Esti Hírlap, 1964. április (9. évfolyam, 77-101. szám)

1964-04-06 / 80. szám

Net x-notesz • Végéhez ért a Tenkes kapi­tánya. Csak röviden tudunk ref­lektálni néhány szembetűnő — s azóta már nyilván a szerzők ál­tal is észrevett — tanulságára. 1. Az ilyen filmsorozatnál minden egyes epizódot egy frappáns öt­let köré kell tömöríteni (lás­d Robin Hood, Teli Vilmos). 2. Ha valakit iszapba mártanak vagy kulim­ászba esik, az még nem poén, 3. El kell dönteni, hogy történelmi-kalandos filmet csiná­lunk-e vagy­­ kabarét, 4. Ha az ellenség kivétel nélkül idiótákból áll, vajmi kevéssé izgalmas a felette aratott győzelem, 5. Vala­mi minimális történelmi valószí­nűség — kötelező. 6. Ha nin­csenek jó mozgáskultúrái­ú, kisportolt színészeink, akik a műfajhoz tartozó verekedési vagy vívási jelenetekben teljes illúziót tudnak kelteni ,- vár­juk meg, amíg lesznek. Ennek ellenére nagyon sokan nézték meg a Tenkes kapitányát, sokan ültek újra és újra a készülék elé. Ez arra vall, hogy a műfaj vonzó, hogy a televíziónak mű­velnie kell, természetesen job­ban. • A Költészet ünnepi műsorá­ra (Feltámadott a tenger) igen egyszerű jelző illik: szép volt. A hátteret szolgáltató képek, hír­adófelvételek nemcsak hogy nem zavarták, de még erősítették is a jól kiválasztott versek, pom­pás szavalatok okozta művészi élményt. A rendező Sándor Já­nos mellé idekívánkozik Horváth József operatőr neve is: kivált Major Tamás és Gáti József esetében mutatta meg, mit lehet „kihozni” egy emberi arcból. • A rádió tavalyi nagy sikere, a Nem az én színpadom a kép­ernyőn is megjelent, felfrissítve, korszerűsít­ve Az első része né­mi csalódást okozott: Pécsi Sán­dor és Rátonyi Róbert közös konferanszinak szövege nem­ elég szellemes: a kissé elburjánzó Honthy-paródiák terén is láttunk már jobbat s bár Csákányi Lász­ló kitűnően utánozza Feleki Ka­ti it, zavar, hogy nem is a'v!.'n régen a tv egy egész mű­sort szentelt a Feleki-utánzók­nak. Fehér Klára irodalmi szatí­rája (Mindenütt jó, de legjobb sehol) annak idején élvezetes, mulatságos olvasmány volt az Élet és Irodalom hasábjain, a képernyőn viszont elhúzódott s ezzel — Sin­kovits Imre remeklé­se ellenére — sokat vesztett ha­tásából. Fordított esett követke­zett be az Éjféli látogató ,,ope­­rásított” változatánál: a rádión keresztül korántsem érvényesült úgy, mint most, amikor láttuk is a szereplőket, akik közül külön megemlítenénk a pompásan ko­médiá­zó Komlóssy Erzsébetet !ő volt Ödönke mamája) Ez a je­lenet vezette be egyébként a mű­sor második, sokkal sikerültebb részét, amiben Majőr Tamás ki­tűnő Hacsek-alakítás­ával bizonyí­totta, hogy a könnyű műfajt ér­demes komolya­n... venni­­: öregbí­tette vele művészi híredét. . "i - ' ■ . j •• H. T. Beugrás a „Nadrág­ba Tegnap este Bárdy György sikeres beugrását jutalmazta tapssal a Vígszínház közön­sége. Dunai Ferenc ..Nadrág” című vígjátékának főszerepét játszotta el, Feleki Kamill helyett, aki kényszerű mű­­­sorváltozás miatt a Főváro­si Operettszínházban lépett fel . Nem tagadom, izgatott voltam — mondotta Bárdy György az előadás után­ az öltözőben. — Kecskeméten ugyan négyszer játszottam a szerepet, de egyrészt rövidí­tett változatban adtuk elő, tehát itt új szöveget is meg kellett tanulnom, másrészt a vígszínházi előadáson Hor­­váth István rendezői koncep­ciójával kellett azonosul­nom. Természetesen — alka­ti adottságaim miatt — más felfogásban játszottam, mint Feleki Kamill. De félelmem abban a pillanatban elmúlt, amikor megjelent a színen partnernőm, Ruttkai Éva, aki nagy művészi, segítő szándékkal játszott. Köszö­nöm neki... (h. gy.) Osborne színművének angol filmváltozata. Csak 18 éven felülieknek Széles változatban is Bemutató: április 9. A könnyűzene tanulhat Stravinsky ..Menyegző­­jének (Les Noces) elementá­ris ritmusait hallgattam a rádió vasárnapi nyilvános koncertjén. Nemcsak a mu­zsikusokat, de még a modern zenéért nehezen lelkesedő laikusokat is bűvöletébe von­ta ez a félelmetes hatású rit­musorgia. Arra gondoltam akkor, hogy ezt a hatást még az évtizedekkel később szü­letett jazz-produkciók se­m tudták elérni. Pedig a jazz és a, befolyása alatt fejlődő­­bontakozó, könyebb fajsúlyú zenélés elsősorban korunk felfokozott ritmusigényének a kielégítésével hódít... Az utca zenéje Aztán a napokban meg­szólalt három különböző nemzetiségű muzsikus együt­tese (Martial Solar) lemezen, s be kellett látnom, hogy a jazz mégiscsak képes ma már — a legszigorúbb művé­szi mérce színvonalával mér­ve is — túllépni ezen a fo­­­kon. Igaz, hogy ez a jazz már aligha sorolható a köny­­nyűzene kategóriájába. Amikor a gondtalan, tán­cos-énekes szórakozást szol­gáló műfajokról beszélünk, ebből a felsorolásból ki kell hagynunk a modern jazzt, amely pedig csak évtizedek­kel mérhető pályafutását az utcai zenéléssel kezdte. S „az utca zenéje”, a sláger ér­tékét azóta is úgy lehet leg­inkább felbecsülni, hogy megnézzük: mennyi közös vonást őriz rangossá nőtt ro­kona, a jazz arculatából?! Furcsa dolog azonban, hogy amikor a rádiós-televíziós tá­jékoztatás eredményeként az emberek nagy része (még azok is, akik nem sokat hall­gatják) elég jól meg tudja különböztetni a klasszikus muzsikát a romantikustól vagy a moderntől, s a külön­böző műfajokat is, ugyan­akkor a legnagyobb közönsé­get érintő zenélés terén — teljes a tájékozatlanság és zavar. Jazz, sláger, tánc zene — közös fogalommá váltak a felületes köztudatban. Ami­ből lehetne hasznot is húzni, ha a slágerirodalom ezen a címen igyekezne minél in­kább jazz-szé válni. Ezt a lehetőséget azonban nem használják ki nálunk. Marad a bántó zavar: a jazzt emle­getve, sokan a legvadabb ri­­koltozásra, táncosok elszaba­dult rángatózására, cinikus röhejjel kísért féktelenke­désre gondolnak ... S közben a jazzbarátok lelkes tábora már-már lehangolóan ered­ménytelen harcot folytat azért, hogy ez a megnemese­dett muzsika valahogyan ter­jessze ki hatását a megre­­kesztett közízlésre. Mert erről van szó! Dilet­tánsok és féltehetségek a maguk színvonalára degra­dálták a szórakoztatózene nagy területét. A merő ér­zelgősséggé hígított romanti­ka olcsó melléktermékévé. A tehetségesek pedig, ha nép­szerűkké akarnak válni, kénytelenek­ ehhez alkalnaz­kodni. Sok téve­dé­s Az egészséges értékű fia­talok kezdik megtalálni a kivezető utat. Mintegy más­fél évvel ezelőtt megalakult az első ifjúsági jazzklub, s a pesti kezdeményezés ország­szerte terjed. Sok tévedés ne­hezíti még a kibontakozásu­kat, mert kevesen hiszik el, hogy itt valóban támogatás­ra, hathatós felkarolásra méltó ügyről van szó. De a dolgok rendje és az idő már nekik dolgozik. Pesten egy példátlanul el­hanyagolt, régi kávéházban kaptak otthont a fiatal jazz­barátok. Vannak­ vagy ezren: diákok, munkások, minden­féle foglalkozást űzők, akik élvezettel hallgatják a mű­faj igazi művészeinek felvé­teleit; tehetséges amatőr mu­zsikusok (több mint kétszáz zenekar működik a főváros­ban), akiknek a java többet ér, mert többet tud, mint az eszpresszózenészek fele; s ott va­nnak a legtehetségesebb hivatásosok is, akik közül néhányat már Európa-szerte emlegetnek. (A jugoszláviai és a lengyel fesztiválon meg­hökken­tették a nemzetközi szakmát, s most a műfaj te­kintélyes elméleti szakértő­je, Joachim E. Berendt meg­hívására Frankfurtban is be­mutatják néhányan tudásu­kat.) Akadnak ebben a tár­saságban „szent” rajongók, „ortodox” hívők, akik min­dentől élesen elhatárolják a koncertszínvonalon megszó­laló jazzt, és tiltakoznak mindenféle „könnyű”, szóra­koztató felhasználása ellen. De a többség tudja, hogy most a legfontosabb, kiter­jeszteni a hatását a közna­pi mulatságokra, a táncosok­­száz- meg százezreinek ízlé­sére! Friss szél A­­ rádió, a televízió, a hanglemezgyár és a műsoro­kat rendező intézmények most már merészebbek le­hetnének a jazz megszólalta­tásában. Ha a kiöregedő íz­­lésűek tiltakozása hangos is, nem kell attól tartani, hogy nem lesz közönségük. Persze, nagyon jót tenne a közvéle­mény megnyerésének, ha a jazz élő nagyjai, akik körü­löttünk utaznak a világban, egy-egy estére itt is megje­lennének. Tucatnyi közepes énekesről vagy együttesről lemondanánk szívesen a ked­vükért. Ha jól mérik fel ezek a művészeti intézmények az egyre jobban érezhető „friss szél” erejét — sokat tehet­nek. Nem arról van szó, hogy koncertigényű jazz­­szel váltsák fel a népszerű tánczenét, de minél több olyan slágermuzsikát szólal­tassanak meg, amely tanult­ ­ a jazztől a jazztől! Vagyis csak az igazán tehetséges szerzők műveit, csak­ igazán tehetsé­ges, jó ízlésű előadók tolmá­csolásában. A jazzkluboknak pedig, ha jól működnek, adjunk több támogatást és lehetőséget, hogy — a bennük részt vevő rendkívüli tehetségek irányí­tásával — betölthessék nép­szerű és hasznos hivatásu­kat! Fodor Lajos A BENSŐSÉGES házi ün­nepségen, társulati ülés kere­tében, adták át a Thália Színház társulatának a Já­szai Mari-díj I. fokozatát. Köszöntötte a színház veze­tősége Horváh Terit, aki szintén a Jászai-díj I. fokoza­tát kapta, valamint a színház művészeti titkárát, Sívó Emilt, akit a Népköztársaság Elnöki Tanácsa Munka Ér­demrenddel tüntetett ki. □ KÜLÖNLEGES RAJZ­­KI­ÁLLÍTÁS nyílt a svájci Bernben. A kiállító egy hat­éves fiúcska, aki az utóbbi négy évben 1000 akvarellt festett és 500 ceruzarajzot ké­szített. Technikája egyedül­álló: egyszerre két ecset­tel fest, mindkét kezében egyet-egyet tartva. □ SERGE LIFAR, a világ­hírű, orosz származású ko­reográfus, most 58 esztendős. Párizsi jelentés szerint Lifar a montmartre-i temetőben sírhelyet vásárolt magának. A sírhely Vaclav Nizsinszkij síremléke mellett van. □ WATTEAU „A tavasz” című festménye negyedszá­­­zaddal ezelőtt, a háború élteiben, nyomtalanul eltűnt. Most a londoni National Gal­lery egyik munkatársa felfe­dezte az értékes művet egy magángyűjteményben. □ AZ ELSŐ KONGÓI filmfesztivált április elején rendezik meg Leopoldiile­­ben, a kultúra palotájában. A fesztiválra számos orszá­got meghívtak, így Belgiu­mot, Lengyelországot, Ma­gyarországot, Japánt, Cseh­szlovákiát, a Szovjetuniót, az Egyesült Államokat, Gö­rögországot, Ghánát, Jugo­szláviát, Franciaországot. □ BRIGITTE BARDOT - múzeum nyílt Párizsban. Feladata a világhírű művész­nő emléktárgyait összegyűj­teni és kiállítani. Az eddigi eredmény: 200 bikini fürdő­ruha, S­Q szerelmi jelenetet ábrázoló­ fénykép, húszezer­nél több szerelmes levél a világ minden tájáról, és­­ a zsilettek, amelyekkel B. B. egyszer öngyilkosságot akart elkövetni. Április 6. — hétfő KOSSUTH: 16.00: Hírek. — 16.10: Harsall a kürtszó! A Gyermekrádió műso­ra. — 16.50: Ötórai tea. — UM: Hírek. — 18.17: Közkívánatra: Pataki Kálmán emlékműkor. — 19.15: Én és a többiek Az Ifjú­sági Rádió műsora. — 19.35: Hangverseny. — 19.54: Mese. —■ 20.00: Esti Krónika. — 20.30: Az Isten háta mögött. Móricz Zsig­­mond regényének rádióváltoza­ta. — 21.33: Két hangverseny nyitány. — 32.00: Hírek. — 22.15: Könnyűzene. — 22.50: Mai szem­mel .. — 23.00: Kamarazene. — 24.00: Hírek. — OJLO: Verbunkos muzsika. PETŐFI: 16.50: Iskolarádió. Orosz társal­­gás. — 17.00: Hírek. — 17.05: Hangverseny a stúdióban. — 17.35: Gazdaszemmel ... — 17.50: Katonadalok. — 18.15: A legelők élővilága. Beszélgetés. — 18.35: Fúvósátiratok. — 19.00: Mi tör­tént a nagyvilágban? — 19.15: Art Tatum zongorázik. — 19.30: Édes an­yanyel­vünk. — 19.35: A Buda­pesti Filharmóniai Társaság ze­nekarának hangversenye a Zene­­művészeti Főiskoláról. — A szü­netben: Kb 20.20: Élő világiro­dalom. — Kb. 20.40: A hangver­senyközvetítés folytatása — 21.30: Tánczene. —­ 22.15: Gyöngysze­mek. Nyekraszov verseiből. 22.30: Operarészletek. — 23.00: Hírek. GYORSINTERJÚ AZ OPERATŐR filmért Balázs Béla-díjjal ju­talmazták. — 1945-ben filmgyári min­denesként kezdtem pályafu­tásomat, aztán segédoperatőr voltam, majd esti tagozaton végeztem el az egyetemet. 1950-től tíz éven át a Hír­adónál dolgoztam. Sok olyan eseményt örökítettem meg, amelynek felvételeire ma már dokumentum érdekessége miatt vigyáznak. Hogy a sportnál kezdjem, a híres londoni 6:3-as mér­kőzés idején ott dolgoztam a pálya körül. Ott voltam a bukaresti, moszkvai, bécsi, helsinki ifjúságii fesztiválo­kon, Bagdadban, a svájci futball-viágbajnokságon. A legkülönbözőbb helyeken és helyzetekben használtam már a gépemet: vonat ütkö­zőjén, repülőgépen, olajfúró­­torony egyik szárához kötve, a Duna alatt, bányában. Most a dokumentumosztályon dol­gozom, többnyire Mimi­ch László és Borsodi Ervin ren­dezőkkel. Részt vettem a Szentkút, a Repülőművészek, a Holládi ballada, a Nap má­sik fele forgatásában, a Bu­­dapest- filmek készítésében. Mondanom sem kell, meny­nyire szép és érdekes az operatőr munkája, de szeret­ném hangsúlyozni: valójában csak akkor tud jó eredményt produkálni, ha a rendezői koncepció szolgálatába áll és — sokan megfeledkeznek erről — ha olyan segédope­ratőrök dolgoznak mellette, akiknek van szemük és érzé­kük meglátni azt, amit mun­ka közben kell .B) Ritka pillanat, amikor az operatőrt nem a filmfelvevő kamera kis keresője mögött találjuk, hanem előtte, amint a gép éppen rá irányul. A másodiki díjkiosztáson lát­hattuk a ritka pillanatot: Sza­bó Árpád operatőrt több kis­ URH: 14.00—18.00: Azonos a Petőfi Rádió műsorával. — 18.30: Hírek. — 18.40: Új lemezeinkből. — 19.37: Toldi estéje Arany János elbeszélő költeménye. I. rész. — 20.20: Operaötösök. — 20.45: Tánc­zene.­­— 21.30: Kamarazene. — 22.30: Hírek. Április 7 — kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.35—7.59: Zene. — Közben 5.00, 6.00, 7.00: Hírek. — 8.10: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 8.50: Operahangverseny. — 10.00: Hí­rek. Lapszemle. — 10.10: Nyitott borítékban. Dolgos János jegy­zete. — 10.15: Könnyű dallamok. — 10.52: Fal a baloldalon. Manf­red Bieler rádió­játéka. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczenei koktél. — 13.00: A Rádióiskola hallgatói­nak. — 13.15: Romantikus hang­verseny. — 14.00: Hírek. — 14.10: Magyar tájak dalaiból. — 14.35: Vásári nagydíjasok. — 15.00: Claudio Arrau Chopin etűdöket zongorázik. — 15.38: A sarkcsil­lag alatt. Vainö Linna finn író regényének ismertetése. — 16.00: Hírek. — 16.10: Fiatalok film­klubja. — 16.30: Rémusz bácsi meséje. — 16.45: Népi zene. PETŐFI: 5.00: Hírek. — 3.05—8.00: Zene. — Közben 6.00, 7.00, 8.00: Hírek. — 14.00: Fucsik: Karcolatok , keringő. — 14.25: Barokk muzsi­ka. — 15.00: Hírek. — 15.05: Arc­képek rivaldafényben. Színházi jegyzet. — 15.20: Operettrészle­tek. — 16.10: A csodálatos elekt­ron. Öveges József prof. előadá­sa. — 16.25: Haydn-művek. — 16.50: Iskolarádió. SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Nemzeti Színház. Holnap foly­tatjuk (7). — Katona József Szín­ház: Az ember, az állat és az erény (Gabányi bérlet, 6. előadás, 7). — Madách Színház: Most majd elválik (7). — Madách Szín­ház Kamaraszínháza: Menny és pokol; Az asszony — ördög; A művésznő hintája (7). — Vígszín­ház: Az ördög (7). — Thália Színház: Parancsra tettem (de­ fél 11); Rozsdatemető (7). — Jó­zsef Attila Színház: H. József császár (7). — Irodalmi Színpad: Drámai miniatűrök (Bébérlet, 4. előadás, 7). — Egyetemi Színpad: A konstruktivizmus és a nonfi­guratív törekvések a képzőművé­szetben (7). — Állami Déryné Színház: A beszélő köntös (XIII. József Attila tér 4.) (de. 10). — Zeneakadémia: Budapesti Filhar­móniai Társaság zenekara (vez.: Ferencsik J., Tavaszi bérlet, E- sorozat és Egyetemi bérlet, IV. sorozat, fél 8). Bartók Regensburgban Regensburgban május 19- től 24-ig Bartók Béla emlék­hetet rendeznek. A városban ezalatt számos hangverseny lesz a nagy zeneszerző mű­veiből, és színre hozzák A kékszakállú herceg vára cí­mű operáját is. Bejelentet­ték továbbá, hogy kiállítás nyílik meg a budapesti Bar­­tók-archívum dokumentum­anyagából A nyugatnémet lapok nagy figyelmet szen­telnek a közelgő Bartók-hét­­nek. Születés­nap tátLeg­­yes lénnyel Szvjatoszlav Richter a moszkvai konzervatórium nagytermében rendezett hangversenyen Grieg zongo­raversenyének előadásával ünnepelte 49. születésnapját. Legszebb versek könyve Nemsokára elkészül az ajándékkötet, amelyet a köl­tészet napján, április 11-én kapnak meg a Versbarátok Körének tagjai. Az 1963-as év legszebb verseit tartal­mazza. Kevésbé ismert fia­talok éppúgy szerepelnek benne, mint tekintélyes, nagy nevű költők. Hetven költő több mint háromszáz versét foglalja magába a­­ reprezentatív kiállítású aján­­dékkönyv. Milyen volt Blaha Lujza? A rádió zenei osztálya mű­sort tervez a Népszínház éle­téről. A műsor keretében megszólaltatják majd a Nép­színház utolsó, életben levő egykori művészét, kora híres bonvivánját, Pázmán Feren­cet. Mintegy hetven évvel ezelőtt lépett fel sűrűn Páz­mán Ferenc a nemzet csalo­gányával, Blaha Lujzával. A műsor keretében „Paci bá­csi”, aki a közeljövőben ün­nepli gyémántlakodalmát fe­leségével, elmondja, milyen volt Blaha Lujza. Egy éj Velencében a Velencén Érdekes terv megvalósítá­sán dolgoznak a Fejér me­gyei idegenforgalmi szervek; augusztus utolsó vasárnap­ján díszelőadást akarnak rendezni a Velencei-tó üdül­­őhelyeinek vendégei, a tu­risták számára. A Velencei­tavon elhelyezett víziszínpa­don színre akarják hozni — revüsített változatban — Jo­hann Strauss „Egy éj Velen­cében” című daljátékát. A Velence községhez közel eső partrészen rendeznék be a nézőteret sok ezer ember számára. A rendezésre Ver­­sényi Idát, a szegedi Nem­zeti Színház rendezőjét kér­ték fel, a jelmezek tervezésé­re pedig Márk Tivadart. KÖNYVÍÍJDONS­ÍGÓI. A Magvető Kiadó közreadta Dervecseri Gábor legújabb művét, az Odüsszeusz szerelmeit. Az Irodalomtörténeti Kiskönyvtár sorozatban jelent meg Szabó Ede tanulmánykötete Hölderlinről. Szederjei Magda képeskönyve Az ösvény titka címmel jelent meg, Würtz Ádám illusztrációival. Hugh Lofting legújabb kötete Doktor Dolittle cirkusza címmel jelent meg. Francis Kálnay Chacaro című regénye egy kis­fiúról meg egy vadpóniról szól EXTRA HÍR hö­lgyek részére MEGÉRKEZTEK LEGÚJABB TAVASZI MODELLJEINK: 1/8-os kosztüm extra méretben 1360,— Ft Kulikosztüm extra méretben 680,— Ft Divatos szövetruha extra méretben 400,— Ft EXTRA ÁRUHÁZ CSAK EGY VAN VII., Rákóczi út 4. szám alatt

Next