Esti Hírlap, 1964. március (9. évfolyam, 52-76. szám)
1964-03-09 / 58. szám
Az új Nemzeti Színház az új városközpontban Miért kell lebontani • Hol épüljön az új •76 év albérletben A Nemzeti Színház lebontásának híre váratlanul érte a budapestieket. Nyomban akadtak, akik tiltakoztak ellene, mások a lebontás feltételéül egy új színház helyének kijelölését tartották. Mielőtt a két tábor véleményét mérlegelnék, az előzményeket kell tisztázni. A Nemzeti Játékszín története A mai Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán 1837 augusztusában nyílt meg a Nemzeti Játékszín, amely három évvel később kapta a Nemzeti Színház nevet. A város szélén, a Hatvani kapun túl, a Grassalkovich herceg adományozta telken emelték a színházat. Sietve összeeszkábált épület volt, tervezőjét sem ismerjük. Földváry Gábor, Pest vármegye alispánja erőltette, hogy a Grassalkovich-telken épüljön a színház, míg Széchenyi István amellett érvelt, hogy azt a majdani Lánchíd mellett, a mai Roosevelt téren kellene megépíteni. A Nemzeti Színházról szóló feljegyzések második fejezete: a Népszínház megépítése. Ezt a színházat 1875-ben építették zenés darabok előadására, ugyancsak a külvárosban, de akkor a város széle már a mai Nagykörútnál volt. Az utcát, amely az új színháztól indult, Népszínház utcának nevezték el, s ez a neve ma is. Akkor még a Nagykörút mentén egy-egy nagyobb bérház emelkedett csak, s a színház hátat is fordított a későbbi Körútnak. A harmadik fejezet: a régi Nemzeti Színház lebontása. A századforduló után a főváros mérnökei, megállapították, hogy a színház életveszélyes, a gerendák korhadtak, s mivel körülépítették, fokozott a tűzveszély is. A színházat bezárták, társulatát átköltöztették a Népszínház épületébe — ideiglenesen. 1913 októberében megkezdték a régi színház bontását. A Nemzeti Színház társulata tehát 56 év óta albérlő, saját színházépülete nincs. Most pedig azt az épületet is le kell bontani, amelyben vendégeskedik. Az elavult Népszínház Valóban kell? Vizsgáljuk meg a nagy izgalmat keltett bejelentést. A színház lebontása mellett két érvet hallottunk: megnehezíti a Körút és Rákóczi út keresztezés két szintű átépítését, és megdrágítja a földalatti állomásának építkezését. Mindkét érv helytálló. Az építkezés, a nagy földtömegek megmozgatása megbolygatja a talajt a színház alatt. Emiatt — szerény becslés szerint — a színház alapfalainak megerősítése legalább 20 000 000 forintba kerülne. Megéri? Az új kérdésre a városrendező szakemberek egyöntetű válasza: nem! Érvelésük az, hogy az épület rozoga, sőt, veszélyes, olyannyira, hogy még a kétszintű útkeresztezés és a földalatti állomásának építése nélkül is szükség lenne az alapfalak megerősítésére. De vajon miért áldozzanak erre nagy öszszeget? Műemlék? Egyáltalán nem az. Dekoratív épület? Korántsem, sőt, hátránya az is, hogy hátát mutatja a Nagykörútnak. Avultsága nem is a legnagyobb hiba, de az már igen, hogy rossz az akusztikája. A szakemberek ilyen érvelésével nehéz lenne vitába szállni. Akármennyire is fájdalmas, a színház épülete megérett a lebontásra. Arra azonban feltétlenül vigyázni kell, hogy felszabaduló helyét ne építsék be! Gondoljanak a jövőre, a személyautók növekvő számára. Épp ezért, legyen a helyén autóparkírozó. Válaszra vár az a tábor is, amelyik egy új Nemzeti Színház helyének kijelölését sürgeti. Nos, az illetékesek ezzel a nehéz kérdéssel már évek óta foglalkoznak. A városrendező szakemberek azt hangoztatják, hogy elsősorban a közlekedés, az autóparkírozás szempontjai határozhatják meg az új színház helyét. Belváros? Túlzsúfolt. Naponta 106 000 ember munkahelye. Néhány év múlva a belvárosi utcák egy részében meg kell tiltani a járművek áthaladását, ezeket parkírozóutcákká jelölik ki. Épp ezért ellenzik Széchenyi régi tervét: a Nemzetit építsék a Lánchíd közelébe. A számba jöhető üres telkek száma kevés. A Magyar Tudományos Akadémiával szemben az Akadémia könyvtárát akarják felépíteni. Ezen az elhatározáson ugyan még lehetne változtatni, de a telek kicsi, azon modern — esetleg úgynevezett körgyűrűs — színház, díszletraktárral, nem férne el. A Duna-part? Az egykori Ritz Szálló telke is kiesi, a Hungáriáé esetleg megfelelne, de parkírozása lehetőség egyik helyen sincs. Nemzeti kulturpark A közlekedési problémák előtérbe kerülése ráirányítja a figyelmet a Dózsa György útra. A város természetes növekedése következtében a Dózsa György út a jövő Budapestjének földrajzi közepe lesz. Mögötte a Hungária körút, amelyet modern gyorsforgalmi főútvonallá építenek át. Keresztezésmentes, kétszintes út lesz, a gyorsvillamos a lábakra állított autóút alatt halad. Az új Hungária út nemcsak a lakótelepeket köti össze egymással, hanem lehetővé teszi a külső kerületek lakóinak is, hogy a város centrumát gyorsan érjék el. A Dózsa György út a jövő Budapestjének természetes centruma: ideális hely a Nemzeti Színház számára. S itt megoldható az autók parkírozása is. A Dózsa György út egyéb szempontból is alkalmas az új Nemzeti helyéül. Amikor a Budapesti Nemzetközi Vásár elköltözik a Ligetből, felszabadul annak területe is, de nem. beépítésre, hanem nemzeti kultúrpark céljára. A kultúrpark szerves része lesz majd — a Nemzeti Színházon kívül — a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum, az újjáépülő Közlekedési Múzeum, az építők kultúrháza, és majdan az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán az ifjúság nemzetközi palotája. A Nemzeti Színház meg- Tavaszi divathír csak nőknek! Megérkeztek az osztrák és csehszlovák BIZSU különlegességek a fővárosi AJÁNDÉKBOLTOKBa! V. Petőfi Sándor u. 8. V. Kossuth Lajos u. 6. VI. Lenin krt. 76. építéséről 56 év óta nem tudtak dönteni. Most, hogy a főváros fejlődése halaszthatatlanná teszi a régi Népszínház lebontását, a több mint félszáz éves kérdés — hol épüljön fel az új Nemzeti Színház? — megérett. Pakots György Körzeti gépkocsi-pályaudvar Budapesten Kétéves a budapesti pályaudvarok központosított szállítószolgálata. Azóta az 1-es számú AKÖV negyedannyi teherautóval szállítja el a különböző árukat a vasútra, illetve a vasútról, mint amikor ezt a feladatot, még az egyes szállíttató vállalatok a saját kocsijaikkal végezték. A központosított szállítószolgálaton belül egy éve működik az ország első körzeti állomása, a Budapest-Angyalföld pályaudvar. A kettős jubileummal kapcsolatban kérdést intéztünk Szöllösi Dezsőhöz, az 1-es számú AKÖV forgalmi igazgatóhelyetteséhez: miként fejlesztik tovább a lakosság ellátását szolgáló gépkocsiszállítást ? Elmondotta: Budapest ötvenhárom pályaudvarából hat pályaudvar áruforgalmát összpontosítottál!! Angyalföldre, ahol ily módon megvalósulhatott a rakodás gépesítése. A gépesített módszereket ugyanis csak nagyobb árumennyiség esetén lehet alkalmazni. A gépesítés bevezetése létkérdés a gépkocsi-fuvarozás számára, amely a rakodásban mármár fenyegető munkaerőhiánnyal küzd. — A második körzeti pályaudvar március 15-től kezdi meg működését — mondotta az igazgatóhelyettes. — Nagy problémánk, hogy az árukat feladó és fogadó vállalatok nem készültek fel a gépesítésre. Az árukat úgy vagonírozzák be, hogy nem lehet gépekkel kirakni. Nem gondoskodnak megfelelő rakodótérről, és ez egyes esetekben a kirakási időt a háromszorosára növeli. Probléma az is, hogy jónéhány vállalat nem hajlandó éjszaka és vasárnap rakodni. A Férfi Fehérneműgyár emiatt ötvenöt, a zuglói épületasztalos-ipari vállalat pedig negyvennyolc órás kocsiálláspénzt fizetett. — És még hány ilyen vállalat van! Pedig a tavaszi rendkívüli szállítási feladatokat csakis az éjszakai és vasárnapi vállalások rakodásával lehet lebonyolítani. Nem vállalják a munkások a mész kirakását. Majdnem minden civilizált országban megoldották már a mész „csomagolt” szállítását, nálunk ez még mindig ömlesztett áru. Pedig az egészségre ez rendkívül ártalmas. Ilyen módon azonban olcsó a szállítása, s noha már van egy kidolgozott „csomagolt” szállítási módszer, a vállalatok eddig elzárkóztak ettől, mert költségkihatása a szállíttatókat terhelné. Hogyan készültek fel a tavaszi primőrök szállítására? — Előreláthatólag a tavaszi szállításokkal nem lesz probléma, elegendő kocsit biztosítunk. Az exportszállításokat is kétezernél több járat végzi majd. Úgynevezett URH-berendezéssel felszerelt rádiótelefonos javítókocsikat járatunk majd, hogy ezek a szállítókocsikon menet közben hajthassák végre a szükséges javításokat. Túri András Munkaerőhiány a rakodásban 4 Rádiótelefonos javítókocsik a primőrök biztosítására — Siessenek! Fürdeni szeretnék! Két baba és tíz deka mogyoró A Nagyszombat utcai óvoda vezetőjével, s egy fiatalasszonnyal, a szülői munkaközösség elnökével járjuk az öreg óbudai utcákat. Noteszunkban néhány cím, bennünk kis izgalom. Hogyan fogadnak, mit találunk, ha váratlan vendégként beállítunk? Az óbudai nőtanács — hasonlóan néhány másik kerülethez — elhatározta: sorra látogatják azokat a családokat, ahol nevelőszülők, állami otthonból gondozásra odaadott gyerekek élnek. PISTI Háromemeletes bérház, Bittlerék a harmadikon laknak. Nem kell csengetni, mert az ajtón éppen most fordul ki egy bundasapkás legényke. — Te vagy a Pisti? — Én. Minket tetszik keresni? Szaladok a trafikba, de tessék csak bemenni. — Ki van otthon? — Anyukám, meg a testvérem — és Pisti már fut is lefelé a lépcsőkön. Anyukám, testvérem ... Özvegy Bittlerné hatvan év körüli, hófehér hajú aszszony, özvegyen négy gyereket nevelt fel. Közeledett már a nyugdíjazása, amikor hallotta: sok gyerek vár nevelőszülőre a Kállai Éva Gyermekotthonban, a kislányokat még csak elviszik, de fiút alig keres valaki, így került Bittlerékhez Pisti. Az alig négyesztendős kisfiúnak rettenetes emlékei lehettek. Züllött környezetből került el. Az első éjszakán keserves zokogásra riadt fel Bittlemé. — Vigyetek vissza! Vissza akarok menni!” Az asszony csókolta, nyugtatta: — Pistikém! Kicsi gyerekem, hova akarsz visszamenni? A gyerek ekkor ébredt, ekkor értette meg, hol van. Könnyek között mosolygott már. Az asszony újra kérdezte: — Hova vigyünk, Pistikém? A kis karok átkulcsolódtak a nyakán: — Tihozzátok vigyetek. ERIKA Szőlő utca 46., második emelet. Itt lakik özv. Kovács Imréné. Erikánál két kis barátnő a szomszédból. Kovácsné húst paníroz, készül a vacsora. Kérdezzük, nincs-e gondja a kislánnyal? Kovácsné tagadólag Int. Anyuka, a nevelőmama • Csupa ötös • Egy rossz ólom • Fiút alig keresnek — Erikával?! Nagyon jó volt a sors hozzám, hogy ezt a kislányt adta. Tavaly meghalt az uram, egyedül maradtam. Nem is tudom, hogyan bírtam volna ki, ha nincs velem Erika, ha nincs, aki szeressen, akivel törődjek ... A züllött apa, a bizonytalan életű anya lánya, Erika, kitűnő tanuló — most félévkor csupa ötöst hozott, csak két négyese volt. Mielőtt idekerült, riadt, ijedt kislány volt. Most nyugodt, kiegyensúlyozott. Sebészorvos akar lenni, mert szegény apuka (Kovács) meghalt, nem tudtak rajta segíteni, de anyukát (Kovácsnét) ő majd meg akarja gyógyítani, ha beteg lesz egyszer. Az „édes” anya? Eljött karácsony előtt. Hozott tíz deka mogyorót, a felét megette, a másik fele ottmaradt. Erika nem szereti a mogyorót. Kovácsinétól két babát kapott Erika karácsonyra, és a fán valódi , villany égett gyertya helyett... ★ Gyerekek, sorsok, életek. A kép — mint a nőtanácsban dolgozó asszonyok elmondják — máshol is hasonló, mint Pistiéknél, Erikáéknál. A hányatott sorsú kicsik a nevelőszülőknél igaz otthonra találtak, s a nevelőszülők otthonai is derűsebbek lettek , gondokkal zsúfoltabbak, örömökkel gazdagabbak. Sok, még nagyon sok a nevelőszülőre váró gyermek az állami intézetekben. Különösen sok az iskoláskorú kisfiú, kislány, akinek hiába adnak meg minden lehetőt, az otthon melegét, levegőjét nélkülözik. Pedig mennyi még az üres otthon, amelyet betölthetne egy-egy kis ember! Jó lenne, ha sokan találnának úgy egymásra, mint Bittler néni és Pisti, Kovácsné és Erika. Sárdi Mária A HANGLEMEZBOLTBAN — Szép, vékony szeletekben kérem!... (Balogh Bertalan rajzai Ma is áll a Mozgó Petőfi apjának egykori vendéglője Újabb adatok kerültek elő a Petrovics-családról Több mint kétszáz — eddig ismeretlen — adat kerül majd nyilvánosságra a Petőfi családról v dr. Mezőssy Károly készülő tanulmánykötetében. — Hosszabb ideje tanulmányozom az állami levéltárakat — mondja a neves Petőfi-kutató. — A hajdani Jászkun kerületi és szabadszállási levéltár peres és számadási iratai között így találtam rá Petrovics István bérleti okmányaira. Eszerint Petőfi Sándor édesatyjának 1833 és 1836 között Fülöpszálláson mészárszék- és két belsővendéglő-bérlete volt. Miután Petőfi Sándor ezekben az években Pesten és Aszódon iskoláit végezte, igen valószínű, hogy Petrovics István ezekből a bérleményekből kívánta fedezni fia tanulmányainak költségeit. A dolog érdekessége, hogy Fülöpszállás eddig nem szerepelt a Petőfi-emlékhelyek között, s hogy a régen Morgónak nevezett vendégfogadó ma is fennáll. A bérlemények annak idején hamarosan válságba kerültek számadási nézeteltérései miatt, s ezért az ügy bíróság előtt is volt. A jelek szerint ekkor kezdődött a Petőfi család anyagi helyzetének romlása. — A fülöpszállási adatokról egyébként a kötet részeként kisebb tanulmányt írtam, amely önállóan is megjelenik, s részletesen foglalkozik a megtalált adatokkal. Fontos hír kisgyermekek részére! A Verseny Áruház gyermekruha osztálya élő kisállatokkal kedveskedik legkisebb vásárlóinak. A gyerekeket szüleikkel együtt szeretettel meghívják. A kisállatok a kirakatban tekinthetők meg, reggel 9-től este 9-ig. Verseny Áruház, Rákóczi út 12.