elindult Petőfi életútját tollával felderíteni. Nehéz eldönteni, vajon az életrajz állomásait megelevenítő portrék, leírások, történetek, vagy az áttetsző világossági mindenkinek könnyen érthető, mégis a mű lényegéig hatoló verselemzések ragadják e majd jobban magukkal Petőfi híveit. (Szépirodalmi Könyvkiadó.) is. KULTURÁLIS JEGYZETEK Állnak a sátrak • Cölöpfala A sátrak már készen állnak. A színes borítójú könyvek is ott sorakoznak a sátrak polcain, tegnap ünnepélyesen megnyílt a könyvhét. Annyi minden szépet és jót írtak már az elmúlt esztendők könyvnapjai alkalmából, hogy nem lenne csoda, ha az olvasó viszolyogva abbahagyná az ünnepi cikkek olvasását, hiszen tudja — ha máshonnan nem, gyakran saját könyvespolc-gondjai miatt —, milyen soha nem képzelt méreteket öltött hazánkban a könyvolvasás, a könyvvásárlás. A szép sikereket jelző számok minden bizonnyal az idén sem lesznek kisebbek. Talán nem szállítja le az ünnepi hangot, ha most csak egy, talán jelentéktelennek tűnő formaságra hívjuk fel a figyelmet: a mai szovjet elbeszélők novelláskötete — A visszhang titka — 10 forint 50 filléres árban, pirosfekete-sárga műanyag borításban jelent meg. Miért érdemes szót vesztegetni a külsőségre? Két dolog miatt. Az első anyagi természetű. Furcsa és logikátlan jelenség volt az, hogy míg Balzacot és Tolsztojt 3—8 forintért is lehetett vásárolni, hazai és külföldi kortársaink írásait 20—30 forintnál olcsóbban eddig nem lehetett megszerezni. A másik ok, a színes füzetkönyv megjelenése, ha kicsit áttételesen is, azt jelzi, hogy immár megszűnőben van az, amikor a kötés alapján vásárolják olvasnivalóikat az emberek. Egyébként is rossz az, amikor minden könyv a díszkiadások pompázatos külsejére törekszik. A megváltozott köntös nem a rangsort, de az olvasók fokozott igényét, érdeklődését jelzi. A KOSSUTH DÍJ . Mutassák be nyilvánosan a Denkovits-ösztöndíjasok pályaműveit — írtuk néhány nappal ezelőtt. Szeretnénk kiegészíteni a javaslatot. Jó lenne, ha a Lenin-díjak mintájára a művészeti Kossuthdíjra is előzőleg csak nyilvános javaslatot tenne egy bizottság és a nagyközönség előtt lefolyt vita alapján döntenének a kitüntető cím odaítéléséről. Egy ilyen előzetes vitán szükségszerűen felmerülnének művészeti életünk legizgalmasabb kérdései. Konkrét, mindenki által ismert műveik alapján lehetne fontos esztétikai kérdéseket tárgyalni, a közvélemény igen erős figyelme mellett. S végül az sem jelentéktelen szempont, hogy a művészeti társadalomban a tehetség rangjának szükségszerűen szubjektív megítélése a jövőben demokratikusabb jelleget öltene. AFRIKA A hipermodern, hatalmas buldózer vezetői ülésében a néger fiú színes, nemzeti viseletben kezeli a földgyalu kormányát, karjait és gombjait. Afrika jelvénye lehetne ez a képsor Knoll István e héten bemutatott dokumentumfilmjében. Itthon a jeges decembertől vacogtunk, mikor a magyar kormányküldöttség Kállai Gyula vezetésével útra kelt, hogy végiglátogasson egy sor afrikai országot. A filmoperatőr együtt utazott a küldöttséggel, s tegyük mindjárt hozzá, a diplomáciai események állandó közelsége nem tette protokollárissá a filmet. Inkább hozzásegített ahhoz, hogy ismét felfedezzük: keveset tudunk Afrikáról. Azt már tudjuk, hogy a régi kannibálos, tamtamdobos elképzelések elavultak, de hogy mi a helyzet ma, azt még kevéssé ismerjük. Ezért olyan meglepő például a víz fölötti cölöpökön élő falu csónak piacterével és — nyilvános telefonállomásával, kicsinek hitt nagyvárosok — ragyogóan modern épületeikkel. Amilyen jó szolgálatot tett külpolitikánknak az utazás kezdeményezése, olyan jó szolgálatot tesz ez a film, hogy megpróbáljuk — könyvek ismertetése útján — legalább idehaza, ismét felfedezni Afrikát. A VÁSÁR • Egy kis apróság a nemzetközi vásárról. A MOKÉP pavilonja tele filmképekkel. Állandóan vetítenek és időközönként vetélkedőket is tartanak. A dupla vagy semmi játék alapján indulók 20 forinttal kezdhetik, s a legmagasabbra duplázható öszszeg 320 forint. Egyetemista lány áll a dobogón. Jól is, meri Fábry Zoltán filmjeit, a második, harmadik kérdésre is jól válaszol, már 180 forint a tét. Négy színész kivágott arcképét látni, a szemek, a homlok és az orr egy keskeny sávját mutatja a csík alakúra vágott felvétel. A lány kapásból rávágja: Batalov, Mastroianni, aztán egy kis gondolkodás után a negyedik fotóra mutat: Gregory Peck. Kitűnő. Sorrendben a harmadik felvétellel azonban nem boldogul. Pedig a négy közül ez az egyetlen magyar: Básti Lajos. A sztárkultusznak kétségtelenül vannak hátrányai, de a közönséget moziba, színházba vonzó előnyei is. Természetesen jó lenne, ha az egyetemista lányok és fiúk a színházi életet is olyan jól ismernék, mint a filmeket. Ám, az sem ártana, ha a magyar művészek annyira keresett képeslap-felvételeit nemcsak a vásár ideje alatt árusíthatnák. Moszkvában könnyebben kapni egy Törőcsik-képet, mint Pesten - ha nincs vásár. S végül az sem ártana, ha a vásár nyilvánosságát a színházi propagandisták is jobban felhasználnák. Bernáth László Kötés vagy tartalom • Ágibanos vita telefonfülkével • Satárkultura RÁDIÓMŰSOR Május 25 — szombat KOSSUTH: 17.00: Hírek. — 17.10: Előszóval — muzsikával. — 17.45: A hidegháború történetéből. — 18.00: Leroy Anderson-művek. — 18.10: Gondolat. — 18.50: Népdalok. — 19.10: Zenekari muzsika. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.20: Éva a manöken. Zenés rádiójáték. — 22.10: Hírek.- 22.25: Sporthíradó. — 22.40: Ügetőverseny-eredrények. — 22.43: Tánczene. — Közben: 24.00: Hírek. — 0.10: A tánczene folytatása. PETŐFI: 17.00: Hanglemezgyűjtők húszperce. — 17.20: Orvosi tanácsok. — 17.25: Heti hangversenykalauz. — 18.00: Hírek. — 18.08: Magyar nóták, csárdások. — 18.40: A Magyar Rádió és Televízió énekkara. — 19.00: Hírek. — 19.05: Kártyások. Rádiójáték. — 19.55: Edinburgi Fesztivál 1962. — Közben: 20.48: Életprogram és műveltség. — 21.00: Hírek. — 21.05: A hangversenyközvetítés folytatása. — 21.48: Versek. — 21.57: Régi híres énekesek. — 22.39: Nevető Thália. Vidám irodalmi összeállítás. — 23.00: Hírek. Május 26 — vasárnap KOSSUTH: 6.00: Hírek. — 6.10: Zenés műsor. — 7.15: Falusi életképek. — 8.00: Hírek. — 8.10: Zenés ripost a vásárból. — 8.50: A Magyar Úttörők Szövetségének üdvözlete. — 8.56: Gyermekrádió. — 9.55: Édes anyanyelvünk. — 10.00: Művészlemezek. — 10.45: Tánczene. — Közben: 11.55: Műsorismertetés. — 12.00: Hírek. — 12.15: A tánczene folytatása. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Igor Sztravinszkij Budapesten. — 13.40: Rádiólexikon. — 14.10: Esztrádzene. — 14.30: A podolini kisértet. V. rész. — 15.10: Régi magyar dalok és táncok. — 15.35: Új Zenei Újság. — 16.00: A Családi kör műsora. Galamb a kalitkában. Rádiójáték. — 17.00: Hírek. — 17.10: Zenekari muzsika. — 17.50: Én feleségem. Vers. — 17.55: Nemzetközi kaleidoszkóp. — 18.15: Közvetítés a laPHonvéd—MTK labdarúgó-mérkőzésről. — 18.50: Tánczene. — 19.05: Népd-.alest. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti Krónika. Sporthírek és totóeredmények. — 20.10: Közvetítés a Ferencváros—Vasas labdarúgó-mérkőzésről. — 20.50: Zenés posta. — 21.40: Jegyzet. — 21.50: Olasz dalok. — 22.00: Hírek. — 22.10: A vasárnap sportja. — 22.25: Galoppversenyeredmények. — 22.28: Tánczene. — 23.27: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Cigány dalok, csárdások. PETŐFI: 7.30: Unitárius egyházi félóra. — 8.00: Bach-művek. — 8.30: Műsorismertetés. — 9.00: Operakalauz. — 10.00: Gazdaszemmel. .. — 10.15: Térzene. — 10.45: Három nemzedék. Regényrészlet. — 11.00: Közvetítés Nápolyból. A nápolyi Alessandro Scarlatti zenekar és kórus hangversenye. — 12.55: Miska bácsi. — 13.35: Népi zene. — 14.20: Bartók-művek. — 15.10: Láttuk, hallottuk?.. — 15.30: Offenbach operettjeiből. — 16.30: Zenekari muzsika. — 17.00: Filmzene. — 17.20: Munkásvárosok. Szombathely. — 17.45: Könnyűzene. — 18.15: A nürnbergi mesterdalnokok. Háromfelvonásos opera. — Közben: 19.45: Az egzisztencializmus történelmi helye. — 20.05: Az operaközvetítés folytatása. — Közben: 21.10: Tárlatlátogatók. Beszámoló. — 21.20: Az operaközvetítés folytatása. A TELEVÍZIÓ MŰSORA SZOMBATON: 17.55: Hírek — 18.00: Sárospataki diáknapok. Közvetítés a sárospataki szabadtéri színpadról. — 19.00: Afrika, Afrika! Kongó Köztársaság. — 19.20: A kis királynő. Francia rajzfilm — 19.30: Tv-híradó — 19.45: Hétről-hétre — 19.55: Szép álmokat, gyerekek! — 20.05: A három testőr. Kalandos játék 2 részben. A József Attila Színház előadása képfelvételről. (14 éven felülieknek!) — 22.45: A Fővárosi Nagycirkusz vendégeinek műsorából. — 23.00: Hírek. Tv-híradó (ism.) VASÁRNAP: 9.00: Gyermeknapi köszöntő. — 9.05: Hétmérföldes kamera. Úttörőhíradó — 9.20: Ki miben tudós? Biológia—történelem (döntő) — 16.25: A Magyar Hirdető műsora — 16.40: Többet, jobbat, korszerűbben! Mezőgazdasági filmműsor. — 17.35: Sárospataki diáknapok. Közvetítés a sárospataki szabadtéri színpadról — 18.35: Tv-híradó. — 18.55: Esti beszélgetés . . . Szirmai Jenővel, a SZÖVOSZ elnökével beszélget Fábián Gyula — 19.05: FTC—Bp. Vasas. Bajnoki labdarúgó-mérkőzés közvetítése a Népstadionból. Riporter: Vitray Tamás — 21.05: Hollywood aranyévei. Magyarul beszélő amerikai film. — 21.55: Könyvnap, 1963. Tallózás szép könyvek között — kb. 22.15: Telesport — 22.35: Hírek. A tvhíradó ismétlése. Egy kis terefere a próbaszünetben. Az úttörők tavaszi kulturális seregszemléjének legjobbjai a József Attila Színházban mutatkoztak be. Különösen nagy sikert aratott a Hámán Kató úttörőcsapat kamarazenekara. Képünkön a Táncsics Mihály utcai általános iskola növendékei, a kamarazenekar tagjai a próbaszünetben. (MTI Foto — Molnár íelv.) A POTYAUTAS ☆ JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ ZENÉS VÍGJÁTÉK BEMUTATÓ: JUNIUS 1-EN TÖRÖCSIK MARI, BODROGI GYULA, KÁLLAI ILONA, KALO FLORIÁN, VELENCZEY ISTVÁN Aranymetszés Esztétikai film a két részre osztott egyenesről Különböző formájú négyszögeket raknak a pszichológiai kísérlet alanyai elé: egész lapos, elnyújtott téglalapokat rövid, tömzsi formákat, amelyek már alig különböznek a szabályos négyzettől, egyenlőtlen oldalúakat. Mindenkinek azt kell kiválasztania, amelyik a legjobbban elnyerte tetszését. Az eredmény meglepő: a kísérletek részvevőinek túlnyomó többsége egy bizonyos, az építők téglájához hasonlót tart szépnek. Miért szép a téglalap Miért? Már az ókor építészei rájöttek az arányok esztétikai értékére. A szépnek talált téglalap arányai ugyanis engedelmeskednek az aranymetszés törvényének. — Mi az aranymetszés? — és nem aranymetszés —, kérdeztük Takács Gábortól, a Budapest Filmstúdió Balázs Béla-díjas rendezőjétől, aki most filmet készít erről az érdekes törvényről. Az aranymetszés egy adott egyenesnek két részre osztása oly módon, hogy a kisebbik rész ugyanolyan arányban álljon a nagyobbikkal, mint a nagyobbik az egész egyenessel. Például egy nyolc méter hosszú egyenest 5 és 3 méteres darabokra osztunk az aranymetszéssel, és így a három úgy aránylik az öthöz, mint az öt a nyolchoz. Ez a látszólag száraz, geometriai játék olyan szerkesztési törvénye a művészetnek, amellyel már évszázadok óta élnek az alkotók. — Például? — Például a görögök a klasszikusan szép emberi test arányainak azt tartották, mikor a köldök esik az aranymetszési pontba. Tehát a talptól a köldökig, s a köldöktől a fejtetőig a távolságok úgy aránylanak, mint az egész testhossz a talptól a köldökig. Ennek a törvénynek az alapján készültek a híres szobrok, például a belvederei Apolló. Hasonló arányosság alapján készültek az ókor híres épületei, például a Parthenon híres romos oszlopsorán és homlokzatán ma is ellenőrizhető ez a törvény. — Csak az építő- és képzőművészetben használták fel az aranymetszés szabályát? A csigavonal törvénye — Nem. Tulajdonképpen, mint mindenhez, ehhez is a természet szolgáltatta az alapot. Ha megvizsgáljuk, hogy egy fán egymástól milyen szögben hajolnak el az új meg új növésű ágak, akkor azt tapasztaljuk: a kör 360 fokát aranymetszés szerint osszák fel. Bizonyos fák ágain a hajtások egymástól való távolsága is ezt a szabályt követi. Az emberi fülben a Corti-szerv, vagy a csigaházak csigavonala, a napraforgó tányérján a magok, a fenyőtobozon a pikkelyek spirálja olyan szerkezeti vonalakat követ, amelyek az aranymetszés alapján felállított téglalapokba rajzolhatók bele. Leonardo da Vinci külön tanulmányban foglalkozott az aranymetszéssel és tudatosan alkalmazta képein bizonyos szabályait, például az Utolsó vacsorán vagy a Mona Lisán. Eizenstein a Patyomkin páncélosról maga írta, hogy szerkesztésmódjában érvényesül az aranymetszés számszerű szabálya. Legutóbb Lendvai Ernő Bartók Béla zenéjében mutatta ki az aranymetszés szabályszerűségét, a formai építkezésben is. S végül ma, a legújabb időkben is visszatérnek e törvényhez, egyes művészek, mint például a világhírű francia építész, Corbusisz, Marseilles mellett felépített híres házán jól felismerhetők az aranymetszés törvényei az ablakok elhelyezésében, a falkiképzésben, de — mint a tervei mutatják — a szobabelsők, valamint az általa tervezett bútorok arányaiban is. Az emberi test arányaiból indult ki és az aranymetszés szabályával növelve konstruált köré és fölé mindent, hogy arányos és könnyen használható, harmonikus legyen. A múzsa csókja vagy tudás a mit mutat majd mindebből a film? — Minden példát, amit eddig elmondtam. A közérthetőség kedvéért olyan színezést alkalmazunk, hogy az egészet mindig piros szín jelzi majd, a hosszabb egységei kék, a rövidebbet sárga, így azonnal felismerhetők a törvény arányai, a néző akár a belvederes Apollót látja, akár a Parthenont vagy éppen Corbusier házát. Szeretnénk hozzásegíteni a nézőket annak megértéséhez, hogy a művészi alkotás nem egyszerűen a múzsa csókja, de sok szakmai tudás, tudatosság szüleménye, s azt is, hogy a természeti és művészi, szépnek gyakran közös nevezője van, a mindkettőben megtalálható azonos törvényszerűségek, amelyek természetesen sohasem kizárólagosan, de mint tendencia érvényesülnek. Az aranymetszés filmje — reméljük — gazdagítja majd a nézők esztétikai ismereteit. — bel —