Esti Hírlap, 1966. július (11. évfolyam, 154-179. szám)
1966-07-11 / 162. szám
A GÉPIPARRÓL VAN SZÓ 1 százalékkal nagyobb beruházás - de még így sem elegendő A legfőbb szempont: a hazai igények kielégítése A harmadik ötéves tervben a szocialista ipar termelése 32—36 százalékkal emelkedik. Az ipari és mezőgazdasági termelés műszaki fejlesztését megalapozó ágazatok azonban — a villamosenergia, a vegyi és a gépipar — az átlagosnál gyorsabb ütemben fejlődnek. Ezúttal a gépipar terveiről és legfontosabb feladatairól érdeklődtünk a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. — A feladatok kidolgozásánál — tájékoztattak — természetesen a harmadik ötéves tervtörvény jelenti az alapot. A terv előírja, hogy a gépipar az egész népgazdaságban korszerű termelőeszközökkel járuljon a termelékenység emeléséhez és a fejlett technológiai eljárások alkalmazásához, teljesítse a szakosításból és együttműködésből származó kötelezettségeit növekvő exportfeladatait. A gépipar termelése öt év alatt 40—45 százalékkal, exportja pedig 50—55 százalékkal emelkedik. A feladatoknak megfelelően az Autó- és Traktoripari Tröszt, a Magyar Vagon- és Gépgyár például több mint 200 százalékkal növelt termelését, de hozzájuk kapcsolódva, a Kismotor- és Gépgyár több mint 150, a Hajtómű- és Felvonógyár pedig 180 százalékkal gyárt többet, mint az előző tervben. A termelés üteme sem lesz egyforma, az évek során felgyorsul: az első évben hat, az utolsóban 12,5 százalékkal növekedik. Az export növelésében az Autó- és Traktoripari Tröszt, a Magyar Vagon- és Gépgyár, a Ganz Villamossági Művek, a Kismotor- és Gépgyár fognak kiemelkedni. Ezzel szemben a hazai igények jobb kielégítése érdekében egyes üzemekben csökkenni fog az export. Ilyen például az öntödei Vállalat, a Danuvia, az Egyesült Villamosgépgyár, a Kéziszerszámgyár és mások. A termelés üteméhez hasonlóan az exportnövekedés üteme sem egysíkú: az első évre 3,3, míg az utolsóra 16,1 százalékos növekedést terveztek. Sajnos, a gépipar — a nagyarányú növekedés ellenére — a harmadik ötéves tervben sem tudja maradéktalanul kielégíteni a hazai és külföldi igényeket. A korszerűtlen termelőeszközök, a műszaki fejlesztés elmaradása, a különböző munkaerőproblémák és más okok egyelőre gátat szabnak az elképzeléseiknek. Ezért arra törekednek, hogy a legfontosabb hazai és külföldi igényeket biztosítsák. Jelentős feladata a gépiparnak, hogy a lakosság híradástechnikai és háztartásigép-szükségleteit is biztosítsa, mégpedig az eddigieknél is korszerűbb kivitelben. Ugyancsak a növekvő szükségleteknek és a korszerű technológiának megfelelően, tovább kell fejleszteni a gépipari termelést megalapozó előregyártó és kiegészítő ágazatokat is. S ami legalább ennyire fontos: jelentősen rövidíteni kell a termékek tervezésétől a forgalomba kerülésig terjedő időt. A harmadik ötéves terv anépgazdaság fejlesztésére 250 —360 milliárd forintnyi beruházást irányoz elő, s az összeg 46—50 százalékát az ipar és építőipar kapja. Ily módon lehetőség nyílott arra, hogy a gépipar mintegy 80 százalékkal több beruházást kapjon, mint az előző ötéves tervben. Az Ikarus Karosszéria- és Járműgyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Ganz-MÁVAG, a Csepel Autógyár, a Magyar Vagon- és Gépgyár és még néhány nagyobb létesítmény fejlesztésén kívül jelentősebb összegeket fordítanak egyebek között az úgynevezett „szűk keresztmetszetek” — például vasszerkezet- és csavargyártás — felszámolására, valamint a kutatóintézetek és szervizállomások fejlesztésére is. Halmai György Csendélet a Nemeskócsagban A Velencei tó, hazánk mini-tengere, mind népszerűbb. Bár akadnak még hibák az ellátásban, s jó egynéhány jogos panaszuk van a tó partján víkendezőknek, mégis mind többen tekintik a főváros nagy strandjának. Agárdon nyílt meg most az üdülők új paradicsoma: a Nemeskócsag kemping. Budapesttől 40 kilométerre, három holdon 22 kétszemélyes víkendház és sátrak serege várja, fogadja a magyar és külföldi vendégeket. Az itt üdülők kényelmére zuhanyozóik, főzőhelyek is szolgálnak az arborétum erdőtisztásán, a platánok, akácok, gesztenyefák övezte parkban. ELSŐ KÉP: A sátor, a labda, a kutya és a kislány — nemveskócsagi csendélet. MÁSODIK KÉP: Készül a kemping-ebéd. (Bozsán felv.) két lány — a kerek kétépű barna és a komoly szemű szőke — meggyet magozott a konyhában. A barna fényes arccal mesélgetett valamit, minduntalan félbeszakítva és újrakezdve, „és akkor, tudod ..., akkor azt mondta...” A szőke hallgatott, bontogatta a meggyet, három évvel volt idősebb a barnánál, nagyon öregnek érezte magát. Aztán egyszer csak váratlanul közbeszólt: — Tudod is te, mi a szerelem ... A másik lány meghökkent. Ezt neki még soha nem mondta senki. Ő már a hetedik általánosban levelezett egy fiúval, és első gimnazistaként majdnem menyaszszony lett. A szőke folytatta. Nem a barnának beszélt, hanem saját magának, és egyre hevesebben. — Az a szerelem, amikor nem tudsz róla, és ő sem tud róla. Csak jókedvű vagy és köszönsz a néninek, akit utálsz,, kölcsönadod a kálléganődnek a selyemsálad, süteményt viszel haza. És elmész egy unalmas értekezletre, mert tudod, hogy ott van. És bármennyire szégyelled, igyekszel mellé kerülni, és beszélgettek értekezlet közben suttogva, és istenem, milyen semmiségekről! Ő valami buta újítási ügyet mesél neked hosszan és részletesen, és téged érdekel. Te pedig magadról mondasz el csacskaságokat, mondat közben érzed, hogy teljesen fölösleges, amit beszélsz, és figyelnek már a többiek, de egyszerűen nem tudsz hallgatni. És közben bolondos remegések futnak át rajtad a tekintetétől, észreveszed, hogy a szeme világosszürke, az arca sápadt, és ma nem is borotválkozott. De ez éppen csak, hogy átfut benned, nem érdekel az sem, hogy csak fél fejjel magasabb. Beszélsz és hallgatod, megnézed az órát, csodálkozol, hogy már menynyi idő telt el, hogy már két és fél órája tart az értekezlet, és te egyáltalán nem ásítozol És amikor érzed, hogy most már vége felé közeledik az egész, az utolsó hozzászólásra válaszolnak, hogy nemsokára visszavonhatatlanul fel kell állnod, és kezet kell nyújtanod, kétségbeesetten és szégyenkezés nélkül töröd a fejed, mit találhatnál ki, milyen ürügyet, hogy holnap is találkozzatok. És az utolsó percben, amikor a szil dobogásodtól már nem hallod a köszönését, akkor ő mond valami egészen nevetséges dolgot, amivel másnap megkereshet. Valami kérdőív, amelyet ki kell tölteni, háromszor kitöltötted már, tudod, de ez nem baj. Másnap nem mozdulsz ki a szobádból, percenként púderozod az orrod, félóránként fésülködöl, és várod. És amikor egy másik nevetséges ürüggyel megbeszélitek, hogy másnap te viszel el neki valami iratot, még mindig nem tudod, hogy szerelmes vagy, csak azt látod, hogy a gépírónőjének kitűnően sikerült a frizurája. Aztán hazamész, csavargatod a rádió gombját, de nem hallod a zenét, várod a másnapot, és ... — És ... — vágott közbe a másik, akiről a szőke teljesen és tökéletesen elfeledkezett. — És aztán? ... A szőke ránézett fáradtan, ködös szemmel. — Aztán randevút kér, moziba mentek, meg táncolni. És lassanként — mert komoly fiú — megfogja a kezed, belédkarol, megcsókol. De ez már... Ez már valahogy nem érdekes. A barna lány mást várt, elhúzta a száját, alig észrevehetően fintorított. És magozta a meggyel a két lány tovább, szótlanul, sietve, mert a kosár még majdnem tele volt. Bende Ibolya SZERELEM Hűtőgéppel kombinált konyhaszekrény A csongrádi Tisza Bútoripari Vállalatnál villamos hűtőgéppel egybeépített konyhaszekrény mintapéldányát készítették el. A kombinált szekrényt a vállalat műszaki dolgozói tervezték, s a jászberényi hűtőgépgyárral együttműködve készítették el. Erre a célra külön, modernvonalú színes műanyagborítású konyhaszekrény aljat készítettek, amelynek égyük felét foglalják el a kis Lehel hűtőgép legfőbb alkatrészei. A hűtőgépet ugyanis nem eredeti formájában építik be a konyhaszekrénybe. Az új típusú konyhaberendezést rövidesen egy csongrádi háztartásban „vizsgáztatják” le. Albérlet Miért hallgattak eddig? Jaj a „piszkálódóknak“ ♦ Kutya a hivatali gépkocsin A kölcsönkérő milliomos FÜLLEDT, SÖTÉT TÖRTÉNET. NEHÉZ ELDÖNTENI, KI KÖVETETT EL NAGYOBB HIBÁKAT, AZ, AKIT MOST VÁDOLNAK, VAGY AZOK, AKIK EDDIG HALLGATTAK... A XIV. kerületi Motorkerékpár-javító Ktsz-ben pattanásig feszült légkörben beszélgetünk a pártbizottság, az ellenőrző bizottság és a szövetkezet vezetőségének tagjaival, az elmúlt négy esztendő eseményeiről. Fehér Gáspár elnök vezetési módszereiről. Aki eddig szót mert emelni a szövetkezetben tapasztalható visszaélések, visszásságok miatt — mondják —, csúfos kudarcok után kénytelen volt elmenni. Most mindenki félti az állását, fél a következményektől. Úgy tűnik, a félelemnek van oka. Most is gyorsan értesült az elnök a feljelentésekről, és már fenyegetőzik: jaj azoknak, akik piszkálják. Miről is van szó? Az elnök ellen felhozott vádak többsége nem „nagy ügy”. Nem annyira gazdasági vétség, mint inkább morálisan elítélendő, a szocialista közszellemet sértő cselekedet. A szövetkezetben javíttatja rendszeresen minimális térítések ellenében saját kocsiját, kölcsönveteti mások nevén saját céljaira a vállalat cerpentjét, magas fizetésért egymás után hozza ismerőseit a szövetkezetbe dolgozni. Néhány éve több mint egymilliós lottónyereményhez jutott, s vásárolt Gárdonyban egy nyaralót. A nyaraló eladóját bevitte a szövetkezetbe bérelszámolónak, s amikor kiderült, hogy abban a munkakörben használhatatlan portás lett. A szövetkezet egyik részraktára vezetőjének nevezte ki 2500 forint fizetésért azt is, aki a nyaraló vásárlásánál közbenjárt. Azok, akik most panaszkodnak, csaknem valamenynyien kiszolgálták, tűrték szeszélyeit. Most már maguk sem tudnak pontos választ adni, miért hallgattak eddig ... ? Miért lettek az elnök háztartásának is alkalmazottai? Most így kezdik: „Én voltam a főkomornyikja...” „Én csináltam a madáretetőt.. „Énvelem javíttatta a kocsiját ...” És valóban ők végezték a nyaraló és a később vásárolt Gyopár utcai családi ház karbantartási munkáit — hegesztéstől az ablakkeretek készítéséig, tereprendezéstől a betonozásig. A fuvarokat is a szövetkezet gépkocsijával bonyolíttatta le az elnök, olyannyira, hogy azzal vitette oltásra a házőrző kutyát is. Az elnök rendelt, a tagok dolgoztak. Madáretetőt, vaskaput csináltak a villákba. Mindent „baráti” szívességből, ingyen. Az elnök stílusa páratlan: akitől szolgálatot „fogad el” — annak napokig nem fogadja a köszönését, s aki a kölcsönadott pénzt netán vissza meri kérni, sarokba szorítja, letorkolja ... Ez talán a legérthetetlenebb, amikor milliomosról beszélnek. Miért kér kölcsönöket? Mert kér. Valóban a beosztottaitól, száztól tízezer forintig különböző összegeket. A főművezetőtől például két éve tízezer forintot kért, s még most is tartozik hétszázzal. Kétezret akkor adott vissza, amikor hírét vette a készülő vizsgálatnak. Módszerei a fantasztikum határát súrolják. Egy esetben behivatta a munkaügyi osztályvezetőt és közölte vele: nyolcszáz forintra van szüksége, vegyen, fel hosszúlejáratú előleget és adja neki. Ha valaki figyelmeztetni meri az elnököt, hogy ezek a módszerek enyhén szólva ellenkeznek a morállal — magas kapcsolataira hivatkozva, letorkolja őket. Olyan nyilvánvalóan légből kapott dolgokkal henceg, hogy például ő intézte el, hogy kitüntessék a KISZÖV elnökét... ígérgetései, fenyegetései ma már a munkát is gátolják. Ésszerűtlennek tartják az utóbbi időben végrehajtott átszervezést is: egy üzemrészből kettőt csinált, hogy néhány embernek a régóta ígért állást megteremthesse. A szövetkezetiek féltik a kiváló, nagy múltú vállalat jó hírét és szeretnének végre nyugodt légkörben dolgozni. Megsokallták az elnök kiskirálykodását. A XIV. kerületi Pártbizottságnak az a véleménye: ilyen erkölcsi felfogással nem, lehet vezetni. A kerületi pártbizottság május óta foglalkozik a bejelentésekkel, amelyeket ugyanebben az időben küldtek el a szövetkezetiek az ügyészséghez, a rendőrséghez és az OKISZ-hoz is. E szervek tudomásunk szerint a Vas- és Fémtömegcikk KI- SZÖV-öt bízták meg: indítson vizsgálatot a bejelentések alapján. A vizsgálat elkezdődött, de egyre húzódik ... Vajon meddig? Dolecskó Kornélia