Esti Hírlap, 1967. április (12. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-20 / 92. szám

Ma megkezdődött a tsz-kongresszus A szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésének feltételeiről tárgyalnak a küldöttek A Parlament kongresszusi termében ma reggel megkezdődött a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek I. országos kongresszusa. A tömött padsorok, a zsúfolt karzatok történel­mi esemény tanúi. 518 küldött egymillió osz­­tag nevében szól, vitázik. Paraszt a parla­mentben — beleszólása az ország ügyeibe — már rég nem esemény. De a ma megkezdő­dött háromnapos tanácskozás, a szocializmus útját járó parasztság első országos kongresz­­szusa más, több: már történelem. Ké­t évtize­des út — történelmi út — után: mezőgazda­ságunk szocialista átalakulásának beszámo­­ lója, vitája. A filmesek s a tv-sek reflekto­rai nemcsak a padsorok feketébe öltözött, vagy fejkendőben ülő küldötteit világítják meg, hanem a vendégeket, az erkélyek, kar­zatok közönségét is. A munkásokat, a válla­latok, hivatalok, intézmények érdeklődő hall­gatóit is. Mert ennek a kongresszusnak az ügye — mezőgazdaságunk eredményei, mun­kája, útja — nemcsak „mezőgazdasági ügy”: mindnyájunk ügye, mindnyájunk életét érinti, mindnyájunkat érdekel. Mezőgazda­ságunk eredményeit vagy hibáit egész tár­sadalmunk figyelme kíséri. A tanácskozás elnökségé­ben helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára, Dobi István, az Elnöki Tanács tagja, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára, Hunya István, a ma­gyar földmunkásmozgalom veteránja, a MEDOSZ el­nöke, dr. K. Nagy Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium szövetke­zetpolitikai főosztályának vezetője, a termelőszövetke­zeti mozgalom több veterán­ja, vezetője. A kongresszus küldötteit és a meghívott vendégeket Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet elnöke kö­szöntötte, majd Dobi István megnyitotta a kongresszust. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter emelkedett szólásra. Dr. Dimény Imre beszéde — A kongresszus — kezd­te beszédét — egymilliós szövetkezeti parasztságunk demokratikusan megválasz­tott küldötteinek tanácsko­zása — az első olyan alkalom, amikor a nagyüzemi tár­sasgazdálkodás útján biz­tosan haladó magyar pa­rasztság intézményes for­mában, kongresszusi ke­retek között hallatja sza­vát. Utalt arra: ez az első al­kalom, hogy a magyar pa­rasztság közvetlen módon bekapcsolódik fontos törvé­nyek előkészítésébe. A to­vábbiakban azokról a körül­ményekről szólt, amelyek le­hetővé és szükségessé tették a kongresszus összehívását. Hangsúlyozta, a magyar szö­vetkezeti mozgalom erős és szilárd, túljutott a kezdeti nehézségeken, ma már olyan gazdasági, társadalmi és po­litikai erő, amelyre teljes biztonsággal lehet számítani a szocialista építőmunkában, népünk jólétének fokozásá­ban. Elmondta: 1961-re a pa­rasztság — a munkásosztály segítségével — uralkodóvá tette hazánkban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek új formáját, a termelőszö­vetkezeteket. Adatokkal bi­zonyította, hogy az átszerve­zés óta jelentősen megnőtt és egyenletesebbé vált a terme­lés. Az előző évek fejlődése biztos alapot teremtett a ter­melés színvonalának további emeléséhez. A miniszter utalt a szövetkezetek gyara­podására, a géppark bővülé­sére, a nagyüzemi építkezé­sekre, az öntözéses gazdál­kodás kiterjesztésére, a nagyarányú szőlő- és gyü­mölcstelepítésekre. Ezután a parasztság meg­változott életkörülményeiről szólt: az évről évre növekvő részesedésről, a megélhetés biztonságáról, a január else­jével életbe lépett új szövet­kezeti nyugdíjtörvényről. El­mondta: a közös gazdaságokban végzett munkáért a föld­­járadékkal együtt ez 1961. évi 7,7 milliárd forint he­lyett 1966-ban már több mint 13 milliárd forintot fizettek ki. A tsz-ek iránti bizalom nö­­vekedéséről tanúskodik, hogy az utóbbi három hó­napban húszezer új tagot vettek fel a közös gazdasá­gok. Hangsúlyozta: a szövet­kezet nem cél, hanem eszköz arra, hogy többet termeljen a mezőgazdaság, s ennek eredményeként növekedjék mindnyájunk életszínvonala. Az ipari munkások, a váro­si lakosság életszínvonalának alakulásában is kifejezésre kell jutnia a nagyüzemi tár­sasgazdálkodás kedvező ha­tásának. Beszámolt a terme­lőszövetkezetek árutermelé­sének fejlődéséről, s kiemel­te: a lakosság és az ipar egyre jobb ellátásán túl a mezőgazdaság ma már a nép­gazdaság fontos devizater­melő ágazata. A következőkben áttekin­tést adott a kongresszust megelőző közgyűlések és megyei tanácskozások ta­pasztalatairól. E tanácskozá­sok mindenütt kifejezésre jutó állásfoglalása az volt, hogy a szövetkezeti parasztság­nak új termelőszövetkezeti törvényre van szüksége. Szinte egyhangúan foglaltak állást a kongresszus előtt, hogy határozottabban kell megfogalmazni a szövetkeze­ti tagok jogait és kötelessé­geit, rendezni kell a terme­lőszövetkezeti alkalmazottait helyzetét. Általános kíván­ság, hogy — figyelembe véve a gazdaságirányító rendszer reformját — az új helyzet­nek megfelelően kell megha­tározni a termelőszövetkeze­ti vezetés szabályait és rend­szerét is. Szólott a háztáji gazdaságok rendszerének fenntartásáról, ennek fontos­ságáról, majd elemezte a szövetkezeti gazdaságok ál­landóan bővülő tevékenységi körét. Beszélt a gazdaságirá­nyítási reform egyik lénye­ges következményéről, a szövetkezetek megnövekvő gazdasági és pénzügyi önál­lóságáról. Ez teszi lehetővé, mind fokozottabban, hogy 1968-tól kezdődően a tsz­­ek a tervezett részesedés legfeljebb nyolcvan száza­lékának erejéig garantált munkadíjat fizessenek. A miniszter ezután a föld­­tulajdon rendezésének elvi és gyakorlati kérdéseiről szólott. (Lapzártakor dr. Di­mény Imre beszédét mond­ja.) Tanácskozik a kongresszus (Bozsán felv.) Sugárvédelmi szimpózium Ma délelőtt az I. sz. Sebé­szeti Klinikáin megkezdődött a magyar radiológusok tár­sasága sugárvédelmi szimpó­ziuma. A tanácskozáson megvitatják a röntgen és más ionizáló sugárzások or­vosi alkalmazásával kapcso­latos sugárvédelmi problé­mákat. Műszerkiállítás Ma délelőtt a Magyar Tu­dományos Akadémia kuta­tási eszközöket kivitelező vállala­ta — amely fennállá­sának 15. évfordulóját ün­nepli — és a műszer- és iro­dagépértékesítő vállalat ren­dezésében műszeripari kiál­lítás nyílt a MIGÉRT Nép­köztársaság úti bemutatóter­mében. (MTI) Megkezdték a képek továbbítását Holdat ért a Surveyor—3 Pasadena, április 20. A Surveyor—3. amerikai holdszonda éjjel 1.04 órakor simán leereszkedett a Hold­nak a Viharok tengere elne­vezésű részén. Az amerikai holdszonda sorrendben a ne­gyedik, amelynek sikerült si­mán, zuhanásmentesen Hol­dat érnie.­­Elsőként a múlt év februárjában a Duna—9. szovjet holdszonda ért Hol­dat, ezt júniusban a Surve­yor—1. amerikai, majd de­cemberben a Lima—13. szov­jet holdszonda követte. A *■ Surveyor—2. amerikai hold­szonda, amelyet tavaly szep­temberben akartak simán le­ereszteni a Holdra, egyik hajtóművének meghibásodá­sa következtében fékezhetet­­lenné vált, és a Holdra zu­hanva szétzúzódott.) Alig egy órával a holdrat­­érés után az amerikai holdrakéta be­rendezései megkezdték a Hold felszínéről készített képek sugárzását a pasadenai megfigyelőállo­másra. Az első hat felvétel a holdfelszínnek a holdszonda három lába közötti részét és az űrhajó egy kis részletét mutatta. A képek eléggé el­­mosódottak voltak, a földi megfigyelőállomás szakem­berei azonban így is megál­lapíthatták, hogy a Hold-ta­lajnak a képen látható része aránylag sík, és azt apró kráterek borítják. A további öt kép a hold­szonda közvetlen környeze­tét mutatta, a nap suga­rainak erős visszaverődése miatt azonban e képeken nem voltak világosan fel­ismerhető részletek. A szakértők szerint ez a za­varó körülmény később meg­szűnt, miután a napsugarak beesési szöge megváltozott. A később készített 25 felvé­tel már lényegesen jobb mi­nőségű volt. A holdszonda berendezé­seinek a Földre továbbított jelei kezdetben gyengék vol­tak, amit annak tulajdoní­tottak, hogy a Holdra­ szállás alatt a holdrakéta elektro­(Folytatás az 5. oldalon.) ,,Nyugati csúcstalálkozó“ Adenauer temetésén Johnson, De Gaulle és Wilson Bonnba utazik amerikai viszony jelenlegi válságos szakaszában sze­mélyesen igyekezzék elő­mozdítani a javulást. Amerikai kormánykörökben azonban óva intenek attól, hogy Johnson bonni látoga­tásának konkrét politikai le­hetőségét túlértékeljék. Sem az idő, sem az alkalom nem tesz lehetővé többet, mint Johnson és Kiesinger általá­nos politikai beszélgetését­­, a kancellárt részletes megbe­szélésekre amúgy is Wa­shingtonba várják idén nyá­ron. Az AP megjegyzése sze­rint a Johnson-féle látogatás már csak azért is „hasznos” lesz, mert Kiesinger sokkal inkább hajlik De Gaulle po­litikájára, mint elődje, Er­hard. Hiszen öt hónapja vi­seli már a kancellári tisztsé­get és eddig még nem tette meg a za­rándokutat Washingtonba, amelyet a legtöbb nyugat­­európai vezető szükséges­nek szokott tartani. A DPA washingtoni tudó­sítója mint érdekes tényre mutat rá, hogy Johnson és De Gaulle ismét egy temetés alkalmából találkozik egy­mással. A két államférfi utol­jára 1963 novemberében lát­ta egymást, amikor De Gaulle Kennedy temetésére az Egyesült Államokba uta­zott. Akkor negyedórás be­szélgetést folytattak, s ebből félreértések adódtak, ki láto­gatja meg legközelebb a má­sikat. Washingtoni diplomá­­ciai körökben úgy vélik, hogy az újabb találkozásnál mind a két államfő emlékezni fog erre az esetre. Bonn, április 20. Adenauer volt szövetségi kancellár temetésére számos vezető nyugatnémet­ és kül­földi személyiség jelentette be részvételét. Köztük van De Gaulle francia államel­nök és Wilson brit miniszter­­elnök. Johnsonnak azt az elhatá­rozását, hogy ebből az alka­lomból Nyugat-Németország­­ba utazik, washingtoni meg­figyelők nemcsak az elhunyt iránt érzett tisztelet megnyil­vánulásának tekintik, hanem baráti gesztusnak az NSZK irányában. Ez a látogatás alkalmat ad Johnsonnak arra, hogy a nyugatnémet. Szófia—Nicosia légijárat Szófia, április 20. A Bolgár Légiforgalmi Vállalatnak megnyílt a 21. nemzetközi légijárata. Az IL —18 típusú repülőgépek szer­dán tették meg az első utat Szófia és a ciprusi Nicosia között. A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése péntek estig: Felhőátvonulások, leg­feljebb néhány helyen futó esővel. Időnként élénk, dél­nyugati, nyugati szél. A hő­mérséklet emelkedik, de az évszakhoz képest még hűvös marad az idő. Néhány he­lyen talajmenti fagy. Buda­pesten ma délelőtt a hőmér­séklet 12 fok volt.

Next