Esti Hírlap, 1967. szeptember (12. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-04 / 208. szám
Felmondási idő, szabadság, részesedés Készül a kollektív szerződés • Beosztás, szolgálati idő Kávé, önköltségi áron Készül a vállalat alkotmánya. Még nem bizonyos, hogy minden úgy sikerül, ahogyan szeretnék, hisz újdonság, a januárral életbe lépő reform egyik eleme, a vállalati önállóság már most érzékelhető része. A Csemege Élelmiszerkereskedelmi Vállalat egyik a hat vállalat közül, ahol minta kollektív szerződést dolgoznak ki. Igazi nagyvállalat a Csemege, szinte mindenfajta kereskedelmi tevékenység megtalálható itt. Csaknem 3500- an dolgoznak a vállalatnál, 37 vidéki és 56 budapesti üzletük vívta ki a vásárlók rokonszenvét, az övék például a 17 Balaton környéki ABC- áruház. Vannak bisztróik és termelőüzemeik, nagykereskedelmi tevékenységet folytató raktáraik és karbantartó-javító műhelyeik, övék a 12 Konsum-tourist bolt is. A kollektív szerződésben a munkaviszonnyal és a dolgozókat érintő összes ügyekkel kapcsolatos eljárási szabályokat rögzítik. Sok az újdonság a felmondás, a szabadságidő és a részesedési alap felosztásának szabályozásában. A felmondás módja kétféle: függ a beosztástól és a vállalatnál eltöltött időtől. A felmondási idő — teljes fizetéssel — 15 naptól hat hónapig terjed. Ha a vállalat mond fel, a döntést kötelesek megindokolni, s a dolgozó jogorvoslatért fellebbezhet a munkaügyi döntőbizottságokhoz. A központban dolgozó vezetők és a boltok anyagilag felelős vezetőinek felmondási idejét a beosztás szerint határozzák meg. Újdonság, hogy a két és fél millió forintos forgalmú boltok vezetői az osztályvezetőkkel azonos jogokat élveznek. Egy-öt szolgálati év után négyhetes, öt-tíz esztendő után hathetes, 15—20 évig három hónapot, azon túl pedig négyhónapos felmondási idő illeti meg a dolgozókat. Ha a vállalat mond fel, az új munkahely kereséséhez köteles 15 nap fizetett szabad időt adni. A kollektív szerződésben rögzíteni kívánják: ha a vállalatnak nincs rá szüksége, hogy a dolgozó kitöltse a hat hónapi felmondási időt, bérét kifizetik, s megegyezéses alapon távozhat. A próbaidőt általában 30 napban határozták meg, de az igazgató ennél kevesebbet vagy többet — legfeljebb három hónapot — is előírhat. A szabadság 12 nap, minden ledolgozott két esztendő után egy nap pótszabadság jár. Akik 1953. január 1., a Csemege Vállalat alapítási óta folyamatosan ott dolgoznak, 1968-ban három nap jutalom-pótszabadságot kapnak. A vállalat vezetőinek elképzelése szerint tanulmányi szabadságot az kaphat, akinek beosztásához, szakmai fejlődéséhez a továbbtanulás elengedhetetlen. Aki például a Csemege Vállalattól pedagógiai főiskolára jelentkezik, tanulmányi szabadságot nem kap. Az új kollektív szerződés módot ad az osztott, illetve az egyenlőtlen munkaidő bevezetésére. E félmondatnyi szabályozásnak elsősorban a jövőbeni jelentősége nagy: amint megkezdődik az általános áttérés a 44 órás munkahétre, a kereskedelemben megváltozik a csúcsforgalom ideje, s ezzel már most, jóelőre számolnak. A részesedési alapból fizeti a vállalat a nyereségrészesedést, ebből fedezik a szociális és kulturális juttatásokat, ebből tartalékolnak előlegekre, segélyekre. A kollektív szerződés a feloszlatás elveit tartalmazza, s lehetőséget teremt néhány újszerű juttatásra is. A szerződésbe foglalják, hogy azokban az üzletekben, ahol van presszógép, a dolgozók mindennap önköltségi áron kaphatnak feketekávét, s a Csemege minden üzletében 10 százalékos kedvezménnyel vásárolhatnak tízórait. A különbséget a részesedési alap terhére számolják el. Ettől a kedvezménytől várják, hogy megszűnik egy ok, amely ma még arra késztetheti az eladókat, hogy kevesebbet mérjenek. S ami fontos: az összes eddigi szociális és kulturális juttatásokat meg akarják tartani, sőt, ezek körét lehetőségeik szerint bővíteni kívánják. D. K. ********************* PÁNCÉL NÉLKÜLI LOVAG Egy kisfiú a felnőttek világában Bolgár film Korhatár nélkül megtekinthető Bemutató: szeptember 7. Budapesten a Puskin moziban augusztus 31.tői műsoron ********** **** * * * * *■** Idegeneknek tilos a bemenet Az utolsó kártyaszalon MINDENNAPI RANDEVÚ A STÜSZI VADÁSSZAL TILOS A PÓKER, 4 MAKAÓ, A KOPKA CSAK SZOLID ALAPON Az asztalok közül idős férfiak, nők, mind nyugdíjasok. S az asztal sem a hírhedt zöld asztal, csak egészen egyszerű, hétköznapi, abrosszal leterítve. A budai Várkert-kioszk különtermében, meg az elkerített teraszon van kártya, s kártyamester is: Raducziner Sándor, ő adja ki a napi néhány tucatnyi paklit. Régebben klubja volt, államosították, de meghagyták, vezesse tovább a kártyaszalont. Idős ember, olyan korú, mint a többi, aki a Várkert-kioszkba jár, túl a hatvanon. A legidősebb kártyás már 91 éves, de nincs nap, hogy ne jönne. ^ A kártyások: külön kaszt. ^ Mosolyognak rajtuk a pince- rek, s mondják: fanatikusok, megszállottak. Úgy tűnik, ^ valóban azok, pedig nem ha- ^ zárd játékosok. Ultiznak, rö-fs máznék, filléres alapon. Bárs ki tudja: volt már rá példa, hogy valaki sokat itthagyott. S Ezt még a kártyamester sem ellenőrizheti. Pénz nincs az asztalon, csak ők tudják, S mennyit, s hogyan írnak... Ha idegen jön, Raducziner meg a segédje tüstént elta- nácsolja. Itt csak az játsz- ^ hat, akit ismernek, a jöve- ^ vény mindig gyanús... S a & másik tilalom: tilos a póker, ^ a makaó, a huszonegyes, a ^ kopka. A megengedett játé- ^ kokban sem lehet nagy a tét, ^ mert akik a Várkertbe jár- S nak, csaknem mind kispénzű S nyugdíjasok, sokat nem ve- ^ szíthetnek, s valószínű a ki- ^ egyenlítődés: amit valaki ma ^ elveszít, holnap visszanyeri.§ Az igazi nyerő a vállalat: a ^ kártya nem rossz üzlet. Egy^ játékos nyolc forintot fizet, ^ az új pakliért tizenkettőt. A ^ magyar kártyát nyolc-tízszer, ^ a romit öt-hatszor adják ki. ^ A kártyamester kis raktáré-^ ban több mint 350 alig hasz- ^ nált kártyacsomag halmozó- 5 dik. Száz-százötven idős ember. ^ állandó vendég jár a Vár-^ kert-kioszkba. Érkeznek dél- § után négy óra körül, s ma- § radnak éjfélig. Nap nap ^ után. óraműszerű pontosság- ^ gal. Nem történhet oly rend- n kívüli eset, amely őket távol tartaná, elcsalná a trefftől és a kárótól, a stüszi vadásztól és a kuonipásztortól. Jönnek lázasan, fájós lábbal; akár a heroin, úgy köti őket a kártya. Olykor van, aki elmarad. Egy-két napig várják, aztán már nem. Tudják, hogy többé nem jön. S mind kevesebben maradnak. Annyira, hogy több klub már megszűnt, s hiányát nem érzi senki sem. A Várkert-kioszk csaknem az utolsó kártyaklub — hamarosan ez is bezár. A műemlékfalakat megjavítják, a Lotzfreskókat restaurálják, s ha majd újjávarázsolták, reprezentatív étterem nyílik a helyén ... Schiffer Ferenc Pontosan negyed egykor történt. Egyszerre álltak le a gépek, s a hirtelen csendben zavartan néztünk egymásra, mintha valami illetlen dolog történt volna. Ha már így alakult, kibaktattunk az udvarra, s a napon vártuk az áramszünet végét. A műhely mellett egy öntöttvas tengely rozsdásodott a földön. Pózna rátette a lábát, és megkérdezte, hányszor tudnám kinyomni két karral. — Nem tudom... — mondtam, és a vállamat vonogattam. — Tízszer kinyomod? — makacskodott Pózna. — Lehet... nem tudom ■ ■ — Na, jól van — mondta Pózna —, ha előre nem tudod, hát nem tudod. Én meg lefogadom egy tábla csokiba, hogy legalább kettővel többször, mint te. Állod? — Állom — mondtam, és széttoltam a kíváncsi nézők gyűrűjét. Lehajoltam, megmarkoltam a tengelyt, és emeltem. Nehezebb volt, mint gondoltam. Nem is tudtam tizenkettőnél többször kilökni. — Most te jössz! — mondtam, lihegve az erőlködéstől. Az első négy simán ment, könnyen emelgette a feje fölé, de tudtam, hogy ezután egyre nehezebb lesz, hiába biztatják kórusban a srácok. A kilencediknél megingott, és rákvörös lett az arca az erőlködéstől. — Hagyd abba — figyelmeztettem, de csak a fejét rázta, s nekiindult a tíznek. Fokozatosan emelt, és már nem kellett sok a befejezéshez, amikor újból megingott, s a földre ejtette a vasat. Ő meg mellé csuklótt, négykézláb. Ketten emeltük fel, s vittük az orvosi rendelőbe. Megrándult a dereka. Úgy mentünk haza, lépésben, hogy Pózna átkulcsolta a nyakamat, és félig a hátamra támaszkodott. Szerencsére, nem lakunk messze a gyártól. Otthon segítettem a vetkőzésnél, adtam két barbamidot, meg vizes ruhát a derekára, ahogy az orvos mondta. Az ágy mellé húztam a széket, és magamban füstölögtem, hogy miért mentem bele ebbe a marháskodásba. Ránéztem Póznára. Hanyatt feküdt, és figyelte a mennyezetet. — Hogy érzed magad? — kérdeztem. — Jól. — Nem fáj a derekad? — Mitől fájjon? — kérdezett vissza, de nem nézett rám. — Nincs az én derekamnak semmi baja, hiába is mondta az orvos. — Már megint nagylegény vagy? — Miért vagyok én nagylegény? ! — a hangja szokatlanul éles volt, és tekintete kemény, ahogy rám nézett. — Nyugodj bele, hogy kinyomom kétszer többször, ha nincs az a rohadt kavics. Nem láttad, hogy megcsúszott a bal lábam? Bólintottam, hogy elkerüljem a vitát. Pózna a legjobb haverom, de nem értettem, mi van most vele. Olyan nagy ügy neki kétszer többször kinyomni azt a vacak tengelyt? A jobb pecás nálam, én meg erősebb vagyok, mint ő, de ettől még nem dől össze a világ. Hallgattam, s kinéztem a nyitott ablakon. Szemben, a körfolyosón, egy pillanatra feltűnt Lili, nagyon elegánsan. — Félhárom lehet, nemsokára itthon lesz a mama is — mondta Pózna. — Honnan tudod? — Ilyenkor szokott Lili is hazajönni. — Egészen szép lány lett belőle. Egy éve még észre se lehetett venni. Udvarol neki valaki? — Engem kerülget, de nem az esetem — mondta Pózna és büszkén mosolygott az ágyban. — Próbáld meg, hátha leszakad akkor rólam. — Nagy nő lett belőle. — Azt meghiszem. De nekem akkor sem kell. Látnád csak, milyen leveleket dobál ■be éjszakánként az ablakon. Félelmetesek tudnak lenni ezek a nők, ha megbolondulnak. — Rosszul teszed, ha így csinálsz — mondtam kicsit irigykedve, és felálltam. — Én, a helyedben, nem szalasztanám el. — Mondtam, a tied lehet — mosolygott Pózna, és a kezét nyújtotta. — Már elmész? — Hazamegyek, mert kopog a szemem. A mamád most már úgyis jönni fog, ha kell valami. — Ha kimész, hagyd nyitva az ajtót — szólt utánam Pózna. A folyosón önkéntelenül átnéztem Liliék lakására, de az ajtó zárva volt, s nem tudom, miért, de roszszul esett, mintha nekem fordítana hátat. Annál inkább megvigasztalódtam, amikor a lépcsőfordulóban összefutottunk. — Szevasz, Lili — mondtam és a szemébe néztem. — Neked is, Gyuszika — dlít meg lihegve a pihenőnél. — Mi szél hozott erre? Régen nem láttalak! — Póznát kísértem haza, megrándult a dereka. — Neked sincs jobb dolgod, mint fiúkat kisérni? — Mondom, hogy a dereka megrándult, alig tudott menni, az orvos küldte haza. Nem látogatod meg? — Aztán nem mondanád meg, hogy miért? — kérdezte Lili csodálkozva. — Meg vagy te rongálva, Gyuszikám, ha ilyet kérdezel. Gyerekekkel nem foglalkozom é s anyáskodva megsimogatta az arcom, és fellibegett a lépcsőn. Eltűnt a fordulóban, s én nem mozdultam. Az utóbbi időben nagyon elszaporodtak Póznának ezek a felvágós dolgai. Sürgős beszédem lesz a fejével, ha meggyógyul. Fesold Ferenc A NAGYFIÚ Csak első osztályú fagylalt készíthető Kedvelt nyári csemegénk, a fagylalt két és fél ezer éves. Egy magas rangú római katona, miután visszavonult a katonaélettől, különféle újfajta ételek és italok készítésével foglalkozott. Egyik ilyen italát tej, méz, tojás sárgája és gyümölcslé keverékéből készítette, s hóval hűsítette. Ez lehetett a mai fagylalt őse. Ma már hazánkban évente több mint ezer vagon fagylalt fogy. Most szigorúan szabályozták a fagylaltgyártást és a felhasználható anyagokat. Kötelező például a fagylaltlé pasztőrözése, nem használhatók fel csekély tápértékű nyersanyagok, s nem alkalmazhatók egészségrontó módszerek. S a legfontosabb: a régebbi 11. minőségi osztály megszűnt, kizárólag I. osztályú fagylalt készíthető. Megkezdődött az almaszüret TIZENÖTEZER VAGON ALMA ♦ ÚJ TÁROLÓK Tizenötezer vagon alma szüreteléséhez kezdtek hozzá Szabolcsban. Ez körülbelül háromszáztehervonatra való mennyiség, több a tavalyinál, s nemcsak a jó termés miatt; a növekedés még évekig szakadatlan lesz. Ennek alapja, hogy a megyében 1960-ban csak 23 000 hold gyümölcsös volt — ma hatvanezer hold az almás-, diós-, szilváskertek területe. A szakemberek azt mondják, 1970-ben már 26 ezer holdról szüretelnek almát. JÓ TERMÉS Az almaszüretet a Fehérgyarmati Állami Gazdaság 640 holdas kertjében kezdték — ez a megye legnagyobb gyümölcsöse. Papp József főkertész szerint a termés jó, pedig sok vész fenyegette, talajvíz, aztán esőhiány. A gazdaságnak Kölesén is van egy százhúsz holdas almáskertje, s vele szemben a kölesei Kossuth Tsz-nek tízezer almafája. A kertekben, végig a méregzöld fasoron fiatal lányok dolgoznak. Az agrorómus gondosságra inti őket, vigyázni kell a gyümölcsre, nem szabad kosárból önteni, mert akkor törik. Mindig kézzel kell rakni. A gondos szedésben egymillió forint érték rejlik, a szövetkezet ötmilliót remél százötven vagon almából, de ha a brigádok óvatosan dolgoznak, hatmillió lesz belőle. A szállítókocsik egész nap hozzák-viszik az üres és a tele ládákat. A szövetkezet udvarán már dolgoznak a válogatóbrigádok, szín, épség, szépség, hibák szerint osztályozzák villámgyorsan a gyümölcsöt. Valaki kiszámította: ötvenmillió almát fognak meg néhány nap alatt. Most még nincs itt a jonatán ideje, csak a batul, a parmen, a rozmaring járja. Hűvöszöldek, a ládában sárgulnak, pirulnak, illatuk mámorító. S ettől most almaszagú itt minden, a ruhák, a munkaeszközök, az ételek, a szobák. Kétmillió gyümölcsfa árnyékában ez itt megszokott dolog. SZÁLLÍTÁS, FELVÁSÁRLÁS Egyelőre az elszállítás, a gyors és jó felvásárlás, a raktározás a gond, hiszen tízmilliókat lehet veszíteni a gondatlan szedésen, válogatáson, tároláson. De az idén a megye ebben is előbbre lépett. A minap rakták le a nyíregyházi almatároló második részének alapkövét, ha majd elkészül ez a hűtőház, két és fél ezer vagon gyümölcs marad benne épen, sértetlenül az értékesítésig. S enyhíti a gondokat, hogy a megyei építővállalat új hűtőházat adott át Vaján és Tuzséron, ezenkívül 85 tárolóépület munkáit fejezi be a jonatánszüret végéig.Megkezdődött az almaszüret: az első szállítmányt már átvette a központi almatároló, amely háromezer vagon téli alma feldolgozására készült fel. Nemsokára elindulnak az almaszállító vonatok külföldre is, a nyíregyházi Ságvári Termelőszövetkezetben például a termés hetven százaléka exportképes. — lyi — Újabb 9 emeletes épülettel bővül a Budapesti Műszaki Egyetem: a nemrég elkészült diákszálló mellett az új házban a villamoskar előadótermei és laboratóriumai kapnak helyet. Képünkön: daruval szállítják a helyszínre a betont. (MTI fotó : Bara felv.)