Esti Hírlap, 1967. augusztus (12. évfolyam, 179-205. szám)

1967-08-14 / 190. szám

Közös a siker — közös a kockázat A gyár és a világpiac ♦ Az önálló exportálás joga Ár, vám, hitel, visszatérítés kényes, bonyolult téma, közvetve mindenkit érint, hisz a magyar népgazdasá­got ezernyi szál fűzi a világ­piachoz. A külkereskedelmi tevékenység országunkban rohamosan fejlődik. 1964-ben az export csaknem kétszer­­akkora volt, mint 1958-ban, s ebben is mind nagyobb az ipari eredetű termékek ará­nya. Nyereség vagy ráfizetés, haszon vagy kár — nagyon sok múlik azon, hogyan ala­kul a jövőben a termelő vál­lalatok és a külkereskede­lem kapcsolata, a vállalatok exportérdekeltsége, kockáza­ta. Most erről beszélgettünk dr. Szabó Tiborral, a Kohó- és Gépipari Minisztérium ke­reskedelmi főosztályának he­lyettes vezetőjével. Új kapcsolat­ ­a a termelő és a kül­kereskedelmi vállalat érde­keltsége kétféle: az egyik a termelési előirányzatok, a másik a külkereskedelem meghatározott tervszámai teljesítésében érdekelt — mondta dr. Szabó Tibor. — A közös érdekeltség elenyé­sző. A műszaki fejlesztés el­maradásával, a piac ingado­zásaival járó kockázat mind­két félnek viszonylag cse­kély, a nem várt kedvező ke­reskedelmi eredményekből származó nagyobb jövede­lem pedig csak kevéssé prog­resszív. A külföldi piac ha­tása nem elég közvetlen, s ezért nem is kellően ösztön­ző a termelő vállalatokra. Gyártmányaikért a belföldön érvényes árat kapják, füg­getlenül a valóságos külföl­di értékesítéstől. — Hogyan változik ez meg a gazdaságirányítás új rend­szerében? — A vállalati exportnye­reség nem a termelői ártól, hanem a devizabevételtől függ majd. Ez a módszer szorosabb kapcsolatot te­remt a piac és a termelő vál­lalat, egyszersmind szoro­sabb érdekközösséget a ter­melő és a külkereskedelmi vállalat között. Az új elszá­molási formák növelik a ter­melő vállalat beleszólási jo­gát a termékek értékesítési feltételeibe, ezzel együtt — természetszerűen — fokozzák kockázatát is. Ezek a külön­féle elszámolási formák a külkereskedelmi vállalatok érdekeltségét is befolyásolják, tehát olyan megállapodások­ra ösztönöznek, amelyekben a várható eredmény, a jöve­delem , az esetleges kudarc következménye is közös. — Milyen lehetőségeket te­remt az önálló külkereske­delmi jog? Milyen vállalatok kaphatják meg? — Ha az iparvállalat ön­álló exporttevékenységet folytat, az összes ráfordítá­sok és a bevételek egy he­lyen mutathatók ki: a ter­melés és a külkereskedelem gazdasági egységet­­képez. Az önálló exportjog célja, hogy a termelő közvetlen kapcso­latba kerüljön a külföldi pi­accal, a vásárlóval, rugal­masabban alkalmazkodjon az igényekhez, az értékesíté­si feltételekhez, az árviszo­nyokhoz. Az önálló kereske­delmi apparátus fenntartása azonban nem mindenütt gaz­daságos és célszerű, ezért ex­portjogot csak alapos meg­gondolások után kaphatnak termelő vállalatok. Jogos in­dok lehet, ha a vállalat olyan termékeket exportál, ame­lyek eladásakor a vásárlóval műszaki okokból közvetlen kapcsolatra van szükség. Kérheti termelő vállalat az exportjogot akkor is, ha azt a vevőszolgálat ellátása vagy az állandó pótalkatrész-szál­lítás lebonyolítása indokolja. Márka, garancia A KGM-hez tartozó válla­latok közül néhány már ré­gebben önállóan exportál, s a tapasztalatok kedvezőek. Az Egyesült Izzó esetében a jól bevezetett és keresett márka indokolta az önálló külkereskedelmet, a Ganz- MÁVAG és a Magyar Va­gon- és Gépgyár azért kapta meg az exportálás jogát, mert ezt a termékek sajátos­ságából eredő, állandó mű­szaki kapcsolatok tették szükségessé. A Gazdasági Bi­zottság határozata pontosan rögzíti, hogy milyen újabb vállalatok kapják meg ezt a jogot 1968. január 1-től. Többnyire bonyolult beren­dezéseket gyártanak, ame­lyek eladása garanciális, s tevékenységük egyéb okok miatt is szoros kapcsolatot feltételez a vevővel. Az ilyen vállalatok közé tartozik pél­dául a Magyar Hajó- és Da­rugyár. Ez a vállalat — ért­hetően — eddig is közvetlen kapcsolatban állott vevői­vel, exportját mégsem maga bonyolította, ezért az érde­keltség — és felelősség — szükségtelenül megoszlott. Önállóan exportálhatja a jö­vő esztendőtől speciális műszereit a Magyar Optikai Művek, de sok más cikkét továbbra is csak a külkeres­kedelmi vállalat révén érté­kesítheti. — Hogyan alakul a köz­ponti szervek szerepe, tevé­kenysége a külkereskede­lemben? — A külkereskedelem nem képzelhető el rendsze­res állami szabályozás, ellen­őrzés nélkül. A központi szervek ezt a funkciót első­sorban gazdasági eszközök­kel — különféle szorzószá­mok, ár- és vámelőírások, hitelpolitika, állami visszaté­rítés — látják majd el. De ha a nemzetközi egyezmé­nyek, kötelezettségeink tel­jesítése, különösen fontos népgazdasági érdekek meg­óvása úgy kívánja, közvetle­nül,­­esetleg utasítások for­májában is beleszólhatnak a vállalat tevékenységébe — mondta befejezésül dr. Sza­bó Tibor. Méry György LEGYEN VENDÉGÜNK AZ pálmakertjében (IX„ Napfény utca 1.) MINDEN PÉNTEK, SZOMBAT. VASÁRNAP ESTE 8 órától látványos ÚJ VARIETÉMŰSORRAL Fagylaltkülönlegességek! — Kitűnő konyha! Műsor után tánc! Megközelíthető: 3S-es és S1-es autóbusszal DÉL-PESTI VENDÉGLÁTÓITAZÓ VÁLLALAT Alkalmas-e a választott pályára ? Korábbi megfigyelések szerint az első évfolyamról kimaradó egyetemi és főis­kolai hallgatók mintegy 40— 50 százaléka betegség miatt hagyja abba tanulmányait. A végzett hallgatók munkába állításával kapcsolatos alkal­massági vizsgálatok is azt mutatják, hogy egyes diplo­mások egészségüknek, alka­tuknak, fizikumuknak meg nem felelő pályát választot­tak, egészségileg alkalmatla­nok bizonyos munkakörök betöltésére. Az idén országszerte mint­egy 35 500 fiatal egészségi ál­lapotát vizsgálták meg az il­letékes orvosok, és a pálya­alkalmassági szempontok alapján nyilvánították őket alkalmasnak vagy alkalmat­lannak. „Urbanizálódnak“ a madarak A Fejér megyei ornitológusok megfigyelései szerint a város­lakó madarak egyre inkább „urbanizálódnak”. Székesfehérvárott például a Pannónia Áruház és a Totózó egész éjjel világító neon­reklámjai közé telepedett néhány balkáni gerlepár, az Engels Fri­gyes utcában pedig valóságos lámpalakó verébkolónia alakult ki. Több száz verébcsalád „bérli” az ostornyeleket. A megváltozott „lakásviszonyok” megszokott életrendük­et is felbolygatták: rátértek az éjszakai táplálkozásra. A fényre odasereglő rovarok ugyanis bő­séges zsákmányszerzési lehetőséget jelentenek számukra. MENTIK A FÁKAT A főváros egyik legszebb sétánya a Gorkij fasor. 80— 100 éves geszte­nyefáit — mint már jelentettük — kikezdte az idő. Korhadnak, odvasodnak. A Fővárosi Kerté­szeti Vállalat tíz­tagú brigádja most azon fárado­zik, hogy meg­mentse a fákat és 15—30 évvel meg­hosszabbítsa éle­tük­et. A beteg részeket kikapar­ják, megtisztítják, fertőtlenítik, utá­na pedig beton­nal betömik a se­beket. A Föld hívja Achilles!... EA ELHALLGAT AZ ŰRHAJÓSOK RÁDIÓJA Még ebben az évszázadban elérkezik az a korszak, ami­kor több emberből álló ex­pedíciók huzamosabb időt töltenek a Holdon, más űr­hajósok a Mars bolygóról küldik híreiket, s megint más asztronauták közelítenek a Venus felé. S mert a messze távolba szakadt űrhajósokkal nem lehet állandó, kétoldalú rádiókapcsolatot tartani, most tudósok, rádiófizikusok keresik a megoldást: az ál­landó összeköttetés lehetősé­gét a bárhol tartózkodó űr­hajókkal. Ha a Hold, a Föld és a Nap közelítően egy vonalban he­lyezkedik el, akkor a Föld­ről nézve éppen teliholdat látunk. Ha a három égitest egy vonalban áll, akkor el­sötétül a Hold, mert a Föld árnyékkúpjába kerül: hold­­fogyatkozás van. Ilyen ese­tekben a Holdon tartózkodó űrhajósok a Földet a Nap irányában látnák, s a Föld­ről jövő rádióadásokat erő­sen zavarja majd a Nap. RÁDIÓLÁNC AZ ŰRBEN Hasonlóképpen kellemet­len, bár fordított a helyzet újholdkor: ekkor a Hold a Nap és a Föld között helyez­kedik el, a Hold tőlünk lát­hatatlanná válikk, bizonyos esetekben a Földről ilyenkor napfogyatkozást figyelhe­tünk meg. Ebben az égi hely­zetben a Holdról idesugár­­zott rádióadásokat zavarja majd a Nap. Szerencsére mindkét eset­ben lesz kerülőút: nem kell közvetlen Föld—Hold, illetve Hold—Föld összeköttetést te­remteni, hanem mindkét fél a Föld körül keringő reléál­lomásokra, az Egyenlítő fe­letti, úgynevezett álló hír­adástechnikai holdakra irá­nyítja adásait. Az adás útja tehát: Föld—reléállomás— Hold, vagy megfordítva: Hold—mesterséges hold— Föld. A több mesterséges hold közül mindig akad majd egy, amelynek olyan lesz a helyzete, hogy vele a Nap zavaró hatását kikerül­hetik. 7,70 MILLIÓ KILOMÉTERRE Képzeljük el a következő esetet: egy Venus felé tartó űrhajó a Földről nézve éppen a Nap korongja elé kerül, s a Nap erős rádiózörejei mi­att megszakad vele az össze­köttetés. S még ennél súlyo­sabb eset is feltételezhető. Ilyen például, ha a Marson több mint egy évig kénysze­rűen tartózkodó — a bolygók mozgása miatt nem lehet azonnal visszatérni — űrha­jósok hiába keresnék rádió­jukkal a Földet, mert az ép­pen a Nap irányában, sőt, a Nap „mögött” helyezkedik el, vagy megfordítva: éppen a Mars válik láthatatlanná a Földről nézve. Ilyenkor meg­szakadna a kölcsönös rádió­kapcsolat. A legutóbbi javaslatok sze­rint ebben az esetben nem mesterséges holdakkal, ha­nem mesterséges bolygókkal teremtik meg az összekötte­tést. Képzeljünk el két — a Föld pályája mentén keringő — automata rádióállomást. Az egyik a Föld előtt, a má­sik pedig mögötte halad majd, mindegyik 60—60 fok­ra a Földtől Ez annyit je­lentene, hogy mindkét auto­mata állomás 150 kilométer­re lenne a Földtől is, a Nap­tól is, és akárcsak a Föld 365 és negyed nap alatt ke­rülnék meg a Napot. MIT TANÍT AZ ÉGI MECHANIKA A fizika és az égi mecha­nika törvényeiből tudjuk mindkét mesterséges bolygó megtartaná pályáját a Föld­höz és a Naphoz képest, mert helyük úgynevezett egyensú­lyi pontban — tudományos néven: Lagrange-pontban — van a nagyobb égitestek kö­zött. Gyakorlati bizonyíték erre a kisbolygók ismert cso­portja, a trójaiak, amelyeke az Iliász hőseiről neveztek el (Achilles, Patroklos, Hector Priamos stb.). Ezek mind há­borítatlanul keringenek hatalmas Jupiter „árnyéká­ban”, pontosan annak pályá­ja mentén, egyesek a Jupiter előtt, mások mögötte halad­nak, éppen 60—60 foknyira az óriásbolygótól. Az égi me­chanika szabálya erre azt mondja: ha három test — például: a Nap, a Föld és a mesterséges bolygó — egy egyenlő oldalú háromszög egy-egy csúcsában helyezke­dik el, akkor stabil helyzet­ben maradnak egymáshoz képest. Két trójai mesterséges bolygóval, mint reléállomás­sal megoldható a hírközlés naprendszerben, akárhol is tartózkodik a mozgó űrhajó, vagy bárhol várakoznak az űrhajósok. A két úgynevezett librációs pontban levő reléál­lomással a kétoldalú össze­köttetés során a Nap irányát mindig el lehet kerülni. Gauser Károly Az KBESZ­ tanácsai Sorozatunk mai témája egy nagyon fontos közlekedési szabály, a BALRA KANYARODÁS A balra kanyarodó jármű ve­zetője mindenkor hátrányosabb helyzetben van, mint a vele szemben egyenes irányban hala­dók. Járművével irányjelzés után köteles az úttest felező vo­nalához húzódni. A felezővonal­hoz húzódás megkezdése előtt a vezető köteles biztosítani an­nak a járműnek zavartalan el­haladását is, amely mögötte már megkezdte az előzést. És ami még nagyon lényeges: nem aka­dályozhatja az útkereszteződés­nél áthaladó gyalogosok és az úttesten vele szemben egyenes irányban haladó (1) vagy jobbra bekanyarodó (1/a) járművek és a villamos forgalmát. Ezeken kívül a balra kanyarodónak (3) termé­szetesen előnyt kell adnia a jobbról közeledő járműveknek (2) is. Nemzeti kincs — albérletben A KÖLTÖZÉS NEGYEDIK HATÁRIDEJE A könyvtá­rban dolgozó em­berek óvják, védik, aggódva próbálják, amennyire, lehet a zsúfoltságot csökkenteni, rendszereznek, felmérnek, katalogizálnak, ugyanakkor vigyázniuk kell a könyvek és kéziratok „fizikai erőnlétére”. Nehéz munka ez, hiszen itt több száz éves kéziratokkal, ügyiratokkal, könyvekkel és kiadványokkal kell dolgozni. Ezért, amikor megszületett a határozat, hogy az Országos Széchényi Könyvtár felköl­tözik a Várba, hogy külön épületet terveznek új otthon­ként, mindannyian örültek. De mikor költöznek? Eddig már 3 határidő múlt el, a legújabb most: 1970. És hát eddig semmi sem válto­zott. A Nemzeti Múzeum, benne az Országos Széchényi Könyvtár, azért lett szimbó­lummá, mert nemcsak Pető­fit jelenti, nemcsak a magyar kultúrhistória és a képzőmű­vészet fellegvára; talán vala­mennyi budapesti könyvtár közül legerőteljesebben és legmozgékonyabban, ez a könyvtár vállalja a legna­gyobb részt egyebek között az új generáció tudományos képzéséből. A könyvtár most két prob­lémával küzd. A helyhiány, a zsúfoltság hovatovább tűr­hetetlen, másrészt ha majd felköltöznek a Várba, a meg­közelítés nehézségeivel kell számolni. Hogyan lehet majd fel­menni? — Ez nem nyugtalanít ben­nünket — mondta Milhoffer Alajos, a szakszervezet tit­kára —, bár ez lenne a leg­nagyobb problémánk. A Dó­zsa-szobor felől két gyorsfel­vonó viszi majd a könyvtár látogatóit is a Várba, és ha igaz, talán ingyen. Azért kell ezt a kérdést minden felelős szervnek na­gyon komolyan kezelni, mert ez a könyvtár — hiszen nem véletlenül kapta a Nemzeti Könyvtár nevet — az ország művelődésének, a szakembe­rek képzésének egyik góca. S most az a helyzet, hogy kény­telenek a folyóirat- és könyv­­állomány egy részét hely hiá­nyában — „albérletbe” — Keszthelyre és Kiscellre köl­töztetni. És a könyvtár ve­zetői fájlalják legjobban, hogy ez az anyag egyelőre hozzáférhetetlenné válik. G. E. Közismert: a Nemzeti Mú­zeum épülete magában fog­lalja a muzeális anyagot, és a Széchényi KSfirtár óriási könyvtáróáogát. Pontosan­-a bánt nem magában foglalja, hanem együtt szoronganak. E könyvtár kultúr- és pénzér­tékben szinte felmérhetetlen gyűjteménnyel rendelkezik. Tulajdonképpen már évtize­dek óta „szorítja a csizma”.

Next