Esti Hírlap, 1967. január (12. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-28 / 24. szám

A ma délelőtt folytatódott a költségvetés vitája Dr. Csanádi György beszéde Az országgyűlés ma foly­tatta az 1967. évi állami költ­ségvetésről szóló törvényja­vaslat vitáját. A délelőtti ülést az elnöklő Pólyák Já­nos nyitotta meg, a vitában elsőnek, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi mi­niszter szólalt fel. A miniszter részletesen ki­fejtette, hogy az 1967. évi költségvetés hogyan segíti elő a tárcához tartozó ágaza­tok fejlesztését, a közlekedés előtt álló feladatok megoldá­sát. A korábban oly sokszor felvetett kapacitásproblé­mákról szólva rámutatott ar­ra, hogy közlekedésünk je­lenlegi teljesítőképessége le­hetővé teszi az alapvető szál­lítási feladatok hiánytalan végrehajtását. — Az elmúlt években ter­mészetesen nemcsak arra tö­rekedtünk — mondta —, hogy a közlekedés kapacitá­sát a követelményeknek megfelelően növeljük, hanem egyidejűleg igyekeztünk ki­alakítani a lehető legkorsze­rűbb közlekedés alapjait. Úgy véljük, hogy a közleke­désnek még hosszú évtizede­kig a vasút marad a gerin­ce, elsősorban tehát ebben az ágazatban kell a létesítmé­nyek, berendezések felújí­tására gondot fordítanunk. Természetesen, amikor a vasút modernizálásáról be­szélünk, nem arra gondo­lunk, hogy a mintegy 9000 kilométer hosszúságú vasút­hálózatot a legmagasabb technikai szintre emeljük, viszont azon a körülbelül 3000 kilométer vonalhálóza­ton, amit szaknyelven a vasút gerinchálózatának ne­vezünk, biztosítjuk a leg­korszerűbb közlekedés felté­teleit. A modern vasút jellemző­je a villamosítás, a dieselesí­­tés — mondta a továbbiak­ban a miniszter, majd rész­letesen kitért az ebben el­ért eredményekre. — Alig néhány hete avattuk fel a Szerencs—Nyíregyháza vil­lamosított vonalat. 1967-ben befejezzük a nyíregyháza­­záhonyi vonal villamosítását, s ezzel elérjük azt, hogy az ország keleti határától a nyugati határig — Mis­kolcon, Budapesten, He­gyeshalmon át — villamo­sított fővonalunk lesz. 1968-ban megkezdjük Buda­pest Nyugati pályaudvar és Cegléd között, 1969-ben Ceg­léd, Szolnok, Karcag között, 1970-ben pedig Karcag, Deb­recen, Nyíregyháza között a vasútvonal villamosítását. Ezzel három legnagyobb fő­vonalunk, a hegyeshalmi, a miskolc—Szerencs—nyíregy­házi, illetve a Budapest— Szolnok—Debrecen—Záhony közötti vonalunk villamosí­tott lesz. Hasonló, gyors ütemben folytatjuk a dieselesítést is. Ebben az évben befejezzük a budapest—békéscsaba—lö­­kösházi vonal, valamint a budapest—szobi vonal diese­lesítést, s hasonló fejlesz­tés indul meg a budapest— kelebiai vonalon. 1968-ban megkezdjük a Balaton déli oldalán hala­dó járatok dieselesítését, s hasonló fejlesztés indul meg a Budapest—Pusztasza­­bolcs—Dombóvár—Gyéké­nyes, illetőleg a Dombóvár— Pécs útvonalon, s 1970-re marad a Székesfehérvár— Celldömölk közötti szakasz korszerűsítése, a Pusztasza­­bolcs—Dunaújváros, a Mis­kolc—Ózd közötti vonal die­­selesítése. Mindezek eredmé­nyeként a harmadik ötéves terv végén a rendelkezésre álló vasúti vonóerőnek csak­nem 80 százaléka villamos-,­­illetőleg Diesel-vontatású lesz. A miniszter a továbbiak­ban megemlítette, hogy a vasúti közlekedés korszerűsí­téséhez szorosan hozzátarto­zik az egész MÁV-hálózatot tápláló vontatási telepek fenntartása, felújítása. Még ebben az évben megkezdi működését a székesfehérvári vontatási telep, s az idei költ­ségvetés hasonló beruházás megkezdését biztosítja Mis­kolcon. Hasonló létesítményt kap továbbá Dombóvár és Debrecen. Ezzel egyidejűleg szükségessé válik a MÁV egész javító­bázisának átala­kítása, korszerűsítése is. Az Északi Főműhelyben korsze­rű villamos- és Diesel-moz­­donyjavító bázist építettek ki, még az idén üzembe lép a szombathelyi Diesel-javító­műhely, s hasonló bázis léte­sítését tervezik Szolnokon­ is. A vasúti közlekedés egyik fontos feltétele a korszerű pályatest, a modern fel­építmény. A magyar vasutakat eddig mintegy 2200 kilométer hosz­­szúságban látták el a legkor­szerűbb, hézagmentes, he­gesztett felépítménnyel. Az idei költségvetés biztosítja a vasúti pálya felújítását Ceg­léd és Szeged között, továbbá befejeződik a Dombóvár— Kaposvár—Gyékényes közöt­ti szakasz felújítása. Részletesen kitért a mi­niszter a vasúti közlekedés­ben is mind nagyobb tért hódító automatizálásra. (Lapzártakor dr. Csanádi György beszédét mondja.) A kabin azonnal lángtengerré vált Három amerikai űrhajós ' tu­hÁ­IÍ«!is A MENTŐCSAPATBÓL tragédiája Issst Washington, január 28. Kis Csaba, az MTI tudósí­tója jelenti: Az amerikai űrhajózást súlyos gyász érte. A február közepére terve­zett első Apolo-űrutazás részvevői, Virgil Grissom, az űrkísérletek egyik veteránja, Edward White, az első ame­rikai űrséta hőse és egy újonc, Roger Chaffee tragi­kus körülmények között éle­tét vesztette. A három űrha­jós egy próbakísérleten vett részt a kilövőpadra helyezett rakéta csúcsán levő űrhajó­ban, amikor az űrkabin bel­sejében, valószínűleg elekt­romos rövidzárlat következ­tében, robbanásszerű tűz ütött ki. Grissom, White és Chaffee űrkabinját száz százalékos oxigénnel töltötték fel, s a pillanat töredéke alatt a ka­bin belseje egyetlen lángten­gerré vált. Az űrhajósok még j­elezni tudták a tűz kitöré­sét, s az űrkabinba szerelt tv-felvevő közvetítette a megfigyelőállomásra a fel­villanó lángot, de egy pilla­nattal később már semmi élet jel sem volt. A szakértők szerint a láng­­tengerben a három űrhajós azonnal meghalt. (Folytatás az 1. oldalon) A három tragikus sorsú amerikai Apollo -űrhajós (balról jobbra): Virgil Grissom, Ed­ward White és Roger Chaffee. (MTI — Telefoto) SAJTÓÉRTEKEZLET PÁRIZSBAN Szapacki a német kérdésről Párizs, január 28. Rapacki lengyel külügymi­niszter, a francia diplomáciai sajtó vacsoráján, válaszolt az újságírók kérdéseire, s kör­vonalazta kormányának ál­láspontját több fontos nem­zetközi kérdésben. A sajtóér­tekezlet középpontjában a vietnami kérdés, az európai biztonság problémái, a nyu­gatnémet—lengyel és a fran­cia—lengyel kapcsolatok áll­tak. A német problémára vo­natkozó kérdésre válaszolva, a lengyel külügyminiszter aláhúzta, hogy a német újra­egyesítést nem lehet az erő helyzetéből megvalósítani. A Németország újraegyesítésé­hez vezető út a két német állam közeledésén, a feszült­ség csökkenésén, a fokozatos leszerelésen, az európai ál­lamok együttműködésén át vezet. A német kérdést akkor le­het megoldani, ha ezt mindkét német kormány akarja, és ebben érdekel­tek a többi európai orszá­gok is. A lengyel határokra vonat­kozó kérdésre válaszolva Ra­packi leszögezte, hogy Len­gyelország történelmében először rendelkezik szilárd határokkal, s Keleten és Nyugaton egyaránt jó szom­szédai vannak. Lengyelor­szág teljes joggal ragaszko­dik ezeknek a határoknak el­ismeréséhez. A lengyel hatá­rok megváltoztathatatlan tényt jelentenek, noha egye­sek, mint például az NSZK ezt nem ismerik el. A szocialista országoknak egységes az álláspontja eb­ben a kérdésben. Ami az NSZK-val való kapcsolato­kat illeti — mondotta a to­vábbiakban a lengyel kül­ügyminiszter —, arról az egyes országok maguk dönte­nek. A Lengyel Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti diplomá­ciai kapcsolatok megteremté­sének kérdését mi nem tud­juk olyan problémáktól el­szigetelten kezelni, mint az NSZK álláspontja a nukleá­ris fegyverek kérdésében, a határok, különösen a lengyel —német határok kérdésében, nem tudjuk elkülöníteni at­tól a negatív és egyenesen ellenséges magatartástól, amelyet Bonn foglal el az NDK-val kapcsolatban. HIDEG ÉJSZAKA A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése vasárnap estig: Szombaton kevés felhő, havazás nélkül. Vasárnap nyu­gat felől megnövekedő felhőzet, elsősorban a Dunántúlon havazás, ónos eső. Mérsékelt, időnként élénk, délnyugatira forduló szél. Erős éjszakai lehűlés. Éjszaka és reggel párás­ság, helyenként köd. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet mínusz 2 fok volt. Ulbricht fogadta a szovjet nagykövetet­ ­Walter Ulbricht, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke teg­nap fogadta Abraszimov szovjet nagykövetet. A ba­ráti légkörben folytatott megbeszélés során megvi­tatták a feleket kölcsönösen érdeklő kérdéseket. VISZÁLY MÁLTA KÖRÜL London, január 28. Annak az angol döntésnek következtében, hogy egyhar­­madára csökkentik a földkö­zi-tengeri szigetországban, Máltában állomásozó brit csapatok létszámát, válsá­gossá vált a viszony a Vallet­tai kormány és a londoni ka­binet között. A diplomáciai háború az­zal függ össze, hogy az 1964- ben függetlenné vált, 330 ezer lakosú sziget fő jövedelmi forrása az országban állomá­sozó angol csapatok kiadásai­ból ered, és a sziget munka­képes lakosságának egyhato­­da a máltai angol haditenge­részeti támaszponton dolgo­zik. A londoni kincstár évi hatmillió fontos megtakarí­tást vár az intézkedéstől, ő­­azonban egyelőre gon­dokt okoz a máltai kormánynak. Bolgár múzeum Szófia, január 28. A bolgár nép nagy öröm­mel és elismeréssel fogadta a magyar kormánynak azt a kezdeményezését, hogy a siklósi várban múzeumot kí­ván berendezni a hazánk­ felszabadításában részt vett első bolgár hadsereg hősi harcainak emlékére. A jö­vendő múzeum kiállítási tár­gyainak összegyűjtésére moz­galom szerveződött, amely­nek irányítására Vladimír Sztojcsev vezérezredesnek, ez első bolgár hadsereg egykori főparancsnokának vezetésé­vel akcióbizottság alakult. Tito Moszkvában Tito jugoszláv elnök, a JKSZ elnöke feleségével ma Moszkvába érkezett. Az SZKP Központi Bizottságá­nak meghívására rövid, nem hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban. A pályaudvaron Brezsnye­v Koszigin, Mazurov, Andro­pov, Gromiko, Grecsko mar­sall, Jegoricsev, valamint a jugoszláv nagykövetség dip­lomáciai munkatársai fogad­ták.

Next