Esti Hírlap, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)
1967-08-02 / 180. szám
Szeptember 26-ra összehívják a fővárosi tanács ülését — határozták el ma délelőtt a végrehajtó bizottság ülésén. A fővárosi tanács megvitatja a szocialista demokratizmus fejlesztését, a budapesti tanácsoknál; az ülésen jelentést terjesztenek elő a választás idején a jelölő gyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések nyomán tett intézkedésekről. A vb elhatározta, hogy 3 millió forinttal járulnak hozzá a KISZ tatai úttörőtáborához. Nagyobb összegekkel támogatják a KISZ lakásépítkezéseit is. A XVIII. kerületben több mint 2000 lakás épül fel. Az itt készülő KISZ-lakások közművesítéséhez 58 milliót ad a főváros. A Vécsey úti telepen több mint 1100 lakás épül. Itt a KISZ-építkezéshez a tanács 21 millióval járul hozzá. A vb döntése alapján a jövőben az V. kerületi Kálmán utcát Kálmán Imre zeneszerzőről nevezik el Zenei életünk több vezető személyiségének kérésére utcát kapott Székely Mihály. A VI. kerületben, az Operaház szomszédságában, a Kazár utca viseli majd Székely Mihály nevét. Az ülés határozott arról is, hogy több budapesti utcanevet védettnek nyilvánítanak. Mívé Szeptember 26. fővárosi tanácsülés A Thant-levél Abidjanhoz New York, augusztus 2. V Thant ENSZ-főtitkár Elefántcsontpart ENSZ-képviselőjéhez pénteken eljuttatott levelében követelte, hogy az elefántcsontparti kormány feltétel nélkül bocsássa szabadon a június 26-a óta Abidjanban fogva tartott három guineai személyiséget. A főtitkár hangoztatja, hogy a nemzetközi egyezmények — különösen a diplomáciai kiváltságokról szóló bécsi konvenció — érvényesek azokra a guineai diplomatákra is, akik részt vettek a közel-keleti helyzettel foglalkozó rendkívüli ENSZ- közgyűlés munkájában. Jóllehet az abidjani kormány hivatalosan még nem válaszolt U Thant levelére, úgy hírlik, Elefántcsontpart csak akkor bocsátja szabadon a guineaiakat, ha előzőleg szabadlábra helyezik az 1965 novembere óta Guineában fogva tartott elefántcsontparti polgári személyeket. Röplap — Dél-Afrikából Stanley Levinson jelenti: Eljutott Londonba néhány példány abból a röplapból, amelyet a hazafias erők terjesztenek Dél-Afrikában. A röplap — amelynek aláírója a betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus Párt — felhívja a lakosságot, hogy szervezett akciókkal lépjen fel a fajüldöző rendszer ellen. Zárt ajtók mögött tárgyal a khartoumi konferencia Khartoum, augusztus 2. Az arab külügyminiszteri értekezlet ma folytatja munkáját. A mai ülés megnyitását valamivel későbbre tűzték ki, amikorra már Buteffika algériai külügyminiszter érkezésére is számítani lehet. Buteflika, mielőtt elindult Khartoumba, nyilatkozott a repülőtéren. — Algéria — mondotta — nem kíván lehetetlent. Nyílt agresszió történt az arab nemzet ellen. Minden regionális és nemzetközi szervezet elítélte az agreszsziót, és elvként maguk elé tűzték az agresszió következményeinek felszámolását. — Úgy hiszem — fűzte hozzá az algériai külügyminiszter —, hogy a khartoumi értekezlet serkentőleg hat majd a problémák rendezésére. Az arab országokban levő idegen támaszpontok felszámolása, az arab tőke kivonása mindazon nyugati országok bankjaiból, amelyek a cionista agresszióban részt vettek, az ellenállás és a politikai befolyásolás módjai — ezek azok a kérdések, amelyekre nézve Khartoumban meg kell egyeznünk. A külügyminiszterek megnyitó ülésén tegnap Riad, az EAK külügyminisztere memorandumot terjesztett a miniszterek elé a jemeni kérdés békés rendezéséről. Az ülésen később vita keletkezett Monzsi Szlim tunéziai miniszter és Sukeiri, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet vezetője között. Tunézia küldötte kifogásolta Sukeiri jelenlétét az értekezleten, s azzal érvelt, hogy Sukeiri nem felelős miniszter. Sukeiri válaszában kijelentette, hogy a palesztínai kérdést nem lehet megvitatni az ő jelenléte nélkül. A vitát Riad simította el; rámutatott, hogy vannak fontosabb dolgok is a merő formalitásoknál. Az értekezlet továbbra is zárt ajtók mögött ülésezik. Izraeli,jordániai tűzharc Jordánia után az izraeli hadsereg szóvivője is bejelentette, hogy tegnap délután lövöldözés volt izraeli és jordániai erők között. A szóvivő Jordániát vádolta a tüzelés megindításával. Előzőleg, a jordániai jelentés szerint, Izrael volt a kezdeményező. Allón munkaügyi miniszter, az izraeli kormány egyik legbefolyásosabb tagja, tegnap felhívta Libanont, kössön békeszerződést Izraellel. Mint mondotta, „Libanon közvetlenül nem vett részt a háborúban, s így a békés rendezés lehetőségeinek nincs akadálya.” FÉL ÉVSZÁZAD Leningrád, Palota tér Szokatlan képet mutatott a Palota tér, amikor a Barátság Staféta tagjaiként Leningrádban jártunk. Állványerdő borította a Téli Palotát, Bartolomeo Rastrelli pompás — s ötven éve egyben világtörténelmi emlékezetű — építészeti alkotását. Tatarozták az orosz cárok egykori téli rezidenciáját, amely 1917. november 7-ig utolsó menedéke volt Kerenszkij Ideiglenes Kormányának. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom jubileumi évfordulójára, egyébként, egész Leningrád új, ünnepi köntöst ölt. Restaurálják a műemlékeket, tatarozzák a házakat. Az A Téli Palota szépítése már az utolsó szakasza a — világ minden részéből ideözönlő turistákat elsősorban érdeklő — Palota-tér újjávarázsolásának. Ma már a leningrádi műemléképületekre jellemző új, hófehér-türkízzöld fényben ragyog a Kis és Régi Ermitázs, és lebontották már az állványerdőt, amely a pompás tér közepén álló Diadalmi Oszlopot takarta el. Elvonultak a restaurátorok a volt cári vezérkar egykori épületeit összekötő Diadalívről is, amelynek kapujából —, mint ezt azóta annyi regény, festmény és film megörökítette — utolsó, döntő rohamra indultak a forradalmár munkás- és katonatömegek a Téli Palota ellen. Felvételünk előterében, az évfordulóra már megszépült Diadalív, amelyet a Diadalmi Oszlophoz hasonlóan, az olasz Rossi, illetve a francia Montferrand tervei alapján, a Napóleon felett aratott győzelem emlékére a múlt század húszas és harmincas éveiben emeltek. (Leningrádi folytatása az 5. képriportunk oldalon.) Kállai Gyula fogadta a belga parlamenti elnököket A hazánkban tartózkodó belga parlamenti elnökök — Paul Struge szenátusi és Achille van Acker képviselőházi elnök — ma feleségükkel együtt dr. Beresztóczy Miklósnak, az országgyűlés alelnökének kalauzolásával megtekintették a Parlament épületét. Ezután az Országház delegációs termében Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke, fogadta a vendégeket. (MTI) MINDENKIT ÉRDEKEL Bérek, részesedési , nyereség Mindenkit érint, mindenkit érdekel, hogyan alakul, miként változik, változhat jövedelme 1968. január 1-től, az új gazdasági reform életbe lépése után. Eddig a vállalatok évi tervükben kaptak lehetőséget az átlagbérek 1,2 százalékos növelésére. 1968-tól ez megszűnik. (Ami nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyegy részterületen központi bérpolitikai intézkedéssel emeljék a fizetéseket. A költségvetési szerveknél pedig a jövőben is a központi előírások szabályozzák a béreket. A legtöbb helyen azonban 1968-tól az átlagbérek kizárólag a részesedési alapból növelhetők. Amenynyiben 1968-ban vagy a következő években bárhol is növekednek az átlagbérek, úgy azt az 1967. évre tervezett munkás- és alkalmazotti átlagbér és a megnövekedett átlagbér különbségének megfelelő bérösszeget a részesedési alap terhére kell elszámolni. Az átlagbérek csak annál a vállalatnál növelhetők, amelynél az elért nyereség, illetve a nyereségből erre a célra nyújtott részesedési alap lehetőséget ad. A béremelésre , a vállalatok gazdasági vezetői — az üzemi szakszervezeti bizottsággal összhangban — általában a részesedési alap bizonyos százalékát fordítják majd. A gazdasági mechanizmus reformjának első éveiben elsősorban a vállalaton belüli béraránytalanságok enyhítésére, megszüntetésére törekednek. Bizonyos: a béremeléseknél mindenütt körültekintően kell eljárniuk, mert az állam „csak” a béreket garantálja, a nyereséget nem. 1968-ban, hogy az egyes vállalatok és iparágak közötti túlzott bérkülönbségeknek gátat szabjanak, a Gazdasági Bizottság határozata értelmében egy-egy vállalatnál legfeljebb 4 százalékkal lehet nagyobb az átlagbér, mint 1967-ben volt. (Az átlagon belül a dolgozók egyes kategóriáinak bére ennél nagyobb mértékben is emelkedhet.) (Folytatás a 3. oldalon) Htves és rövid Pearson De Gaulle-nak Ottawa, augusztus 2. Pearson kanadai miniszterelnök tegnap este közzétette második nyilatkozatát a De Gaulle-ügyben. „A kanadai kormány tudomásul vette a Francia Köztársaság elnökének nyilatkozatát minapi kanadai látogatásával kapcsolatban. Kanada kormánya már egyszer leszögezte álláspontját, amely szerint elfogadhatatlannak tart bármely külső beavatkozást a kanadai ügyekbe, s ehhez a jelenlegi körülmények között semmi hozzáfűznivalója nincs.” Pearson nyilatkozata pontosan hat sor terjedelmű. A párizsi nyilatkozat, amelyet hétfőn tettek közzé, hatvanöt sorban fejtette ki, hogy De Gaulle elnök igenis komolyan gondolta, amikor Quebec szabadságáról beszélt Kanadában. Az AFP hírügynökség jelentése szerint a kanadai válasz rövidsége szokatlan a nemzetközi kapcsolatok történetében. A Reuter értesülése szerint a választ személyesen Pearson fogalmazta, akit De Gaulle legutóbbi állásfoglalása „egyrészt elszomorított, másrészt felháborított”. A Reuter úgy tudja, hogy Pearson azért válaszolt ily röviden, mert remélte, hogy most már a kanadai— francia vihar elül. A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése csütörtök estig: Szerdán kevés felhő, valószínűleg, eső nélkül. Csütörtökön nappali felhőképződés, a déli óráktól kezdve nyugaton és északon záporokkal, zivatarokkal, az ország többi részén valószínűleg még eső nélkül. Gyenge, csütörtökön fokozatosan megélénkülő déli, délnyugati szél. A fülledt, meleg idő tovább tart. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 30 fok volt.