Esti Hírlap, 1966. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-25 / 278. szám

Felhőkarcoló épül majd a földszintes világvárosban ♦ Nagy üzemek, kis házak ♦ Taxi­pálya, Gazdálkodó út ♦ Makeliek a jövőről CSÖNDES IRÓNIÁVAL AZT MONDJA A KERÜLETI PÁRTTITKÁR, HOGY RÁKOSPALOTA, A VILÁG KÖZE­PE. DE MÉG HALKABBAN AZT IS HOZZÁTESZI: BU­DAPEST SZÉLÉN. A JELKÉPES BESZÉD KÖZNAPI NYELVRE FORDÍTVA AZT JELENTI, HOGY A KERÜLET IGÉNYEIT TEKINTVE VILÁGVÁROS, DE JELLEGÉBEN MÉG MINDIG FALU. EGY-KÉT ESZTENDŐVEL EZ­ELŐTT ÍROTT RIPORTUNKBAN MI IS FÖLDSZINTES VILÁGVÁROSNAK NEVEZTÜK RÁKOSPALOTÁT, HI­SZEN A NÉHÁNY KÖZÉPÜLET KIVÉTELÉVEL ALIG LÁTHATUNK OTT EMELETES HÁZAT. Új ipari központok szerelői Bármerre néz az ember, mindenütt a múltból maradt örökséget fedezi fel, a kes­keny utcákat, a szűk kis te­reket, a kertes házakat, me­lyekben általában öt-hat család lakik, miként a falu­si otthonokban. A közműve­sítés is elmaradott, nyolc­­tíz évvel ezelőtt még lajtos ember hordta a vizet, s még ma is vannak olyan terüle­tek, ahol nincs csatorna. De rangra emeli az a tény, hogy fontos ipari gócpont. Itt van a régi nagyüzem, a Landler Jenőről elnevezett MÁV Járműjavító, itt található Közép-Európa legnagyobb fémtároló raktára, a Ferro­­globus, itt épült a Növény­olajgyár, valamint a nevé­ben is korszerű Vegyiműve­ket Szerelő Vállalat, amely­nek dolgozói már országos alkotásokkal büszkélkedhet­nek, hiszen ők szerelték fel Százhalombatta, a Tiszai Ve­gyikombinát, és más fontig,, új üzemek gépeit. Évtizede sincs, hogy lerakják ennek a korszerű'' üzemnek az alap­köveit, de ma már négyezer embert foglalkoztat és nap­jainkban is rohamosan fej­lődik tovább, emelet magasra törnek a falak. A jövő térképén egé­szen közeli dátumot olvasok: 1967. Az Epres sorról van szó, száztizenkét lakás épül itt már a jövő évben, ezen a részen háromemeletes lesz minden épület. Ám mindez a nagyvárosi jellegnek még csak a körvo­nala. Palota akkor lesz csak­ugyan a világváros része, ha felépül a Gazdálkodó úti la­kótelep. Ez még valóban csak terv, 1968-ban történik Itt az első kapavágás, de 1970-ig át kell adni ezeröt­­száznegyvenkét lakást. Ösz­­szesen tízezerötszáz lakás lesz ezen a részen, termé­szetesen, ennek megfelelő mennyiségű középület, isko­la, bölcsőde, áruház, rende­lőintézet, vendéglátóipari kombinát, kultúrpalota és sporttelep. A Gazdálkodó úti lakótelep jövőjét kilenceme­­letes makettek hirdetik. De nézzük csak: a kilencemele­­tes házakat jelentő makettek közül úgy kiemelkedik egy, mint törpék között az óriás. Magyarázzák: az a lakóház lesz Rákospalota csúcsa„ leg­nagyobb büszkesége, szinte csodája, az a harmincemele­tes épület. Felhőkarcoló! A jelenlegi földszintes világvá­rosban felhőkarcoló­k, való­ban felülmúlja a legmeré­szebb képzeletet is. Simon Lajos A Gazdálkodók úti lakótelep makettja (Szigetid felv.) 1967. Tehát a növekedés üteme kényszerít Rákospalotán mindenkit — vezetőket és egyszerű embereket egyaránt —, hogy minden erőt meg­feszítve, letöröljék a város­részről a múlt örökségét. Tervben nincs is hiány; a papírra álmodott, reális, el­fogadott, jóváhagyott ter­vek a képzeletet is felülmúl­ják. Ma a kerületi pártbi­zottság és a kerületi tanács közösen megnyit egy kiállí­tást, amelyet a IX. párt­­kongresszus tiszteletére ké­szítenek. Rajzokon, térképe­ken, színes maketteken be­mutatják a kerület múltját, jelenét és jövendőjét. A múlt jól ismert, a múltról szóló anyagok voltaképpen arra jók, hogy felfrissítsék az emlékezetet. A jelent be­mutató képek már színeseb­bek, elgondolkoztatóbbak. Hiszen bizonyítják, hogy Rá­kospalota mégis csak fontos része Budapestnek, a világ­városnak. Kiállítják az üze­mek termékeit, bemutatják a nagy létesítmények ma­kettjét, így a Széchenyi la­kótelepet, amely egészen új, 1965-ben épült fel, falusi jel­legű kertes házakból költö­zött ide nem kevesebb, mint négyszáz palotai család. 10 500 lakás Mondom: ez a kép már színesebb, érdekesebb, el­­gondolkoztatóbb, de igazán a jövőt ábrázoló rajzok és makettek előtt érdemes megállni. A közeljövő: a Taxi-pályának nevezett rész. Ezen a közművesített terüle­ten már elkezdődött az épít­kezés, hatszázötvenöt lakás épül, s természetesen, több TÁBLA A HÍDON Az eltűnt múzeum AVAGY Miért nincs, ha van s miért van, ha nincs? Az Erzsébet-híd pesti olda­lán e­gy­­kis rácsos lejáratnál ez a tábla olvasható: „Cas­­tellum Romanum Múzeum. Nyitva vasár- és ünnepnap 11—9 óráig” — ezzel szem­ben, nyitva még senki sem találta. — Ha múzeum, miért nem láthatjuk? Ha nem láthat­juk, miért van ott a tábla? A kérdésre dr. Kaba Me­linda, a Budapesti Történeti Múzeum munkatársa vála­szolt: — Időszámításunk előtt 10-ben a mai Óbudán, a Miklós tér és a Fő tér kör­nyékén volt a rómaiak egyik végvára, a Légió-tábor. Eh­hez a táborhoz, mint sokan tudják, polgári településként Aquincum kapcsolódik. Azt azonban már kevesen tud­ják, hogy a római birodalom „kihelyezett” csapatai a Du­na bal partján is építettek egy „ellenerődöt”, ami tu­lajdonképpen azt jelenti, hogy beépültek az ellenség, a barbárok közé. Ezt az erő­döt időszámításunk előtt 294- ben Diocletianus építtette és az Eskü téri múzeumban en­nek egy kis darabja látható — azaz: látható lenne... A feltárás 1930—31-ben kezdődött. A kutatások alap­ján az erőd mintegy 150x50 méter kiterjedésű, rombusz alakú, a mai Duna-part— Erzsébet-híd—Március II. tér és Eötvös Lorárod Tudo­mányegyetem által határolt területen fekszik. A már va­lóban­ feltárt rész ennek mindössze egyötödét teszi ki, az itt látható faldarabok kö­zött előfordul 3 méter szé­les és két és fél méter ma­gas is. Ez különösen jelen­tős abból a szempontból, hogy ilyen jó állapotban levő római kori emléket másutt még nem sikerült feltárni. A múzeum a felszabadulás után nem nyílhatott meg, egyrészt a feltörő talajvíz, másrészt a szellőzőberende­zések hiánya miatt. A meg­nyitás és a teljes feltárás kérdése évek óta „napiren­den” van. Az Erzsébet-híd építésekor már-már úgy lát­szott, megoldódik a múzeum problémája is, de kiderült: a régészeti munka akadályoz­ta, hátráltatta volna a híd­építőket. — És most? — Tervbe vették a teljes feltárást. A döntés néhány hét múlva várható. A nagy szabadtéri múzeum a város­­rendezési tervvel összhang­ban kerül majd a nyilvános­ság elé. Köszönjük. De a táblát a nyitásig azért mégis le kel­lene venni. T. J. Újabb fénysorompók Az első fénysorompót négy esztendővel ezelőtt Aszód határában szerelték fel. Az új világító sorompó jól vizs­gázott, ezért ebben az esz­tendőben Székesfehérvár, Mezőtúr, Szerencs, Nyíregy­háza, Hidasnémeti és Mis­kolc vasúti kereszteződésein is ilyent szereltek fel. A jö­vő esztendőben jó néhány fontos vasúti kereszteződés­nél alkalmazzák majd ezt, a réginél jóval biztonságosabb védelmi berendezést. Alucsarnok helyett tárcaközi adminisztráció SPORTCSARNOKNAK MEGRENDELTÉK ♦ KI ÉPÍTSE FEL A KÜLFÖLD ÉRDEKLŐDIK ♦ RAKTÁRNAK NEM RENDELIK van szó, s szülőföldjén, az Alumínium Alkalmazástech­nikai Központban érdeklőd­tünk életútjáról. — A gyerek kinőtt a ke­zünk alól. Átadtuk, s ma már a Magyar Hajó- és Da­rugyár gyámkodik felette. Külföldről több ország is érdeklődik, s Romániával már elvi megállapodást kötöttek; ilyen csarnokok épülnének Bukarestben. Idehaza a Vö­rös Meteor sportklub tarto­zik az első megrendelők kö­zé, s egy sportcsarnok kivi­teli terve már el is készült, 1967—08-ban épül fel. A Dagály utcai strand egyik medencéje fölé is csarnokot építenek, s tárgyalások folynak, hogy a szigeti uszo­dát is befedik az alucsarnok elemeivel. A BNV területén az idei vásárra épült csarnok meg­marad, sőt, a jövő évi vásárra újab­bat is építenek. Szuper­market kap benne helyet, s nemcsak a BNV idején, hanem a fűtési szezont kivé­ve, állandóan nyitott kapuk­kal várja majd vendégeit. Hamarosan tehát több is lesz az országban, s kül­földre is eljutnak a magyar ezüstből épült csarnokok. Ám a hazai ipar, amely évek óta krónikus raktározási gondokkal küzd, nem jelent­kezik. Kiszámították: Ma­gyarországon évente kereken egytrzilliárd forint a népgaz­daság raktározásból eredő vesztesége, s már csak ezért is érthetetlen ez a közöny az alucsarnokkal szemben. — Miért nem jelentkezik az ipar? Amikor az új csar­nokot bemutattuk, a beruhá­zási programokat már jóvá­hagyták. Jelenlegi beruházá­s'­i"pomik'Sftfr pedig 'hiába ajánlunk a régi raktáraknál jobbat —, nem elég rugal­mas, nem tudja híven követ­ni a műszaki változásokat, a fejlődést. Talán majd 1963. január 1. után ... De a szülők — gyermekü­ket féltve — a gyámra, a ha­jógyárra is panaszkodnak. A gyár őszintén megmondja, nem építő: az alumínium­íveket elkészíti, de akinek csarnok kell, építse fel ma­gának. A vállalatok viszont, mivel a KGM nem rendel­kezik generálkivitelezési joggal, ha szeretnék, sem építhe­tik fel önmaguk, az épít­­tési tárcához kell fordul­niuk. Ez sok nehézkes adminiszt­rációt igényel, amitől min­denki tart. Van tehát egy hazai nyers­anyagból készíthető, korsze­rű technikával igen gyor­san felszerelhető csarnok, enyhíthetne az országos gon­dokon, mindhiába: felhasz­nálása, alkalmazása az ad­minisztráció gátjai miatt nem lehet gyorsabb az eddi­gieknél. Halmai György Hogyan alakult a nagydí­jas sorsa? Mi történt vele, miután a szakemberek és a közvélemény közös megelé­gedésére az idei tavaszon a BNV zsűrije is az elsőknek kijáró elismeréssel illette? Az alumíniumcsarnokról Pecsenyecsirke — gyorsan, olcsón GÉP ETET, ITAT, SZELLŐZTET ÉVI NYOLCEZER VAGON BAROMFI — kitértek az áru minőségé­re vonatkozó vizsgálatokra is. A kongresszus időtartama alatt kiállítást rendeztek: ezen 16 ország képviseltette magát Bemutatták a külön­féle baromfifeldolgozó gépe­ket az új tenyésztésű csirké­ket, kacsákat, pulykákat, li­bákat. A magyar ipar feldolgozó és előhűtő gépeket állított ki. Baromfiiparunk nemzet­közi elismerését mutatta, hogy a Szovjetunió és Csehszlo­vákia mellett Magyaror­szág is önálló pavilonban rendezhette meg kiállítását. Nagy sikert aratott a Bá­bolnai Állami Gazdaság tel­jesen automatizált csibene­velője, amelyben nemcsak az etetést és az itatást gépe­sítették, de még a szellőzte­tést is elektromos berende­zés végzi, s a csibenevelőn egyetlen ablak sincs. Ezzel a módszerrel nyolc hét alatt tízezer pecsenyecsirkét nevel­nek. A gödöllői Kiaállattenyész­­tési Kutató Intézet a leg­újabb hús- és tojóhibrideket mutatta be. Ezek előnye, hogy a szokásosnál lényege­sen kevesebb takarmánnyal — jóval rövidebb idő alatt — a baromfi nagyobb súly­­gyarapodást ér el. Régebben az úgynevezett tanyasi csir­két 15—16 hétig nevelték, míg pecsenyecsirke lett. A hibridek nevelési ideje en­nek felére csökkent: nyolchetes korukra — 2— 2,2 kilogramm takarmány felhasználásával — egy kiló 60 dekásra híznak a csirkék. A gyorsan növő hibrideknek — akárcsak világszerte — hazánkban is nagy jelentő­sége van, hiszen Magyaror­szágon évente mintegy nyolc­ezer vagonnyi vágott barom­fit dolgoznak fel. A kongresszuson járt ma­gyar szakemberek a feldol­gozott baromfi különféle cso­magolásáról is hasznos ta­pasztalatokat szereztek, s remélhetőleg a hazai készít­mények is hamarosan szebb, ízlésesebb külsővel jelennek meg a hűtőpultokon. (r. z.) A Kijevben megrendezett baromfi­tenyésztési világ­­kongresszuson sok magyar szakember is részt vett. A magyar élelmiszeripari szakembereket elsősorban a baromfifeldolgozással kap­csolatos előadások érdekel­ték, amelyek — azon kívül, hogy a piackutatás és az ér­tékesítés kérdéseit taglalták Mérnök továbbképzés A Művelődésügyi Minisztéri­um az idén is meghirdette az ország négy műszaki egyete­mén 16 szakon a mérnökök képzését. A négy szemesz­terből álló, két évig tartó szakokon legalább kétéves szakmai gyakorlattal rendel­kező mérnökök folytathat­nak tanulmányokat. Több­nyire a fiatal diplomások munkakörüknek megfelelően specializálhatják magukat, s a tanulmányi idő befejezté­vel államvizsgát tehetnek, és mérnöki oklevelet kapnak. 1967. évi naptárt! Zseb-, fali és asztali naptárak nagy választék­­ban kaphatók! PÁRBESZÉD Asszonyába karoló férj a villamoson. Úgy súg a fülé­be, mintha szerelmet valla­­na: — Készültél? Lemondóan legyint az asz­­szony. — Egész nap nem volt egy percem... — Látod, mondtam, hogy kelj fel korábban. — Felkeltem, de az inge­det is... Erre nem lehet mit mon­dani. Hallgatnak. Aztán a férfi ismét: — Most nincs meg a lec­kéd? — Három példa hiányzik. — Akkor nem jössz haza, hanem egyenesen az iskolá­ba mész és megcsinálod. — És a vacsora? — Ne törődj vele, majd eszel hideget, van otthon zsír, meg kenyér. — És te? — Én? — vág szomorú ar­cot a férfi. — Lajoséknál be­kapok valamit. — Átmész? — Átmegyek. Eszem és megnézem a meccset a tele­vízióban. Majd lesz vala­hogy. Te csak magaddal tö­rődj, próbáld megcsinálni a példákat. Elbúcsúznak. Megcsókol­ják egymást. Az asszony in­teget, a férfi leszáll. Egy mártír tűnik el a novemberi ködben. (b. i.)

Next