Esti Hírlap, 1963. szeptember (8. évfolyam, 205-229. szám)

1963-09-17 / 218. szám

Ezer diák tanul etikát Szemtanúk az óriási brazil erdőtűzről Ottfelejtett gyermekek Nem kerülhet két millióval többe... Cikkünk nyomában 19 falut elöntött a láva Két új szálloda épül Siófokon Légi vesztegzár Dél-Afrika ellen Malaysia megkezdte működését. Megszakította diplomáciai kapcsolatait Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel Kuala Lumpur, szept. 17. A hétfőn megalakult ma­­laysiai államszövetség kor­mánya kedden bejelentette, hogy megszakította diplomá­ciai viszonyát Indonéziával és a Fülöp-szigetekkel. Ab­dul Rahman herceg, az ál­lamszövetség miniszterelnö­ke a minisztertanács ülése után nyilatkozatot tett, s be­jelentette: a lépésre azért került sor, mert „Indonézia minden látható ok nélkül fel­mondta Malaysiával a diplo­máciai kapcsolatokat”, s az államszövetség kormánya most hasonló intézkedéssel válaszol. A Fülöp-szigetek kormánya — hangoztatta a miniszterelnök — kérte, hogy Kuala Lumpur-i nagykö­vetségét konzulátusi szint­re degradálják. Ezt a feltételt Malaysia nem fogadta el, s így került sor ez­zel az országgal is a diplo­máciai kapcsolatok megsza­kítására. Ezt megelőzően a kor­mány „békés tüntetést” szer­vezett Kuala Lumpurban az indonéz nagykövetség épü­lete előtt. A megmozdulás csúnyán elfajult. A Malaysia államszövetséget éltető és az Indonéz Köztár­saságot szidalmazó, mintegy ezer tüntető közül kétszáz ember betört a nagykövet­ség kertjébe, s felgyújtotta a konzulátusi irodát, kövekkel dobálta az ablakokat és sú­lyos károkat okozott. Többen az épületbe is betörtek és összerombolták, az ablakon dobálták ki a berendezést. A kivezényelt rendőrség semmit sem tett a támadók megfékezésére. A kéksisakos rohamoszta­­gosok mosolygó és tétlen tanúi voltak az események­nek. Az angolok által életre hí­vott Malaysia államszövet­ség fokozódó nyugtalanságot okoz Indonéziában. Hétfőn este Djakartában megismét­lődött a délelőtti tüntetés az angol nagykövetség épülete előtt. A tüntetők Malaysia­­ellenes jelszavakat kiáltoz­tak. A közelben lakó Su­­bandrio indonéz külügymi­niszter személyesen lépett közbe, lecsillapította a töme­get, amely minden incidens nélkül szétoszlott. Ratifikálás, aláírás... Athén—Washington szeptember 17. Két újabb hír a moszkvai atomcsendszerződésről: az egyezményt tegnap ratifikál­ta a görög parlament, ugyan­csak tegnap pedig aláírta a Dominikai Köztársaság. Ezzel a szerződést Washingtonban aláírt államok száma nyolc­vannyolcra emelkedett. A moszkvai szerződés u­tán legyen áss EI¥SZ­m további enyhülés f­óruma New Yorkban minden készen áll a közgyűlés ma esti megnyitására New York, szeptember 17. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i palotájában minden készen áll a közgyűlés 18. üléssza­kának ma esti megnyitójára. A legtöbb küldöttség, köztük a Péter János külügyminisz­ter vezette magyar delegáció már megérkezett a világszer­vezet székhelyére. A ma esti „ENSZ-nyitány” érthetően a nemzetközi politikai közvéle­mény érdeklődésének hom­lokterében áll, hiszen — mint moszkvai sajtókörök­ben hangoztatják : az ENSZ-közgyűlés abban az érezhetően kellemesebb nemzetközi légkörben kez­di meg munkáját, amely a részleges atomcsendszerző­dés jótékony hatása alatt alakult ki. A Pravda mai száma hang­súlyozza is, hogy a moszkvai atomcsendszerződés után a világ népei most azt várják, hogy tovább lehessen halad­ni a béke megszilárdításá­nak, a vitás kérdések megol­dásának útján. A központi szovjet pártlap felhívja a fi­gyelmet, hogy az ENSZ-nek minden erejéből hozzá kell járulnia a nemzetközi légkör egészségesebbé tételéhez, minden erejét latba kell vetnie, hogy megoldást le­hessen találni a legfonto­sabb kérdés, az általános és teljes leszerelés problé­makörére. Az ENSZ-re sok feladat vár a gyarmati rendszer végleges felszámolásában is. A Prav­da emlékeztet arra is, hogy a világszervezet felépítését összhangba kell hozni a ki­alakult nemzetközi erőviszo­nyokkal, különben az ENSZ nem tudhat megfelelően dol­gozni. A közgyűlés második szá­mú fő feladatáról, a gyar­mati rendszer felszámolásá­ról szólva egyébként a szov­jet kommentátorok hangsú­lyozták, hogy maga az a tény, hogy az ENSZ idevágó 1960-as nyilatko­zata Hruscsov javaslatára született, kihúzza a talajt minden rágalom és hazug­ság alól, s megmutatja, hogy a szocia­lista országok a leghatáro­zottabban támogatják az el­nyomott népek harcát. Moszkvában az ENSZ­­- közgyűlés ma kezdődő újabb ülésszaka előtt a legtöbb várakozást ahhoz a lehető­séghez fűzik, hogy a szovjet, az amerikai és az angol külügyminiszter New York-i tartózkodását további ■" tárgyalásokra használja fel az enyhülést célzó újabb in­tézkedések felkutatására. Ezek között az első helyen a föld alatti atomkísérletek megtiltását, a váratlan táma­dások megelőzését említik. Londonban a kelet—nyu­gati kapcsolatokat illetően — a Reuter­ hírügynökség kommentárjából ítélve — derűlátóan tekintenek a vi­lágszervezet közgyűlésének 18. ülésszaka elé. A világ közvéleménye azt várja — írja a Reuter — , hogy a háromhónapos ülésszak je­lentős hozzájárulás lesz a kelet—nyugati kapcsolatok megjavításához. Izlandi tüntetés Washington, szeptember 17. Hazaérkezett észak-európai körútjáról Johnson amerikai alelnök. Útjának utolsó állo­mása Izland volt. Mint a Reuter jelenti, megérkezése­kor az izlandi kommunisták tüntetésen követelték az or­szágban elhelyezett amerikai légitámaszpont felszámolását. EGYPERCES KOMMENTÁRUNK: Az ENSZ és munkája A New York-i üvegpalotában ma este megnyílik az ENSZ-köz­­gyűlés tizennyolcadik ülésszaka. Az, hogy a nyitány éppen ma, szeptember 17-én van, nem vé­letlen, a közgyűlés hagyományo­san minden évben szeptember harmadik keddjén kezdi meg rendes ülésszakát. A közgyűlés az ENSZ hat fő­szerve közül a legfőbb. (A többi: a Biztonsági Tanács, amelyet a napokban ismertettünk, a Gaz­dasági és Szociális Tanács, a Gyámsági Tanács, a Nemzetközi Bíróság és a Titkárság.) A köz­gyűlésben minden küldöttségnek egy szavazata van, s a testület általában szótöbbséggel dönt. Kü­lönösen fontos kérdésekben azonban a határozathozatalhoz kétharmados szavazattöbbségre van szükség. Ilyen fontos kér­dések: a nemzetközi béke és biz­tonság megőrzését célzó javasla­tok, a Biztonsági Tanács hat nem állandó tagjának megválasztása, új tagok felvétele. A közgyűlésnek két ügyrendi bizottsága van: az egyik az ál­talános, amely huszonegy tagú és a közgyűlés napirendjéről dönt, a másik a mandátum­vizsgáló bi­zottság. A közgyűlésnek van még hét főbizottsága: ezek­­„szakkér­désekkel” foglalkoznak. Mind a hét főbizottságban jelen van min­den tagállam egy-egy képviselő­je. A főbizottságok a követke­zők: 1. politikai, 2. különleges politikai bizottság, 3. gazdasági és pénzügyi, 4. szociális, huma­nitárius és kulturális, 3. gyám­sági, 3. ügyviteli és költségveté­si, 7. jogi bizottság. Legutóbb tavaly szeptember 18-a és december 20-a között ülé­sezett az ENSZ-közgyűlés. A tizenhetedik ülésszak napirend­jén kilencvenkét kérdés szere­pelt. Köztük: az általános és tel­jes leszerelés, az atomfegyverkí­sérletek eltiltása, a gyarmati rendszer megszüntetése, a fajül­dözés felszámolása, a nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehí­vása. Az ülésszak a Biztonsági é­ Tanács javaslatára újabb hat or­szágot vett fel a világszervezet ” tagjai sorába. Az ENSZ-nek egyébként az alapokmány 4. clk­­■ helye értelmében minden béke­szerető állam tagja lehet, ha el­fogadja az alapokmányt. Az új tag felvételéhez a Biztonsági Ta­nács ajánlása mellett a közgyű­lés kétharmados szótöbbséggel hozott döntése szükséges. Az ENSZ-nek jelenleg 111 tagja van. A kettészakított államok (a két Németország, Észak- és Dél-Ko­­rea, Észak és Dél-Vietnam), a semleges Svájc, a Vatikán és a törpe államok (Andorra, Lichten­stein, Monaco és San Marino) nem tagjai az ENSZ-nek. Kína mandátumát a Csang Kaj-sek klikk bitorolja. Egy gyermek gyilkosait előállították , de a templomrobbantók nm kerültek rendőrkézre Birmingham, szeptember 17. Egyelőre eredménytelen a brutális birminghami (Egye­sült Államok, Alabama) templomrobbantók elfogatá­­sára indított nyomozás. A rendőrség viszont elfogta és előállította azt a két feh­ér huligánt, akik robogójukon száguldozva agyonlőttek egy kilencéves néger kisfiút. A hat gyermek halálával végződött birminghami véres vasárnap újabb fejleménye, hogy King lelkész, a faji egyenjogúsításért küzdő moz­galom egyik vezetője felhív­ta Kennedy elnököt: szövet­ségi csapatokkal váltsa fel a Birminghamben állomásozó alabamai rendőrséget, amely a fajvédő Wallace kor­mányzónak tartozik enge­delmességgel. Gtts Hall, az Egyesült Álla­mok Kommunista Pártjának egyik vezetője felhívással for­dult Kennedyhez: küldjön szövetségi csapatokat, hogy amerikai állampolgárok éle­tét lehessen megmenteni a véres terrortól. A kommu­nista vezető követeli Wallace kormányzó letartóztatását is. Itt robbant a fajgyűlölők bombája. Képünkön a bir­minghami templom ablaka a vasárnapi merénylet után. Rendkívüli állapot a Csád Köztársaságban Heves tüntetések és összetűzések Fort Lamy, szeptember 17. Ma a Csád Köztársaságban, az ország elnökének rendele­tére, rendkívüli állapotot hirdettek ki. Tegnap ugyanis Fort Lamyban, az ország fő­városában heves tüntetések zajlottak le. A tüntetők és a kormánycsapatok közötti ösz­­szecsapásokban egy ember meghalt, 15 pedig megsebe­sült. A hatóságok elfogató parancsot adtak ki az ellen­zék három vezetője ellen. Fort Lamyban kijárási ti­lalmat is életbe léptettek. A hatóságok házkutatásokat hajtanak végre. ★ Csád közép-afrikai köztársaság egymillió 284 ezer négyzetkilomé­ternyi területen, alig több, mint két és félmillió lakossal. Adenauer - dalik oldalán Rómába érkezett Tiltakozások ♦ Miről tárgyal a kancellár a pápával? Róma, szeptember 17. Gino Pallotta jelenti: Adenauer kancellárt, aki tegnap este érkezett Rómá­ba, ma fogadja VI. Pál pá­pa. Holnap a kancellár olasz kormányférfiakkal találko­zik. Az olasz közvéleményt fel­háborítja az a tény, hogy a kancellár kíséretében Olaszországba érkezett a háborús bűnös Hans Glob­­ke, a faji törvények egyik szerzője. Sok millió ártatlan ember kiirtásában való bűnrészes­sége miatt az NDK-ban — távollétében — nemrég élet­fogytiglani börtönre ítélték. Adenauert figyelmeztették arra, hogy Globke nem lesz szívesen látott vendég, a kancellár azonban ragaszko­dott hűséges munkatársának jelenlétéhez. Máris számos tiltakozás érkezett. A nyugatnémet kancellár VI. Pál pápától szeretne biz­tosítékot kapni arra, hogy nem folytatja XXIII. János pápa politikáját. Adenauernek három súlyos incidense is volt az előző pápával. Először akkor, amikor XXII. János pápa emlékezetes be­szédében elismerte az Odera —Neisse határt és Bonn til­takozása ellenére is kitartott véleményénél; másodszor a Pacem in Terris megjelené­se után, amikor a kancellár helytelenítette a pápai kör­levelet, harmadszor pedig Adzsubej vatikáni látogatá­sa miatt. Azt mondják, hogy XXIII. János pápa beteg­ágyán kijelentette, nem akarja többé látni a kancel­lárt. Adenauer tehát most meg­próbálja rábírni az új pápát elődje politikájának megvál­toztatására. Kérdés azonban, hogy VI. Pál eleget tesz-e ennek a kívánságnak. A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése szerda es­tig: Kevés felhő, eső nélkül. Gyenge déli szél, reggeli kö­dök. A nappali felmelegedés nem változik. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 23 fok.

Next