Esti Hírlap, 1966. november (11. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-23 / 276. szám

Ma: akció F­ranciaországban Párizs, november 23. Hetek óta készülnek vala­mennyi foglalkozási ág dol­gozói Franciaországban a mai napra meghirdetett országos követelési akció­­napra. A mai megnyilvánulások, amelyek között gyűlésekre, tüntetésekre, egy-két órás munkabeszüntetésekre és 24 órás sztrájkokra is sor ke­­­­rül, betetőzése annak a harc­nak, amelyet a francia dol­­t gőzök az év kezdete óta a magasabb bérekért, a jobb nyugellátásért, a rövidebb munkaidőért és kedvezőbb munkafeltételekért, vala­mint a szakszervezeti jogok jövedelmében folytatnak. A­­harcok során már eddig is­­ rekordmagasságot ért el az előző évekhez képest a sztrájkok miatt kiesett mun­kaórák száma, és erősödött a különböző po­litikai színezetű szakszer­vezeti szervek összefogása, egysége. A mai nagygyűlésre a fel­hívást a két legnagyobb szakszervezeti központ, a CGT és a CFDT (az utóbbi a korábbi keresztény szak­­szervezetből alakult) együt­tesen adta ki. Párizsban ma estére eredetileg tüntető felvonu­lást terveztek a szakszervezetek, amelynek részvevői a Gare de l’Esttől a Place de la Republique-ig akartak vonulni. Ezt azon­ban a rendőrprefektúra azon a címen, hogy ,zavart idéz elő a közlekedésben”, betil­totta. Helyette a szakszerve­zetek arra hívták fel a dol­gozókat, hogy üzemeikből tízezrével együttesen jöjje­nek el a Bourse de Travail épülete elé a nagygyűlésre, amelynek megtartását a je­lek szerint engedélyezik a hatóságok, noha a valóság­ban ez sem kisebb „zavart idéz elő a közlekedésben”. A rendőrség ezt közvetve be is ismerte, amikor a szerdán reggel megjelent lapokban felhívta a gépkocsivezetőket, estefelé lehetőleg kerüljék el a nagygyűlés színhelyének környékét és ne is parkolja­nak a közeli utcákban. ■ A Novosztyi szovjet sajtóügynökség fotókiállítása ma nyílik meg az MTI Vadas Ernő fotókiállítási termében. Egy felvétel a gyűjtemény anyagából: Gorjacsev szibériai fotója. Választások Dániában (Folytatás az 1. oldalról) akkor a baloldali Szocialista Néppárt, amelyet Aksel Lar­sen vezet, megkettőzte man­dátumainak számát: 20 kép­viselőt küldhet a parlament­be. Három mandátummal többet nyertek a legutóbbi­nál a radikálisok. A kon­zervatívok két mandátumot vesztettek, a liberálisok egyet A Dán Kommunista Pártra 21 536 szavazat esett, a szavazatoknak 0,8 százalé­ka, ami a legutóbbi válasz­tásokhoz viszonyítva, félszá­zalékos veszteséget jelent, a pártnak megint nem sike­rült képviselőt választania. A szociáldemokraták vesz­teségét a nyugati hírügynök­ségek nagy meglepetésnek nevezik. Az AP ezt többek között annak tulajdonítja, hogy a párt a múltban túl­ságosan sok, és túlságosan népszerűtlen kompromisszu­mot kötött a burzsoá pártok­kal, így például az új, a kis­keresetűeket sújtó lakástör­vény is éreztette hatását a választások kimenetelében. A lakbértörvény ellen har­colt a Szocialista Néppárt Az AP hírügynökség emel­lett annak tulajdonítja a bal­oldali szocialisták jelentős térnyereségét, hogy követel­ték az amerikai csapatok ki­vonását Vietnamból, a viet­nami konfliktus rendezésének feltételeként. Így történt, hogy ötször annyi szavazatot nyertek, mint amennyit a szociáldemokraták vesztet­tek. A dán választási eredmények (fontosabb pártok): Szociáldemokrata párt: 1 707 043 szavazat, 37,3 százalék, 3,0 szá­zalék veszteség, 66 mandátum (az eddigi 76-tal szemben). Radikális párt: 203 237 szava­zat, 7,3 százalék, 2,0 százalék nyereség, 13 mandátum (10-zel szemben). Liberális párt: S3S 237 szava­zat, 19,3 százalék, 1,5 százalék veszteség, 35 mandátum (36-tal szemben). Szocialista Néppárt: 304 243 szavazat, 10,9 százalék, 5,1 szá­zalék nyereség, 20 mandátum (eddig 10 volt). Dán Kommunista Párt: 21 536 szavazat, 0,8 százalék, 0,5 száza­lék veszteség, nem nyert man­dátumot. Konzervatív párt: 522 051 sza­vazat, 18,7 százalék, 1,4 százalék veszteség, 34 mandátum (36-tal szemben). A parlamentben négy helyet tartottak fenn Grönland és a Tarper szigetek számára. Ezeken a termeteken a jövő hónapban választanak. LENGYELORSZÁGI BESZÉLGETÉSEK (2) A direktor Ha Mieczyslaw Wewiórskit mondjuk a Balatonnál és nem a varsói Dzserzsinszkij téren ismerem meg, eszembe sem jut, hogy nem magyar. Sejtettem, hogy a Magyar Kultúrintézet igazgatója hi­vatalból beszél magyarul — de azt nem, hogy így, akcen­tus nélkül, finom árnyalato­kat is értő-érző fölényes biz­tonsággal, legszebb és legne­hezebb nyelvi fordulataink teljes birtokában. — A rejtély nyitja — mo­solyog az őszülő, elegáns fér­fi —, hogy 1939-től 1945-ig menekültként Magyarorszá­gon éltem. Tavasszal volt húszéves érettségi találko­zóm — Budapesten. Két évti­zede nem láttam a tanárokat, a fiúkat Tavaly ősszel Mun­ka Érdemrendet kaptam a magyar államtól, az osztály olvasta az újságban és meg­hívott — Persze, sokat van Ma­gyarországon ... — Évente egyszer-kétszer. Többet kellene, de hiába, sok a munka. A szabadságomat mindig második hazámban töltöm. Az idei privát prog­ram Budapesten kívül Ti­hany, Dunaújváros és Szeged (ünnepi játékok) volt. Abban a szerencsés helyzetben va­gyok, hogy mindent, ami Magyarországon, akár turis­taként érdekel, itthon „hiva­talosan” is hasznosíthatók. Hiszen az a célunk, hogy tá­jékoztassuk a lengyel társa­dalmat a magyar életről, ápoljuk a két nép hagyomá­nyos kapcsolatait. A Ma­gyarország iránti rokonszenv közismert. Nos, ez olyan kö­zeg, amelyben a mi mun­kánk az elképzelhető leghá­­lásabb feladat . Például? „Magyar" dupla — Szakmai kapcsolatok? — Félévente például ösz­­szehívjuk a lengyel kiadókat és műfordítókat. Ismertetjük az új magyar műveket, pro­filnak, érdeklődési körnek megfelelő javaslatokat te­szünk. Bármilyen szakmai delegáció jön Lengyelország­ba, kis fogadás keretében összehozzuk őket itteni kol­légáikkal. A budapesti Extra Áruház bemutatóján részt vevők például találkozhattak nálunk varsói manökenek­­kel, divattervezőkkel, keres­kedelmi szakemberekkel. Kávét hoznak be. Otthon érzem magam. Ez volt az egyetlen „igazi magyar” dupla, amit Lengyelhonban ittam. — Nyári turistaforgalom? — Igyekszünk segíteni. Jú­nius első két hetében gyors­talpaló — persze grammati­ka nélküli — nyelvtanfolya­mot tartunk a Magyaror­szágra készülőknek. Ha nem használták volna kitűnően Pesten és a Balatonon az itt tanult szavakat, kifejezése­ket, nem lenne minden év­ben zsúfolásig telt házunk. Afféle „szúrópróba”: — A mai program? — Omatowski, a lengyel film- és tv-magazin főszer­kesztő-helyettese tart elő­adást az új magyar filmekről. Utána természetesen filmbe­mutató. Általában­ óriási az érdeklődés a magyar művé­szet iránt. Koncertjeink, fel­olvasó estjeink, tárlataink lá­togatottsága minden várako­zást felülmúl Nagy sikere van például a Domanovszky­­kiállításnak, amely tizenhét gobelinvázlatból, egy mo­zaiktervezetből és öt képből áll. Ma hoztuk el a vámhiva­talból a budapesti képző- és iparművészeti gimnázium ki­állítási anyagát. Zászlók a térképen — Magyarországi esemé­nyek? — Igyekszünk visszhangot adni minden politikai vagy kulturális történésnek. A magyar fegyveres erők nap­ján „Magyar részvétel a len­gyel ellenállási mozgalont­­ban” című előadásunk hang­zott el. A Liszt—Bartók ver­seny idején a legnevesebb lengyel művészek tolmácsol­ták a két komponista mű­veit. És így tovább ... Hoz­­zátehetem: a lengyel sajtó, rádió, televízió a legnagyobb nyilvánosságot biztosítja rendezvényeinknek. A tv már 40 perces műsort is adott az intézetből. Egy ko­rábbi — Magyarországról szóló — televíziós vetélkedő győztese most a budapesti Lengyel Kultúra igazgatója. — És a vidék? — Különleges felszerelésű Volga kombinkon rendszere­sen járjuk az országot. Jövő héten Koszalinba, egy ten­gerparti vajdaság székhelyé­re utazunk, ebben a megyé­ben magyar hét lesz. Kiállí­­tások, filmek, bensőséges „magyar esték” a halászok­kal ... Búcsúzóul a direktor nagy falitérképhez vezet. Kis, pi­­ros-fehér-zöld lobogók jelzik a helyeket, ahol már rende­zett valamit az intézet. Alig van „fehér folt”: magyar zászlócskák borítják el Len­gyelországot. Harmat Endre Emlékszel?..." — Például kétéves nyelv­­tanfolyamunkra 300 jelent­kezőt vettünk fel, s több mint hatszázat kellett hely híján, elutasítanunk. Hallga­tóink hivatási skálája széles: pedagógusok, orvosok, mér­nökök, munkások, diá­kok, papok és tisztek... Külön ifjúsági cso­portjaink vannak. A gyere­keknél játékosabb módsze­rekre van szükség. Az „ezer iskola” program keretében épült fel a Petőfi Sándor ál­talános iskola. Ezzel különö­sen szoros kapcsolataink vannak. Más oktatási intéz­ményeknél is kitűnően be­váltak az úgynevezett kiegé­szítő órák. Ha a tananyag­ban a gyerekek eljutnak — földrajzban, történelemben — Magyarországig, az osztály ide vonul, s mi tartjuk meg az órát. Fényképekkel, fil­mekkel, tárgyakkal illuszt­rálva. — Sokan vannak, akik ma­gyarul olvasnak már? — Annyi bizonyos, hogy sokan akarnak és próbálnak magyarul olvasni. Négyezer kötetes könyvtárunk — fő­leg magyar szépirodalom — enyhén szólva nem hever parlagon. A hatvan magyar sajtóterméknek (többek közt Esti Hírlapot eddig hiába kértünk), szakkönyveinknek, lexikonainknak mindig akad forgatója. Mintegy tíz éve minden csütörtökön magyar játékfilmet vetítünk 110 sze­mélyes termünkben. A je­gyeket hétfőn adjuk ki — néhány perc alatt. — Különleges esetek? — Bőven vannak. Néha mosolygunk magunkban, de az az alapállásunk, hogy a Dzserzsinszkij tér 1-ből sen­kinek sem szabad kielégítet­lenül, távoznia­, plyakrai­ ker­resnek fel bennünket fiata­lok, fordítanánk le nagyon is intim leveleiket. Munkatár­saink aztán érzelmes len­gyelbe ültetik át az ilyen költői kérdéseket: „Emlék­szel, amikor a Margitszige­ten?...” A napokban bejött egy bácsi — mondjuk el ne­ki a „Lengyel” előnevű ma­gyar helységek (Lengyeltóti) történetét. Vagy: régi fest­ményt hoznak be, nem ma­gyar művész alkotása-e? A Remain Riba támadja a Tőke kínai fordítóját Peking, november 23. Kocsis Tamás, az MTI tu­dósítója jelenti: A Renmin Ribao, a KKP központi lapja kedden rend­kívül éles hangú támadást indított Kína egyik legis­mertebb filozófusa és törté­nésze, Marx Tőkéjének kínai for­dítója, Hou Vaj-lu ellen. A lap a nemzetközi hírű tu­dóst, „a pártba befurakodott elemnek” és reakciós tekin­télynek nevezi, aki a régi marxista történész köntösé­ben tetszeleg, közben az im­perializmus és a Csang Kaj­­sek-reakció kiszolgálója volt A Renmin Ribao vádjai között szerepel az, hogy 1954 óta a Történelmi Tanulmá­nyok című folyóiratban „ren­geteg reakciós burzsoá álel­méletet produkált”, és 1960 után együttműködött Teng Tóval és Vít Hannal, akik ellen elsőnek indítottak tá­madásokat a kínai „kulturá­lis forradalom” kezdetén. Kijelenti a cikk Hou Vaj­­luról, hogy „a belső és külső ellenség szószólója volt”, és súlyos bűneként említi, hogy a népi kommunáról úgy vélekedett, hogy az „a kommunizmusba való át­menet üres gondolata”. A lap árulónak és régi anti­­kommunistának nevezi, akit le kell leplezni. A Renmin Ribao ugyanakkor azt is hangsúlyozza, hogy végig kell vinni a „kulturális for­radalmat” a történelemtudo­mány területén. A ma 70 éves Hou Vaj-lu fia­­talon csatlakozott a kommunis­ta mozgalomhoz és már Fran­ciaországban együtt dolgozott Csou En-lajjal. Huszonkilenc éves korában a pekingi egye­temen a dialektikus materializ­mus professzora volt, s Csang Kaj-sek ellenforradalma után két évre bebörtönözték, mint kommunistát. Részt vett a Ja­pán-ellenes háborúban, s ebben az időszakban a Kínai—Szovjet Kulturális Társaságban is dol­gozott. 1949-től egy sor fontos közéleti és tudományos funkciót töltött be, s többek között tagja volt a Kínai—Szovjet Baráti Tár­saság végrehajtó bizottságának és a Kínai Béketanácsnak. 1961- től a Kínai Tudományos Akadé­mia 2. számú Történettudományi Intézetének helyettes igazgató­ja. Egy sor filozófiai és történet­­tudományi mű fűződik a nevé­hez. Már most vásároljon karácsonyra! Játék babakocsi Kölyökbaba 215,— és 360,— Ft 57,— Ft Elemes játékvonat 97,— és 101— Ft Műépítők 24,—től 145,— Ft-ig Plüss mackók 30,—tól 365,— Ft-ig Gyermek kulcsos korcsolya 100,— és 107,— Ft Úttörő Áruházból Budapest, V., Kossuth L. u. 9. Táncdalfesztivál hanglemezről a Baross téri Műszaki Áruházban (VII., Baross tér 14.) november 24-én délután 5 órakor. A helyszínen vásárolt hanglemezeket dedikálják: Aradszky László, Brettner János, Fekete Éva, Gara György, Harangozó Teréz, Harsányi Frigyes, Koncz Zsuzsa, Nagy Kati, S. Nagy István, Payer András, Szö­rényi Levente, Vámosi János, Záray Márta. Konferál: Orosz András.

Next