Esti Hírlap, 1964. március (9. évfolyam, 52-76. szám)

1964-03-09 / 58. szám

Az új Nemzeti Színház az új városközpontban Miért kell lebontani • Hol épüljön az új •­­76 év albérletben A Nemzeti Színház lebon­tásának híre váratlanul érte a budapestieket. Nyomban akadtak, akik tiltakoztak el­lene, mások a lebontás felté­teléül egy új színház helyé­nek kijelölését tartották. Mi­előtt a két tábor véleményét mérlegelnék, az előzménye­ket kell tisztázni. A Nemzeti Játékszín története A mai Múzeum körút és a Rákóczi út sarkán 1837 au­gusztusában nyílt meg a Nemzeti Játékszín, amely három évvel később kapta a Nemzeti Színház nevet. A város szélén, a Hatvani ka­pun túl, a Grassalkovich her­ceg adományozta telken emelték a színházat. Sietve összeeszkábált épület volt, tervezőjét sem ismerjük. Földváry Gábor, Pest vár­megye alispánja erőltette, hogy a Grassalkovich-telken épüljön a színház, míg Szé­chenyi István amellett érvelt, hogy azt a majdani Lánchíd mellett, a mai Roosevelt té­ren kellene megépíteni. A Nemzeti Színházról szó­ló feljegyzések második fe­jezete: a Népszínház meg­építése. Ezt a színházat 1875-ben építették zenés da­rabok előadására, ugyancsak a külvárosban, de akkor a város széle már a mai Nagy­­körútnál volt. Az utcát, amely az új színháztól in­dult, Népszínház utcának ne­vezték el, s ez a neve ma is. Akkor még a Nagykörút mentén egy-egy nagyobb bér­ház emelkedett csak, s a színház hátat is fordított a későbbi Körútnak. A harmadik fejezet: a ré­gi Nemzeti Színház lebontá­sa. A századforduló után a főváros mérnökei, megállapí­tották, hogy a színház élet­­veszélyes, a gerendák kor­hadtak, s mivel körülépítet­ték, fokozott a tűzveszély is. A színházat bezárták, társu­latát átköltöztették a Nép­színház épületébe — ideigle­nesen. 1913 októberében megkezdték a régi színház bontását. A Nemzeti Színház társu­lata tehát 56 év óta albérlő, saját színházépülete nincs. Most pedig azt az épületet is le kell bontani, amelyben vendégeskedik. Az elavult Népszínház Valóban­ kell? Vizsgáljuk meg a nagy izgalmat keltett bejelentést. A színház lebon­tása mellett két érvet hallot­tunk: megnehezíti a Körút és Rákóczi út keresztezés két szintű átépítését, és megdrá­gítja a földalatti állomásá­nak építkezését. Mindkét érv helytálló. Az építkezés, a nagy földtömegek megmoz­gatása megbolygatja a ta­lajt a színház alatt. Emiatt — szerény becslés szerint — a színház alapfalainak meg­erősítése legalább 20 000 000 forintba kerülne. Megéri? Az új kérdésre a városren­dező szakemberek egyöntetű válasza: nem! Érvelésük az, hogy az épület rozoga, sőt, veszélyes, olyannyira, hogy még a kétszintű útkereszte­­zés és a földalatti állomásá­nak építése nélkül is szük­ség lenne az alapfalak meg­erősítésére. De vajon miért áldozzanak erre nagy ösz­­szeget? Műemlék? Egyálta­lán nem az. Dekoratív épü­let? Korántsem, sőt, hátrá­nya az is, hogy hátát mu­tatja a Nagykörútnak. Avult­­sága nem is a legnagyobb hiba, de az már igen, hogy rossz az akusztikája. A szakemberek ilyen érve­lésével nehéz lenne vitába szállni. Akármennyire is fájdalmas, a színház épülete megérett a lebontásra. Arra azonban feltétlenül vigyázni kell, hogy felszabaduló he­lyét ne építsék be! Gondol­janak a jövőre, a személy­autók növekvő számára. Épp ezért, legyen a helyén autó­parkírozó. Válaszra vár az a tábor is, amelyik egy új Nemzeti Színház helyének kijelölését sürgeti. Nos, az illetékesek ezzel a nehéz kérdéssel már évek óta foglalkoznak. A városrendező szakembe­rek­­ azt hangoztatják, hogy elsősorban a közlekedés, az autóparkírozás szempontjai határozhatják meg az új színház helyét. Belváros? Túlzsúfolt. Na­ponta 106 000 ember munka­helye. Néhány év múlva a belvárosi utcák egy részében meg kell tiltani a járművek áthaladását, ezeket parkíro­zóutcákká jelölik ki. Épp ezért ellenzik Széchenyi ré­gi tervét: a Nemzetit építsék a Lánchíd közelébe. A szám­ba jöhető üres telkek száma kevés. A Magyar Tudomá­nyos Akadémiával szemben az Akadémia könyvtárát akarják felépíteni. Ezen az elhatározáson ugyan még lehetne változtatni, de a te­lek kicsi, azon modern — esetleg úgynevezett körgyű­­rűs — színház, díszletrak­tárral, nem férne el. A Du­­na-part? Az egykori Ritz Szálló telke is kiesi, a Hun­gáriáé esetleg megfelelne, de parkírozása lehetőség egyik helyen sincs. Nemzeti kulturpark A közlekedési problémák előtérbe kerülése ráirányítja a figyelmet a Dózsa György útra. A város természetes nö­vekedése következtében a Dózsa György út a jövő Bu­dapestjének földrajzi köze­pe lesz. Mögötte a Hungária körút, amelyet modern gyorsforgalmi főútvonallá építenek át. Keresztezésmen­tes, kétszintes út lesz, a gyorsvillamos a lábakra ál­lított autóút alatt halad. Az új Hungária út nemcsak a lakótelepeket köti össze egy­mással, hanem lehetővé te­szi a külső kerületek lakói­nak is, hogy a város centru­mát gyorsan érjék el. A Dó­zsa György út a jövő Buda­pestjének természetes cent­ruma: ideális hely a Nemzeti Színház számára. S itt megoldható az autók parkírozása is. A Dózsa György út egyéb szempontból is alkalmas az új Nemzeti helyéül. Amikor a Budapesti Nemzetközi Vá­sár elköltözik a Ligetből, fel­szabadul annak területe is, de nem.­ beépítésre,­ hanem nemzeti kultúrpark céljára. A kultúrpark szerves része lesz majd — a Nemzeti Szín­házon kívül — a Műcsarnok, a Szépművészeti Múzeum, a Mezőgazdasági Múzeum, az újjáépülő Közlekedési Mú­zeum, az építők kultúrháza, és majdan az Ajtósi Dürer sor és a Dózsa György út sarkán az ifjúság nemzetközi palotája. A Nemzeti Színház meg- Tavaszi divathír csak nőknek! Megérkeztek az osztrák és csehszlovák BIZSU különlegességek a fővárosi AJÁNDÉKBOLTOKBa! V. Petőfi Sándor u. 8. V. Kossuth Lajos u. 6. VI. Lenin krt. 76. építéséről 56 év óta nem tud­tak dönteni. Most, hogy a főváros fejlődése halasztha­tatlanná teszi a régi Nép­színház lebontását, a több mint félszáz éves kérdés — hol épüljön fel az új Nemze­ti Színház? — megérett. Pakots György Körzeti gépkocsi-pályaudvar Budapesten Kétéves a budapesti pálya­udvarok központosított szál­lítószolgálata. Azóta az 1-es számú AKÖV negyedannyi teherautóval szállítja el a kü­lönböző árukat a vasútra, il­letve a vasútról, mint ami­kor ezt a feladatot, még az egyes szállíttató vállalatok a saját kocsijaikkal végezték. A központosított szállítószol­gálaton belül egy éve műkö­dik az ország első körzeti ál­lomása, a Budapest-Angyal­­föld pályaudvar. A kettős ju­bileummal kapcsolatban kér­dést intéztünk Szöllösi De­zsőhöz, az 1-es számú AKÖV forgalmi igazgatóhelyettesé­hez: miként fejlesztik tovább a lakosság ellátását szolgáló gépkocsiszállítást ? Elmondotta: Budapest öt­venhárom pályaudvarából hat pályaudvar áruforgalmát összpontosítottál!! Angyal­földre, ahol ily módon meg­valósulhatott a rakodás gé­pesítése. A gépesített mód­szereket ugyanis csak na­gyobb árumennyiség esetén lehet alkalmazni. A gépesítés bevezetése létkérdés a gép­kocsi-fuvarozás számára, amely a rakodásban már­­már fenyegető munkaerő­­hiánnyal küzd. — A második körzeti pá­lyaudvar március 15-től kez­di meg működését — mon­dotta az igazgatóhelyettes. — Nagy problémánk, hogy az árukat feladó és fogadó vál­lalatok nem készültek fel a gépesítésre. Az árukat úgy vagonírozzák be, hogy nem lehet gépekkel kirakni. Nem gondoskodnak megfelelő ra­kodótérről, és ez egyes ese­tekben a kirakási időt a há­romszorosára növeli. Probléma az is, hogy jó­­néhány vállalat nem hajlan­dó éjszaka és vasárnap ra­kodni. A Férfi Fehérnemű­­gyár emiatt ötvenöt, a zuglói épületasztalos-ipari vállalat pedig negyvennyolc órás ko­csiálláspénzt fizetett. — És még hány ilyen vál­lalat van! Pedig a tavaszi rendkívüli szállítási feladato­kat csakis az éjszakai és va­sárnapi vállalások rakodásá­val lehet lebonyolítani. Nem vállalják a munkások a mész kirakását. Majdnem minden civilizált országban megoldották már a mész „csomagolt” szállítását, ná­lunk ez még mindig ömlesz­tett áru. Pedig az egészségre ez rendkívül ártalmas. Ilyen módon azonban olcsó a szál­lítása, s noha már van egy kidolgozott „csomagolt” szál­lítási módszer, a vállalatok eddig elzárkóztak ettől, mert költségkihatása a szállíttató­­kat terhelné.­­ Hogyan készültek fel a tavaszi primőrök szállításá­ra? — Előreláthatólag a tava­szi szállításokkal nem lesz probléma, elegendő kocsit biztosítunk. Az exportszállí­tásokat is kétezernél több já­rat végzi majd. Úgynevezett URH-berendezéssel felszerelt rádiótelefonos javítókocsikat járatunk majd, hogy ezek a szállítókocsikon menet köz­ben hajthassák végre a szük­séges javításokat. Túri András Munkaerőhiány a rakodásban 4 Rádiótelefonos javítókocsik a primőrök biztosítására — Siessenek! Fürdeni szeretnék! Két baba és tíz deka mogyoró A Nagyszombat utcai óvo­da vezetőjével, s egy fiatal­­asszonnyal, a szülői munka­­közösség elnökével járjuk az öreg óbudai utcákat. Note­szunkban néhány cím, ben­nünk kis izgalom. Hogyan fogadnak, mit találunk, ha váratlan vendégként beállí­tunk? Az óbudai nőtanács — hasonlóan néhány másik ke­rülethez — elhatározta: sor­ra látogatják azokat a csalá­dokat, ahol nevelőszülők, ál­lami otthonból gondozásra odaadott gyerekek élnek. PISTI Háromemeletes bérház, Bittlerék a harmadikon lak­nak. Nem kell csengetni, mert az ajtón éppen most fordul ki egy bundasapkás legényke. — Te vagy a Pisti? — Én. Minket tetszik ke­resni? Szaladok a trafikba, de tessék csak bemenni. — Ki van otthon? — Anyukám, meg a test­vérem — és Pisti már fut is lefelé a lépcsőkön. Anyukám, testvérem ... Özvegy Bittlerné hatvan év körüli, hófehér hajú asz­­szony, özvegyen négy gyere­ket nevelt fel. Közeledett már a nyugdíjazása, amikor hallotta: sok gyerek vár ne­velőszülőre a Kállai Éva Gyermekotthonban, a kislá­nyokat még csak elviszik, de fiút alig keres valaki, így került Bittlerékhez Pisti. Az alig négyesztendős kisfiúnak rettenetes emlékei lehettek. Züllött környezet­ből került el. Az első éjsza­kán keserves zokogásra riadt fel Bittlemé. — Vigyetek vissza! Vissza akarok menni!” Az asszony csókolta, nyug­tatta: — Pistikém! Kicsi gyere­kem, hova akarsz visszamen­ni? A gyerek ekkor ébredt, ekkor értette meg, hol van. Könnyek között mosolygott már. Az asszony újra kérdez­te: — Hova vigyünk, Pisti­kém? A kis karok átkulcsolód­­tak a nyakán: — Tihozzátok vigyetek. ERIKA Szőlő utca 46., második emelet. Itt lakik özv. Kovács Imréné. Erikánál két kis barátnő a szomszédból. Ko­vácsné húst paníroz, készül a vacsora. Kérdezzük, nincs-e gondja a kislánnyal? Ko­­vácsné tagadólag Int. Anyuka, a nevelőmama • Csupa ötös • Egy rossz ólom • Fiút alig keresnek — Erikával?! Nagyon jó volt a sors hozzám, hogy ezt a kislányt adta. Tavaly meg­halt az uram, egyedül ma­radtam. Nem is tudom, ho­gyan bírtam volna ki, ha nincs velem Erika, ha nincs, aki szeressen, akivel törőd­jek ... A züllött apa, a bizonyta­lan életű anya lánya, Erika, kitűnő tanuló — most félév­kor csupa ötöst hozott, csak két négyese volt. Mielőtt ide­került, riadt, ijedt kislány volt. Most nyugodt, kiegyen­súlyozott. Sebészorvos akar lenni, mert szegény apuka (Kovács) meghalt, nem tud­tak rajta segíteni, de anyu­kát (Kovácsnét) ő majd meg akarja gyógyítani, ha beteg lesz egyszer. Az „édes” anya? Eljött ka­rácsony előtt. Hozott tíz deka mogyorót, a felét megette, a másik fele ottmaradt. Erika nem szereti a mogyorót. Kovácsinétól két babát ka­pott Erika karácsonyra, és a fán valódi , villany égett gyertya helyett... ★ Gyerekek, sorsok, életek. A kép — mint a nőtanácsban dolgozó asszonyok elmondják — máshol is hasonló, mint Pis­ti­éknél, Erikáéknál. A hányatott sorsú kicsik a ne­velőszülőknél igaz otthonra találtak, s a nevelőszülők ott­honai is derűsebbek lettek , gondokkal zsúfoltabbak, örö­mökkel gazdagabbak. Sok, még nagyon sok a nevelőszü­lőre váró gyermek az állami intézetekben. Különösen sok az iskoláskorú kisfiú, kislány, akinek hiába adnak meg minden lehetőt, az otthon melegét, levegőjét nélkülö­zik. Pedig mennyi még az üres otthon, amelyet betölt­hetne egy-egy kis ember! Jó lenne, ha sokan találnának úgy egymásra, mint Bittler néni és Pisti, Kovácsné és Erika. Sárdi Mária A HANGLEMEZBOLTBAN — Szép, vékony szeletekben kérem!... (Balogh Bertalan raj­zai Ma is áll a Mozgó Petőfi apjának egykori vendéglője Újabb adatok kerültek elő a Petrovics-családról Több mint kétszáz — eddig ismeretlen — adat kerül majd nyilvánosságra a Petőfi családról v dr. Mezőssy Károly készülő tanulmánykötetében. — Hosszabb ideje tanul­mányozom az állami levéltá­rakat — mondja a neves Pe­­tőfi-kutató. — A hajdani Jászkun kerületi és szabad­­szállási levéltár peres és számadási iratai között így találtam rá Petrovics István bérleti okmányaira. Eszerint Petőfi Sándor édesatyjának 1833 és 1836 között Fü­löp­­szálláson mészárszék- és két belsővendéglő-bérlete volt. Miután Petőfi Sándor ezek­ben az években Pesten és Aszódon iskoláit végezte, igen valószínű, hogy Petro­­vics István ezekből a bérle­ményekből kíván­ta fedezni fia tanulmányainak költsé­geit. A dolog érdekessége, hogy Fülöpszállás eddig nem szerepelt a Petőfi-emlékhe­­lyek között, s hogy a régen Morgónak nevezett vendég­­fogadó ma is fennáll. A bér­lemények annak idején ha­marosan válságba kerültek számadási nézeteltérései­ mi­att, s ezért az ügy bíróság előtt is volt. A jelek szerint ekkor kezdődött a Petőfi csa­lád anyagi helyzetének rom­lása. — A fülöpszállási adatok­ról egyébként a kötet része­ként kisebb tanulmányt ír­tam, amely önállóan is meg­jelenik, s részletesen foglal­kozik a megtalált adatokkal. Fontos hír kisgyermekek részére! A Verseny Áruház gyermekruha osztálya élő kisállatokkal kedveskedik legkisebb vásárlóinak. A gyerekeket szüleikkel együtt szeretettel meghívják. A kisállatok a kirakatban tekinthetők meg, reggel 9-től este 9-ig. Verseny Áruház, Rákóczi út 12.

Next