Esti Hírlap, 1964. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)

1964-09-22 / 223. szám

Csökkent az általános iskolások enAmrs: megkezdik működésüket a szülői SZuJBmIS munkaközösségek Megérkeztek az első össze­gezések a budapesti iskolák tanévkezdéséről. A fővárosi általános iskolák tanulóinak száma 206 416. A tavalyinál lényegesen kevesebb. Ebben a tanévben is az angyalföldi iskolákban tanul a legtöbb kisdiák: 15 470, s csaknem ugyanennyi gyereket oktat­nak a másik két sűrűn lakott kerület, Zugló és a Józsefvá­ros iskoláiban. Érdekes vi­szont, hogy a területileg két­szer akkora XXII. kerületben a nebulók száma az ötezret sem éri el. Összesítve: az alsó tagoza­ton a múlt évihez képest 15 ezerrel kevesebb, a fel­ső tagozatokon 12 ezerrel több gyerek tanul. Az V. osztályokban a legnagyobb a sűrűség: ezekben a tanu­lócsoportokban kétszer annyi a diák, mint az első osztályokban. Ebből következik, hogy há­rom-négy év múlva ugrássze­rűen megnő a középiskolások száma, s már most különbö­ző javasatok készülnek a középiskolai hálózat bővíté­sére. A fő törekvés az, hogy az általános iskolát végzet­tek háromnegyed részének a következő években is bizto­sítsák a középiskolai tanulás lehetőségét Az iskolákban egyébként ezekben a napokban tartják az idei tanév első szülői ösz­­szejöveteleit. Az édesapák, édesanyák ez alkalommal nemcsak gyermekeik tanul­mányi eredményeit, magatar­tását tudakolják, hanem megtárgyalják a szülői mun­kaközösségek program­ját, feladatait is. A Magyar Nők Országos Tanácsa véleménye szerint a munkaközösségek az új tanévben azzal segíthetné­nek legtöbbet az iskolák­nak és a pedagógusoknak, ha az eddiginél is nagyobb részt vállalnának a tanin­tézetek nevelési tevékeny­ségében. A szülőktől azt kérik, hogy már az óvodák iskolára elő­készítő munkájába is kap­csolódjanak be, karolják fel azokat a gyerekeket, akik ta­nulmányaik közben nehézsé­gekkel küzdenek, viseljék gondját a bejáró tanulóknak, s nyújtsanak segítséget a napközi otthonokban a gyer­mekek hasznos foglalkoztatá­sához. Ugyancsak jelentős feladat a szülői munkakö­zösségek számára a „logós” kisdiákok, mulasztók ellen­őrzése és az általános, vala­mint a középiskolái diákott­honok és kollégiumok támo­gatása. A szülői munkaközösségek tagjaira vár a továbbtanulás és a pályaválasztás segítése és az ezzel kapcsolatos lehe­tőségek ismertetése. Mivel továbbra is előtérben áll az iskolákban az okta­tás és a termelőmunka ösz­­szekapcsolása, nagy segítsé­get nyújthatnak a munka­közösségbeli szülők a gya­korlati oktatás feltételei­nek javításában. Természetesen továbbra is számítanak a tanintézetek az édesapák, édesanyák segítő­készségére, a társadalmi munkaakciók szervezésében és az oktatási intézmények berendezéseinek gazdagításá­ban. M m­egrendült barátomra itt bukkantam az utcasar­kon. Sápadt volt, dadogott és reszketett, de ez természetes állapot olyan embernél, aki fél perce halálos veszedelem­ben vergődött. , — Képzeld — mesélte ösz­­szekoccanó fogakkal —, el­néztem a megállót, már elin­dult a villamos, amikor ész­revettem, hogy le kellett vol­na szállnom. Nem gondolkoz­tam, hanem a pillanatok tört része alatt olyat cselekedtem, ami csak a tipikusan köny­­nyelmű emberre jellemző. Éppen a megállót jelző osz­­­­lopnak repültem ... — És? — kérdeztem türel­metlenül. — Szerencsére csak az or­romat vertem be. Szinte cso­da történt velem ... Gyöngéden megsimogat­tam a remegő embert és azt mondtam: — Gyere, egy komám, most le kell ülnöd, iszunk erre a nagy ijedtségre egy feketét. Szíverősítőnek az is megteszi. A presszóban, hogy gondo­latait eltereljem, folyton más­ról akartam beszélni, de ő minden lélegzetvételnyi szü­netemben megjegyezte: — Szinte csoda történt ve­lem, kérlek szépen. Néha csodásan összevág­nak a dolgok: előző este ter­mészettudományos előadást hallgattam, s így tudományo­san megmagyarázhattam ba­rátomnak, hogy nem történ­nek csodák az életünkben. Életünket s a jelenségeket szigorú törvényszerűségek igazgatják. — Pedig történ­nek csodák — dacoskodott a barátom és még mindig sápadt arcán fel­derengett a legelső mosoly. — Van nálunk egy gondnok. Petőcznek hívják. Bikaerős ember, egy vállalati murin egyik karjára emelte az igaz­gatót, másikra a főkönyvelőt, úgy táncolta a csárdást. Nincs több negyvenévesnél a Herkules. Kőfejtőnek vagy legalábbis vasmunkásnak született. Gondnoknak sem­mi esetre sem v annak egye­nesen antitalentum. Úgy áll kezében a ceruza, hogy rossz nézni és ráadásul, hiába nőtt akkorára, mint az elefánt, gyáva, mint a kisbárány, semmiért sem bátorkodik szólni, semmit sem tud ki­verekedni. Totumfak­tum le­hetne a vállalat gazdasági ügyeiben, de ujjaidon meg­számlálhatod az eseteket, amelyekben a mi Herkule­sünk intézkedett. Nem is sej­tem, hogyan sodródhatott a gondnoki székbe, ennek pon­tos történetét, azt hiszem, ke­vesen ismerik a vállalatnál. Száz és száz féle pletyka ke­ring róla, mondják, hogy le­szereltetett pénzügyőr, beszé­lik, hogy a dk­i feleségének az unokaöccse, híresztelik, hogy magasrangú rokona dolgozik a minisztériumban. Nos, ezzel a Petőccsel történt meg a csoda... Csoda? Most már nagyon élénken figyeltem barátom­ra, akinek arca teljesen visz­­szakapta az élet színét. — ... A múltkor a köze­lünkben útburkolást végez­tek. Tudod, hogy történik ilyenkor. Az autóbuszüzem áthelyezi a megállókat. Egé­szen véletlenül a mi abla­kunk alá került a végállo­más, olyan pokoli lármát csaptak a motorok, hogy majd szétszakadt a fejünk, lehetetlen volt dolgozni, hív­tuk a gondnokot, mondtuk neki: „Petőcz kartárs, így nem megy a munka, sürgősen intézkedni kellene, hogy vi­gyék el innen ezeket a dögö­ket.” Petőcz fülelt egy kicsit, aztán azt mondta: — Azonnal intézkedem, gyerekek. Nem nagyon hittünk neki, de csodák csodája, egy óra múlva sorban eldöcögtek az autóbuszok és szinte varázs­ütésre megszűnt a dobhár­tyánkat hasogató lárma. Iz­gatottan várakoztunk, s ami­kor végérvényesen bebizo­nyosodott, hogy ablakunk alól elhelyezték a végállo­mást, határtalan lelkesedésre gyulladtunk a rugalmas gond­nok iránt. Nagy hálánk köze­pette ilyeneket kiabáltunk: „Mégiscsak ügyes ember ez a Petőcz! Mégiscsak van sza­va! Mégis kincset érő embere ő a vállalatunknak! És mert mi olyanok vagyunk, hogy hálánk­at szeretjük kifejezni, hát sebtiben megválasztott küldöttségünk felkereste a gondnokot, kezét szorongat­tuk, ölelgettük, a küldöttség nőtagja arcul csókolta és ta­lán vállra is kapjuk, ha nem lett volna olyan baromian nehéz, ő mindezekre értel­metlenül pislogott, amit mi szerénykedésnek véltünk. A­ztán, ahogy hazaindul­­ht­tunk, tudod mit lát­tunk? Az ablakunktól vagy harminc méterre jókora so­rompó zárta el az úttestet, a sorompó előtt hatalmas gödör tátongott. Csak az történt, ami Budapesten gyakran megesik: beszakadt az úttest. Simon Lajos Csodák csodája Hányan dolgoztak, mennyi az átlagkereset Mire költötték pénzüket a vásárlók A legújabb statisztika összefoglaló adatai A statisztika mindenkivel foglalkozik, a statisztikában mindenki szerepel. A Köz­ponti Statisztikai Hivatal legújabb, a júliusi adatokat tartalmazó füzetéből — a többi között — megtudható, hogy az ipar Magyarorszá­gon 1964 második negyedévé­ben 1­1 millió 491,8 ezer személyt foglalkoztatott, az építőipar 281,5 ezret. A mezőgazdaság­ban 965,3 ezren dolgoztak, a közlekedésben 307,4 ezren, a kereskedelemben 322 ezren. Az államigazgatási, egészség­­ügyi, kulturális intézmények 351 ezer munkavállalót tar­tottak nyilván. Júliusban az állami ipar 1 milió 329,4 ezer embert je­lentett be, a szövetkezeti ipar 177,8 ezret, önálló kis­iparos 46 ezer volt, otthon pedig 64,9 ezren dolgoztak. Az állami ipar 1 millió 329,4 ezer személyéből a ne­hézipar 859,4 ezer, a köny­­nyűipar 323,5 ezer, az élel­miszer szakma 146,5 ezer embernek adott munkát. Az ipari tanulók száma 20 ezer, a 14—18 éves fiatalkorú ki­segítőké pedig 16,4 ezer. A havi átlagkereset az ál­lami szektorban 1964 má­sodik negyedévben 1746 fo­rint. Részletezve: az iparban 1720, az építőiparban 1840, a me­zőgazdaságban 1517, a közle­kedési vállalatoknál 1736, a kereskedelemben 1543, az ál­lamigazgatásban, egészség­­ügyi, kulturális intézmé­nyeknél 1721 forint volt Mi mindent vásároltak ke­resetükért csak egy hónap alatt — 1964 júliusában — a magyarok?­­ 3 milliárd 918 millióért élelmiszert 1 milliárd 086 millióért ruházati cikke­ket, 2 milliárd 253 millió­ért úgynevezett vegyes iparcikkeket A vendéglátóipar ehavi be­vétele 1 milliárd 399 milió, a kiskereskedelemé 7 mil­liárd 257 millió forint. S — más téma —, pozití­vum: járványos gyermekbé­nulás már hónapok óta nem fordult elő. A valamikor gyakori diftéria országszerte júliusban 8 volt (Budapesten egy sem), szövődményes in­fluenza 9, szamárköhögés 26. Amire viszont nem lehetünk büszkék: az év hetedik hó­napjában 8725 üzemi baleset történt, 24 halállal végző­dött. Feljegyeztek 2251 köz­úti balesetet, Budapesten 872-t. 77 szerencsétlenség életet követelt 16 a főváros­ban. A második negyedév sike­res magyar filmjét, A pénz­­csináló­t az áprilisi premier­től június végéig 688 ezren látták, a Sodrásban­ 4 515 ez­ren. — Nem fogod elhinni, hogy miért késtem ... ÓRIÁSTANYÉROK Az új káposztásmegyeri vízmű előreláthatólag 1965 végén elkészül. Naponta 100 ezer köbméter vizet ad majd, s lényegesen enyhíti a budapesti vízhiányt. Képünkön: az épülő vízkivételi mű derítőind­­encéi. (MTI fotó : Percze felv.j Igaza volt - áthelyezték ZSEBRE SZEDTÉK A PÉNZT ♦ A PANASZ ♦ A BEJELENTŐ KÁLVÁRIÁJA Zsebre, blokk nélkül szed­ték a pénzt néhány napig a vásárlóktól a Thököly úti 14 434-es önkiszolgáló közért­ben. Elromlott az egyik pénztárgép, a másik pedig régimódi, lassú, ezért válasz­A bejelentésnek furcsa kö­vetkezménye lett: a pénztá­rosnőt, akinek munkája el­len soha semmiféle kifogást tották ezt a megoldást. De­ tilos zsebre pénzt szedni. Kővári Sándorné pénztáros­nő tehát a szabálytalan eljá­rást bejelentette a XIV. ke­rületi KÖZÉRT Vállalat igazgatójának, írásban figyelmeztették a bolt­ vezetőjét. Az ellenőrzés miatt 12 üzletben elmérge­sedett a hangulat, nem a hi­bát ítélték el, hanem első­sorban azt kutatták, ki volt a bejelentő. Ez hamarosan kiderült, s ekkor Kőváriné helyzete tarthatatlanná vált. Július 18-án levelet írt a vál­lalat igazgatójának, kérte, helyezzék át más üzletbe, mert munkatársai spiclinek nevezik. Július végén békél­tető beszélgetést tartottak az üzletben. A boltvezető most már felettesei jelenlétében is kijelentette: nem hajlandó tovább, együtt dolgozni a pénztárosnővel. Ekkor he­lyezték át Kővárinét először eladónak, majd a kerület külső részére, Rákosfalvára pénztárosnőnek. Másutt — mondták neki — nincs szá­mára hely... A LEGKÉNYELMESEBB MEGOLDÁS Az áthelyezés valóban el­kerülhetetlen volt. De ért­hetetlen, miért került Kővá­riné rosszabb körülmények közé, miért kevesebb a fize­tése, miért csak a lakóhelyé­től oly távol dolgozhat. Ez az asszony nem hibázott, a je­lentéstétel vitathatatlan kö­telessége volt. Sajnos, a vál­lalat vezetői a legkényelme­sebb megoldást választották: a döntést rábízták a felhá­borodott boltvezetőre, a be­jelentőt pedig eltávolították. S most nem túloz, aki en­nél a vállalatnál azt tartja: még feletteseinek se mond­jon semmit, ami mások ér­zékenységét vagy érdekeit sérti... Bögre Katalin BESZÉL­Ő -­MENT nem emeltek, s alot minden­ki tiszta kezű, jó munkaerő­nek tart — áthelyezték. Ke­resete havi 150 forinttal csökkent, új munkahelye na­gyon messze van a lakásától, végül — saját kérésére — el­engedték a vállalattól. Az eset visszhangja tömö­ren ennyi: Kőváriné beszélt — mennie kellett. Mit is beszélt Kőváriné? A vállalat igazgatójának be­jelentett egy szabálytalansá­got, s felhívta figyelmét, hogy valószínűleg hiányzik a pénzből, mert az előző na­pok átlag 4000 forintos be­vétele helyett egy este mind­össze 450 forintot számoltak le, s a zsebre szedett össze­geket utólag blokkolták le. Aggodalma azon túl is in­dokolt volt, hogy nem nézte el a szabálytalanságot. A­z önkiszolgáló­ üzletben a pénz­­tárosnő anyagilag felelős az üzletmenetért, s ha hiánnyal zárják a leltárt, a kár egy részét neki kell megfizetnie. Amikor az eset történt, a boltvezető szabadságon volt, Kővárinénak tehát nem volt más választása, mint az, hogy aggályait a vállalat vezető­jével közölje. S mi következett ezután? MÁSUTT NINCS HELY... Az igazgató vizsgálatot rendelt el, megállapították a szabálytalan pénzkezelést és HŰVÖS IDŐ VÁRHATÓ... Idejében szerezzen be meleg fehérneműt az „ARANY PÓK" női fehérnemű szaküzletekben Holland import kombiné 44.— Ft-tól Holland import nadrág­­ 26.— Ft-tól Különleges női pizsamák tv-garniturák 280.— Ft-tól I V., Kígyó u. 2. V., Váci utca 20. V. Alpári Gyula u. 2. VII., Lenin krt. 56. VII. Rákóczi út 56. XIII. Szt. István krt. 18.

Next