Esti Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

SEM IGEN, SEM NEM De Gaulle nem tesz kötelező ígéretet Wilsonnak elnök is csatlakozik az esz­mecseréhez. Londonban nem sok re­ményt fűznek ahhoz, hogy Franciaország változtat álláspontján, és támogatja Nagy-Britannia belépési szándékát a Közös Piacba. Tegnap, amikor Wil­son csaknem két órán át tárgyalt az Elysée-palotában, De Gaulle sem igent, sem nemet nem mondott. A brit vezetőknek valószínűleg, nem marad más hátra, mint hogy megfogadják a franciák tanácsát, és újra visszatér­nek Párizsba, majd ha be­fejezték körútjukat, mind a hat tagállam fővárosában. A francia államférfiak valószínűleg azért nem tesznek kötelező ígéretet, mert meg akarják várni, a jövő havi választások eredményét, és az áprilisi, közös piaci csúcstalálkozót. A francia vezetők fő ki­fogása az, hogy Nagy-Britan­nia túlságosan hozzákötötte gazdaságát az Egyesült Álla­mokhoz, és a Nemzetközös­séghez, ezenkívül ragaszko­dik a font sterling világpénz­szerepéhez. Nem kis része van a fagyos párizsi fogad­tatásban annak sem, hogy a két ország homlokegyenest ellenkező NATO- és vietna­mi­ politikát folytat. London, január 25. Stanley Levinson telefon­jelentése: A brit—francia tárgyalá­sok, amelyek tegnap kezdőd­tek el Párizsban, ma délután fejeződnek be. Wilson mi­niszterelnök és Brown kül­ügyminiszter újra találkozik francia kollégájával, Pom­­pidouval és Couve de Mur­­ville-lel. Később De Gaulle Podgornij beszéde (Folytatás az 1. oldalról) A két ország kapcsolatát a szuverenitás tiszteletben tar­­tása, a belügyekbe való be nem avatkozás, az egyenlő­ség, a kölcsönös előnyök jel­lemzik, s megfelel a szovjet és az olasz nép alapvető ér­dekeinek — hangoztatta a szovjet államfő. A két ország kapcsolatai­nak javulása megfelel az európai biztonság ügyének is — fejtette ki Podgornij, majd rámutatott: a tartós európai béke megteremtésé­nek elengedhetetlen fel­tétele az európai határok megváltoztathatatlanságának elismerése. Az európai biz­tonság másik, nem kevésbé fontos feltétele olyan meg­egyezés elérése, amely ki­zárja minden lehetőségét annak, hogy Nyugat-Né­metország bármi módon atomfegyverhez jusson. Az Egyesült Államok viet­nami agressziójáról szólva Podgornir aláhúzta, hogy a Szovjetunió megad és a jövőben is meg fog adni a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak minden segítséget egészen, a viet­nami nép ügyének végső győzelméig.­­ Podgornij leszögezte: a viet­nami kérdés békés rendezé­séhez vezető út csak akkor válhat szabaddá, amikor a VDK bombázását feltétel nélkül és véglegesen meg­szüntetik. A szovjet államfő hangoz­tatta,­ hogy sürgős feladat a nemzetközi politikában egy olyan szerződés megkötése, amely biztosítja az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozását. Letartóztatások Dominikában A TITKOS RENDŐRSÉG MÉG NEM TALÁLT BIZONYÍTÉKOKAT... Az AFP Santo Domingo-i tudósítója szerint az elmúlt három nap alatt kétszáznál több olyan személyt tartóz­tattak le a Dominikai Köz­társaságban, akit azzal gya­núsítanak, hogy részt vettek egy Balaguer elnök elleni puccskísérletben. A domini­kai rendőrség szóvivője sze­rint a titkosrendőrség szá­mos gyanúsítottat hallgatott ki, de eddig nem találtak el­lenük terhelő bizonyítékokat. Az állítólagos összeeskü­vés részvevői utáni hajsza ki­terjed egész Dominikára, így Santiagóban, az ország má­sodik legnagyobb városában 25 gyanúsítottat, Leibóban 39, San Cristobalban 60 személyt vettek őrizetbe. MEGBESZÉLÉS WILSONNAL ÉS DE GAULLE-LAL Robert Kennedy nyugat-európai körútja Robert Kennedy szenátor holnap este Londonba érke­zik, ahol a következő na­pokban találkozni fog Wil­son miniszterelnökkel is. A néhai elnök öccse ezután Párizsiba megy, ahol kihall­gatáson jelenik meg De Gaulle elnöknél. Tárgyal majd Couve de Murville külügyminiszterrel és Men­de­s-France volt miniszterel­nökkel is. Meg nem erősí­tett hírek szerint Robert Kennedy harmadik nyugat­európai állomása Bonn lesz. Az amerikai szenátor a NA­TO kérdéséről és az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozásáról tárgyal. (levinson) Nagyköveti szinten Etiópia és Mongólia nagy­követi szinten diplomáciai kapcsolatokat létesít — je­lentette be tegnap az etiópiai külügyminisztérium. ROBOG A NAGY TÚRAKOCSI A rendőrség egyelőre azt sem tudta megállapítani, hogy hol lehet a pénzhami­sítók főhadiszállása, hol nyomják a hamis bankje­gyeket. Csupán arra gyana­kodtak, hogy a banda feje, akit a közvélemény „Mister Mastermind”- nek (Mester­ügy Ür) keresztelt el, Mel­bourne egyik elővárosában lakik. Amikor a detektívek. helyett FEJPÉNZ Johnson beterjesztette az USA rekord katonai költ­ségvetését. Ebből az alka­lomból közöljük Arthur Hoppe szatirikus írását a San Francisco Chronicle­­ból. Vincent Hallinan, a kitűnő ügyvéd bosszús levelet írt Johnson elnöknek: az inf­láció ördögi körére panaszko­dik. Mr. Hallinan számos történészre hivatkozva meg­jegyzi, hogy Julius Caesar idejében átlagosan 75 cent­be került egy ellenséges ka­tona megölése. Napóleon napjaiban az összeg 21 ezer dollárra ugrott, majd válto­zatlanul tovább emelkedett, úgy, hogy a második világ­háború alatt már több mint 50 ezer dollár volt —, ami akkori pénzben is fájdalma­san sok. Mr. Hallinan a továbbiak­ban kormányforrásokat idéz­ve kimutatja, hogy 1966-ban a vietnami háborúban 20 milliárd dollárt költöttünk és mintegy 58 ezer ellensé­get öltünk meg: ebből kiszá­míthatjuk, hogy egy holttest elképesztően sokba, átlago­san 344 827 dollárunkba és 58,5 centünkbe került. „Egy üzleti alapon álló gazdaságban, mint a miénk is — mondja Mr. Hallinan —, szertelen tékozlás az ef­féle kiadás, amelyet külön­ben jelentősen csökkenteni ■ lehet.” A megoldás, amit a kitű­nő ügyvéd javasol, termé­szetesen az, hogy a vietnami háborút ki kell venni a had­ügyminisztérium pazarló, bürokratikus apparátusának kezéből és át kell adni egy magánvállalkozásnak. • Mr. Hallinan felhívja a fi­gyelmet, hogy a Gyilkosság Rt és jogutódjai hosszú éve­ken át gyilkosságonként 25 usque 50 ezer dollárt számí­tottak fel olyan szolgálato­kért, amilyeneket csapataink és szövetségeseik jelenleg Délkelet-Ázsiában teljesíte­nek. Ha figyelembe vesszük a nagybani megrendeléseknél szokásos engedményt és a konkurrens cégek egyre ked­vezőbb ajánlatait, az árat még lejjebb lehet szorítani, mondjuk, holttestenként 20 ezer dollárra. Ily módon évente legalább 18,4 milliárd dollárt takaríthatunk meg az adófizetőknek, ami 15 száza­lékos adócsökkentést tesz le­hetővé. Nem lehet kérdéses, hogy ilyen megtakarítás gyökeres fordulatot hozna abban, aho­gyan a közvélemény a hábo­rút megítéli. Pillanatnyilag ugyanis az a helyzet, hogy az adófizető, amikor a lapban egy gerilla összevagdalt tetemének fény­képét látja, önkéntelenül is ezt mondja magában: „Ter­mészetesen örülök, hogy megöltük a szabadságnak és a demokráciának ezt az el­lenségét. De vajon valóban megért-e, ez a gerilla 344 827 dollár 58,5 centet?” Ha a ■ tetem történetesen egy páncélos hadosztály csiz­más-sisakos parancsnokáé lenne, még akkor is felme­rülhetne ez a kétség. Hát még akkor, ha a képen egy csont és bőr, parányi terme­tű, pizsamaruhás gerillát lá­tunk ... No jó, húszezer dollárt ta­lán még ő is megér. De 344 827 dollár 58,5 centet? Soha! Az adófizető — joggal —, úgy érzi, hogy a pénzéért nem kapja meg azt, ami du­kál. Ha viszont a háborút ma­gáncégek kezére bízzuk, an­nak nemcsak az lesz az ered­ménye, hogy csökkenti a ki­adásokat és a kormány pa­zarlását, hanem egyszers­mind demonstrálni fogja, hogy hiszünk a magánvállal­kozás rendszerében. Nagy csapás lesz ez a köz­ponti kormányzat növekvő gyámkodására, csakúgy, mint a settenkedő szocializmusra. Mindenekelőtt azonban, ha végre a magánkezdeménye­zésre és a nyílt piacgazdaság szabad versenyére építünk, újra ésszerű pénzügyi alapra helyezhetjük a gyilkolást. Az­­ egyetlen előrelátható akadály az a tény, hogy — mint mindenki tudja —, ez egy „szennyes háború”. Így kérdéses lehet, hogy a Gyil­kosság Rt hajlandó lesz-e felvállalni a munkát? Rövidlátóknak külön nagybetűs mellékletet ad ki a New York Times. (Endrődi rajta.) MISTER MASTERMIND MUNKÁBAN Monstre pénzhamisítás Ausztráliában „Tízdollárost nem fogadunk el!’’’ ♦ Az első hamis tízdollárost a nagy karácsonyi forga­lomban fedezte fel egy cipő­üzlet tulajdonosa. Azóta nyolcezer hamis ausztráliai tízdollárost szedett össze a rendőrség egyedül Victoria államban (fővárosa: Mel­bourne). Ausztráliában való­ságos pánik tört ki. Egyre több üzletben függesztik ki a felírást: „10 dollárost nem fogadunk el”. A szakszerve­zetek felszólították a mun­kaadókat, hogy a heti bére­ket ne tízdollárosokban ad­ják ki. Az imént csak a Victoria államban eddig for­galomba került hamis pén­zek összegét említettük. Az egész Ausztrália területén felfedett hamis tízdolláro­sok összege pedig nem keve­sebb, mint egymillió dollár. A hamisítvány egyébként, a rendőrség véleménye szerint, „majdnem tökéletes”. Csupa friss, ropogós bankjegyről van szó, a hamisítók annyi fáradságot sem vettek ma­guknak, hogy meggyűrjék, „régiesítsék” munkájuk ter­mékét. Bank­jegy export óvatosan előnyomulva, kö­rülvették a házat, százhú­szas sebességgel száguldott feléjük egy nagy túrakocsi, olyan hirtelen, hogy a rend­őrök csak az utolsó pillanat­ban tudtak elugrani, nehogy a kerekek alá kerüljenek. Csak miután átkutatták és üresen találták a házat, esz­méltek rá, hogy a túrakocsi­ban, minden valószínűség szerint, Mister Mastermind száguldott el, ismeretlen helyre... (W) ÖT LETARTÓZTATÁS A hamis tízdollárosok (mint ismeretes, Ausztrália nemrég tért át a fontról a dollárra) azonban most már nem korlátozódnak csupán Ausztrália területére. Auszt­ráliai turisták, akaratlanul is, magukkal vitték Új-Zé­­landba, Angliába , ahová éppen utaztak. A rendőrség véleménye szerint az is le­hetséges, hogy a hamisító banda tagjai tudatosan „ex­portálták” a bankókat. A rendőrség úgy véli, hogy különböző foglalkozású egyé­nekből álló (banktisztviselő­től bolti eladón át háziasz­­szonyig), jól szervezett, nagy létszámú bandával áll szem­ben. Eddig öt embert tar­tóztattak le­­, de vala­mennyien hallgatnak, bi­zonnyal azért, mert félnek a banda szabadon levő tagjai­tól, akik „köpés” esetén ha­lállal fenyegették meg bűn­társaikat. Ausztrália legjobb krimi­­nalistái nyomoznak az ügy­ben. Eleinte azt hitték, hogy nemzetközi bűnbanda kül­földről csempészte be a ha­mis pénzeket, ám később rá­jöttek, hogy azok egy Syd­ney közelében levő gyár pa­pirosán készülte­k. Pedig, amikor — egy éve sincs — Ausztrália a fontrendszerről áttért a dollárrendszerre, olyan kitűnőnek tartották új pénzüket, hogy azt hitték: nem lehet hamisítani. Földrengés Ma reggel Taskentben két­szer is hármas erősségű föld­rengést észleltek. Hármas, helyenként négyes erősségű földlökéseket tapasztaltak Tádzsikisztán területén is. A földrengés, amely körülbe­lül két percig tartott, nem okozott károkat. ÉVENKÉNT 10000 CSŐREPEDÉS OKOZ KÁRT A HÁZBAN, A LAKÁSBAN! A csőtörés, csőrepedés következtében keletkezett károkat a biztosítottaknak megtérítjük. Ha megköti az új, kibővített biztosítást, a véletlen vízömlés esetén is (pl. a víz­szolgáltatás szünetel és a csapok feledékenységből nyitva maradnak) megtéríti a kárt a biztosító. ♦ Felvilágosítást adnak az Állami Biztosító fiókjai, körzetfelügyelői, helyi megbízottai és a takarékszövetkezetek.

Next