Esti Hírlap, 1965. október (10. évfolyam, 231-256. szám)
1965-10-11 / 239. szám
astangszóró mellett Hétvégi tallózás A ,,Belgrád—Újvidék—Budapest” alcímet viselő „Pódium 65” anyagában örömmel hallgattuk — újvidéki színészek előadásában, Marton Frigyes rendezésében — Fejes Endre méltán híressé lett elbeszélésének, „A hazudós”-nak rádióváltozatát. A rádiósítás azért mondható sikerültnek, mert nem dramatizált feleslegesen, s mert az egész játékot áthatja az Elbeszélő emlékező-merengő hangja. Bensőséges líra csendült fel Györgye Lecovics „A behavazott lejtő” című rádiójátékában is, amelyet az újvidéki Varga István rendezett, és amelyben budapesti színészek szerepeltek. A Mádi- Szabó Gábor által tolmácsolt öreg rab, aki mindent vállal azért, hogy még egyszer láthassa a napfelkeltét, nemes emberi vágyak erejéről vallott. Kamaszlányok és kamaszfiúk szerepelnek abban a játékban, amelyet Kántor Zsuzsa „Az új lány” című ifjúsági regényéből alkalmazott rádióra (és rendezett) ötletesen Gál István. Mindenfajta szájbarágást kerülve, oldott és enyhén ironikus közegben törekedett hasznos pedagógiai célok elérésére. • A Magazin anyagából kitűnt a „Klára és Angelika”, amelyet a lengyel Dobrowska elbeszéléséből Szántó Erika rádiósított. A sikerekbe fáradt, magát már-már elhagyó színésznő szerepében Keresztessy Mária szép alakítást nyújtott. Tetszett a Felix Saltent, idéző hangulatos emlékezés is. .. • KÖTET A MAGYAR OLASZ IRODALMI KAPCSOLATOKRÓL Budapesten lesz a világ italianistáinak kongresszusa Jelentős eseményre készül a magyar—olasz kulturális kapcsolatok kiszélesítése érdekében a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézete. Ez alkalomból Klaniczay Tibor igazgatóhelyettessel beszélgettünk. — Irodalomtörténeti Intézetünk egyik feladata — mondotta — a magyar irodalom külföldi kapcsolatainak kutatása. Irodalmunkat a kölcsönhatások bonyolult és gazdag szövedéke köti öszsze mind a szomszéd népek irodalmával, mind pedig a nagy európai irodalmakkal. Az olasz összefüggések a magyar irodalom évszázadain húzódnak végig, s mind mennyiségileg, mind minőségileg a magyar kultúra külföldi érintkezéseinek egyik leggazdagabb fejezetét alkotják. A magyar irodalom múltjánk vizsgálata során egyre újabb és újabb olasz vonatkozású nyomokra bukkanunk. Megérett az idő az utóbbi két évtized ez irányú kutatásainak összegezésére is. Ezt hivatott megvalósítani az Irodalomtörténeti Intézet gondozásában készülő, mintegy 25 tanulmányt magában foglaló kötet. A munka a XI. századi magyar bencés írók olasz kapcsolataitól kezdve napjainkig, a neorealista olasz regény hazai hatásáig és visszhangjáig, történelmünk valamennyi korszakát felöleli. Új megvilágításba kerülnek a kötetben Balassi Bálint, Zrínyi Miklós, Csokonai Vitéz Mihály irodalmi munkásságának olasz vonatkozásai, s tanulmányok szólnak majd Dante, Petrarca, Boccaccio, Leopardi hatásáról, az olasz színházkultúrának a magyar művelődésben betöltött szerepéről, a különböző modern áramlatok visszhangjáról. — Nemcsak a magyar, hanem az olasz tudomány számára is sok újdonságot közlünk. Ezért a magyar—olasz irodalmi kapcsolatokról szóló kötetet olaszul kívánjuk megjelentetni az Akadémiai Kiadó és egy olasz kiadóvállalat közös gondozásában. — A világ italianistáinak nemzetközi szövetsége nagyra értékeli a magyarországi olasz vonatkozású kutatásokat. Erről tanúskodik az a nagy fontosságú elhatározás is, hogy 1967-ben a következő esedékes kongresszust a világ italianistái Budapesten tartják. H. D. Filmfesztivál a templomban Mikrokozmosz és szimmetria ♦ Magyar művészeti filmek nemzetközi sikere Néhány hete hírt adtunk róla, hogy a Térábrázolás a festészetben című kisfilmünk a művészeti filmek nagydíját kapta a bergamói fesztiválon. A rendezővel Takács Gáborral akkor nem beszélhettünk, a napokban tért haza kéthónapos olaszországi tanulmányútjáról. Képzőművészeti filmjei nem egy-egy művészt, vagy korszakot mutatnak be, évek óta arra törekszik — az Aranymetszéssel, a Térábrázolással, a Színekkel —, hogy általános érvényű esztétikai fogalmakat tegyen közérthetővé, segítsen a művek tudatos szemlélésében. Mindezt a lehető és hozzáférhető legjobb műveken. Ezek a képek sokszor külföldi múzeumok szívességéből kerülnek filmszalagra. Az efféle film nem üzlet, nyugati filmesek ritkán áldoznak képzőművészeti filmekre. A harminckét benevezett nemzet közül főleg a népi demokratikus országok voltak versenytársaink Bergamóban, a San Agostino templomban rendezett fesztiválon, így például egy lengyel film kapott még díjat: az Interpretáció. Három másmás stílusú művésszel festtették meg a filmen ugyanazt a témát. — Az olaszországi tanulmányok után milyen munkák várják? — Bartók Mikrokozmoszának néhány darabjához szeretnék filmet csinálni a mikrokozmosz megismerésének mozzanataiból. A muzsika itt nem aláfest, hanem inspirál, gondolatot ébreszt. Másik filmtémám a szimmetria mint természeti, mint geometriai és mint művészi jelenség. A színek és hangok, a festői és a zenei harmónia kapcsolatáról szóló film forgatását pedig nemrég fejeztük be. — Mi a leghőbb vágya? — Hogy felvevőgépünket ne csak külföldi múzeumokban fogadják kedves segítőkészséggel, hanem... a pesti Szépművészeti Múzeumban is. Tudjuk: a képeket óvni kell a hőt árasztó lámpáktól. Dehát mi is örülünk, hogy filmjeinket a múzeum felhasználja ismeretterjesztő munkájában. Jó volna már a Hősök terén is annyi segítséget kapni, mint a drezdai Zwingerben, vagy a leningrádi Ermitage-ban. (f. f.) Október 11, hétfő KOSSUTH. 14.00: Hírek. — 14.05: Fúvószene Moszkvából. — 14.20: Kamarazene. — 15.05: A Rádió műszaki klubja. — 15.20: Magyar muzsika. — 16.00: Hírek. — 16.15: Gyermekrádió. — 16.55: Édes anyanyelvünk. — 17.00: Tánczene. — 18.00: Mi történt a nagyvilágban? — 18.10: Hazánk hírei. — 18.15: Népi zenekar. — 18.40: Könyvről könyvre. — 18.50: Made In Pentagon. Dokumentumműsor. — 19.35—21.35: Budapesti Zenei Hetek, 1905. Közben: 20.35: Esti Krónika. — 21.35: Sporthiradó. — 21.45: Énekszámok. — 22.00: Hírek. — 22.15: Két Lupnényirány. — 22.30: Os-Faust. Goethe színművének közvetítése az Irodalmi Színpadról. — 23.40: Könnyűzene. — 24.00: Hírek. — 0.10: Madrigálok. PETŐFI: 14.20: Ritmikus percek. — 15.00: Hírek. — 15.05: Zenekari muzsika. — 15.40: A Becski-lány. Thury Zoltán novellája. — 15.57: Énekszámok. — 17.00: Hírek. — 17.05: Lányok, asszonyok... — 17.35: Bál a színpadon. Zenés műsor. — 18.20: Hangverseny a stúdióban. — 18.50: Filmdalok. — 19.00: Hírek. — 19.05: Szép Heléna. Részletek Offenbach operettjéből. — 19.35: A hűség útvesztőiben. Gyárfás Miklós rádiójátéka. — 20.20: Könnyű dallamok. — 21.00: Hírek. — 21.05: Mezőgazdasági előadás. — 21.15: Magyar nóták. — 21.45: A históriák forrásánál. A falukönyvek. — 22.15: A hét zeneszerzői: Charpentier, Mascagni, Leoncavallo. — 23.00: Hírek. URN: 18.30: Hírek. — 18.35—20.59: Beethoven: Fidelió. Operaközvel.és. Közben: 19.51: Láttuk, hallottuk... — 20.59: Táncdalok. — 21.15: Joe bácsi. Zenés játékrészletek. — 21.35: Vincze: Concertino. — 21.45: Virágénekek. — 22.02: Chopin: A moll szonáta. — 22.30: Hírek. Új könyvtár Zuglóban A napokban adták át rendeltetésének Zugló új felnőtt- és gyermekkönyvtárát az Erzsébet királyné út 117/b-ben. Az új könyvtár több mint egymillió forintba került, s a kerület lakossága is részt vett felépítésében és berendezésében. MIÉRT NINCS MIKOR LESZ ANTIGONÉ? Antigonét keresik hetek óta több tízezren. Szophoklész drámája kötelező olvasmány az iskolákban. De hiába járják a könyvesboltokat. Legutóbb 1963 októberében jelent meg az Antigoné a Diákkönyvtár Görög drámák című kötetében, mindössze tízezer példányban. — Akkoriban annyi volt a Diákkönyvtár köteteinek átlagos, hivatalosan megállapított példányszáma — mondja Szabó Ferenc, a Diákkönyvtár szerkesztője. — A hiba tavaly történt: akkor döntöttük el, milyen új Diákkönytár-kötetek kiadását teszi szükségessé a tanterv, illetve milyen utánnyomás esedékes. Ezen a tárgyaláson jelen volt a Művelődésügyi Minisztérium oktatási osztályának és a könyvterjesztőnek a képviselője is, aki akkor azt jelenthette, hogy bőven van a kötetből raktáron. De nem számoltunk utána, hány diáknak lesz rá szüksége az idén. Ezért fogyott ki a boltokból az Antigoné. Már nyomdában van az Európa Kiadó gondozásában a görög drámakötet, benne az Antigoné. De ez, sajnos, a hosszú nyomdai átfutás miatt, előreláthatólag csak a jövő év elején kerülhet a boltokba. VASÁRNAP ünnepélyesen megnyitották a XII. Vásárhelyi őszi Tárlatot a Tornyai János Múzeumban. □ BÁNK BÁN-BEMUTATÓ KAPOSVÁROTT: Katona József drámáját pénteken mutatja be, a színház államosításának tizedik évfordulója alkalmából, a Csiky Gergely Színház, Horváth Jenő rendezésében. □ AZ IRODALMI SZÍNPAD hamarosan felújítja a tavalyi szezonban nagy sikerrel játszott Ki a tettes? című műsorát. O SÁNTA FERENCET a múlt hét elején a Városmajor utcai kórházba szállították. A kitűnő író már jobban van és a jövő hét közepén elhagyhatja a kórházat □ FRANTISEK HERMANN fagottművész, a Budapesti Nemzetközi Zenei Versenyek második díjának nyertese, nagy sikerű hangversenyt adott a Csehszlovák Kultúra helyiségében. MÁR A JÖVŐ NYÁRI MŰSORT készítik elő Kőszegen és Szombathelyen, Örsi Ferenc történelmi drámát ír, Devecseri Gábor antik tárgyú vígjátékon dolgozik, amelynek ősbemutatója a jövő nyári Savaria Karnevál nyitóelőadása lesz. Október 12. kedd KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—8.00: Reggeli zene. Közben: 5.30, 7.00: Reggeli Krónika. 5.00, 6.00, 6.30, 8.00: Hírek. — 8.20: Porgy és Bess. Részletek Gershwin operájából. — 9.00: Gyermekrádió. — 9.40: Fúvószene. — 10.00: Hírek. — 10.09: Humoros elbeszélés. — 10.40: A csodatükör. Daljátékrészletek — 11.00: Iskolarádió. — 11.30: Mozart-művek. — 12.00: Hírek. — 12.15: Tánczene. — 13.00: Törvénykönyv. A Rádió jogi műsora. — 13.15: Népi zenekar. — 13 45: Mezőgazdasági előadáás. — 14.00: Hírek. — 14.05: Operarészletek. — 15.05: Könnyűzene. — 15.40: A tengerszemü hölgy. Jókai Mór regénye folytatásokban. — 16.00: Hírek. — 16.15: Zenekari muzsika. PETŐFI: 4.30—10.58: Azonos a Kossuthrádió műsorával. — 14.20: Kórusok és népi zenekarok. — 15.00: Hírek. — 15.05: Iris. Részletek Mascagni operájából. — 15.23: Cseppkőország titkai. Fejezetek a barlangkutatás történetéből. — 15.58: Zenekari muzsika. — 16.15: Ezerszínű hangos újság. Játék a stúdióban. A TELEVÍZIÓBAN LÁTTUK Délután ötkor lesze semmi, fogd meg jól. Körülbelül ezt gondoltuk Kertész Magda televíziójátékának vetítése után. No de azért valami mégis maradt a markunkban. Ügyes pesti szerző még a semmiből is tud csinálni valamit, ha mást nem, kifacsar belőle néhány poént, pár vicces bemondást. Olyan volt az egész, mint egy dupla fekete, amelyet olyan eszpresszóban kaptunk, ahol nincs protekciónk. Kávénak kávé ugyan, de... A Délután ötkor is darabnak darab ugyan, de... Mégse kérjük a panaszkönyvet. Tiszta volt a pohár, kedves a kiszolgálás, holott elénk is lökhették volna azt a duplát, és rúzsfolt is lehetett volna a pohár szélén. A mese ellen semmi kifogásunk. Ágnes azt hiszi, hogy a háztartási munka üdülés a hivatali robottal szemben, vágyódik az otthona után, főzni, takarítani akar, irányítani a család életét. Amikor aztán teljesül vágya, minden ellene fordul, s amint alkalom nyílik rá, visszamenekül a hivatalba. A történettel semmi bajunk. Csak a megírását találjuk gyengének. Kertész Magda közismert és elkoptatott pesti figurákat szedett elő. Előre tudhattuk, mit kérdez az egyik, s mit felel a másik, mi lesz a dialógus csattanója. Egy-két alakot azért egyénített, már amennyiben egyéni lesz valaki, ha estélyi ruhához magasszárú cipőt húz. Vagy talán akad ma olyan naiv tizenhat éves pesti lány, aki elszörnyülködve hallgatja Bovaryné históriáját? Egyetlenegy új típussal találkoztunk, Ágnes lovagjával. A típus körvonalai ugyan semmiben se különböztek a sablonos pesti Don Juantól, csak szövegében volt kis eltérés. Nem megkapni akarta az asszonyt, hanem feleségül venni. Pesten! 1965-ben! Seregi László rendezése sok gag-gel díszítette s friss ritmusban vitte a játékot. A színészek „kisujjukból” rázták ki a szerepeket Nem volt feladat Ráday Imre, Pártos Erzsi, Lórán Lenke számára egy-egy százszor kipróbált alakot tv-életre kelteni. Voith Ágnes nagyon kedves és nagyon tehetséges. Új bekezdés jár Tolnay Klárinak. ő volt Ágnes. Ilyen asszony is szaladgál tucatjával a pesti utcákon, de Tolnay be tudta vonni valamilyen különleges bájjal. Kis szemvillanásai, fintorai, mozdulatai, egy-egy hangsúlya, üde pezsgéssel és fénnyel töltötték meg az elelszíntelenedő filmkockákat (Fendrik) □ A KIS SZÍNPAD legközelebbi bemutatója a filmről jól ismert „Hyppolit, a lakáj”. A darabot Zágon István írta. Csortos Gyula híres szerepét Kibédy Ervin játszsza, Kabos Gyuláét pedig Kazal László. Miért szűk szájú a váza ? FIATAL IPARMŰVÉSZ-HÁZASPÁR KIÁLLÍTÁSA A CSÓK GALÉRIÁBAN Fiatal művész-házaspár, Marik Eszter textiltervező és Janáky Viktor keramikus kiállításában gyönyörködtek a napokban a Csók Galéria látogatói. Janáky Viktor — Gádor István és Borsos Miklós tanítványaként . 1956-ban diplomázott az Iparművészeti Főiskolán, Marik Eszter pedig 1958-ban végzett a textilszakon. Mindkettőjük alkotásai számos külföldi kollektív bemutatón szerepeltek már: Helsinkiben, Lipcsében, Rómában, Szófiában, Varsóban és másutt. A mostani, első önálló kiállításuk. — Csak kézzel festett textíliákat készítek, s leginkább a korszerű lakástextil különféle változatai —függönyök, faliképek, falvédők, térítők — foglalkoztatnak — mondja Marik Eszter. — Az utóbbi időben ugrásszerű fejlődés következett be nálunk a lakáskultúrában; az emberek rájöttek, hogy a korszerű lakástextília nemcsak szebb, kellemesebb környezetet teremt, de könnyebben kezelhető, egyszerűbb a tisztántartása is. A kézzel festett selyemfüggöny vagy terítő — szakszerű kezelés esetén — a huszadik mosás után is éppoly szépen csillog, mint újkorában, s mosása negyedannyi munkát igényel, mint az ódivatú csipkéé. — A horgolásokkal együtt szerencsére az ízléstelen nippek, a fogfájós kiskutyák, a gügye ábrázatú kerti törpék is kezdenek kimenni a divatból — folytatja Janáky Viktor. — Kisebb munkáimmal (a nagyméretű épületkerámiák mellett) ezt az ízlésfejlődést szeretném szolgálni: a mai ember színvonalán álló kerámiatárgyakat készíteni a lakásokba és a kertekbe. Úgy érzem, hogy a klasszikus fazekastechnikával nem lehet sokkal többet elmondani annál, mint amit a népművészet mesterei már kifejeztek, ezért új technikákkal — az üveg és a fém felhasználásával, s a magas hőn égetéssel — kísérletezem. De igyekszem vigyázni, nehogy üres divattá váljanak munkámban az ilyen próbálkozások: minden kerámiámnak használható tárgynak kell lennie. Divatba jöttek nálunk is például a szűk szájú kerámiaedények. Ez a divat az északi államokból indult el, ahol nagyon drága a virág — ezért terveztek olyan vázákat, amelyekben akár egyetlen szál növény is dekoratív. Nálunk viszont olcsó a virág — nyilvánvaló tehát, hogy olyan vázákat kell csinálnunk, amelyek dús csokrok elhelyezésére alkalmasak. (2S) SZÍNHÁZAK HÉTFŐI MŰSORA: Operaház Erkel Színháza: A Magyar Állami Hangversenyzenekar estje Vezényel: Doráti Antal. Közreműködik: Fischer Annie (Téli bérlet, B/I-sorozat, és Egyetemi bérlet, III. sorozat, fél 1ő). — Nemzeti Színház: A leningrádi Miniatűr Színház vendégjátéka (fél 8). — Katona József Színház: Villámfénynél (7). — Madách Kamara Színház: Ex (7). — Vígszínház: Közjáték Vichyben (fél 8). — Thália Színház: II. Richárd (7). — Odry Színpad: Szegény Dániel (fél 8). József Attila Színház: Keménykalaposok (7). — Egyetemi Színpad: Jancsó Adrienne előadói estje (7). — Állami Déryné Színház a Dallos Ida Műv. Házban (IV., Papp József u. 1.): Az új földesúr (de. 10). — Állami Bábszínház: Szentivánéji álom (felnőttelőadás, este 6).