Esti Hírlap, 1963. május (8. évfolyam, 100-126. szám)

1963-05-25 / 121. szám

Szombat délután Sok családban, ahol kis­diák van, kéthetenként is­métlődő jelenet: szombat délután a szülők hazajön­nek a munkából, a kisdiák pedig elindul a­­ munkába, vagyis az iskolába. Pedagógusnak, gyereknek , egyaránt nem szerencsés ez a megoldás. A­­Május 1. úti fiúiskolában s felső tagozat állandóan délelőtt jár az is­­­­kolába, az alsósok heten­ként váltják egymást. Eb­ben a tanévben megoldást kerestek: ne legyen taní­tás az alsósoknak sem szom­baton délután. A tantervet úgy osztották be, hogy szom­batra csak három óra ma­radjon, így a hét utolsó nap­ján 8-tól fél 11-ig, illetve 11- től fél 2-ig tanulnak a kis­diákok. Így azután a „dél­­utánosoknak” is szabad a szombatjuk. A­­kísérlet, úgy látszik, sikerült. Jó lenne a Május 1. útiakhoz hasonlóan, vagy más módon megoldást talál­ni másutt is, hogyan lehet­ne szabaddá tenni tanárnak, diáknak a szombat délutánt. Sok iskolában váltja egy­­­­mást hétről hétre az alsó és a felső tagozat. A legtöbb helyen a felsősök tantervé­ben egy nap a politechnikai oktatásé. Ha például azt megoldhatnák, hogy amikor a felsősök délelőtt tanulnak, azon a héten péntek délután menjenek az üzembe, a felső tagozat egész szombatja sza­bad lenne, de szabad lenne a tanterem is és a kisebbek szombaton délután helyett délelőtt mehetnének iskolá­ba. A következő héten pe­dig, a felsősök délutános he­tén szombat délelőtt végez­nék az üzemi gyakorlatot, s ekkor ismét szabad lenne a szombat délután. Ez csak javaslat, elképze­lés. Nem egyszerű a megol­dás. Problémát okozhat a szaktanárok beosztásában, a diákok napi megterhelésé­ben, hiszen ezzel esetleg nö­vekszik egyes napok óraszá­ma. Mégis érdemes gondol­kodni rajta, s iskolánként, saját lehetőségeket figyelem­be véve vizsgálni, megold­ható-e, hogy diák és pedagó­gus számára szabaddá tegyék a szombat délutánokat. (sárdi) A KÖNYVHÉT KÖNYVEI Illyés Gyula: PETŐFI SÁNDOR Illyés Petőfi-könyve, amely a harmincas években haté­kony eszköz volt a fasizmus ellen vívott­ szellemi küzde­lemben, megújulva kerül a mai olvasó asztalára. A kitű­nő életrajz, születése óta, a siker útjait járja.­ Nemcsak Magyarországon hódít, elju­tott az olasz, a szerb, a bol­gár, a horvát, s a szlovén könyvpiacra is. Legutóbb a nagy hírű párizsi kiadó, Gal­­limard kereste meg az írót, Petőfijének kiadása ügyé­ben. A francia cég azt kérte: lábjegyzetekben vagy más formában tegye Illyés ért­hetővé könyvének azokat az utalásait és vonatkozásait, amelyek Magyarországon is­mertek, a francia olvasók előtt azonban magyarázatra szorulnak. Illyés Gyula a ne­hezebb megoldást választot­ta: az olvasásban zökkenő­ket okozó jegyzetek helyett, művébe szőtte a szükséges is­meretanyagot. Az új könyv csaknem egyharmaddal na­gyobb annál, amit eddig is­mertünk. " ■ Az új Petőfi már nemcsak a költő életéről és halhatat­lan művéről tájékoztat pá­­lyatársi beleéléssel. A ref­formkor és az 1848—1949-es­­ forradalom eseményeinek, hőseinek megvilágítására Il­­­lyés nagy apparátust mozgó­sít. Idézi a magyar történe­lem sorsdöntő eseményeit, a jót s rosszat váltogató száza­dokon át Petőfi születésének évtizedéig vezeti olvasóját. Klasszikus tömörségű port­rékban mutatja be a fran­ciáknak, s most már­­ a ha­zai közönségnek is a forra­dalmat érlelő, majd harcait is vállaló kor két vezetőjét: Kossuthot és Széchenyit. Korfestő tehetsége talán még erősebb, mint negyedszázada, mikor elindult Petőfi életút­ját tollával felderíteni. Ne­héz eldönteni, vajon az élet­rajz állomásait megelevení­tő portrék, leírások, történe­tek, vagy az áttetsző világos­sági mindenkinek könnyen érthető, mégis a mű lénye­géig hatoló verselemzések ra­gadják e majd jobban ma­gukkal Petőfi híveit. (Szép­­irodalmi Könyvkiadó.) is. KULTURÁLIS JEGYZETEK Állnak a sátrak • Cölöpfala A sátrak már készen áll­nak. A színes borítójú köny­vek is ott sorakoznak a sát­rak polcain, tegnap ünnepé­lyesen megnyílt a könyvhét. Annyi minden szépet és jót írtak már az elmúlt esz­tendők könyvnapjai alkal­mából, hogy nem lenne cso­da, ha az olvasó viszolyogva abbahagyná az ünnepi cik­kek olvasását, hiszen tudja — ha máshonnan nem, gyak­ran saját könyvespolc-gond­jai miatt —, milyen soha nem képzelt méreteket öltött hazánkban a könyvolvasás, a könyvvásárlás. A szép sike­reket jelző számok minden bizonnyal az idén sem lesz­nek kisebbek. Talán nem szállítja le az ünnepi hangot, ha most csak egy, talán jelentéktelennek tűnő formaságra hívjuk fel a figyelmet: a mai szovjet elbeszélők novelláskötete — A visszhang titka — 10 fo­rint 50 filléres árban, piros­­fekete-sárga műanyag borí­tásban jelent meg. Miért ér­demes szót vesztegetni a kül­sőségre? Két dolog miatt. Az első anyagi természetű. Fur­csa és logikátlan jelenség volt az, hogy míg Balzacot és Tolsztojt 3—8 forintért is le­hetett vásárolni, hazai és külföldi kortársaink írásait 20—30 forintnál olcsóbban eddig nem lehetett megsze­rezni. A másik ok, a színes füzetkönyv megjelenése, ha kicsit áttételesen is, azt jel­zi, hogy immár megszűnőben van az, amikor a kötés alap­ján vásárolják olvasnivalói­kat az emberek. Egyébként is rossz az, amikor minden könyv a díszkiadások pom­pázatos külsejére törekszik. A megváltozott köntös nem a rangsort, de az olvasók fo­kozott igényét, érdeklődését jelzi. A KOSSUTH­ DÍJ . Mutassák be nyilvánosan a Denkovits-ösztöndíjasok pá­lyaműveit — írtuk néhány nappal ezelőtt. Szeretnénk kiegészíteni a javaslatot. Jó lenne, ha a Lenin-díjak min­­tájár­a a művészeti Kossuth­­díjra is előzőleg csak nyil­vános javaslatot tenne egy bizottság és a nagyközönség előtt lefolyt vita alapján dön­tenének a kitüntető cím oda­ítéléséről. Egy ilyen előzetes vitán szükségszerűen felmerülné­nek művészeti életünk legiz­galmasabb kérdései. Konkrét, mindenki által ismert műveik alapján lehetne fontos eszté­tikai kérdéseket tárgyalni, a közvélemény igen erős fi­gyelme mellett. S végül az sem jelentéktelen szempont, hogy a művészeti társada­­­lomban a tehetség rangjának szükségszerűen szubjektív megítélése a jövőben de­mokratikusabb jelleget ölte­ne. AFRIKA A hipermodern, hatalmas buldózer vezetői ülésében a néger fiú színes, nemzeti vi­seletben kezeli a földgyalu kormányát, karjait és gomb­jait. Afrika jelvénye lehetne ez a képsor Knoll István e héten bemutatott dokumen­­tumfilmjében. Itthon a jeges decembertől vacogtunk, mi­kor a magyar kormánykül­döttség Kállai Gyula vezeté­sével útra kelt, hogy végig­látogasson egy sor afrikai országot. A filmoperatőr együtt utazott a küldöttség­gel, s tegyük mindjárt hozzá, a diplomáciai események ál­landó k­özelsége nem tette protokollárissá a filmet. In­kább hozzásegített ahhoz, hogy ismét felfedezzük: keve­set tudunk Afrikáról. Azt már tudjuk, hogy a régi kan­­nibálos, tamtamdobos el­képzelések elavultak, de hogy mi a helyzet ma, azt még kevéssé ismerjük. Ezért olyan meglepő például a víz fölötti cölöpökön élő falu csónak piacterével és — nyilvános telefonállomásá­val, kicsinek hitt nagyváro­sok — ragyogóan modern épületeikkel. Amilyen jó szolgálatot tett külpolitikánknak az utazás kezdeményezése, olyan jó szolgálatot tesz ez a film, hogy megpróbáljuk — köny­vek ismertetése útján — leg­alább idehaza, ismét felfe­dezni Afrikát. A VÁSÁR • Egy kis apróság a nemzet­közi vásárról. A MOKÉP pavilonja tele filmképekkel. Állandóan vetítenek és idő­közönként vetélkedőket is tar­tanak. A dupla vagy semmi játék alapján indulók 20 fo­rinttal kezdhetik, s a leg­magasabbra duplázható ösz­­szeg 320 forint. Egyetemista lány áll a dobogón. Jól is­, meri Fábry Zoltán filmjeit, a második, harmadik kérdés­re is jól válaszol, már 180 forint a tét. Négy színész ki­vágott arcképét látni, a sze­mek, a homlok és az orr egy keskeny sávját mutatja a csík alakúra vágott felvétel. A lány kapásból rávágja: Batalov, Mastroianni, aztán egy kis gondolkodás után a negyedik fotóra mutat: Gregory Peck. Kitűnő. Sor­rendben a harmadik felvé­tellel azonban nem boldo­gul. Pedig a négy közül ez az egyetlen magyar: Básti Lajos. A sztárkultusznak kétség­telenül vannak hátrányai, de a közönséget moziba, színházba vonzó előnyei is. Természetesen jó lenne, ha az egyetemista lányok és fiúk a színházi életet is olyan jól ismernék, mint a filmeket. Ám, az sem ártana, ha a magyar művészek annyira keresett képeslap-felvételeit nemcsak a vásár ideje alatt árusíthatnák. Moszkvában könnyebben kapni egy Törő­­csik-képet, mint Pesten - ha nincs vásár. S végül az sem ártana, ha a vásár nyil­vánosságát a színházi propa­gandisták is jobban felhasz­nálnák. Bernáth László Kötés vagy tartalom • Ágib­a­nos vita telefonfülkével • Satárkultura RÁDIÓMŰSOR Május 25 — szombat KOSSUTH: 17.00: Hírek. — 17.10: Előszóval — muzsikával. — 17.45: A hideg­háború történetéből. — 18.00: Le­roy Anderson-művek. — 18.10: Gondolat. — 18.50: Népdalok. — 19.10: Zenekari muzsika. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti Krónika. — 20.20: Éva a manöken. Zenés rá­diójáték. — 22.10: Hírek.­­- 22.25: Sporthíradó. — 22.40: Ügetőver­­seny-eredr­ények. — 22.43: Tánc­zene. — Közben: 24.00: Hírek. — 0.10: A tánczene folytatása. PETŐFI: 17.00: Hanglemezgyűjtők húsz­perce. —­ 17.20: Orvosi tanácsok. — 17.25: Heti hangversenykalauz. — 18.00: Hírek. — 18.08: Magyar nóták, csárdások. — 18.40: A Magyar Rádió és Televízió ének­kara. — 19.00: Hírek. — 19.05: Kártyások. Rádiójáték. — 19.55: Edinburgi Fesztivál 1962. — Köz­ben: 20.48: Életprogram és mű­veltség. — 21.00: Hírek. — 21.05: A hangversenyközvetítés folyta­tása. — 21.48: Versek. — 21.57: Régi híres énekesek. — 22.39: Nevető Thália. Vidám irodalmi összeállítás. — 23.00: Hírek. Május 26 — vasárnap KOSSUTH: 6.00: Hírek. — 6.10: Zenés mű­sor. — 7.15: Falusi életképek. — 8.00: Hírek. — 8.10: Zenés ripos­t a vásárból. — 8.50: A Magyar Úttörők Szövetségének üdvözle­te. — 8.56: Gyermekrádió. — 9.55: Édes anyanyelvünk. — 10.00: Művészlem­ezek. — 10.45: Táncze­ne. — Közben: 11.55: Műsoris­mertetés. — 12.00: Hírek. — 12.15: A tánczene folytatása. — 12.50: Hétvégi jegyzetek. — 13.00: Igor Sztravinszkij Budapesten. — 13.40: Rádiólexikon. — 14.10: Esztrádzene. — 14.30: A podolini kisértet. V. rész. — 15.10: Régi magyar dalok és táncok. — 15.35: Új Zenei Újság. — 16.00: A Csa­ládi kör műsora. Galamb a ka­litkában. Rádiójáték. — 17.00: Hírek. — 17.10: Zenekari muzsi­ka. — 17.50: Én feleségem. Vers. — 17.55: Nemzetközi kaleidosz­kóp. — 18.15: Közvetítés a laP­­Honvéd—MTK labdarúgó-mérkő­zésről. — 18.50: Tánczene. — 19.05: Népd-.alest. — 19.50: Mese. — 20.00: Esti Krónika. Sporthí­rek és totóeredmények. — 20.10: Közvetítés a Ferencváros—Va­sas labdarúgó-mérkőzésről. — 20.50: Zenés posta. — 21.40: Jegy­zet. — 21.50: Olasz dalok. — 22.00: Hírek. — 22.10: A vasárnap sportja. — 22.25: Galoppverseny­eredmények. — 22.28: Tánczene. — 23.27: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Cigány dalok, csár­dások. PETŐFI: 7.30: Unitárius egyházi félóra. — 8.00: Bach-művek. — 8.30: Mű­sorismertetés. — 9.00: Operaka­lauz. — 10.00: Gazdaszemmel. .. — 10.15: Térzene. — 10.45: Három nemzedék. Regényrészlet. — 11.00: Közvetítés Nápolyból. A nápolyi Alessandro Scarlatti ze­nekar és kórus hangversenye. — 12.55: Miska bácsi. — 13.35: Népi zene. — 14.20: Bartók-mű­­vek. — 15.10: Láttuk, hallottuk?.. — 15.30: Offenbach operettjeiből. — 16.30: Zenekari muzsika. — 17.00: Filmzene. — 17.20: Mun­kásvárosok. Szombathely. — 17.45: Könnyűzene. — 18.15: A nürnbergi mesterdalnokok. Há­romfel­vonásos opera. — Közben: 19.45: Az egzisztencializmus tör­ténelmi helye. — 20.05: Az ope­raközvetítés folytatása. — Köz­ben: 21.10: Tárlatlátogatók. Be­számoló. — 21.20: Az operaköz­vetítés folytatása. A TELEVÍZIÓ MŰSORA SZOMBATON: 17.55: Hírek — 18.00: Sárospa­taki diáknapok. Közvetítés a sá­rospataki szabadtéri színpadról. — 19.00: Afrika, Afrika! Kongó Köztársaság. — 19.20: A kis ki­rálynő. Francia rajzfilm — 19.30: Tv-híradó — 19.45: Hétről-hétre — 19.55: Szép álmokat, gyere­kek! — 20.05: A három testőr. Kalandos játék 2 részben. A Jó­zsef Attila Színház előadása kép­felvételről. (14 éven felülieknek!) — 22.45: A Fővárosi Nagycirkusz vendégeinek műsorából. — 23.00: Hírek. Tv-híradó (ism.) VASÁRNAP: 9.00: Gyermeknapi köszöntő. — 9.05: Hétmérföldes kamera. Út­­törőhíradó — 9.20: Ki miben tu­dós? Biológia—történelem (döntő) — 16.25: A Magyar Hirdető mű­sora — 16.40: Többet, jobbat, korszerűbben! Mezőgazdasági filmműsor. — 17.35: Sárospataki diáknapok. Közvetítés a sáros­pataki szabadtéri színpadról — 18.35: Tv-híradó. — 18.55: Esti beszélgetés . . . Szirmai Jenővel, a SZÖ­VOSZ elnökével beszélget Fábián Gyula — 19.05: FTC—Bp. Vasas. Bajnoki labdarúgó-mér­kőzés közvetítése a Népstadion­ból. Riporter: Vitray Tamás — 21.05: Hollywood aranyévei. Ma­gyarul beszélő amerikai film. — 21.55: Könyvnap, 1963. Tallózás szép könyvek között — kb. 22.15: Telesport — 22.35: Hírek. A tv­­híradó ismétlése. Egy kis terefere a próba­szünetben. Az úttörők tava­szi kulturális seregszemléjé­nek legjobbjai a József At­tila Színházban mutatkoztak be. Különösen nagy sikert aratott a Hámán Kató úttö­rőcsapat kamarazenekara. Képünkön a Táncsics Mihály utcai általános iskola növen­dékei, a kamarazenekar tag­jai a próbaszünetben. (MTI Foto — Molnár íelv.) A POTYAUTAS ☆ JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ ZENÉS VÍGJÁTÉK BEMUTATÓ: JUNIUS 1-EN TÖRÖCSIK MARI, BODROGI GYULA, KÁLLAI ILONA, KALO FLORIÁN, VELENCZEY ISTVÁN Aranymetszés Esztétikai film a két részre osztott egyenesről Különböző formájú négy­szögeket raknak a pszicholó­giai kísérlet alanyai elé: egész lapos, elnyújtott tégla­lapokat rövid, tömzsi formá­kat, amelyek már alig külön­böznek a szabályos négyzet­től, egyenlőtlen oldalúakat. Mindenkinek azt kell kivá­lasztania, amelyik a legjobb­­ban elnyerte tetszését. Az eredmény meglepő: a kísér­letek részvevőinek túlnyomó többsége egy bizonyos, az épí­tők téglájához hasonlót tart szépnek. Miért szép a téglalap Miért? Már az ókor építé­szei rájöttek az arányok esz­tétikai értékére. A szépnek talált téglalap arányai ugyan­is engedelmeskednek az aranymetszés törvényének. — Mi az aranymetszés? — és nem aranymetszés —, kér­deztük Takács Gábortól, a Budapest Filmstúdió Balázs Béla-díjas rendezőjétől, aki most filmet készít erről az ér­dekes törvényről.­­ Az aranymetszés egy adott egyenesnek két részre osztása oly módon, hogy a ki­sebbik rész ugyanolyan arányban álljon a nagyobbik­kal, mint a nagyobbik az egész egyenessel. Például egy nyolc méter hosszú egyenest 5 és 3 méteres darabokra osz­tunk az aranymetszéssel, és így a három úgy aránylik az öthöz, mint az öt a nyolchoz. Ez a látszólag száraz, geo­metriai játék olyan szerkesz­tési törvénye a művészetnek, amellyel már évszázadok óta élnek az alkotók. — Például? — Például a görögök a klasszikusan szép emberi test arányainak azt tartották, mi­kor a köldök esik az arany­metszési pontba. Tehát a talptól a köldökig, s a köl­döktől a fejtetőig a távolsá­gok úgy aránylanak, mint az egész test­hossz a talptól a köldökig. Ennek a törvény­nek az alapján készültek a híres szobrok, például a bel­­vederei Apolló. Hasonló ará­nyosság alapján készültek az ókor híres épületei, például a Parthenon híres romos osz­lopsorán és homlokzatán ma is ellenőrizhető ez a törvény. — Csak az építő- és kép­zőművészetben használták fel az aranymetszés szabályát? A csigavonal törvénye — Nem. Tulajdonképpen, mint mindenhez, ehhez is a­ természet szolgáltatta az ala­pot. Ha megvizsgáljuk, hogy egy fán egymástól milyen szögben hajolnak el az új meg új növésű ágak, akkor azt tapasztaljuk: a kör 360 fokát aranymetszés szerint osszák fel. Bizonyos fák ágain a hajtások egymástól való távolsága is ezt a sza­bályt követi. Az emberi fül­ben a Corti-szerv, vagy a csi­gaházak csigavonala, a nap­raforgó tányérján a magok, a fenyőtobozon a pikkelyek spirálja olyan szerkezeti vo­nalakat követ, amelyek az aranymetszés alapján felállí­tott téglalapokba rajzolhatók bele. Leonardo da Vinci kü­lön tanulmányban foglalko­zott az aranymetszéssel és tudatosan alkalmazta képein bizonyos szabályait, például az Utolsó vacsorán vagy a Mona Lisán. Eizenstein a Pa­­tyomkin páncélosról maga ír­ta, hogy szerkesztésmódjában érvényesül az aranymetszés számszerű szabálya. Legutóbb Lendvai Ernő Bartók Béla zenéjében mutatta ki az aranymetszés szabályszerűsé­gét, a formai építkezésben is. S végül ma, a legújabb idők­ben is visszatérnek e tör­vényhez, egyes művészek, mint például a világhírű francia építész, Corbusisz, Marseilles mellett felépített híres házán jól felismerhe­tők az aranymetszés törvé­nyei az ablakok elhelyezésé­ben, a falkiképzésben, de — mint a tervei mutatják — a szobabelsők, valamint az ál­tala tervezett bútorok ará­nyaiban is. Az emberi test arányaiból indult ki és az aranymetszés szabályával nö­velve konstruált köré és fö­lé mindent, hogy arányos és könnyen használható, harmo­nikus legyen. A múzsa csókja vagy tudás­ a mit mutat majd mind­ebből a film? — Minden példát, amit ed­dig elmondtam. A közérthe­tőség kedvéért olyan színe­zést alkalmazunk, hogy az egészet mindig piros szín jel­zi majd, a hosszabb egységei kék, a rövidebbet sárga, így azonnal felismerhetők a tör­vény arányai, a néző akár a belvederes Apollót látja, akár a Parthenont vagy éppen Corbusier házát. Szeretnénk hozzásegíteni a nézőket an­nak megértéséhez, hogy a művészi alkotás nem egysze­rűen a múzsa csókja, de sok szakmai tudás, tudatosság szüleménye, s azt is, hogy a természeti és művészi, szép­nek gyakran közös nevezője van, a mindkettőben megta­lálható azonos törvényszerű­ségek, amelyek természetesen sohasem kizárólagosan, de mint tendencia érvényesül­nek. Az aranymetszés filmje — reméljük — gazdagítja majd a nézők esztétikai is­mereteit. — bel —

Next