Esti Hírlap, 1965. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1965-02-12 / 36. szám

X. évfolyam, 36. szám 1965. február 12. péntek A­z országgyűlés mai ülése (Folytatás az 1. oldalról.) felelősségre mindenkit, aki vét az állami, a munkafegye­lem ellen, aki a nép vagyo­nát hanyagságból, rosszindu­latból vagy hozzá nem ér­tésből rosszul kezeli, aki po­csékolja a reá bízott élő és holt munkát. Eleinte voltak, akik, azert nem ismerték teljes­ egészé­ben a rendelkezéseket, aggo­­dalmuk­at fejezték ki. Felhív­ták a figyelmünket, hogy a gazdasági vezetők nagyobb hatásköre esetleges önké­­nyeskedésre is lehetőséget ad. A szakszervezetek minden üzemben, minden munkahe­lyen ott vannak, és fokozott kötelességüknek tartják, hogy az önkényeskedőkkel szemben is fellépjenek. De ugyanolyan határozottsággal támogatnak minden olyan gazdasági vezetőt, aki helye­sen­­ alkalmazza a munkafe­gyelem­ megszilárdítását szol­gáló kormányhatározatot. Azért hangsúlyozom a ren­delkezések helyes alkalmazá­sának fontosságát, mert az elkövetett kisebb hibák is kedvezőtlen hatást válthatnak ki, gátolják a helyes elvek megfelelő érvényesülését, így például rendkívül károsak az olyan intézkedések, mint amilyenre az orosházi üveg­gyárban volt példa. A lét­számcsökkentés végrehajtá­sakor többgyermekes család­anyákat bocsátottak el első­nek, és csak közbelépésünk­re vették őket vissza, s küld­tek el hanyag, fegyelmezet­len munkásokat. A SZOT főtitkára befeje­zésül elismeréssel méltatta a pénzügyminiszter bejelenté­sét a kétgyermekesek családi pótlékának felemeléséről és a régi nyugdíjasok gondjai­nak enyhítéséről. Mág, hogy sok esetben nem kiforrott konstrukciójú gyártmányok kerültek széria­­gyártásba, s ez nemcsak a vállalatokon belüli termelő­­munkában idézett elő zavaro­kat, hanem a felhasználóknál is sok kellemetlenséget oko­zott, sőt, néhány esetben ex­portunk bővítését is akadá­lyozta. Az előadó a továbbiakban arról beszélt, hogy a kohá­szatban és a gépiparban az 1965. évi önköltségcsökkenté­­si feladatok végrehajtásának egyik feltétele az anyaggaz­dálkodás helyesebb megszer­vezése. Az e téren tapasztal­ható hibák egyik alapvető oka, hogy vállalataink na­gyobb súlyt helyeznek az anyagbeszerzésre, mint az anyaggazdálkodásra. Ennek következménye, hogy­ a ren­delések feladásakor nem ve­szik figyelembe a meglévő készleteket és olyan anyagok­ra is adnak fel megrende­lést, amelyek már raktáron vannak. Jelentős készletek halmozódtak fel a biztonsági okokból történő túlzott be­szerzések következtében is. Az említett hibák megszün­tetésére mind a gépipari, mind a kohászati vállalatok­nál alapvető feladatnak kell tekinteni az anyaggazdálko­dás helyes megszervezését, a helyes nyilvántartás kialakí­tását. Új érdekeltségi rendszer — Az exporttevékenységet illetően — mondta a minisz­ter —, a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalataira 1965-ben komoly feladat há­rul. Ennek érdekében a gépipari és kohászati vállalatok új érdekeltségi rendszerét kell kialakíta­nunk, amely figyelembe ve­szi a gyártmányok korsze­rűségét, minőségét és gaz­daságosságát. Az említett feladatok megkövetelik a munkafegyelem minden szinten való erősítését, kö­vetkezetesebben és egyér­telműbben kell fellépni a munkafegyelem megbontói­­val, a selejtgyártókkal, a technológiai fegyelem meg­sértőivel szemben. Ezt a szó szélesebb értel­mében kell felfognunk, mert a selejtgyártás, vagy nem megfelelő minőségben vég­zett munka nemcsak a gépe­ken dolgozóktól, szerelőktől függ, hanem a konstruktő­röktől, technológusoktól, a vállalatok parancsnoki ka­rától, közép- és felső veze­tésétől is. A gyártmányok minősége alapvetően a gyár­vezetéstől függ. Sokszor ta­lálkozunk olyan reklamá­ciókkal, ki­fogásokkal, ame­lyek következetesebb gyár­vezetés mellett elkerülhetők lettek volna. Az ipari átszervezéssel foglalkozva a miniszter el­mondta: kétségtelen, hogy ma még a tisztánlátást sok szubjektivitás zavarja, de az már tény, hogy azok az új nagyvállalatok, ahol a veze­tőgarnitúrát megfelelően vá­lasztották ki, bebizonyítot­ták életképességüket. Az át­szervezés mélyebb tartalmá­nak, a termelőerők koncent­rálásának megvalósítása és népgazdasági hasznosítása még előttünk álló feladat. — Az 1965. éves­ tervek jobb­­ előkészítésének fénye — mondotta befejezésül d­r. Horgos Gyula —, az eddig megtett intézkedések hatása, valamint a feltárt hibákkal szembeni szemléletbeli vál­tozás reményt nyújt arra, hogy a kohó- és gépipar éves tervét teljesíteni fogja, s ezen keresztül elősegíti nép­gazdaságunk célkitűzései­nek megvalósítását. EGRI GYULA: Ne legyenek sztárok a magyar sportolók A mai vita harmadik fel­szólalója Egri Gyula, az MTST elnöke volt. Hazánk­ban ma csaknem másfél mil­lió ember sportol többé-ke­­vésbé rendszeresen — mon­dotta a képviselő. — Hála népünk gondoskodásának, versenyzőink ott vannak a legjobb sportolók között. A továbbiakban a képviselő a sportolók neveléséről szólt. A jó sportolók legyenek szerények és szorgalmasak. Ne engedjük, hogy sztárok­ká váljanak. A verseny­zőnek se érdeke, hogy kö­rülrajongják, hogy mindent elnézzenek neki. Láttunk fiatalokat, akik üstö­kösként tűntek fel, rövid ide­ig csillogtak, azután hamaro­san a feledés homályába me­rültek, mert el­kapálták őket. De ismerünk sok kiváló spor­tolót, aki nemcsak a verseny­pályán, hanem a munkahe­lyén is a legjobbak közé tartozik. Ilyen sportolókat akarunk nevelni. Ezután Ollári István borsom­ai képviselő szólt a törvény­javaslathoz. Ismertette a vegyipar fejlődését megyé­jében, majd bírálta az üzemi bürokrácia elburjánzását és a felesleges adatszolgáltatásit. DR. HORGOS GYULA: Versenyképesség az exportpiacon Ezután dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter emelkedett szólásra. Beszéde bevezető részében elmondta: a második ötéves terv elmúlt négy éve alatt a gépipar és a kohászat jelentősen fejlő­dött. Kohászatunk 23 százalék­kal, gépiparunk 50 száza­lékkal növelte termelését. Nőtt kiemelt iparágaink — ezen belül elsősorban a híradástechnika — súlya gépiparunk termelésében. A kohászat és gépipar emel­te exporttermékei kibocsá­tását is, gépipari vállalataink exportja az elmúlt négy év alatt 43 százalékkal növeke­dett. Jelentősen emelkedett a tartós fogyasztási cikkek termelése is. 1964-ben ötször annyi televízió-vevőkészülé­ket, hatszor annyi háztartási hűtőgépet adott gépiparunk a belkereskedelemnek, mint 1969-ban. Vállalataink az új termékek hosszú sorát ala­kították ki, amelyekkel nép­gazdaságunk különböző ága­zataiban, termelő üzemeiben, a mezőgazdaságban, a közle­kedésben találkozhatunk. — Az elért eredmények mellett azonban — folytat­ta a miniszter — mind a ko­hászat, mind a gépipar fej­lődésének üteme gyorsabb lehetett volna, ha belső tar­talékainkat, a gyártmány­fejlesztés, a gyártásfejlesz­tés, a munka- és üzemszer­vezés, az anyaggazdálkodás területén, a belső munkafe­gyelem megszilárdításával jobban kihasználjuk. Az előadó ezután a műsza­ki fejlesztés kérdéseivel fog­lalkozott. Kohászatunk és gépipa­runk gyártmányfejlesztési munkájától függ, milyen műszaki színvonalon álló és milyen termelékenysé­gű berendezéseket, gépe­ket, milyen minőségű anyagokat, alkatrészeket tud adni a népgazdaság­nak. Ezektől a ténye­zőktől függ az is, hogy az exportpiacon versenyképe­sek lehetünk-e. A kohásza­ti és gépipari gyártmány­­fejlesztés színvonalának tehát óriási jelentősége van.­­ Ha az elmúlt évek gyártmányfejlesztési munká­ját vizsgáljuk, akkor elsősor­ban az új gyártmányok be­vezetésének hosszú időtarta­ma tűnik szemünkbe. Ennek a következménye, hogy egy­némely esetben a sorozat­­gyártásba kerülő termékek műszaki színvonala már nem képviseli a leghaladottabb szintet. A másik hiányos­ A lottóhúzás mai nyerőszámai: 3,26, 34,46,89 A Sportfogadási és Lottóigazgatóság tájékoztatása szerin­t a Tatabányán, a bányásszakszervezet művelődési házában megtartott lottósorsoláson a 7. játékhéten a következő nye­rőszámokat húzták ki: 3, 16, 34, 46, 89. A külügyi bizottság jelentése Horgos Gyula után Varga Zoltánná Győr megyei kép­viselő szólalt fel. Ezután az elnök a vitát berekesztette, s a pénzügyminiszternek ad­ta meg a szót. Dr. Tímár Mátyás zárszava után az or­szággyűlés elfogadta az 1965. évi költségvetést. Lapzárta után kerül sor a másik napirendre, a külügyi bizottság jelentésére. Amint ismeretes, a külügyminiszter eljut­tatta az országgyűlés elnö­kéhez a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság kor­mányának üzenetét a dél­kelet-ázsiai agresszióról. Megkapta az országgyűlés elnöke az NDK Népi Ka­marájának a világ parla­mentjeihez intézett felhí­vását is az NSZK-ban a náci és háborús bűnök üldö­zése megszüntetésének megakadályozására. Az üzenetet és felhívást az elnök előzetes tárgyalásra kiadta a külügyi bizottság­nak. A külügyi bizottság je­lentését Mihályfi Ernő ter­jeszti be. Megemlékezés Moszkvában Budapest felszabadulásáról Moszkva, február 12. A Pravda mai száma meg­ismerteti olvasóit Turánszky Erzsébettel és Vaszilij Golov­­covval, akik a gellérthegyi felszabadulási emlékmű ké­szítésekor Kisfaludi-Stróbl Zsigmond modelljei voltak. A szovjet fővárosban egy­mást követik a „Budapesti emlékestek”, csütörtökön a moszkvai idegen nyelvű könyvtárban Jele­na Bocsar­­nyikova, a könyvtár tudomá­nyos munkatársa, ismert mű­fordító tartott előadást a magyar főváros felszabadít­á­­sáról és háború utáni fejlő­déséről. Az előadást Buda­pestről szóló filmek követték. Ma a szovjet hadsereg központi házában lesz ünne­pi megemlékezés Budapest felszabadításának 20. évfor­dulója alkalmából. Ideiglenesen 47, véglegesen 26 millió forint M rc. szolga! a koordiná­l bizottság * Új nagy gyűjtőcsatorna építését határozták el ♦ A társasházak közművei, iskolai Ésszerű takarékoskodás — ez a cél irányítja a főváros koordináló bizottságát, ame­lyet azért hívtak életre, hogy összehangolja a beruházáso­kat. Ezzel sok tízmillió forin­tot takaríthatnak meg. A bi­zottság legutóbbi ülésén a fő­város egyik gyorsan fejlődő kerülete, a XVII. kerület csa­tornázási problémáját vitat­ta meg. A probléma sürgősen meg­oldásra vár. Egymás után je­lentkeznek az üzemek, intéz­mények és nagy összegeket akarnak költeni szikláasztó­­■medencék felújítására, tisztí­tóberendezésekre. A szándék indokolt. A koordináló bizottság megállapította, hogy az ideig­lenes építkezések 47 millió forintot emésztenének fel. Arra az álláspontra helyez­kedtek, hogy az ideiglenes berendezések helyett meg kell építeni a XVII. kerületi főgyűjtő csatornát, mert az csak 26 millió forintba kerül és emellett a jelen, a közel­jövő és a távolabbi idők csa­tornázási problémáit is meg­oldja. A főgyűjtő csatorna, amely nyolc és fél kilométer hosszú lesz, a XVII. kerületi városközpontból kiindulva a Pesti út, a Jászberényi út és a Keresztúri úton át a Kere­pesi úti — felújítás alatt levő — gyűjtőcsatornába torkollik majd. Az érdekelt miniszté­riumokat maguk a miniszter­­helyettesek képviselték a koordináló bizottság ülésén. Egyhangú volt a döntés: a gyűjtőcsatornát közös beru­házásként kell megépíteni. A koordináló bizottság egy másik fontos problémával is foglalkozott: a magánerőből épülő társasházak közművei­nek, iskoláinak, üzletházai­nak építési költségeivel. Minthogy ez országos problé­ma, az ügyben a gazdasági bizottsághoz tesznek előter­jesztést. (mts) Farsang és csillagászat Meddig tart a báli szezon ♦ Meghatározó dátum: az első tavaszi holdtölte * Amikor 62 napig táncolhattak volna * Legközelebb 2000-ben A farsang kifejezés a né­met" Fasching szóból szárma­zik, s magyarul pajtáskodást, tréfaűzést jelent. A latin és germán eredetű népek a farsang végét színes felvonu­lással, tréfás karnevállal,­ ál­arcos mulatsággal ünnepük meg. A farsang régi hagyomány szerint január 6-án, vízke­resztkor, kezdődik, és időtar­tama mindig változó. Ham­vazószerdáig tart s ennek időpontjában több, mint egy­hónapos eltolódás is lehetsé­ges. Az idei farsang hossza jóval meghaladja az állagost. Húsvét előtt másfél hónappal A Gregorián (Gergely) naptár szerint hamvazószer­da mindig húsvét vasárnap­ját 46 nappal megelőző szer­dára esik. Húsvét dátumát a 325. évi niceai zsinat hatá­rozta meg: a tavaszi napéj­egyenlőség (­ a tavasz kez­dete) utáni első holdtöltét követő vasárnap. Húsvét nem lehet korábban, mint március 22, és nem lehet ké­­sőbben, mint április 25. Az idén például március 17-én lesz holdtölte, de ez még téli nap. Így nem vehetjük ala­pul húsvét vasárnapjának ki­számításánál. Csillagászati megfigyelé­sekből tudjuk, hogy két hold­tölte között pontosan 29 nap, 12 óra, 44 perc és 3 másodperc telik el. Az első tavaszi holdtölte tehát ápri­lis 16-án lesz, s az ezután következő vasárnap — hús­vét — április 18-ra esik. In­nen most visszaszámolunk 46 napot, eredményül, már­cius 3-át kapjuk hamvazó­szerda napjául. Január 6. és március 3. között csaknem két hónapig, pontosan 56 na­pig tart az idei farsang. Hosszú és rövid farsangok A naptár tanulmányozása során hamar észrevehetjük, hogy ha húsvét március 22-re esik, akkor a farsang igen rövid, alig 26 napig tart, mert ekkor már február­ ele­jén van hamvazószerda. Ha április 25-én van hús­vét — ez a lehetséges leg­későbbi dátum —, akkor­ a farsangi mulatságokra több, mint két hónap (62 nap) jut. Az idei farsang csak hat nappal marad el a maxi­mumtól. Egyébként 62 napos farsang évszázadonként csak egyszer lehetséges. A XX. század legrövidebb farsangja alig egyhónapos időtartammal, 1913-ban volt. Legközelebb két év múlva, 1967-ben ismét rövid — 33 napos — farsang következik. Évszázadunk leghosszabb farsangját — 62 napos volt — aligha használhatták ki. Európában a véletlen játéka­ként ez éppen 1943-ra esett, amikor szerte a világon tom­bolt a háború. A ma élő emberek közül aránylag kevesen fognak szó­rakozni a legközelebbi maxi­mális hosszúságú farsango­kon. Az évezred utolsó évé­ben, 2000-ben 61 napig, és a harmadik évezredben, a XXI. században 2030-ban, is­mét 62 napig hálózhatnak unokáink és dédunokáink. Gauser Károly A rendőrség felhívása A Pest megyei Rendőrfőkapi­­tányság többrend­beli betöréses lopás miatt körzi Liptai (Vilczai) János 22 éves oroszlányi la­kost. Személyleírá­­sa: ISON 1,5 centi­méter magas, hosz­­szúkás arcú, so­vány, vékony test­alkatú, gesztenye­­barna haját hátra­fésülve viseli, sze­me szürke. Ruházata: fehér ing, szürke pulóver, sötétszürke nad­­rét, fekete félcipő. Egyéb felső­ruházata ismeretlen. A rendőr­ség kéri mindazokat, akik isme­rik Liptai tartózkodási helyét, vagy nyilvános helyen felismerik, értesítsék a Pest megyei Rendőr­­főkapitányságot a 124—2­3-as te­lefonon vagy adják át Liptait a legközelebbi rendőrnek, rendőr­őrsnek. Politikai napilap Főszerkesztő: Kelen Béla Szerkesztő: Paizs Gábor Szerkesztőség: vm. Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 142—220* 843—100* Kiadja: a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc Igazgató Kiadóhivatal: Budapest, vm.. Blaha Lujza tér 1—3 Telefon: 343—106 . Terjeszti a Magyar Posta Index, 23 002 Szikra Lapnyomda Férfi műbőrkabát 850 forint helyett 310 forint TÉLI VÁSÁR FEBRUÁR 20-IG Férti sporlöltöiíy százalék engedmény • CSAK MOST • EZT NEM LEHET KI HA G YNI! Kaphat* * ári,házakbv^ékaenk;fö,t «^t****** * .. , ■ _ ,1 - - |--r I I -u u--------------------Tnrrr-rT- . ,—-y,------------------!-----------------------------------------------------------------------------------------1 |!TTMaMWTM~nnmTmVlwaTWrnwriwnTrr--rTir—1--I--Í1-111 a-nmn -| I ____________________

Next