Esti Hírlap, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-07 / 184. szám

MOZOG A FÖLD A természet idei nyara közel sem barátságos. Az utóbbi hetekben alig van nap, hogy a távirati irodák ne jelentenének a világ legkülönbözőbb pontjairól: Isztambultól Caracason át Taskentig földrengést. A földlökések jelenségeivel egy ízben — 1966 októberé­ben — a bogotai, szkopjei katasztrófák alkalmával rovatunk már foglalkozott. Most az új esetek kapcsán további magyarázattal egé­szítjük ki múlt évi ismerte­tőnket. — a földrengések okai? — A Föld felszínén és belsejében végighaladó ru­galmas hullámzás. Oka a földkéregben, illetve a földköpenyben levő fe­szültségek hirtelen felol­dódása. Az eddig ismert legmélyebb rengés 740 kilo­méter körüli mélységben keletkezett, ami több mint 10 százaléka a Föld suga­rának. A földrengés felszí­nen tapasztalt nagysága a Föld belsejében lezajló ren­gés energianagyságától, a felszín talajától és a kipat­tanás­ hely mélységétől függ. Minél közelebb van ez a Föld felszínéhez, annál nagyobb pusztítást okoz. — MŰSZEREK? — A szeizmográf a Föld mélyében keletkező moz­gásokat előidéző energia nagyságát méri erg.-ben. (A munka és az energia egyik tudományos mérték­­egysége.) Ez azonban nem terjed ki a hullám nagysá­gára, hatósugarára. Egy tizenkét fokozatú skála szerint a Föld felszínén mutatkozó jelenségekből is meghatározható a rengés nagysága. — SZKOPJE, AGADIR? — Az elmúlt húsz eszten­dő egyik legnagyobb föld­rengése az 1949-es — indiai K­assami volt. Ugyancsak nagyerejű földrengés tá­madt 1961-ben Alaszkában is. A közelmúlt szkopjei és agadíri földrengései vi­szont nem haladták meg je­lentősen az emlékezetes, 1956-os 5,6 erősségű duna­­haraszti földrengés erős­ségét, mégis súlyosabb pusztítást okoztak, mert Agadírban rendkívül rossz talajra, szakszerűtlenül emelték a modern vasbeton épületeket, Szkopjében pe­dig főként a több száz éves házak estek áldozatul. Itt a korszerű épületekben már nem keletkezett na­gyobb kár. A tragikus 1967-es törökországi és ve­nezuelai földrengések sem voltak a legnagyobb erős­­ségűek, csupán közepes hatásúak. Miután azonban sűrűn beépített lakott terü­leteket értek a földlöké­sek, ezért követeltek sú­lyos ember- és anyagi áldo­zatot a katasztrófák. Keve­sen tudják: a magyar piszkéstetői obszervató­rium évente 700 rengést re­gisztrál. Ezek nagysága ál­talában 4—5-ös erősségű. — veszélyes zónák? — A Csendes-óceán és a Földközi-tenger partvidé­ke, Észak-, Dél-, Közép- Amerika, Kamcsatka, Sza­­halin, Japán, Törökor­szág, Irán, India, Burma, Dél-Kína, és a kelet-indiai szigetek. — ELŐREJELZÉS? — A jelenlegi kutatások szerint sokkalta kevésbé lehet a földrengéseket előre jelezni, vagy egyáltalán „megjósolni”, mint az idő­járás változásait. Az el­múlt években az Egyesült Államokban és Japánban az előrejelzési rendszer bevezetéséhez terveket ké­szítettek. Ezek megvalósí­tását azonban a rendkívül magas költségek miatt még mind a mai napig nem kezdték el. — MAGYAR TUDÓSOK? — Magyarországon — no­ha a földrengések eléggé ritkák — az első erősség eloszlási, úgynevezett izo­­szeszta térképet Kitaibel Pál szerkesztette az 1810-es várpalotai rengésről. Egy másik tudós hazánkfia, Kö­­vesligethy Radó, dolgozta ki az első fészekmélység meghatározási skálát. Ugyancsak az­­ érdeme az első szeizmográf beszerzé­se hazánkban. A Nemzeti Múzeum pincéjében 1906- ban állította fel ideiglene­sen. Egyébként erről az „ideiglenes” helyről csak 1963-ban, Kövesligethy szü­letésének 100. évében került végleges helyére, a sashe­gyi obszervatóriumba. XII. évfolyam 181. szám 1967. augusztus 7. hétfő Halló fiúk! Halló lányok! A Kossuth Rádió Húszas stú­dió című műsorát ajánljuk ma délutánra. A címe: Ket­ten. Az adás szereplői olyan párosok, akik együttesen ér­nek el kimagasló teljesít­ményeket. Mikrofon elé lép többek között a balett­­táncospár, a motoroskettős, a szuperszonikus pilóta és társa, a földi rádiós. A mű­sor 18 órakor kezdődik, a ri­porter: Szilágyi János. A futball kedvelőit Hatvan vá­rosába invitáljuk ma délután. Kirándulás és igazi sportélmény is egyben: újra pályára lépnek a labdarúgás egykori nagyságai. Bozsik, Szusza, Hidegkúti és Bu­­zánszky, az osztrákok ellen ké­szülődő „öreg fiúk” ma délután a hatvani labdarúgókkal játsza­nak. A mérkőzés 17 órakor kez­dődik. Természetbarátok, turis­ták figyelmébe! Az állatkerti Barlang-mozi programját ajánljuk ma délutánra. A cí­me: Barangolás a kék úton. Talán így egészíthetnénk ki: barangolás a Börzsönytől a Bükkig. Az északi hegyvidék tájairól, természeti szépsé­geiről Szalkay József beszél. Az előadás után levetítik a Barangolás a kék úton című filmet. A program délután 6 órakor kezdődik. A lejárt személyi igazolvány­­ bajt okoz­ az új személyi igazolványo­kat, ne várjanak vele az utolsó hónapig. Ugyanis, függetlenül attól, hogy kaptak-e hivatalos ér­tesítést, vagy sem, mindazok, akiknek személyazonossági igazolványuk december 31-én lejár, kötelesek újat kiválta­ni. Aki a meghatározott idő­pontig nem tesz eleget köte­lezettségének, és nem tudja — betegséggel, vagy állandó külföldi tartózkodással — kellőképpen indokolni mu­lasztását, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtha­tó.­­ Akadnak — s nem is kis számban — olyanok, akik 1965-ben, 1966-bam lejárt sze­mélyazonossági igazolvánnyal j­árna k-ikelnek. E hanyagság miatt ez év első felében 2500 személyt bírságoltak meg. Ezúton is felhívják a vállala­tok, üzemek, hivatalok fi­gyelmét, hogy nem alkalmaz­hatnak olyan dolgozót, aki nem rendelkezik érvényes személyazonossági igazol­vánnyal. A budapesti rendőrfőkapi­tányságon azt is hangsúlyoz­ták, hogy e fontos személyi dokumentumra nagyobb gon­dot kell fordítanunk. Nem egy felderített bűncse­lekmény igazolja, hogy bű­nözők jól profitáltak az el­veszett személyi igazol­ványból. Volt rá eset, hogy négy különböző névre szó­ló személyazonosságit talál­tak egy elfogott tolvajnál, aki saját fényképét ragasz­totta az igazolványba, s a lo­pott holmit idegen néven ér­tékesítette. Ha tehát valaki­től ellopták a személyi iga­zolványát, vagy elvesztette azt, haladéktalanul jelentse a lakóhely szerint illetékes ke­rületi rendőrkapitányságon, ezáltal megakadályozhatják, hogy bárki viszaélhessen az eltulajdonított, vagy elvesz­tett igazolvánnyal. (MTI) Az idén Budapesten körül­belül százezer személyazo­nossági igazolványt kell ki­cserélni. Az év első hat hó­napjában több mint negy­venezren váltottak ki lejárt személyi igazolványuk he­lyett újat. A budapesti rendőrfőkapi­­tányság azt kéri az érde­keltektől, hogy az év végi torlódások elkerülése vé­gett mielőbb szerezzék be MÁRI VÁSÁR A BK­AICSARmmm AUGUSZTUS 20-IG, 30-1070-OS­­ÁRENGEDMÉNNYEL Női pumserpő op-art díszítéssel Női nylonharisnya, jugoszláv import Kétrészes, bakfis, műselyem kiskosztüm Férfi divatzakó Bútorvászon, 130 cm széles Divatcsarnok, VI., Népköztársaság útja 39. szombaton, 10—17 óráig 183 Ft helyett 109,80 Ft 38 Ft helyett 26,60 Ft 175 Ft helyett 105,— Ft 470 Ft helyett 282,— Ft 70 Ft helyett 49,— Ft — Nyitva: 10—19 óráig, Egy 13+1 találat a totón A heti totófordulóban ha­tan értek el 13 találatot, kö­zülük egynek a plusz talála­ta is jó volt. A 13 találato­­sok nyereménye: 56 038, a 13 + 1 találatosé: 180 567 fo­rint. A 271 darab 12 talála­tért 827, a 4120 darab 11 ta­lálatért 54 és a 30 707 10 ta­lálatért 14 forintot fizetnek. A heti totóforduló eredményei: 1, 2,­­ 1, X, 1, 1, 1, 2, x, x, 1, x, 2. Magyar divatcikkek a szovjet áruházakban Szovjet nyersanyag a magyar textil­gyárakban A magyar textilruházati a szovjet külkereskedelem­­nek mintegy 40 százaléka a A szovjet vásárlók köré­ben különösen nagy keres­letnek örvendenek a ma­gyar konfe­kcióáruk és más divatcikkek. Férfiöltönyöket, kabátokat, női és gyermek­ruhákat, fehérneműket nö­vekvő mennyiségben rendel­nek a szovjet vállalatok. A HUNGAROTEX-hez idén beérkezett szovjet megrendelések értéke már megközelíti a 30 millió rubelt. A Szovjetunióban igen keresettek a magyar kötöttholmik is, amelyek választéka az utób­bi időben lurex-szálas és más jersey-ruhákkal, szin­tetikus fonalból kötött puló­verekkel, kardigánokkal gyarapodott. A magyar textilipar ezzel szemben a Szovjetunióból tetemes mennyiségű alapanyagot kap: idén csaknem 40 000 tonna szovjet gyapotot, s ez a pamutipar nyers­anyagszükségletének kö­rülbelül a fele. A gyapjúipar durva gyapjú­­szükségletének 26 százalékát, a rostfeldolgozóipar az im­portlen­ék 39 százalékát kapta tavaly a Szovjetunió­ból, és ez évben is hasonló arányú a behozatal. Az utóbbi években kezdték el a magyar textilgyárak a szovjet műszál felhasználá­sát. Idén 5000 tonnát kap­nak, és a tervek szerint 10 000 tonnára növelik a behozatalt a következő évek­ben. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom évfordulójá­ra indult jubileumi verseny­­ cikkek egyik legfőbb vásárlója A HUNGAROTEX összkivitele­ Szovjetunióba irányul. den egyébként a szovjet nyersanyaggal dolgozó és a szovjet exportban érdekelt pamutnyomóipari vállalat dolgozói az 1967-re lekötött teljes pamutszövetmennyisé­­get november 7-ig elindítják a Szovjetunióba. Ez több mint 20 millió méter anyag. (MTI) A TRÓNÖRÖKÖS NAPTÁR Augusztus 7. hétfő, Ibolya nap­ja. A Nap kél 4.28, nyugszik 19.11 órakor. A Hald kél 5.38, nyugszik 20.19 órakor. A BORSODI BÁNYÁK TÖRTÉNETE. Megjelent A borsodi szénbányászat tör­ténete című könyv második kötete. A két évvel ezelőtt kiadott első kötetben Le­­hoczky Alfréd, a könyv szerzője a bányák kialaku­lását és fejlődését írta meg 1900-ig, a mostani kötet az 1900—1914 közötti évek mo­nopóliumaival foglalkozik. Kevés az orvos. Az Egész­ségügyi Világszervezet 20. kongresszusán részt vevő kül­döttek jelentése szerint sok országban rendkívül súlyos az egészségügyi személyzet hiánya. A világnak három­millió orvosra van szüksége — állapította meg a kong­resszus —, de csak egymil­lió 500 ezer orvos van. MUSKÁTLIGYŰJTEMÉNY. A keszthelyi Agrártudomá­nyi Főiskola Georgikon kert­jében virágzik az ország egyetlen muskátli-fajtagyűj­teménye. A magyar falu vi­rágának 140 különböző szí­nű fajtáját az ország külön­böző vidékeiről hozták Keszthelyre és megtalálható köztük a világos rózsaszíntől a sötét bordóig minden szín­árnyalat. Távirányítású vasút. Nyu­gat-Csehországban üzembe helyezték az ország első táv­­irányítású kísérleti vasút­vonalát A 106 kilométer hosszú vonalon két diszpé­cser látja el a forgalom irá­nyítását. Dr. Gyöngyösi Nándor új­ságíró temetése augusztus 9- én, szerdán délelőtt 11 óra­kor lesz a farkasréti teme­tőben. Szabadság nélkül. A Fő­városi Autóbuszüzem gép­kocsivezetői átlag naponta 9 órát ülnek a volán mel­lett, s csak két napot vesz­nek ki havi négy, illetve öt pihenőnapjuk helyett A komoly sofőrhiány miatt nagyon sok gépkocsivezető nem tudja kivenni nyári szabadságát sem, ennek kö­szönhető, hogy a munkaerő­­hiány ellenére sincs fenn­akadás Budapest autóbusz­közlekedésében. LENGYEL MŰVÉSZEK. Augusztus 19-én a tarnówi lengyel művészegyüttes Kecskemétre látogat. Az 50 tagú ének- és táncegyüttes ezzel a fellépéssel viszonoz­za a kecskeméti Hírös Együttes vendégszereplését. AUGUSZTUSI VÁLASZ „Római-parti augusztusi kérdéseinkére már az egyik címzettől megérkezett a vá­lasz, s örömmel vettük­ az azonnali intézkedést is. A választ a III. kerületi Rend­őrkapitányság közrendvédel­mi alosztálya adta. A Római­parton, s annak folytatásán, a Kossuth Lajos üdülőparton (amely Pünkösdfürdőig tart), vagyis a pestiek Lidóján: autózni, motorozni, kerékpá­rozni szigorúan tilos. Egye­dül csak az úgynevezett cél­fuvar esetében kanyarodhat­nak az üdülőpart egy-egy szakaszára a gépkocsik. A rendőrség nemcsak választ adott kérdésünkre, hanem vasárnap szigorú ellenőrzést is tartott, és ennek során 37 feljelentést tett és 7 esetben a helyszínen megbírságolta a vétőket. (Több panasz érke­zett — mondták a rendőrsé­gen — a Sportlétesítmények Vállalat ellen: az igazgató idén megtiltotta, hogy a Hattyú-csónakház bérlői beállhassanak. Vagyis e til­tással szinte kikényszerítette a gépkocsitulajdonosokat a partra. A jogosnak látszó indok: az üdülőtelepen a ko­csikat mossák, olajozzák, ez pedig a gépkocsival nem rendelkező nyaralókat zavar­ja. Nem lenne egyszerűbb: megtiltani az udvaron a gép­kocsi-karbantartást ?) Az első­­augusztusi kér­désünkére tehát már — kö­szönet! — választ kaptunk. Most már a második címzet­től, a Fővárosi Autóbusz Vállalattól várunk magyará­zatot és intézkedést: miért csak kora reggel közlekedik a Nánási úton a 34/Y, és dél­után, munka végeztével, mi­ért nem??? (mai) Több méz. Szovjet tudó­soknak sikerült fokozniuk a méhek mézgyűjtését. A méh­kasban elhelyezett rádió fel­erősíti a mézgyűjtésre ösz­tönző hangokat, s ennek ha­tására a méhek 50 százalék­kal több mézet gyűjtenek. DEKORÁCIÓ Egy párizsi egyetemi hall­­gatónő az egyik kínai étte­rem étlapjáról lemásolt be­tűket hímzett ruhájára. Kissé megdöbbent, amikor lefordították a ruhán olvas­ható szöveget: Olcsó, min­denki számára kapható. Bár az is lehet, hogy a made­moiselle csupán rendkívül diszkrét Hazajön a zászló. 1919-ben egy francia tiszt magával vitte Párizsba a szegedi fes­tőmunkások 1913-ban készült vörös selyemzászlaját A tiszt szobája falán őrizte ed­dig a zászlót, most azonban fia, Roger Guerrand, Ver­­neuil helyettes polgármeste­re Horváth Ferenc, Párizs­ból hazalátogató magyar szobafestővel hazaküldte Szegedre. A zászlót a So­mogyi Könyvtár vette át és őrzi tovább. KUDARC. A San Diegó-i tudósok kétezer kilyuggatott pingponglabdát dobtak a ten­gerbe, hogy segítségükkel megfigyeljék a homokván­dorlást. A kísérletből semmi sem lett, mert a halak tek­nőstojásnak nézték a ping­ponglabdákat, és mind egy szálig megették. Az ENSZ élelmezési világ­programjának képviselői alá­írták az egyezményt, amely szerint 328 ezer dollár érté­kű segélyben részesítik azo­kat a szilfaiakat, akik az or­szág 55 városában és közsé­gében utakat, vízellátási be­rendezéseket és csatornahá­lózatot építenek. BORBARLANG. A Rákó­­cziak idejéből fennmaradt ősi pincében borozót nyit­nak a szüret alkalmából Sá­­toraljaújhelyen. Természe­tesen, eszpresszó is lesz a borbarlangban. Új városrész. A harmadik ötéves terv legnagyobb bu­dapesti lakásépítkezése a ke­lenföldi lakótelep. A Fehér­vári út és az Etele út kör­nyékén az új negyed felépü­lése után 30 ezer ember kap otthont. A járulékos létesít­mények közül kiemelkedik az 1970—71-ben felépülő szakorvosi rendelőintézet. Száz napja. Az Expo'67 világkiállítás megnyitása óta száz nap telt el. A láto­gatók számát tekintve, meg­dőlt valamennyi előző világ­­kiállítás rekordja. Az elmúlt száz nap alatt 27,5 millió látogató kereste fel a kiállí­tást, több mint az 1964-es New York-i kiállítást hat hónap alatt és 37 százalék­kal többen, mint az eletig legnépszerűbbnek tartott 1958-as brüsszeli kiállítást az első száz napon. Szikra Lapnyomda Politikai napilap Főszerkesztő: Kelen Béla Szerkesztő: Paizs Gábor Szerkesztőség: VIII., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 142—220* 343—100* Kiadja a Hírlapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Csollány Ferenc igazgató Kiadóhivatal: Budapest, VIII., Blaha Lujza tér 1—3. Telefon: 343—100 Árusítja a Magyar Posta Index: 25 002

Next