Esti Hírlap, 1963. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)
1963-09-17 / 218. szám
Ezer diák tanul etikát Szemtanúk az óriási brazil erdőtűzről Ottfelejtett gyermekek Nem kerülhet két millióval többe... Cikkünk nyomában 19 falut elöntött a láva Két új szálloda épül Siófokon Légi vesztegzár Dél-Afrika ellen Malaysia megkezdte működését. Megszakította diplomáciai kapcsolatait Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel Kuala Lumpur, szept. 17. A hétfőn megalakult malaysiai államszövetség kormánya kedden bejelentette, hogy megszakította diplomáciai viszonyát Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel. Abdul Rahman herceg, az államszövetség miniszterelnöke a minisztertanács ülése után nyilatkozatot tett, s bejelentette: a lépésre azért került sor, mert „Indonézia minden látható ok nélkül felmondta Malaysiával a diplomáciai kapcsolatokat”, s az államszövetség kormánya most hasonló intézkedéssel válaszol. A Fülöp-szigetek kormánya — hangoztatta a miniszterelnök — kérte, hogy Kuala Lumpur-i nagykövetségét konzulátusi szintre degradálják. Ezt a feltételt Malaysia nem fogadta el, s így került sor ezzel az országgal is a diplomáciai kapcsolatok megszakítására. Ezt megelőzően a kormány „békés tüntetést” szervezett Kuala Lumpurban az indonéz nagykövetség épülete előtt. A megmozdulás csúnyán elfajult. A Malaysia államszövetséget éltető és az Indonéz Köztársaságot szidalmazó, mintegy ezer tüntető közül kétszáz ember betört a nagykövetség kertjébe, s felgyújtotta a konzulátusi irodát, kövekkel dobálta az ablakokat és súlyos károkat okozott. Többen az épületbe is betörtek és összerombolták, az ablakon dobálták ki a berendezést. A kivezényelt rendőrség semmit sem tett a támadók megfékezésére. A kéksisakos rohamosztagosok mosolygó és tétlen tanúi voltak az eseményeknek. Az angolok által életre hívott Malaysia államszövetség fokozódó nyugtalanságot okoz Indonéziában. Hétfőn este Djakartában megismétlődött a délelőtti tüntetés az angol nagykövetség épülete előtt. A tüntetők Malaysiaellenes jelszavakat kiáltoztak. A közelben lakó Subandrio indonéz külügyminiszter személyesen lépett közbe, lecsillapította a tömeget, amely minden incidens nélkül szétoszlott. Ratifikálás, aláírás... Athén—Washington szeptember 17. Két újabb hír a moszkvai atomcsendszerződésről: az egyezményt tegnap ratifikálta a görög parlament, ugyancsak tegnap pedig aláírta a Dominikai Köztársaság. Ezzel a szerződést Washingtonban aláírt államok száma nyolcvannyolcra emelkedett. A moszkvai szerződés után legyen áss EI¥SZm további enyhülés fóruma New Yorkban minden készen áll a közgyűlés ma esti megnyitására New York, szeptember 17. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i palotájában minden készen áll a közgyűlés 18. ülésszakának ma esti megnyitójára. A legtöbb küldöttség, köztük a Péter János külügyminiszter vezette magyar delegáció már megérkezett a világszervezet székhelyére. A ma esti „ENSZ-nyitány” érthetően a nemzetközi politikai közvélemény érdeklődésének homlokterében áll, hiszen — mint moszkvai sajtókörökben hangoztatják : az ENSZ-közgyűlés abban az érezhetően kellemesebb nemzetközi légkörben kezdi meg munkáját, amely a részleges atomcsendszerződés jótékony hatása alatt alakult ki. A Pravda mai száma hangsúlyozza is, hogy a moszkvai atomcsendszerződés után a világ népei most azt várják, hogy tovább lehessen haladni a béke megszilárdításának, a vitás kérdések megoldásának útján. A központi szovjet pártlap felhívja a figyelmet, hogy az ENSZ-nek minden erejéből hozzá kell járulnia a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez, minden erejét latba kell vetnie, hogy megoldást lehessen találni a legfontosabb kérdés, az általános és teljes leszerelés problémakörére. Az ENSZ-re sok feladat vár a gyarmati rendszer végleges felszámolásában is. A Pravda emlékeztet arra is, hogy a világszervezet felépítését összhangba kell hozni a kialakult nemzetközi erőviszonyokkal, különben az ENSZ nem tudhat megfelelően dolgozni. A közgyűlés második számú fő feladatáról, a gyarmati rendszer felszámolásáról szólva egyébként a szovjet kommentátorok hangsúlyozták, hogy maga az a tény, hogy az ENSZ idevágó 1960-as nyilatkozata Hruscsov javaslatára született, kihúzza a talajt minden rágalom és hazugság alól, s megmutatja, hogy a szocialista országok a leghatározottabban támogatják az elnyomott népek harcát. Moszkvában az ENSZ- közgyűlés ma kezdődő újabb ülésszaka előtt a legtöbb várakozást ahhoz a lehetőséghez fűzik, hogy a szovjet, az amerikai és az angol külügyminiszter New York-i tartózkodását további ■" tárgyalásokra használja fel az enyhülést célzó újabb intézkedések felkutatására. Ezek között az első helyen a föld alatti atomkísérletek megtiltását, a váratlan támadások megelőzését említik. Londonban a kelet—nyugati kapcsolatokat illetően — a Reuter hírügynökség kommentárjából ítélve — derűlátóan tekintenek a világszervezet közgyűlésének 18. ülésszaka elé. A világ közvéleménye azt várja — írja a Reuter — , hogy a háromhónapos ülésszak jelentős hozzájárulás lesz a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításához. Izlandi tüntetés Washington, szeptember 17. Hazaérkezett észak-európai körútjáról Johnson amerikai alelnök. Útjának utolsó állomása Izland volt. Mint a Reuter jelenti, megérkezésekor az izlandi kommunisták tüntetésen követelték az országban elhelyezett amerikai légitámaszpont felszámolását. EGYPERCES KOMMENTÁRUNK: Az ENSZ és munkája A New York-i üvegpalotában ma este megnyílik az ENSZ-közgyűlés tizennyolcadik ülésszaka. Az, hogy a nyitány éppen ma, szeptember 17-én van, nem véletlen, a közgyűlés hagyományosan minden évben szeptember harmadik keddjén kezdi meg rendes ülésszakát. A közgyűlés az ENSZ hat főszerve közül a legfőbb. (A többi: a Biztonsági Tanács, amelyet a napokban ismertettünk, a Gazdasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a Titkárság.) A közgyűlésben minden küldöttségnek egy szavazata van, s a testület általában szótöbbséggel dönt. Különösen fontos kérdésekben azonban a határozathozatalhoz kétharmados szavazattöbbségre van szükség. Ilyen fontos kérdések: a nemzetközi béke és biztonság megőrzését célzó javaslatok, a Biztonsági Tanács hat nem állandó tagjának megválasztása, új tagok felvétele. A közgyűlésnek két ügyrendi bizottsága van: az egyik az általános, amely huszonegy tagú és a közgyűlés napirendjéről dönt, a másik a mandátumvizsgáló bizottság. A közgyűlésnek van még hét főbizottsága: ezek„szakkérdésekkel” foglalkoznak. Mind a hét főbizottságban jelen van minden tagállam egy-egy képviselője. A főbizottságok a következők: 1. politikai, 2. különleges politikai bizottság, 3. gazdasági és pénzügyi, 4. szociális, humanitárius és kulturális, 3. gyámsági, 3. ügyviteli és költségvetési, 7. jogi bizottság. Legutóbb tavaly szeptember 18-a és december 20-a között ülésezett az ENSZ-közgyűlés. A tizenhetedik ülésszak napirendjén kilencvenkét kérdés szerepelt. Köztük: az általános és teljes leszerelés, az atomfegyverkísérletek eltiltása, a gyarmati rendszer megszüntetése, a fajüldözés felszámolása, a nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívása. Az ülésszak a Biztonsági é Tanács javaslatára újabb hat országot vett fel a világszervezet ” tagjai sorába. Az ENSZ-nek egyébként az alapokmány 4. clk■ helye értelmében minden békeszerető állam tagja lehet, ha elfogadja az alapokmányt. Az új tag felvételéhez a Biztonsági Tanács ajánlása mellett a közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott döntése szükséges. Az ENSZ-nek jelenleg 111 tagja van. A kettészakított államok (a két Németország, Észak- és Dél-Korea, Észak és Dél-Vietnam), a semleges Svájc, a Vatikán és a törpe államok (Andorra, Lichtenstein, Monaco és San Marino) nem tagjai az ENSZ-nek. Kína mandátumát a Csang Kaj-sek klikk bitorolja. Egy gyermek gyilkosait előállították , de a templomrobbantók nm kerültek rendőrkézre Birmingham, szeptember 17. Egyelőre eredménytelen a brutális birminghami (Egyesült Államok, Alabama) templomrobbantók elfogatására indított nyomozás. A rendőrség viszont elfogta és előállította azt a két fehér huligánt, akik robogójukon száguldozva agyonlőttek egy kilencéves néger kisfiút. A hat gyermek halálával végződött birminghami véres vasárnap újabb fejleménye, hogy King lelkész, a faji egyenjogúsításért küzdő mozgalom egyik vezetője felhívta Kennedy elnököt: szövetségi csapatokkal váltsa fel a Birminghamben állomásozó alabamai rendőrséget, amely a fajvédő Wallace kormányzónak tartozik engedelmességgel. Gtts Hall, az Egyesült Államok Kommunista Pártjának egyik vezetője felhívással fordult Kennedyhez: küldjön szövetségi csapatokat, hogy amerikai állampolgárok életét lehessen megmenteni a véres terrortól. A kommunista vezető követeli Wallace kormányzó letartóztatását is. Itt robbant a fajgyűlölők bombája. Képünkön a birminghami templom ablaka a vasárnapi merénylet után. Rendkívüli állapot a Csád Köztársaságban Heves tüntetések és összetűzések Fort Lamy, szeptember 17. Ma a Csád Köztársaságban, az ország elnökének rendeletére, rendkívüli állapotot hirdettek ki. Tegnap ugyanis Fort Lamyban, az ország fővárosában heves tüntetések zajlottak le. A tüntetők és a kormánycsapatok közötti öszszecsapásokban egy ember meghalt, 15 pedig megsebesült. A hatóságok elfogató parancsot adtak ki az ellenzék három vezetője ellen. Fort Lamyban kijárási tilalmat is életbe léptettek. A hatóságok házkutatásokat hajtanak végre. ★ Csád közép-afrikai köztársaság egymillió 284 ezer négyzetkilométernyi területen, alig több, mint két és félmillió lakossal. Adenauer - dalik oldalán Rómába érkezett Tiltakozások ♦ Miről tárgyal a kancellár a pápával? Róma, szeptember 17. Gino Pallotta jelenti: Adenauer kancellárt, aki tegnap este érkezett Rómába, ma fogadja VI. Pál pápa. Holnap a kancellár olasz kormányférfiakkal találkozik. Az olasz közvéleményt felháborítja az a tény, hogy a kancellár kíséretében Olaszországba érkezett a háborús bűnös Hans Globke, a faji törvények egyik szerzője. Sok millió ártatlan ember kiirtásában való bűnrészessége miatt az NDK-ban — távollétében — nemrég életfogytiglani börtönre ítélték. Adenauert figyelmeztették arra, hogy Globke nem lesz szívesen látott vendég, a kancellár azonban ragaszkodott hűséges munkatársának jelenlétéhez. Máris számos tiltakozás érkezett. A nyugatnémet kancellár VI. Pál pápától szeretne biztosítékot kapni arra, hogy nem folytatja XXIII. János pápa politikáját. Adenauernek három súlyos incidense is volt az előző pápával. Először akkor, amikor XXII. János pápa emlékezetes beszédében elismerte az Odera —Neisse határt és Bonn tiltakozása ellenére is kitartott véleményénél; másodszor a Pacem in Terris megjelenése után, amikor a kancellár helytelenítette a pápai körlevelet, harmadszor pedig Adzsubej vatikáni látogatása miatt. Azt mondják, hogy XXIII. János pápa betegágyán kijelentette, nem akarja többé látni a kancellárt. Adenauer tehát most megpróbálja rábírni az új pápát elődje politikájának megváltoztatására. Kérdés azonban, hogy VI. Pál eleget tesz-e ennek a kívánságnak. A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése szerda estig: Kevés felhő, eső nélkül. Gyenge déli szél, reggeli ködök. A nappali felmelegedés nem változik. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 23 fok.