Esti Hírlap, 1966. december (11. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-22 / 301. szám

ILYEN MOST A PUSZTA Tenger a Hortobágyon VESZÉLYES ELLENFÉL: A BELVÍZ KINCSET ÉRŐ PARIPÁK A híres csárdához — ahol 1842-ben Petőfi Sándor is megfordult —, meg a gaz­daság központjához köves országút vezet, de egy he­lyen megtorpan a gépkocsi. Vagy száz méteres szakaszon víz alá bukott az országút, át kell gázolni a térdig érő tócsán. Nehéz heteket él mostanában a Hortobágy: valóságos belvíztenger höm­pölyög rajta, aki tavasszal vagy nyáron látta utoljára ezt a vidéket, talán rá se ismerne most. Ameddig ellát a szem, vizet borzol a szél, parányi szigetekként emel­kednek belőle a bokrok, meg az itató kutak. Nagy számok gazdasága Az állami gazdaság köz­pontjában Szeifer Imre igaz­gatótól hallom a szomorú adatot: csak a hetvenötezer holdas gazdaság területéből körülbelül huszonötezer hol­don pusztít a belvíz. Nem egészen új probléma ez, hi­i­szen már nyár óta tart a szakadatlan küzdelem, je­lenleg is nyolc szivattyú mű­ködik éjjel és nappal, ám az igazgató szavai szerint ez csak annyi, mintha gereblyé­­vel akarnák eltéríteni útjá­­ból a folyót. A szüntelenül tartó szivattyúzásnak volta­képpen az az értelme, hogy irányítják az áradatot, vagy­is a fontos területekről át­szivattyúzzák a kevésbé fon­tos részekre a vizet. Egész őszön tartó szaka­datlan munka árán aztán sikerült a szántóterületről betakarítani a termést, a kaszálókról a szénát. Idejé­ben felszedték és elszállítot­ták a cukorrépát, éppen jó­kor letörték a kukoricát, learatták ezer holdról a rizst, begyűjtöttek ezerkét­száz vagonnyi szénát, s ta­lán ez a legfontosabb tett, hiszen itt a fő foglalkozás az állattenyésztés. Nagy a gaz­daság, nagy számokban kell gondolkozniuk, ötvennyolc­ezer juhot, 780 lovat, renge­teg szarvasmarhát meg ba­romfit kell ellátni eleséggel, adódik a legtöbb munka, a ló a legkényesebb. A túlnyo­mórészt exportra szánt üge­tő meg hátaslovaknak ne­velt, kényes paripákkal egész nap foglalkozni kell, az etetésen, az itatáson, meg a megfelelő higiénián kívül gondoskodni kell mozgásuk­ról, edzésükről is. Jelenleg a helyi sportegyesület tagjai a nemrég épült fedett pályán tucatnyi lovat szoktatnak nyereg alá, az udvaron pe­dig a gazdaság büszkesége, a négyesztendős Mókus ne­vezetű bársonyfekete pari­pa gyeplőszáron rója a kö­röket. Most nevelgetik, most tanítgatják, ember még nem ült a hátán, nagyokat hor­­kantva nyargal, de hátasló lesz belőle mégis, egyik ha­zai sportegyesület már ki­szemelte, úgy hírlik, tavasz­­szal hetvenötezer forintot fi­zetnek érte az állami gazda­ság számlájára. Exportra, sportra A puszta most igazán puszta, vendég ritkán jár erre, az idegenforgalom tel­jesen­­szünetel, emberrel még az éppen egy esztende­je alakult Hortobágy község­ben is alig találkozunk, mintha mindenki elköltözött volna a téli csendbe borult Hortobágyról. Pedig a gaz­daság üzemegységeiben télen is majdnem kétezer ember dolgozik mindennap, mégpe­dig kora hajnaltól késő éj­szakáig. A csikókkal, meg a lovakkal foglalkozó emberek ébrednek legkorábban. Ők már hajnali három órakor talpon vannak, a lovak körül Modern délibáb Ám a téli napok sem csak munkával telnek. A csend még a Hortobágyon is csak látszólagos. A szórakozási lehetőséget főként a rádió meg a televízió adja. Csak az állami gazdaságnak ti­zenkét televíziókészüléke van, ám e tizenkét gép csak kis részben teljesíti a kultu­rális missziót Szeifer Imre igazgató nemrégen szinte csak kíváncsiságból meg­kérdezte, hogy a gazdaság hány dolgozójának van saját televíziója. A számok nagy­ságától maga is meglepődött: háromszázhatvannál is több otthonban villog a modern délibáb, a televízió kék fé­nye. Simon Lajos HUSZONÖT ÉV UTÁN Száva János testvéreivel ünnepel Száva János tiszavasvári lakos huszonöt év után is­mét testvérei körében tölti a karácsonyi ünnepeket. Száva János — eredeti ne­vén Ivan Andrejevics Sza­­vics — Ukrajnában szüle­tett. 1941-ben gyermekként német katonák hurcolták el, akiktől megszökött. Magyar katonák vették pártfogásba, majd egy tiszavasvári csa­lád nevelte fel. Magyaror­szágon megnősült, családot alapított. Szüleiről, testvé­reiről csak halvány emlékei maradtak. Több sikertelen vállalko­zás után ez év őszén ismét kísérletet tett ukrajnai hoz­zátartozó­ felkutatására. A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei titkárságának, valamint a szovjet hatósá­goknak és társadalmi szer­veknek közreműködésével Kasperovka községben és környékén megtalálták Szá­va János testvéreit; a szülők időközben meghaltak. Az Ukrajnában és Magyarorszá­gon élő testvérek karácsony­kor —­ 25 év elteltével — személyesen is találkoznak. Tekintve, hogy a Szovjet­unióban a karácsonyt újév­kor tartják, Száva János és felesége december 28-án in­dul el Nyíregyházáról. Ve­lük utazik Sigér Imre orosz szakos tanár is, aki az MSZBT megbízásából vett részt a kutatásban és nagy része van abban, hogy a testvérek egymásra találtak. (MTI) — Rettenetes, a végére teljesen ellaposodott!! (Endrődi rajza.) BELPHEGOR „LELÉPETT“, JÖN A TEMPLAR Nem vagyunk Angyalok SMINKELT GENGSZTEREK ÉS IGAZI BŰNÖZŐK ÖKÖL ÉS LOGIKA A HIVATÁSOS NYOMOZÓ A FILMHŐSRŐL Belphegor „lelépett“­: a tv-nézők csalódottan vették tu­domásul a logikátlannak tűnő kibontakozást. A fantom te­hát végleg eltűnt, hogy helyét ismét elfoglalja — az An­gyal. Simon Templar visszatér, hogy ötven perces izgalom után, minden csapdából győztesen kerüljön ki. Kalandjait figyelemmel követi segédmunkás és egyetemi tanár, KÖZÉRT-elárusító és gyárigazgató, háziasszony és atomfizi­kus, iskolásgyerek, író, sőt — a rendőri nyomozó is. TOM MIX ÉS MR. MOTO — Mindig örömmel nézem meg Simon Templar ka­landjait a tévében — mond­ja a Budapesti Rendőrfő­­kapitányság egyik nyomozó csoportjának vezetője. — En­gem is azért vonz, mert ez a sorozat izgalmasan, romanti­kusan ad elégtételt a meg­sértett társadalomnak: a jó elveszi jutalmát, a rossz pe­dig méltó büntetését. Azt hi­szem, a mai fiatalok egykor úgy fognak visszaemlékezni Angyalra, mint mi időseb­bek Tom Mixre, vagy Mr. Motora. . . Huszonkettedik éve va­gyok nyomozó, természetes hát, hogy egy-egy kalandnál felteszem magamnak a kér­dést: én mit tennék Angyal helyében? A válasz mindig ugyanaz: egészen mást ten­nék! Az Angyal kalandjai ugyanis izgalmas, gyakran logikátlan mesék, az életben pedig reális, szakszerű bűn­üldözés folyik. Mi, nyomo­zók, nem vagyunk Angyalok, de az igazi bűnözök sem olyanok, mint a tévéernyőn bemutatott „sminkelt" geng­szterek. — Angyal kalandjai és a valóságos nyomozómunka között szembetűnő különb­ség, hogy Angyal egyedül „dolgozik”, a nyomozómunka pedig kollektív tevékenység. Simon Tempiart a véletlen szerencse, gyakran a bűnö­sök ügyetlensége, saját gyors felfogása — és gyorsan járó ökle — s persze, az igazság ereje segíti. A rendőri nyo­mozócsoport segítőtársai, technikusok, szakértők, a tu­domány és a technika leg­korszerűbb vívmányai, a nyomozás szigorúan követke­zetes, tudományosan felépí­tett folyamata, s nem utolsó­sorban a bűnözésnek nem kedvező társadalmi közhan­gulat. (Például, nagy segítsé­get nyújt az orvosszakértő, amikor a külsérelmi nyo­mokból megállapítja a gyil­kosság időpontját és elköve­tésének módját. Simon Templar arcról ismeri a bű­nözőket, évek múlva is em­lékszik rájuk; a rendőrség­nek gazdag archívum segít.) TILOS MÓDSZEREK — Persze, a rendőrnyomo­zó se támaszkodhat csupán a tudományos módszerekre, a technikai segédeszközökre. Logikára is szükség van. Er­re csak egyetlen példa: Krisztián Imre, a cinkotai kettős rablógyilkosság tettese hosszú ideig konokul taga­dott, de a kihallgatások so­­rán olyan ellentmondásokat sikerült rábizonyítani­a, hogy végül sarokba szorult és beismerte tettét. Itt jegyzem meg, hogy Angyal „radikális” „kihallgatási módszerei” szá­munkra használhatatlanok — és tilosak is. Angyal — a jó ügy érdeké­ben — szemrebbenés nélkül hajt végre házkutatásokat. Ez a magyar Btk-ban „Ma­gánlaksértés” címszó alatt szerepel és büntetendő. Hi­vatásos rendőrtisztek csak előzetesen kiállított házkuta­tási parancs alapján hatol­hatnak be a gyanúsított la­kásába. A KÉPZETTEBB GYŐZ — A népszerű tévésorozat csak látványos nyomozást mutat be, nem derül ki azon­ban, hogy a valóságos rend­őri nyomozást mennyi felké­szülés, mennyi fáradozás előzi meg. A rendőri nyomo­zónak sokat kell tanulnia, míg „színre léphet”. A bűnö­zők módszerei is fejlődnek; a harcot az dönti el, melyik fél képzettebb. A rendőrnyo­mozók, a nyomozás tudomá­nyán és technikáján kívül tanulmányi céllal boncoláso­kon is részt vesznek, ismer­niük kell a Büntető Törvény­­könyv és a Büntető Eljárás­jog paragrafusait, fejleszte­niük kell kondíciójukat, ezért tornatermi edzésre, csel­­gáncsoktatásra, lövészetre járnak. Kötelesek általános műveltségüket fokozni, egy­re többen szereznek egyete­mi, főiskolai képesítést. Nem szándékom, hogy mindezek hiányát a népszerű tévé­sorozat hibájául rójam fel, hiszen nem a nyomozómun­ka bemutatása, hanem csu­pán szórakoztatás a célja. Ezt a szerepét pedig kiválóan betölti. — Azzal fejezem be, ami­vel kezdtem: szeretem An­gyal kalandjait. Hozzáte­szem: kollégáim is szeretik. Csak, amíg a képernyő előtt ülünk, fel-felsóhajtunk: hej, ha a mi munkánk is ilyen egyszerű volna! (b. z.) Mintabölcsőde sok színnel , kis hibákkal A MODERN LAKÁSKULTURA FELHASZNÁLÁSÁVAL A LEVEGŐZŐ-TERASZ, HANCÚROZÓ-SAROK Éppen egy hete nyitották meg a Dob utcai kétszintes tanbölcsődét. Azt jelenítették róla: módszertani köponttá akarják fejleszteni. Mi en­nek a lényege? A kérdésre Melczer Rudolf­né, a bölcső­de vezetője válaszol. — A bölcsőde egyik el­sődleges feladata — mondta —, hogy az apróságok máso­dik — és nem is akármilyen — otthona legyen: modern, sokszínű, vonzó. Ez az elv itt sokféle ötletben ölt tes­tet. Az úgynevezett foglal­koztatótpnt — azokat a szo­bákat, ahol a gyerekek ját­szanak, alszanak, tehát a legtöbb időt töltik — a modern lakáskultúra díszítőelemeinek felhasz­nálásával rendezték be. Minden színes: a kis egyen­ruhák világoskékek, a ta­ka­­rók tarka huzatot kaptak, a lámpák ernyőjét kedves fi­gurák díszítik­ , a­­játékok szintén sokszínűek, s ami a legfontosabb, majdnem mind műanyagból készül­tek. A nagyobb, két-három éves gyerekek foglalkozta­tójában — a modern laká­sokban mind gyakoribb tér­elválasztó elemekhez ha­sonlóan — elkerítenek egy­­egy kis sarkot, ahol a kicsi­nyek a földre terített matra­con kedvükre ugrálhatnak, hancúrozhatnak. A csecse­mőknél már nem divat a cumisüveg — helyette po­hár és kanál van. Újdonság a gyerekek két­szintes elhelyezése is. A kicsiket három csoportra osztották. Egyéves korig a csecsemő, egytől hároméves korig a totyis, illetve a „nagy” csoportba tartoznak. Az utóbbi két csoportot a földszinten helyezték el, mert az épületet nagy kert veszi körül; nyaranta csak­nem az egész napot itt töl­tik a gyerekek. Az emelet a csecsemők helye, levegőzé­sükre teraszok szolgálnak. A gyerekekkel nagy szere­tettel és még nagyobb türe­lemmel a gondozónőképző hallgatói foglalkoznak, akik gyak­orló idejüket töltik itt. S még szebb, valóban mintabölcsőde lehetne az épület, ha érté­két nem rontaná néhány bosszantó hiba. A tervezők például megfe­ledkeztek arról, hogy a 25 dolgozónak valahol en­nie kell — nincs ebédlő­jük. A gyerekek délutáni al­vásához használt kemping­ágyak a legjobb akarattal sem férnek be az elhelyező szekrénybe. Pillanatnyi megoldásként vasláncokkal erősítik oda, ez azonban nem megnyugtató. Nem vi­tás: kicsit több figyelemmel, körültekintéssel mindezt el­kerülhették volna. S akkor talán páratlan lenne Buda­pesten a VII. kerületi gye­rekek új kis otthona. V. É. FIGYELEM! FIGYELEM! A karácsonyi és újévi ünnepek alatt az FVV, FAÜ, BHÉV bérletárusító helyeit december 25-én és január 1-én zárva, december 26-án 10—19 óráig, december 31-én 6—16 óráig nyitva tartjuk. Időben gondoskodjék havi értékszelvényének megváltásáról. Futópróbán két luxusvonat Az egyiptomi exportra ké­szült tizennegyedik luxus­vonat ma délelőtt indult el átadási futópróbára a füzes­abonyi vonalon. Utasai egyiptomi átvevők, több kül­földi követség képviselői, és a Ganz-MÁVAG szakembe­rei. Ugyanazon a vonalon indult el ma délelőtt gyár­tási futópróbára az utolsó, a tizenötödik egyiptomi lu­xusvonat is, amelynek vég­leges átadására pénteken­ ke­­rül sor. E két vonat elkészí­tésével a Ganz-MÁVAG ele­get tett ez évi egyiptomi ex­­portkötelezettségének­. AUTÓSOK, MOTOROSOK FIGYELMÉBE! Január 1-én esedékes a kötelező gépjármű­szavatossági biztosítás 1967. évi díja. Január 31-ig pótlékmen­tesen fizethető. A biztosítás díja: magánautó 460 Ft motorkerékpár (oldalkocsival is) 100 Ft (A magánautók biztosítási díja két egyenlő részlet­ben, január 1-én és július 1-én is fizethető). Felvilágosítást, befizetőla­pot fiókjaink adnak ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ

Next