Esti Hírlap, 1964. október (9. évfolyam, 231-257. szám)
1964-10-19 / 246. szám
A hatodik és a hetedik aranyérem Pólyák Imre és Kozma István olimpiai bajnokok Ünnepélyes fogadtatás a Nyugati pályaudvaron Küldöttségünk hazaérkezett Kádár János beszéde időszerű politikai kérdésekről A magyar párt- és kormányküldöttség, amely a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának meghívására Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának, a kormány elnökének vezetésével hivatalos baráti látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban, vasárnap reggel hazaérkezett. A delegációval együtt jött Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, aki a határon fogadta a küldöttséget, továbbá Jan Kiljanczyk, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete, aki részt vett a magyar párt- és kormányküldöttség lengyelországi útján. A küldöttséget a Nyugati pályaudvaron Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, a Központi Bizottság titkárai, valamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a kormány számos tagja, politikai, gazdasági, társadalmi életünk sok más vezető személyisége fogadta. Jelen voltak a budapesti diplomáciai testületek vezetői is. magyar—lengyel barátság ma még szilárdabb, mint bármikor, mert tartalma a békéért, a békés egymás mellett élésért, a szocializmusért, a kommunizmusért folyó harcra való összefogás. A két ország párt- és kormányvezetői a szocialista országok közti munkamegosztás, a lengyel— magyar összefogás fejlesztésére törekednek. Mindebben nagy segítséget jelentettek számunkra az SZKP történelmi jelentőségű kongresszusai, valamint a kommunista és munkáspártok által közösen kidolgozott és elfogadott 1957. és 1960. évi moszkvai nyilatkozatok. Az MSZMP és a Magyar Népköztársaság kormánya erre az eszmei segítségre támaszkodva töretlenül halad tovább az eddigi úton. „Továbbra is minden erőnkkel küzdünk a nemzetközi kommunista mozgalom megszilárdításáért a szakadárok ellen. Fáradhatatlanul munkálkodunk azon, hogy egységünk erős és megbonthatatlan legyen!” — hangsúlyozta végül Fehér Lajos, majd átadta a szót Kádár Jánosnak. Fehér Lajos üdvözlő beszéde A zászlódíszes Nyugati pályaudvar előtt sok ezren gyűltek össze a magyar párt- és kormányküldöttség fogadására. A magyar és a lengyel Himnusz elhangzása után Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyettese mondott üdvözlő beszédet. Hangsúlyozta: a nézetek és a tapasztalatok kicserélése lehetővé teszi, hogy a két nép még szorosabbra fűzze kapcsolatait, hiszen a hagyományos A magyar—lengyel kapcsolatokról — Mindenekelőtt engedjék meg — kezdte beszédét Kádár János —, hogy valamennyi hazaérkezett elvtársam nevében és a magam részéről őszintén megköszönjem a szíves fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. — Elvtársak! Lengyelországban elvtársi módon fogadtak bennünket, baráti, testvéri légkör vette körül a küldöttségünket. Úgy érezzük, hogy missziónkat, amellyel bennünket odaküldtek, teljesítettük. Jelenthetem, hogy a küldöttség valamennyi tagja egészséges és munkaképes állapotban hazaérkezett. (Nagy taps) Hazaérkezni pedig szintén nem rossz. (Taps.) — Lengyelországban nagyon sok emberrel találkoztunk, sokfelé fordultunk meg. Beszéltünk a lengyel testvérpárt, a Lengyel Népköztársaság legfelső vezetőivel és a szocializmust építő lengyel nép egyszerű dolgozói közül is nagyon sokkal. Személyesen találkoztunk százezrekkel. Aligha van elég idő itt ma arra, hogy megnevezzem, felsoroljam mindazokat a helyeket, ahol a lelkünkre kötötték, hogy ha hazaérkezünk, adjuk át pártunk tagságának, a főváros lakosságának, a magyar munkásosztálynak, az egész szocializmust építő magyar népnek lengyel elvtársaink, barátaink testvéri üdvözletét. Engedjék meg, hogy megmondjam, hogy személy szerint Gomulka elvtárs, a lengyel testvérpárt Központi Bizottságának első titkára, Ochab elvtárs, a Lengyel Államtanács elnöke, Cyrankiewicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnöke, a lengyel testvérpárt Központi Bizottságának, kormányának tagjai, Varsó lakossága, Krakkó lakossága, Nowa Huta lakossága, az ottani Lenin Kohászati Művek dolgozói, a Varsói Gépkocsigyár dolgozói és a velünk találkozó dolgozók még számos más helyen, nyomatékosan kérték, hogy mondjuk meg: ők is testvéri üdvözletüket küldik. Ezennel átadom. (Nagy taps.) — Elvtársak! Küldöttségünk útja szerves és fontos része annak a munkának, amelyet pártunk, kormányunk és népünk a szocializmusért, a szocializmus építése érdekében végez, mint ahogyan képessé(Folytatás a 3. oldalon.) Élénk, helyenként erős, éjszakára mérséklődő északi, északkeleti szél. A hőmérséklet alakulásában lényeges változás nem várható. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 11 fok. A szovjet főváros a Voszhod hármasát fogadja át Mozaiosz hősét Moszkvában Ünnepi hangulat jellemezte ma délelőtt a szovjet fővárost: Moszkva az űrtrió fogadására készült. Magyar idő szerint fél 11 előtt néhány perccel ereszkedett le a repülőtér betonjára a Kozmosz hőseit Kazahsztánból a fővárosba szállító IL—18-as repülőgép. A párt és a kormány, valamint a diplomáciai testület vezetőinek és a moszkvaiak ezreinek jelenlétében, pattogó repülősindulók hangja közepette gördült a gép a főépület elé. Pontosan fél 11-kor az ajtóban megjelent Komarovnak, a Voszhod parancsnokának egyenruhás alakja, majd mögötte Feoktyisztov és Jegorov civilben. „Jelentem a Szovjetunió Kommunista Pártja lenini Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának ...” — kezdte meg a párt és a kormány vezetőinek tett jelentését Komarov. Elmondotta, mindhármuk közérzete kitűnő és készek új feladatok teljesítésére. A Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam vezetői öleléssel, csókkal üdvözölték a világűr utasait, díszlövések össztüze dördült, majd felhangzottak a szovjet Himnusz akkordjai. Pionírok virágcsokorral üdvözölték a messzi útról megtérőket, majd Komarov, Feoktyisztov és Jegorov a film- és tv-kamerák, a fényképezőgépek kereszttüzében üdvözölte a Gagarin vezetésével fogadásukra megjelent űrhajósokat, a boldog családtagokat, majd a diplomáciai testület vezetőit. A bensőséges fogadtatási ünnepség után a három űrhajós beszállt a felvirágozott, nyitott Csajka gépkocsiba, amelyben állva viszonozták a hosszú út mentén felsorakozott moszkvaiak lelkes köszöntését. A kozmosz hősei a párt és a kormány vezetőinek kíséretében a Vörös téren összegyűlt hatalmas tömeg üdvözlése közepette foglalták el helyüket a Mauzóleum mellvédjén. A nagygyűlést Podgornij, az elnökség tagja nyitotta meg, majd Komarov, a Voszhod parancsnoka, Feoktyisztov és Jegorov lépett a mikrofon elé. Ezután Brezsnyev, az SZKP KB első titkára kezdte meg beszédét, amely lapunk zártakor tart. (Bozsán felv.) KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE: Csúcsforgalom a Downing Street 10-ben Miniszterjelöltek felvonulása ♦ A munkáspárti balszárny három , J ' ,/* ’ V* » ' képviselője a kormányban ♦ „Vezérválság“ a toryknál ♦ Érdekes - f ' f liberális állásfoglalás London, október 19. ( Serény Péter telefonjelentése: „Down to business! — Dologra!” — úgy látszik, ennek a jelszónak a jegyében indul Anglia „wilsonianus” korszaka. Miközben ugyanis a választópolgárok akaratából ideiglenesen hajléktalanná lett Sir Alec Douglas Home, utódjának engedelmével, a mindenkori brit miniszterelnök vidéki rezidenciáján, Checquers-ben az utóbbi napok megrázkódtatásainak kipihenésével töltötte a hét végét, a Downing Street 10.-ben rendkívül élénk volt a forgalom. Harold Wilson új birodalmának kapuja előtt tegnap érdeklődő sokaság kísérte figyelemmel a további miniszter- és államtitkárjelöltek felvonulását, akik távozóban az újságírók kérdésére szinte kivétel nélkül azt válaszolták, hogy nyomban munkához látnak. Kormánycsinálás közben a miniszterelnök egyébként arra is szakított időt, hogy szűkebb kabinetjével — egy órán át tárgyaljon a toryktól örökségbe kapott gazdasági és pénzügyi gondokról. Londonban azt várják, hogy Wilson erről az égető kérdéskomplexumról hamarosan a nyilvánosság előtt is szól majd. A kormánylistában tallózva, feltűnő, hogy három miniszteri tárcát Frank Cousins, Barbara Castle és Anthony Greenwood személyében olyan laburista politikusok kaptak meg, akiket általában a párt balszárnyán tartanak nyilván. Egyes konzervatív megfigyelők, akik joggal irigyelhetik azt az egységet, amely a Munkáspártot a választási kampány során jellemezte, Wilsonnak ebben a lépésében taktikai húzást látnak. Azt mondják, ha egyszer a balszárny bent van a kabi(Folytatás az 5. oldalon.)