Esti Hírlap, 1967. április (12. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-20 / 92. szám
Ma megkezdődött a tsz-kongresszus A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének feltételeiről tárgyalnak a küldöttek A Parlament kongresszusi termében ma reggel megkezdődött a mezőgazdasági termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. A tömött padsorok, a zsúfolt karzatok történelmi esemény tanúi. 518 küldött egymillió osztag nevében szól, vitázik. Paraszt a parlamentben — beleszólása az ország ügyeibe — már rég nem esemény. De a ma megkezdődött háromnapos tanácskozás, a szocializmus útját járó parasztság első országos kongreszszusa más, több: már történelem. Két évtizedes út — történelmi út — után: mezőgazdaságunk szocialista átalakulásának beszámo lója, vitája. A filmesek s a tv-sek reflektorai nemcsak a padsorok feketébe öltözött, vagy fejkendőben ülő küldötteit világítják meg, hanem a vendégeket, az erkélyek, karzatok közönségét is. A munkásokat, a vállalatok, hivatalok, intézmények érdeklődő hallgatóit is. Mert ennek a kongresszusnak az ügye — mezőgazdaságunk eredményei, munkája, útja — nemcsak „mezőgazdasági ügy”: mindnyájunk ügye, mindnyájunk életét érinti, mindnyájunkat érdekel. Mezőgazdaságunk eredményeit vagy hibáit egész társadalmunk figyelme kíséri. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, Dobi István, az Elnöki Tanács tagja, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Hunya István, a magyar földmunkásmozgalom veteránja, a MEDOSZ elnöke, dr. K. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szövetkezetpolitikai főosztályának vezetője, a termelőszövetkezeti mozgalom több veteránja, vezetője. A kongresszus küldötteit és a meghívott vendégeket Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte, majd Dobi István megnyitotta a kongresszust. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Dimény Imre beszéde — A kongresszus — kezdte beszédét — egymilliós szövetkezeti parasztságunk demokratikusan megválasztott küldötteinek tanácskozása — az első olyan alkalom, amikor a nagyüzemi társasgazdálkodás útján biztosan haladó magyar parasztság intézményes formában, kongresszusi keretek között hallatja szavát. Utalt arra: ez az első alkalom, hogy a magyar parasztság közvetlen módon bekapcsolódik fontos törvények előkészítésébe. A továbbiakban azokról a körülményekről szólt, amelyek lehetővé és szükségessé tették a kongresszus összehívását. Hangsúlyozta, a magyar szövetkezeti mozgalom erős és szilárd, túljutott a kezdeti nehézségeken, ma már olyan gazdasági, társadalmi és politikai erő, amelyre teljes biztonsággal lehet számítani a szocialista építőmunkában, népünk jólétének fokozásában. Elmondta: 1961-re a parasztság — a munkásosztály segítségével — uralkodóvá tette hazánkban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek új formáját, a termelőszövetkezeteket. Adatokkal bizonyította, hogy az átszervezés óta jelentősen megnőtt és egyenletesebbé vált a termelés. Az előző évek fejlődése biztos alapot teremtett a termelés színvonalának további emeléséhez. A miniszter utalt a szövetkezetek gyarapodására, a géppark bővülésére, a nagyüzemi építkezésekre, az öntözéses gazdálkodás kiterjesztésére, a nagyarányú szőlő- és gyümölcstelepítésekre. Ezután a parasztság megváltozott életkörülményeiről szólt: az évről évre növekvő részesedésről, a megélhetés biztonságáról, a január elsejével életbe lépett új szövetkezeti nyugdíjtörvényről. Elmondta: a közös gazdaságokban végzett munkáért a földjáradékkal együtt ez 1961. évi 7,7 milliárd forint helyett 1966-ban már több mint 13 milliárd forintot fizettek ki. A tsz-ek iránti bizalom növekedéséről tanúskodik, hogy az utóbbi három hónapban húszezer új tagot vettek fel a közös gazdaságok. Hangsúlyozta: a szövetkezet nem cél, hanem eszköz arra, hogy többet termeljen a mezőgazdaság, s ennek eredményeként növekedjék mindnyájunk életszínvonala. Az ipari munkások, a városi lakosság életszínvonalának alakulásában is kifejezésre kell jutnia a nagyüzemi társasgazdálkodás kedvező hatásának. Beszámolt a termelőszövetkezetek árutermelésének fejlődéséről, s kiemelte: a lakosság és az ipar egyre jobb ellátásán túl a mezőgazdaság ma már a népgazdaság fontos devizatermelő ágazata. A következőkben áttekintést adott a kongresszust megelőző közgyűlések és megyei tanácskozások tapasztalatairól. E tanácskozások mindenütt kifejezésre jutó állásfoglalása az volt, hogy a szövetkezeti parasztságnak új termelőszövetkezeti törvényre van szüksége. Szinte egyhangúan foglaltak állást a kongresszus előtt, hogy határozottabban kell megfogalmazni a szövetkezeti tagok jogait és kötelességeit, rendezni kell a termelőszövetkezeti alkalmazottait helyzetét. Általános kívánság, hogy — figyelembe véve a gazdaságirányító rendszer reformját — az új helyzetnek megfelelően kell meghatározni a termelőszövetkezeti vezetés szabályait és rendszerét is. Szólott a háztáji gazdaságok rendszerének fenntartásáról, ennek fontosságáról, majd elemezte a szövetkezeti gazdaságok állandóan bővülő tevékenységi körét. Beszélt a gazdaságirányítási reform egyik lényeges következményéről, a szövetkezetek megnövekvő gazdasági és pénzügyi önállóságáról. Ez teszi lehetővé, mind fokozottabban, hogy 1968-tól kezdődően a tszek a tervezett részesedés legfeljebb nyolcvan százalékának erejéig garantált munkadíjat fizessenek. A miniszter ezután a földtulajdon rendezésének elvi és gyakorlati kérdéseiről szólott. (Lapzártakor dr. Dimény Imre beszédét mondja.) Tanácskozik a kongresszus (Bozsán felv.) Sugárvédelmi szimpózium Ma délelőtt az I. sz. Sebészeti Klinikáin megkezdődött a magyar radiológusok társasága sugárvédelmi szimpóziuma. A tanácskozáson megvitatják a röntgen és más ionizáló sugárzások orvosi alkalmazásával kapcsolatos sugárvédelmi problémákat. Műszerkiállítás Ma délelőtt a Magyar Tudományos Akadémia kutatási eszközöket kivitelező vállalata — amely fennállásának 15. évfordulóját ünnepli — és a műszer- és irodagépértékesítő vállalat rendezésében műszeripari kiállítás nyílt a MIGÉRT Népköztársaság úti bemutatótermében. (MTI) Megkezdték a képek továbbítását Holdat ért a Surveyor—3 Pasadena, április 20. A Surveyor—3. amerikai holdszonda éjjel 1.04 órakor simán leereszkedett a Holdnak a Viharok tengere elnevezésű részén. Az amerikai holdszonda sorrendben a negyedik, amelynek sikerült simán, zuhanásmentesen Holdat érnie.Elsőként a múlt év februárjában a Duna—9. szovjet holdszonda ért Holdat, ezt júniusban a Surveyor—1. amerikai, majd decemberben a Lima—13. szovjet holdszonda követte. A *■ Surveyor—2. amerikai holdszonda, amelyet tavaly szeptemberben akartak simán leereszteni a Holdra, egyik hajtóművének meghibásodása következtében fékezhetetlenné vált, és a Holdra zuhanva szétzúzódott.) Alig egy órával a holdratérés után az amerikai holdrakéta berendezései megkezdték a Hold felszínéről készített képek sugárzását a pasadenai megfigyelőállomásra. Az első hat felvétel a holdfelszínnek a holdszonda három lába közötti részét és az űrhajó egy kis részletét mutatta. A képek eléggé elmosódottak voltak, a földi megfigyelőállomás szakemberei azonban így is megállapíthatták, hogy a Hold-talajnak a képen látható része aránylag sík, és azt apró kráterek borítják. A további öt kép a holdszonda közvetlen környezetét mutatta, a nap sugarainak erős visszaverődése miatt azonban e képeken nem voltak világosan felismerhető részletek. A szakértők szerint ez a zavaró körülmény később megszűnt, miután a napsugarak beesési szöge megváltozott. A később készített 25 felvétel már lényegesen jobb minőségű volt. A holdszonda berendezéseinek a Földre továbbított jelei kezdetben gyengék voltak, amit annak tulajdonítottak, hogy a Holdra szállás alatt a holdrakéta elektro(Folytatás az 5. oldalon.) ,,Nyugati csúcstalálkozó“ Adenauer temetésén Johnson, De Gaulle és Wilson Bonnba utazik amerikai viszony jelenlegi válságos szakaszában személyesen igyekezzék előmozdítani a javulást. Amerikai kormánykörökben azonban óva intenek attól, hogy Johnson bonni látogatásának konkrét politikai lehetőségét túlértékeljék. Sem az idő, sem az alkalom nem tesz lehetővé többet, mint Johnson és Kiesinger általános politikai beszélgetését, a kancellárt részletes megbeszélésekre amúgy is Washingtonba várják idén nyáron. Az AP megjegyzése szerint a Johnson-féle látogatás már csak azért is „hasznos” lesz, mert Kiesinger sokkal inkább hajlik De Gaulle politikájára, mint elődje, Erhard. Hiszen öt hónapja viseli már a kancellári tisztséget és eddig még nem tette meg a zarándokutat Washingtonba, amelyet a legtöbb nyugateurópai vezető szükségesnek szokott tartani. A DPA washingtoni tudósítója mint érdekes tényre mutat rá, hogy Johnson és De Gaulle ismét egy temetés alkalmából találkozik egymással. A két államférfi utoljára 1963 novemberében látta egymást, amikor De Gaulle Kennedy temetésére az Egyesült Államokba utazott. Akkor negyedórás beszélgetést folytattak, s ebből félreértések adódtak, ki látogatja meg legközelebb a másikat. Washingtoni diplomáciai körökben úgy vélik, hogy az újabb találkozásnál mind a két államfő emlékezni fog erre az esetre. Bonn, április 20. Adenauer volt szövetségi kancellár temetésére számos vezető nyugatnémet és külföldi személyiség jelentette be részvételét. Köztük van De Gaulle francia államelnök és Wilson brit miniszterelnök. Johnsonnak azt az elhatározását, hogy ebből az alkalomból Nyugat-Németországba utazik, washingtoni megfigyelők nemcsak az elhunyt iránt érzett tisztelet megnyilvánulásának tekintik, hanem baráti gesztusnak az NSZK irányában. Ez a látogatás alkalmat ad Johnsonnak arra, hogy a nyugatnémet. Szófia—Nicosia légijárat Szófia, április 20. A Bolgár Légiforgalmi Vállalatnak megnyílt a 21. nemzetközi légijárata. Az IL —18 típusú repülőgépek szerdán tették meg az első utat Szófia és a ciprusi Nicosia között. A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése péntek estig: Felhőátvonulások, legfeljebb néhány helyen futó esővel. Időnként élénk, délnyugati, nyugati szél. A hőmérséklet emelkedik, de az évszakhoz képest még hűvös marad az idő. Néhány helyen talajmenti fagy. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 12 fok volt.