Esti Hírlap, 1967. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-06 / 55. szám
• Újra a tudományos felkészültség, az elmélyült tudás küzdelmét figyelhettük a képernyőn: megkezdődnek a Ki miben tudós? vetélkedő elődöntői. Bár a feltett kérdésekre a nézők nagy része most sem tudna válaszolni, mégis, azok is, akik a szóban forgó tudományághoz semmit sem értenek, izgatottan figyelik a versenyt — és tanulnak belőle. Amikor a népszerűsége csúcsán álló Ki mit tud? mellett ez az új műsor megindult, nagyon sokan kételkedtek abban, hogy valaha is sikere lehet. Tévedtek. A Ki miben tudós? túlélte elődjét, talán éppen azért, mert itt valóban versenyről van szó, egymással összevethető, objektíven értékelhető teljesítményekről. És meg kell vallanunk, örülünk neki, hogy a történelem, földrajz és matematika magas szintű kérdéseire válaszoló fiatalok csaknem olyan népszerűek, mint a táncdalokkal fellépő Ki mit tud? versenyzők . Szombaton délután Arany János születésének 150. évfordulójára emlékezett a Televízió. A költő versei hangzottak fel színvonalas, jó tolmácsolásban: az emlékezésnek ez a formája volt igazán méltó a költőhöz. Bebizonyította, hogy az elmondott, elénekelt szavakkal legalább olyan televízióhatást lehet elérni, mint a különböző hangulat- és atmoszférateremtő képek halmozásával. Ő a hét vége eseményei közé tartozott, az érdeklődés középpontjában állt a bécsi műkorcsolya-világbajnokság közvetítése. Mint a múlt napokban, most is színvonalas versenyek színvonalas közvetítését láthattuk — már amennyit láthattunk belőle. A szombati közvetítés ugyanis meglehetősen rövidre sikerült, későn kapcsolódtunk a versenyek nézésébe, és az is érthetetlen, miért nem nézhettük végig Danzer bemutató számát és az eredményhirdetést. A Televízió nagyszabású és jelentős vállalkozásának első két részét láthattuk szombaton és vasárnap: az Oly korban éltünk ... című tv-film a magyar történelem talán legsötétebb időszakát, a második világháború és a fasiszta rémuralom éveinek történetét mutatja be. Ennek a kornak valódi történelmét még azok közül is kevesen ismerik, akik szemtanúi voltak ezeknek az esztendőknek. A szándékot tehát, amely igyekszik megmutatni a bűnös, országvesztő politikát, és azokat, akik tenni igyekeztek ellene, csak dicsérni lehet. A megvalósítás azonban kevésbé szerencsés: Orsi Ferenc és Mészöly Tibor, a forgatókönyv írói, túlságosan nagyra méretezték a történelmi tablót, és sok esetben nem futotta erejükből valamennyi részlet egyenlő értékű megvilágítására. Az elhangzott mondatok valóban egy-egy politikai lépés igazi hátterébe világítanak, de ilyen fokon tömörítve és magyarázva inkább didaktikusak. A rendezés Mihályfi Imre munkája. Kitűnően megtalált színészegyéniségekkel idézi meg a történelmi szereplők arcképcsarnokát, de néhány esetben, például a kassai bombázással kapcsolatban, sokkal nagyobb feszültséget teremthetett volna, ha magát az eseményt mutatja be, és nemcsak azokat, akik erről beszélnek. Cs. I. TUSA ERZSÉBET játssza Szegedi Anikó betegsége miatt Bartók III. zongoraversenyét a „Versenyművek” sorozat, március 8-i hangversenyén. Bartók Hegedűversenyét Boda Eszter adja elő. A hangversenyt Lukács Miklós vezényli. (X) A XI. ker., Kosztolányi Dezső téri Park Étterem Irodalmi Presszójának a Világirodalom remekei sorozat előadását március 7-én, kedden fél 5 órakor tartják, Mai angol—amerikai irodalom címmel. A műsorban Vas István és Orbán Ottó költő és műfordítók, valamint Szentpál Mónika, Fodor Tamás előadóművészek működnek közre. Bevezetőt Vajda Miklós mond. (X) Felfedezte a Csendes Doni Európának A ROTE FAHNE „ISMERETLEN" MUNKATÁRSA A REJTÉLY MEGOLDÁSA: BUDAPESTEN A Don-menti Rosztovban él és dolgozik K. Prisma újságíró, akinek szenvedélye és „mellékfoglalkozása”: az irodalomtörténeti kutatás, nevezetesen a Don-vidék világhírű szülöttének, Solohovnak életével és munkásságával kapcsolatos események, tények felderítése. Prisma jelenleg Újdonság Solohovról című könyvén dolgozik. A készülő könyvből a V mire knyig (A könyvek világában) ■ című szovjet folyóirat egyik legutóbbi száma közöl rendkívül érdekes, magyar vonatkozású részletet. Prismát hosszabb ideje foglalkoztatta egy látszólag egyszerű, valójában szinte megoldhatatlannak látszó kérdés: kinek a tollából származik az Csendes Don legelső nyugati — német nyelvű — fordítása? A nyugati világ az 1929-ben, Berlinben megjelent fordításban ismerkedhetett meg először Solohov remekművével. A könyvet kommunista kiadó jelentette meg, s a Német Kommunista Párt lapja, a Rote Fahne már valamivel korábban, 1929 őszén közölte a sajtó alatt levő fordítás néhány fejezetét. A fordítónak azonban — nyoma veszett. Három évtized viharai, eseményei után, sem az NDK, sem a Szovjetunió irodalomtörténészei, párttörténészei nem tudták felderíteni, ki volt a Rote Fahne egykori munkatársa. Prismának azonban kedvezett a szerencse. Levelezést kezdett Benamy Sándorral, a Cserépfalvy-kiadónál 1942- ben megjelent magyar nyelvű Csendes Don fordítójával. Benamy nem csupán nyomra vezette a szovjet kutatót, hanem a rejtély teljes megoldásával is szolgált. S Prisma Budapestre utazott, hogy elbeszélgessen a Csendes Don első német fordítójával, Gábor Andornéval. Gábor Andor ukrajnai születésű élettársa — ahogyan a Szovjetunióban immár ismerik: Olga Oszipovna Galpern —, 1924-től volt tagja a Német Kommunista Pártnak, 1928 és 1933 között pedig a Német Proletárírók Szövetségének szervezőtitkáraként dolgozott. Férje, Gábor Andor 1924-től a Pravda állandó berlini tudósítója. Ő volt az, aki elsőként felfigyelt a folyóiratban (az Oktyabr hasábjain) közölt Solohovregényre, s nyomban rábeszélte feleségét: fordítsa le németre. Nem afféle műkedvelői vállalkozás volt ez, hiszen Gábor Andorné akkor már régen hivatásos műfordító volt: a Csendes Don előtt egyebek közt Gladkov Cement-jét is ő fordította le elsőként németre. Így született meg tehát a Csendes Don első német kiadása, az a fordítás, amely Solohovot felfedezte Európának. Cs. K. MÁRCIUS 6. HÉTFŐ KOSSUTH. 15.00: Hírek. — 15.10: Kérdezzen! Üzemi postánkból. — 15.15: Zenekari muzsika. — 16.00: Gyermekrádió. — 16.40: Édes anyanyelvünk. — 16.45: Népművészek a mikrofon előtt. — 16.57: Hallgatóink ügyelmébe! — 17.00: Hírek. — 17.15: Hangverseny a stúdióban. — 17.40: „Élettér” és Magyarország. V. rész. — 17.55: Húszas stúdió ... Körkapcsolásos fogadóóra. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Sporthíradó. — 19.35: Rendezte: Baksa Soós László. A rendezővel beszélget: Mátrai Betegh Béla. — 20.35: Made in Hungary. — Könnyűzene, tánc, jazz. — 21.05: Hírek. — 21.10: Gaál Gabriella énekel, Béres János furulyázik. — 21.33: Lemezek közt válogatva ... — 22.00: Hírek. — 22.20: Meditációk ... — 22.30: Egy éj Velencében. Részletek J. Strauss operettjéből. — 23.00: Hovanscsina. Részletek Musszorgszkij operájából. — 24.00: Hírek. — 0.10: Könnyűzene. PETŐFI: 14.40: Délutáni frissítő. — 15.15: Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz. — 15.20: Nina Panty eleje ra énekel, a Kuba-zenekar játszik. — 15.40: Emlékek rostája. Egy újság születése. — 15.50: Gounod, Faust. — Ballada és ékszerária. — 16.00: Hírek. — 16.05: Népi zene. — 16.27: Falusi percek. — 16.32: Lily Pons énekel, Vécsey Ferenc hegedül. — 16.50: Népi kalendárium. Március. — 17.00: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.10: Leo Slezák énekel. — 18.32: Rádióegyetem. — 19.02: Népdalcsokor. — 19.30: Jó éjszakát, gyerekek! — 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar Schubert-hangversenye. — Közben: Kb. 20.05: Esti Krónika. IX. kiadás. — Kb. 21.25: Nőkről — nőknek. — Kb. 21.55: Könnyűzene. — 22.25: A hét előadóművészei: Leo Slezák és Jacques Thibaud. — 23.00: Hírek. URH: 18.00: Hírek. — 18.05: Tánczenei koktél. — 18.50: Josef Travel és Maria Stader énekel. — 19.22: Kamarazene. — 20.04: Jazz. — 20.36: Huszonöt nagy koncert. — XII. — Közben: 21.27: Láttuk, hallottuk ... — 23.00: Hírek. MÁRCIUS 7. KEDD KOSSUTH: 4.30: Hírek. — 4.32—7.50: Reggeli zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Krónika. — 5.50: Falurádió. — 6.00: Hírek — Kb. 6.30: Hirek. — 7.00: Reggeli Krónika. II. kiadás. — Kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hirek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.22: Népi zene. — 8.47: Nagykörös — szépapáink korában. — Bajor Nagy Ernő írása. — 8.57: Gyermekrádió. — 9.37: Leo Slezák énekel. — 10.00: Hírek. — 10.10: Fiatalok Stúdiója. A Jelenkor fiatal költői. — 10.27: HanglemezeK. — 10.30: Varsói ritmusok. — Tánczene. — 11.00: Iskolarádió. — 11.35: Kurt Böhme énekel. — 11.57: Hallgatóink figyelmébe! — 12.00: Hírek. — 12.15: Verbunkosok, népdalok, népi táncok. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Gyermekharag. Veres Péter elbeszélése. — 13.18: Balettzene. — 13.55: Nem boszorkányság, technika! — 14.15: Részletek Benjamin Britten: „A kis kéményseprő” c. gyermekoperából. — 1494: Két mese. — 11.40: Történetek durban és mollban. — Albert István összeállítása. PETŐFI: 4.25—7.58: Azonos a Kossuth rádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 7.58: Műsorzárás. — 10.00: Kamarazene. — 10.45: A léghajó múltja és jövője. — 11.00: Ismerkedjünk a jazzmuzsikával. — 11.34: Vendég a Kiskacsában. — 11.51: Zenekari muzsika. — 12.42: Falurádió — 13.00: Szórakoztató zene nyugdíjasoknak. — 13.47: Vízállásjelentés. — Kettőtől hatig... — Zenés délután. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárásjelentés. — 14.08: Magyar fúvószene. — 14.25: Komlóssy Erzsébet operaáriákat énekel. — 14.45: Fiatalokról — fiataloknak. — 14.50: Vörös József cimbalmozik. KOMPONÁLÁS KÖZBEN Az Operaház a tervek szerint az 1967—1968-as évadban tűzi majd műsorára Szokolay Sándor Hamlet című operáját. A szerző jelenleg még dolgozik új művén. (MTI fotó : Molnár Edit felv.) Módszertani hét Ma délelőtt kezdődik a TIT budapesti szervezetének módszertani hete. Nagy Richard, a Budapesti Pártbizottság osztályvezetője mond megnyitó beszédet, majd Vonsik Gyula előadása következik. Holnap délelőtt Hantos János tart előadást Budapest közoktatásának és népművelésének jelenlegi helyzete és perspektívái címmel. Szerdán Fodor József, csütörtökön Lengyel Dénes, pénteken pedig Radnai Béla tart előadást az ismeretterjesztés módszertani kérdéseiről. A hét programjában kiállítások is szerepelnek. Ezek a TIT budapesti szervezetének munkáját és az előadások szemléltetésének technikai eszközeit mutatják be. □ MOLNÁR EDIT fotóriporter képeiből kiállítást rendeznek az MTI Vadas Ernő Termében a Tanács körúton. A kiállítást Nagy László költő nyitja meg március 10-én délután. □ MÁRCIUS 11-ÉN magyar irodalmi esetet sugároz a párizsi rádió. A műsorban Illyés Gyula és Kassák Lajos versei, valamint Hubay Miklós C’est la guerre című egyfelvonásosa és Karinthy Ferenc Bösendorfer című egyfelvonásosa hangzik el. □ A TÁRSASTÁNCOK közép-európai kupadöntőjét március 11-én és 12-én rendezik meg a Prágai Vigadó Smetana-termében. □ GÁSPÁR LORÁND, Jordániában élő magyar költőnek ítélték oda az idei Apollinaire költészeti díjat, Az anyag negyedik halmazállapota című verseskötetéért. □ H. BARTHA LAJOS „Kiáltás” c. díjnyertes színművét, melyet a Nemzeti Színház a közeljövőben mutat be, filmen is viszontláthatjuk, Marton Endre rendezésében. □ A VESZPRÉMI PETŐFI SZÍNHÁZ március 17-én, Szinetár György átdolgozásában mutatja be Békeffi— Lajtai Mesék az írógépről című operettjét Új mesék az írógépről címmel. Rendezi Pethes György. □ 2500 LAP van jelenleg Heine kéziratai közül a Párizsi Nemzetközi Könyvtár tulajdonában. A lapokat most egy újabb kéziratgyűjtemény megszerzése után számolták össze a könyvtárosok. □ AZ AMERIKAI SZÍNHÁZAK, operák és zenekarok jelenleg évi 20—25 millió dolláros deficitje 1975-re meghaladja az évi 60 millió dollárt. □ SÍK ENDRE „Fekete Afrika története” című munkájának köteteit ismerteti a Párizsban megjelenő „Le Mois en Afrique” francia nyelvű folyóirat februári száma. □ A MAGYAR PEN CLUB március 7-én, kedden, délután öt órakor a Fészek Művészklub kis tanácstermében klubdélutánt rendez. Az összejövetel vendége John Willett, a Times Literary Supplement című angol kritikai hetilap szerkesztője. □ TRUMAN CAPOTE Hidegvérrel című regényét, amelyben az író, egyebek között a tettesekkel folytatott hosszas beszélgetések alapján egy brutális gyilkosság történetét eleveníti fel, közölte a szovjet világirodalmi folyóirat, az Inosztrannaja Lityeratura. SZÍNHÁZAK hétfői Műsora: Nemzeti Színház: Czillei és a Hunyadiak (7). — Katona József Színház: A csörgősipka (7). — Madách Színház: Szent Johanna (7). — Madách Kamara Színház: Enyhítő körülmény (7). — Vígszínház: Macska a forró tetőn (H-bérl. 4., el., 7). — Ódry Színpad: Mona Lisa mosoly (fél 8). — Thália Színház: A tanítónő (7); A per (stúdióelőadás, 8). — József Attila Színház: A barlang (B-bérl., 4., el., 7). — Fővárosi Operettszínház: Tigris a garázsban (Komb., 8. bérl., 5. el., 7). — Bartók Színház a Fővárosi Operettszínháziján: Én, Varga Katalin (3). — Állami Bábszínház: Angyal szállt le Babilonba (felnőttműsor, fél 8). — Zeneakadémia: Magyar Állami Hangversenyzenekar (vez.: Erdélyi Miklós, Téli bér., A-soroz., fél P V. Mai finn művészet Mai finn képzőművészek, festők, szobrászok, grafikusok műveit láthatjuk a Műcsarnok legújabb kiállításán. S a tárlatot aligha jellemezhetnénk találóbban: érdekes, ízig-vérig modern alkotások. A képeken, szobrokon fellelhetők a különböző izmusok, hatások, az internacionálódó formák, mégis sajátosan nemzeti művészetet ismerhetünk meg. Bár az Új izmusok gyökerei Európában 50 000 év mélységében erednek, Finnországban csak az ötvenes években kezdődött meg ezek felszabadító hatása. Az ösztönzést a párizsi geometrikus-nonfiguratív iskola művészete jelentette az egyik legjelesebb finn képzőművész, Sam Vonni (a kiállításon Kompozíció és Tutajos című képeit láthatjuk) közvetítésével. A gyorsan kialakuló csoportosulások a háború miatt elmaradott állapotba süllyedt finn festészet, szobrászat és grafika technikai lehetőségeit is felélesztették. A hatvanas évek művészeti forrongása utat nyitott egy sor új irányzatnak, a spontaneizmusnak, fasizmusnak, informalizmusnak. S ezek az irányzatok új anyagot, új technikai eszközöket adtak a művészek kezébe. Belsőleg is bővítették a modern kifejezés lehetőségeit. Ebben az időben úgy tűnt, teljesen felbomlik a forma. De nem ez történt. A kísérletezésből tehetséges művészgeneráció nőtt ki, amely mértéktartóan folytatta a szabad formák vonalát és alkotásainak újszerű belső elrendezést adott. Ezeknél az alkotásoknál korántsem a nonfiguratív irányzat logikátlan szabadságáról van szó, hanem olyan belső rendezettségről, amely dekoratív összhatásában — különösen, ha a festményeket és a grafikát tekintjük — megfelel a modern lakáskultúrának, a mai ember művészeti óhajának. És a finn képzőművészek ehhez felhasználták a modern szintetikus anyagok, például a nylonfesték és a homok-cement technika lehetőségeit is. S ha a hatások még mindig sok művész munkáján érezhetők is, a hagyomány és a jellegzetes táj szinte kényszeríti őket, hogy saját valóságukról valljanak. Példának Kimmo Kaivanto vastag olajtechnikával készített képeit és Olavi Lanu kevert homok-, cementvakolással készített kompozícióit említhetjük. Ulla Rantanen nagyméretű, fekete-fehér olaj képei szilárd szerkezetükkel, erőteljes, markáns kompozíciójukkal tűnnek ki. A grafikusok közül Eino Ahonen szürrealista rézkarcai, s a szobrászok sorából Laila Pullinen ősi természeti tárgyakat, merész vonalú térformákat egyesítő kompozícióit emelhetjük ki. (harangozó) GYORSINTERJÚ Bécs-Leningrád Próba közben szólítottuk félre néhány percre Baráz Józsefet, a Rózsa-vokál vezetőjét. — Következő fellépéseik? — áprilisban, a MOM Művelődési Házban, tartjuk 100. műsorunkat. A jubileumi esten mindazok színpadra lépnek, akikkel gyakran szerepelünk együtt: Bodrogi Gyula, Németh József, Kovács Kati. Ezután Bécsbe utazunk, az Osztrák Ifjúsági Szövetség kongresszusa alkalmából rendezendő gálaestre, ősszel pedig a leningrádi egyetem meghívásának teszünk eleget. — Milyen számokkal készülnek? — Továbbra is elsősorban az új magyar tánczenét akarjuk népszerűsíteni. De szívesen éneklünk madrigálokat, saját feldolgozású spirituálékat, sőt, az áprilisi Halló fiúk, halló lányok című tvműsorban kísérletképpen modern szöveggel bemutatunk klasszikus Bach-feldolgozásokat is. Narancsdíj... A József Attila Színház „A kaktusz virága" című darabjának egyik jelenetében elhangzik ez a mondat: „Legjobb a Jaffa narancs!" Értesült erről a Jaffa narancsot importáló cég budapesti képviselője, s nyomban felajánlotta: a 100. előadáson valamennyi szereplő és néző Jaffa narancsot kap ajándékba. Azóta a színészek erősebben hangsúlyozzák a darabnak ezt a mondatát: Igyunk egy pohár whiskyt... SZEVASZ, VERA Magyar film Rendezte: Herskó János Főszereplők: Neményi Mária, Horváth Teri, Mensáros László, Bálint Tamás Bemutató: március 9. __________________________