Esti Hírlap, 1964. szeptember (9. évfolyam, 205-230. szám)
1964-09-22 / 223. szám
Csökkent az általános iskolások enAmrs: megkezdik működésüket a szülői SZuJBmIS munkaközösségek Megérkeztek az első összegezések a budapesti iskolák tanévkezdéséről. A fővárosi általános iskolák tanulóinak száma 206 416. A tavalyinál lényegesen kevesebb. Ebben a tanévben is az angyalföldi iskolákban tanul a legtöbb kisdiák: 15 470, s csaknem ugyanennyi gyereket oktatnak a másik két sűrűn lakott kerület, Zugló és a Józsefváros iskoláiban. Érdekes viszont, hogy a területileg kétszer akkora XXII. kerületben a nebulók száma az ötezret sem éri el. Összesítve: az alsó tagozaton a múlt évihez képest 15 ezerrel kevesebb, a felső tagozatokon 12 ezerrel több gyerek tanul. Az V. osztályokban a legnagyobb a sűrűség: ezekben a tanulócsoportokban kétszer annyi a diák, mint az első osztályokban. Ebből következik, hogy három-négy év múlva ugrásszerűen megnő a középiskolások száma, s már most különböző javasatok készülnek a középiskolai hálózat bővítésére. A fő törekvés az, hogy az általános iskolát végzettek háromnegyed részének a következő években is biztosítsák a középiskolai tanulás lehetőségét Az iskolákban egyébként ezekben a napokban tartják az idei tanév első szülői öszszejöveteleit. Az édesapák, édesanyák ez alkalommal nemcsak gyermekeik tanulmányi eredményeit, magatartását tudakolják, hanem megtárgyalják a szülői munkaközösségek programját, feladatait is. A Magyar Nők Országos Tanácsa véleménye szerint a munkaközösségek az új tanévben azzal segíthetnének legtöbbet az iskoláknak és a pedagógusoknak, ha az eddiginél is nagyobb részt vállalnának a tanintézetek nevelési tevékenységében. A szülőktől azt kérik, hogy már az óvodák iskolára előkészítő munkájába is kapcsolódjanak be, karolják fel azokat a gyerekeket, akik tanulmányaik közben nehézségekkel küzdenek, viseljék gondját a bejáró tanulóknak, s nyújtsanak segítséget a napközi otthonokban a gyermekek hasznos foglalkoztatásához. Ugyancsak jelentős feladat a szülői munkaközösségek számára a „logós” kisdiákok, mulasztók ellenőrzése és az általános, valamint a középiskolái diákotthonok és kollégiumok támogatása. A szülői munkaközösségek tagjaira vár a továbbtanulás és a pályaválasztás segítése és az ezzel kapcsolatos lehetőségek ismertetése. Mivel továbbra is előtérben áll az iskolákban az oktatás és a termelőmunka öszszekapcsolása, nagy segítséget nyújthatnak a munkaközösségbeli szülők a gyakorlati oktatás feltételeinek javításában. Természetesen továbbra is számítanak a tanintézetek az édesapák, édesanyák segítőkészségére, a társadalmi munkaakciók szervezésében és az oktatási intézmények berendezéseinek gazdagításában. M megrendült barátomra itt bukkantam az utcasarkon. Sápadt volt, dadogott és reszketett, de ez természetes állapot olyan embernél, aki fél perce halálos veszedelemben vergődött. , — Képzeld — mesélte öszszekoccanó fogakkal —, elnéztem a megállót, már elindult a villamos, amikor észrevettem, hogy le kellett volna szállnom. Nem gondolkoztam, hanem a pillanatok tört része alatt olyat cselekedtem, ami csak a tipikusan könynyelmű emberre jellemző. Éppen a megállót jelző oszlopnak repültem ... — És? — kérdeztem türelmetlenül. — Szerencsére csak az orromat vertem be. Szinte csoda történt velem ... Gyöngéden megsimogattam a remegő embert és azt mondtam: — Gyere, egy komám, most le kell ülnöd, iszunk erre a nagy ijedtségre egy feketét. Szíverősítőnek az is megteszi. A presszóban, hogy gondolatait eltereljem, folyton másról akartam beszélni, de ő minden lélegzetvételnyi szünetemben megjegyezte: — Szinte csoda történt velem, kérlek szépen. Néha csodásan összevágnak a dolgok: előző este természettudományos előadást hallgattam, s így tudományosan megmagyarázhattam barátomnak, hogy nem történnek csodák az életünkben. Életünket s a jelenségeket szigorú törvényszerűségek igazgatják. — Pedig történnek csodák — dacoskodott a barátom és még mindig sápadt arcán felderengett a legelső mosoly. — Van nálunk egy gondnok. Petőcznek hívják. Bikaerős ember, egy vállalati murin egyik karjára emelte az igazgatót, másikra a főkönyvelőt, úgy táncolta a csárdást. Nincs több negyvenévesnél a Herkules. Kőfejtőnek vagy legalábbis vasmunkásnak született. Gondnoknak semmi esetre sem v annak egyenesen antitalentum. Úgy áll kezében a ceruza, hogy rossz nézni és ráadásul, hiába nőtt akkorára, mint az elefánt, gyáva, mint a kisbárány, semmiért sem bátorkodik szólni, semmit sem tud kiverekedni. Totumfaktum lehetne a vállalat gazdasági ügyeiben, de ujjaidon megszámlálhatod az eseteket, amelyekben a mi Herkulesünk intézkedett. Nem is sejtem, hogyan sodródhatott a gondnoki székbe, ennek pontos történetét, azt hiszem, kevesen ismerik a vállalatnál. Száz és száz féle pletyka kering róla, mondják, hogy leszereltetett pénzügyőr, beszélik, hogy a dki feleségének az unokaöccse, híresztelik, hogy magasrangú rokona dolgozik a minisztériumban. Nos, ezzel a Petőccsel történt meg a csoda... Csoda? Most már nagyon élénken figyeltem barátomra, akinek arca teljesen viszszakapta az élet színét. — ... A múltkor a közelünkben útburkolást végeztek. Tudod, hogy történik ilyenkor. Az autóbuszüzem áthelyezi a megállókat. Egészen véletlenül a mi ablakunk alá került a végállomás, olyan pokoli lármát csaptak a motorok, hogy majd szétszakadt a fejünk, lehetetlen volt dolgozni, hívtuk a gondnokot, mondtuk neki: „Petőcz kartárs, így nem megy a munka, sürgősen intézkedni kellene, hogy vigyék el innen ezeket a dögöket.” Petőcz fülelt egy kicsit, aztán azt mondta: — Azonnal intézkedem, gyerekek. Nem nagyon hittünk neki, de csodák csodája, egy óra múlva sorban eldöcögtek az autóbuszok és szinte varázsütésre megszűnt a dobhártyánkat hasogató lárma. Izgatottan várakoztunk, s amikor végérvényesen bebizonyosodott, hogy ablakunk alól elhelyezték a végállomást, határtalan lelkesedésre gyulladtunk a rugalmas gondnok iránt. Nagy hálánk közepette ilyeneket kiabáltunk: „Mégiscsak ügyes ember ez a Petőcz! Mégiscsak van szava! Mégis kincset érő embere ő a vállalatunknak! És mert mi olyanok vagyunk, hogy hálánkat szeretjük kifejezni, hát sebtiben megválasztott küldöttségünk felkereste a gondnokot, kezét szorongattuk, ölelgettük, a küldöttség nőtagja arcul csókolta és talán vállra is kapjuk, ha nem lett volna olyan baromian nehéz, ő mindezekre értelmetlenül pislogott, amit mi szerénykedésnek véltünk. Aztán, ahogy hazaindulhttunk, tudod mit láttunk? Az ablakunktól vagy harminc méterre jókora sorompó zárta el az úttestet, a sorompó előtt hatalmas gödör tátongott. Csak az történt, ami Budapesten gyakran megesik: beszakadt az úttest. Simon Lajos Csodák csodája Hányan dolgoztak, mennyi az átlagkereset Mire költötték pénzüket a vásárlók A legújabb statisztika összefoglaló adatai A statisztika mindenkivel foglalkozik, a statisztikában mindenki szerepel. A Központi Statisztikai Hivatal legújabb, a júliusi adatokat tartalmazó füzetéből — a többi között — megtudható, hogy az ipar Magyarországon 1964 második negyedévében 11 millió 491,8 ezer személyt foglalkoztatott, az építőipar 281,5 ezret. A mezőgazdaságban 965,3 ezren dolgoztak, a közlekedésben 307,4 ezren, a kereskedelemben 322 ezren. Az államigazgatási, egészségügyi, kulturális intézmények 351 ezer munkavállalót tartottak nyilván. Júliusban az állami ipar 1 milió 329,4 ezer embert jelentett be, a szövetkezeti ipar 177,8 ezret, önálló kisiparos 46 ezer volt, otthon pedig 64,9 ezren dolgoztak. Az állami ipar 1 millió 329,4 ezer személyéből a nehézipar 859,4 ezer, a könynyűipar 323,5 ezer, az élelmiszer szakma 146,5 ezer embernek adott munkát. Az ipari tanulók száma 20 ezer, a 14—18 éves fiatalkorú kisegítőké pedig 16,4 ezer. A havi átlagkereset az állami szektorban 1964 második negyedévben 1746 forint. Részletezve: az iparban 1720, az építőiparban 1840, a mezőgazdaságban 1517, a közlekedési vállalatoknál 1736, a kereskedelemben 1543, az államigazgatásban, egészségügyi, kulturális intézményeknél 1721 forint volt Mi mindent vásároltak keresetükért csak egy hónap alatt — 1964 júliusában — a magyarok? 3 milliárd 918 millióért élelmiszert 1 milliárd 086 millióért ruházati cikkeket, 2 milliárd 253 millióért úgynevezett vegyes iparcikkeket A vendéglátóipar ehavi bevétele 1 milliárd 399 milió, a kiskereskedelemé 7 milliárd 257 millió forint. S — más téma —, pozitívum: járványos gyermekbénulás már hónapok óta nem fordult elő. A valamikor gyakori diftéria országszerte júliusban 8 volt (Budapesten egy sem), szövődményes influenza 9, szamárköhögés 26. Amire viszont nem lehetünk büszkék: az év hetedik hónapjában 8725 üzemi baleset történt, 24 halállal végződött. Feljegyeztek 2251 közúti balesetet, Budapesten 872-t. 77 szerencsétlenség életet követelt 16 a fővárosban. A második negyedév sikeres magyar filmjét, A pénzcsinálót az áprilisi premiertől június végéig 688 ezren látták, a Sodrásban 4 515 ezren. — Nem fogod elhinni, hogy miért késtem ... ÓRIÁSTANYÉROK Az új káposztásmegyeri vízmű előreláthatólag 1965 végén elkészül. Naponta 100 ezer köbméter vizet ad majd, s lényegesen enyhíti a budapesti vízhiányt. Képünkön: az épülő vízkivételi mű derítőindencéi. (MTI fotó : Percze felv.j Igaza volt - áthelyezték ZSEBRE SZEDTÉK A PÉNZT ♦ A PANASZ ♦ A BEJELENTŐ KÁLVÁRIÁJA Zsebre, blokk nélkül szedték a pénzt néhány napig a vásárlóktól a Thököly úti 14 434-es önkiszolgáló közértben. Elromlott az egyik pénztárgép, a másik pedig régimódi, lassú, ezért válaszA bejelentésnek furcsa következménye lett: a pénztárosnőt, akinek munkája ellen soha semmiféle kifogást tották ezt a megoldást. De tilos zsebre pénzt szedni. Kővári Sándorné pénztárosnő tehát a szabálytalan eljárást bejelentette a XIV. kerületi KÖZÉRT Vállalat igazgatójának, írásban figyelmeztették a bolt vezetőjét. Az ellenőrzés miatt 12 üzletben elmérgesedett a hangulat, nem a hibát ítélték el, hanem elsősorban azt kutatták, ki volt a bejelentő. Ez hamarosan kiderült, s ekkor Kőváriné helyzete tarthatatlanná vált. Július 18-án levelet írt a vállalat igazgatójának, kérte, helyezzék át más üzletbe, mert munkatársai spiclinek nevezik. Július végén békéltető beszélgetést tartottak az üzletben. A boltvezető most már felettesei jelenlétében is kijelentette: nem hajlandó tovább, együtt dolgozni a pénztárosnővel. Ekkor helyezték át Kővárinét először eladónak, majd a kerület külső részére, Rákosfalvára pénztárosnőnek. Másutt — mondták neki — nincs számára hely... A LEGKÉNYELMESEBB MEGOLDÁS Az áthelyezés valóban elkerülhetetlen volt. De érthetetlen, miért került Kőváriné rosszabb körülmények közé, miért kevesebb a fizetése, miért csak a lakóhelyétől oly távol dolgozhat. Ez az asszony nem hibázott, a jelentéstétel vitathatatlan kötelessége volt. Sajnos, a vállalat vezetői a legkényelmesebb megoldást választották: a döntést rábízták a felháborodott boltvezetőre, a bejelentőt pedig eltávolították. S most nem túloz, aki ennél a vállalatnál azt tartja: még feletteseinek se mondjon semmit, ami mások érzékenységét vagy érdekeit sérti... Bögre Katalin BESZÉLŐ -MENT nem emeltek, s alot mindenki tiszta kezű, jó munkaerőnek tart — áthelyezték. Keresete havi 150 forinttal csökkent, új munkahelye nagyon messze van a lakásától, végül — saját kérésére — elengedték a vállalattól. Az eset visszhangja tömören ennyi: Kőváriné beszélt — mennie kellett. Mit is beszélt Kőváriné? A vállalat igazgatójának bejelentett egy szabálytalanságot, s felhívta figyelmét, hogy valószínűleg hiányzik a pénzből, mert az előző napok átlag 4000 forintos bevétele helyett egy este mindössze 450 forintot számoltak le, s a zsebre szedett összegeket utólag blokkolták le. Aggodalma azon túl is indokolt volt, hogy nem nézte el a szabálytalanságot. Az önkiszolgáló üzletben a pénztárosnő anyagilag felelős az üzletmenetért, s ha hiánnyal zárják a leltárt, a kár egy részét neki kell megfizetnie. Amikor az eset történt, a boltvezető szabadságon volt, Kővárinénak tehát nem volt más választása, mint az, hogy aggályait a vállalat vezetőjével közölje. S mi következett ezután? MÁSUTT NINCS HELY... Az igazgató vizsgálatot rendelt el, megállapították a szabálytalan pénzkezelést és HŰVÖS IDŐ VÁRHATÓ... Idejében szerezzen be meleg fehérneműt az „ARANY PÓK" női fehérnemű szaküzletekben Holland import kombiné 44.— Ft-tól Holland import nadrág 26.— Ft-tól Különleges női pizsamák tv-garniturák 280.— Ft-tól I V., Kígyó u. 2. V., Váci utca 20. V. Alpári Gyula u. 2. VII., Lenin krt. 56. VII. Rákóczi út 56. XIII. Szt. István krt. 18.