Esti Hírlap, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-19 / 247. szám
ON U Thant üzenete Kosziginhez: f Az egész emberi közösség büszke lehet a Venus-sikerre RÉSZLETES BESZÁMOLÓNK A „KELJFEL-JANCSI ŰRÁLLOMÁS“ SAJÁTOSSÁGAIRÓL A LEGMELEGEBB RUHA ♦ ÉG, DE NEM ÉG EL ♦ EGY SZEM CUKOR LaVmsok vagyunk: a Venus számunkra éppoly megfoghatatlan, mint ama bizonyos kozmikus sebesség, amelyet hiába próbálnánk járműveinkhez; vagy az a 350 millió kilométeres távolság, amelyet nem kevésbé hiába iparkodnánk az általunk bejárható „messze”-hez mérni. S bár az űrkutatás sokasodó hírei lassanként hozzáedzenek bennünket a nemrég még csak szakkönyvekben és fantasztikus regényekben előforduló kifejezésekhez inkább csak sejtjük, hogy valami rendkívüli és nagy dologról van szó. Az a szovjet űrállomás, amely tegnap hajnalban a Venus felszínére juttatta a küldő ország zászlaját és címerét, mégsem csak a szaktudománynak szolgál tanulsággal. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyen horderejű űrkutatási teljesítményre csupán az iparilag és tudományosan egyaránt legfejlettebb államok, ha úgy tetszik, szuperhatalmak képesek. A Szovjetunió esetében a Venus—4. ezért vall félreérthetetlenül arról, hogy milyen hatalmas és messze nyúló acéllábakra állította Európa egykori agyaglábú óriását a szocializmus ötven esztendeje. A címer és a zászló ezt jelképezi az esthajnalcsillag felszínén. Nem a birtokba vételt, helyesebben: nem a kisajátítást. Az az ország, amely a történelem első győztes szocialista forradalmának eredményeként született, a tudomány céljának az emberiség, jelen esetben az emberi megismerés szolgálatát tekinti. A Venus—I. sikere — mint V Thant ENSZ-főtitkár is felhívta rá a figyelmet — valóban az egész emberi közösséget gazdagítja. A szovjet űrállomás neve mellett a négyes számjegy jelzi, hogy miként a tudományban általában, az űrkutatásban sem egycsapásra, hanem szívós, következetes munkával, eredmények jó ízével és balsikerek fájdalmával születik meg végül a siker. De végül mindig megszületik , és az új eredmény birtokában újabb nevek és sorszámok kerülnek a kutatás nemzetközi krónikájába. Laikusok vagyunk: a Venus számunkra, bizony, megfoghatatlan. Épp ezért nyugtázzuk jóleső tudattal azt a másik, nagyon is földi, bár történelmi arányainál fogva bízvást „kozmikus” eredményt, hogy a Szovjetunió fennállásának ötven éve alatt nemcsak a Venusra tudott eljutni, hanem — ma már szinte hihetetlen mélységből — felemelte, nevéhez méltó léthez segítette minden dolgok értelmét: az embert. Moszkva o október 19. Hável József,az MTI tudósítója jelenti: A Venus—4 szovjet űrállomás, a Szovjetunió arany címerével, megérkezett a titokzatos bolygóra. Az űrállomás második kozmikus sebességgel behatolt a Venus légkörének sűrűbb rétegeibe, levált róla a tudományos laboratórium, amely kiállta az óriási megterhelést. Égett, de nem égett el, kinyitotta ejtőernyőjét, kész volt leszállni vízre, ha van víz a Venuson, s kész volt sziklára zuhanni anélkül, hogy tartani kellett volna összetörésétől. A figyelem most nemcsak a világraszóló tudományos eredmény, hanem annak létrehozói felé is fordult. Néhány szovjet újságíró járt a „Venus-gyárban” s az ott látottakról érdekfeszítő tudósításban számol be. Az üzemben, ahol a Venus —4 készül, számtalan próbának vetették alá a felbocsátásra kerülő bonyolult űrlaboratóriumot. Centrifugára helyezték és olyan gyorsan forgott körbe, hogy súlya százszorosára nőtt. Minden egyes csavarjára, minden egyes vezetékérefélelmetes megterhelés zúdult. A próbák után a szerelőbrigád óvatosan levette a laboratórium tetejét, ejtőernyőjét, leszerelték az irányított antennák fehér tükrét, s még itt a Földön figyelmesen tanulmányozták, vajon k kiállja-e a Vénusszal valdistalálkozást. Minden tőlük illetőt megtettek, hogy ez a randevú ne hozzon kellemetlen meglepetést. Az űrlaboratóriumot sötét kiégetett kenőanyaggal , szublimált réteggel vonták be. Érmek célja az volt, hogy a laboratórium kibírja azt a pokoli tüzet, amely a Venus légkörébe való behatoláskor jelentkezik. A kenőréteg meggyullad és maga is ég, de egyúttal megóvja a tudományos laboratóriumot attól, hogy az elégjen. A Venus—4 tervezői nem csupán a tudomány legújabb vívmányait használták fel, merítettek az évszázados népi leleményességből is. Egész sereg mérnök törte a fejét, miképpen lehetne a laboratóriumot úgy megszerkeszteni, hogy amikor leeresztik a Venusra, parabolikus antennái mindig a Föld felé forduljanak. Mi történjék akkor, ha süvítő szelek feldöntenék? Hogyan állítsák „talpra” ezt az egész bonyolult alkotmányt, ha oldalra dőlne? A tervezőknek eszükbe jutott a „kelj fel Jancsi” gyermekjáték, amely mindig visszatér eredeti helyzetébe. A mérnökök a Venus—4 űrlaboratóriumát ilyen „keljfeljancsivá” alakították ki. Az üzemben, ahol a Venus –4 elkészült, elmondották, hogy , az űrállomáshoz új, ultrakönnyű és ultraszilárd fémeket, új optikai műszereket és új logikai elektronikus blokkokat használtak fel A tervezők sokat munkálkodtak az űrállomás fülkéinek hőszabályozó rendszerén. Az űrberendezés részlegeiben szigorúan meghatározott hőmérsékletnek kell uralkodnia. Ezt megoldani rendkívül nehéz feladat volt, ugyanis az űrállomás egyik fele ki van téve a Nap sugárzásának, a másik fele pedig a kozmikus hideggel érintkezik. Olyan hűtőberendezést kellett szerkeszteni, amely egyszerűen és ugyanakkor megbízhatóan biztosítja a fülkék kellő hőmérsékletét. A tudósoknak meg kellett oldaniuk az űrlaboratórium hőszigetelésének problémáját is. A kérdés így festett: a lehető legnagyobb mértékben vissza kell verni a Nap sugarait, ugyanakkor a lehető legkisebbre kell korlátozni a melegnek az űrállomás belsejéből való eltávozását. Ha ezt a problémát nem oldják meg, akkor a Venus—4, vagy elég, vagy jégtömbbé fagy. A Venus—4-et elkészítő üzemben látható egy ezüstfóliával bevont szalag, amely nem sugároz ki, de nem is szív magába meleget, hanem minden meleget jobban megőriz, mint a réce pelyhéből készült hálózsák, vagy az Északi-sarkon használatos kutyaprém csizmák. A szakértők azt mondják, hogy az ilyesfajta anyagból kellene ruhát varrni a földkerekség leghidegebb pontjain dolgozók részére.Mind a mai napig csupán a szakértők szűk körében volt ismeretes, hogy tulajdonképpen két Venus—4. űrállomás létezik. Az egyik most már a Venuson van, a másik pedig még mindig a Földön. A tervezők ugyanis elkészítették a Venus—4 tökéletes mását. Belsejébe ugyanazokat a műszereket helyezték el, mint amelyeket az igaziba. A dublőzt cellába helyezték, ahol olyan kozmikus viszonyokat teremtettek, amilyenekkel az igazi Venus—4-nek kellett találkoznia, útban a titokzatos bolygó felé. A dublőz átélte az egész „kilövést” és az egész „repülést”. Ilyen formán sikerült az űrállomás berendezését ellenőrizni, sőt, bizonyos hiányosságokat feligazítani, még mielőtt az igazi Venus—4. felbocsátására került volna sor. Június 12-e után a dublőz Venus—4. a Földön imitála az űrben száguldó ikertestvérét, olykor még meg is lőtte őt, ezzel lehetőséget adott annak pontos előrelátósához, hogy bizonyos rövid főszakaszon túl milyen fenségekkel találja magát szemközt az igazi. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy mikor fog ember leszállni a Venuson, a kozmikus szakemberek különböző időpontokkal válaszoltak. Egyesek 1980-ra, mások csak 2007-re jósolják az ember Venusra repülésének dátumát Nagy nemzetközi visszhang New York, október 19. ) Thant ENSZ-főtitkár Koszigin szovjet miniszterelnökhöz intézett üzenetében szívből jövő rókvánságait fejezte ki a Verss—4 automata űrállomással végrehajtott sikeres kísérethez, amelyet a szovjet űrkutatás legújabb nagyszerű eredményének nevezett. Az űrállomás leszállása a Venus bolygóra, újabb jelentős mérföldkő a világegyetem tikaiba való behatolás útján, újabb győzelem a szovjet tudósok, mérnökök és közreműködők számára, amire az egész emberi közösség büszke lehet — hangzik az üzenet Pierre Auger, az Európai Űrkutatási Központ főigazgatója atomfizikusok egy varsói értekezletén szerdán kijelentette, hogy a Venus—4 technikai és tudományos sikere igen jelentős. (Folytatás az 5. oldalon) Együttműködési szerződés Budapest és Szófia között A Városházán bejelentették, hogy hamarosan aláírják a Budapest és Szófia közötti tanácsi együttműködési szerződést. A két baráti főváros kapcsolatai az utóbbi években gyorsan fejlődtek, elsősorban a kulturális életben. Az idei budapesti művészeti hetek egyik kiemelkedő eseménye volt a Szófiai Opera vendégjátéka. A szerződés most jelentősen kibővíti az együttműködést. A kereskedelemben, az építészetben, a közlekedésben és a tanácsi munka többi ágában is megszervezik a tapasztalatok cseréjét a dokumentáció kölcsönös ismertetését s lehetőség nyílik a fővárosi vállalatok és intézmények közvetlen együttműködésére is. Jelenleg tárgyalások folynak több más főváros képviselőivel is, hasonló egyezmények megkötésére. TÁJÉKOZTATÓ AZ ŐSZI TÍZÁRAKRÓL Kitűnő almatermés A mezőgazdaság őszi munkáiról, eredményeiről, gondjairól számolt be ma délelőtt a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban Mészáros István osztályvezető. A burgonya betakarítását az egész országban már csaknem befejezték. A kukoricát még körülbelül egymillió holdról kell letörni, a cukorrépa betakarításának eddig 54 százalékát végezték el. A rizs aratása közvetlenül befejezés előtt áll. A szüret mindenütt főljük. Az esőzések eredménye, hogy a szemek három-négy százalékkal több mustot adnak. A legtöbb ,,gond” most az almaszürettel kapcsolatos. A csapadék és a napfény alaposan megnövelte a termést, a minőséget is megjavította. Szabolcsban például az almatermés 60 százalékát exportálni tudják. A termés lényegesen több lesz, mint amenynyire az előzetes becsléseit után számítottak. A gond most az elszállítás, a raktározás, öt-hatezer vagonnyi alma keresi kamráját. Az őszi talajelőkészítésnek, a vetésnek-szántásnak 81,8 százalékát befejezték. Az őszi kenyérgabona, kétharmadát elvetették. Még csaknem 800 ezer holdon kell a hónap végéig vetni, hogy a mag optimális időszakban kerüljön a földbe. Remélhetőleg ez el is készül, hiszen a múlt két hétben 894 ezer holdon vetettek őszi kenyérgabona magot DR SCHLÜTER BUDAPESTEN Hétfőn este, amkor a Fővárosi Operettszíházban véget ért a My Fair Lady előadása, s a közönség éppen távozott, az előcsarnokban kis tumultus tártadt. Szoros embergyűrű vett közre egy kis csoportot, s e tömegből az autogramfüzet tucatjai emelkedtek magába. Ugyanis aMy Fair Lady előadását megtekintette az NDK-televízió hazánkban tartózkodó néhány munkatársa, pontosabban a Dr. Schlüter című ötrészes tv-film két főszereplője, rendezője és írója. Dr. Schlüter, azaz Otto Mellies, Eva, illetve Irene, azaz Larissza Luzsina, a két főszereplő, Achim Hübner, a rendező és Karl-Georg Egel író a múlt hét szombatján érkezett a fővárosba. Kirándulásokon vettek részt, megtekintettek jónéhány magyar televíziós alkotást, találkoztak a hazai televíziós szakemberekkel, színészekkel, s a látogatás záróakkordjaként ma este 20.20 órakor, a film vetítése előtt a képernyőn is megjelennek. Poór Klára riporter beszélget majd a vendégekkel. (TV. Fotó Lippay Ágnes felv.) Erőműkonferencia Ma délelőtt Szegeden a megyei tanács nagytermében kétnapos országos erőművi konferencia kezdődött. A jelentős tanácskozást az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület erőmű-szakosztálya és szegedi csoportja rendezi.Magyarországon is gyorsan növekszik az energiaigény — tájékoztattak az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületben. Növekedésének ütemére jellemző: az országos csúcsterhelés és az évi villamosenergia-termelés 1950-től 1966-ig a 480 megawattról 2200 megawattra emelkedett. MA DÉLELŐTT 8 FOK VOLT A Meteorológiai Intézet előzetes előrejelzése péntek estig: Kevés felhő, eső nélkül. Tovább mérséklődő északi szél. Hideg idő. Budapesten ma délelőtt a hőmérséklet 8 fok volt.