Esti Hírlap, 1967. október (12. évfolyam, 232-257. szám)

1967-10-23 / 250. szám

• A hosszabb szünet után újra induló Mindennapok művészete sorozatban olyan témáról esett szó, amely va­lóban hozzátartozik hétköz­napjainkhoz: az írásról. A gazdagon illusztrált előadás megismertetett az írásbeliség kialakulásával, a különböző írástípusok törvényszerűsé­geivel, és az írásjelek kép­zőművészeti jelentőségével egyes esetekben, így például Kínában vagy az Iszlám mű­vészetében betöltött szere­pükkel. Hiányoltuk azonban, hogy a mi hétköznapjaink­ban játszott esztétikai szere­péről nem esett szó. Nem hallottunk a mai betűtípu­sok, betűformák kialakulásá­ról — Misztótfalusi Kiss Miklósról például — és a be­tűk, az írásjegyek mai mű­vészeiről. • Záron István szerzői est­je csalódást okozott. Nehéz el­dönteni, miért éreztük az est humoreszkjeit gyengébbeknek, mint amilyen színvonalú Záron­­humoreszkek emlékezetünkben éltek, s memóriánk csapott-e be. Az Írások veszítettek-e ere­jükből, vagy az összeállítás volt kevésbé szerencsés ... Az adás­­ban nem szereplő, de már-már ,,klasszikusnak” számító Írás, a Brigit, és sok más, ma­r hatá­sos tréfa azt bizonyítja, hogy nem a memóriánkban, de nem is az írásokban volt a hiba. Ezt bizonyítja egyébként az est né­hány, ma is mulatságos, őszinte nevetést fakasztó száma. Az okot, úgy látszik, az összeállí­tásban kell keresnünk. Zágon István jogos szemrehányásokat tehet a művelt televízióra al­kalmazó­­ Zágon Istvánnak ... • A rém, nagy sikerű so­rozat adásainak ismétlése után új sorozat első adásával jelentkezett a Századunk. Az első világháború hadszínte­rein lezajló események rövid felvázolása után megismer­­kedhettünk azzal a közeggel, a háborúba hajszolt cári Oroszország társadalmával, amelyben egyre jobban ér­lelődött a forradalom. Az eredeti híradófelvételekre és hiteles dokumentumokra tá­maszkodó műsor, amely sok­szor rekonstruálja a történe­lem számára jelentős helyze­teket, a televízió lehetőségei­nek nagyszerű felismeréséről tanúskodik. Cs. I. Az operett csillagai A Színháztudományi Inté­zet Százezrek színháza című sorozatában jelent meg Rá­­tonyi Róbert két kis kötetből álló könyve Az operett csil­lagai címmel. A borítólapo­kat a magyar operett régi és mai sztárjainak képei díszí­tik; a könyv a magyar ope­rett születésétől napjainkig vezet végig a műfaj hazai történetén. Gyerekek! A távbeszélő mese­mondó műsora (171—888) októ­ber 23-án, hétfőn: Bors Péter (elmondja: Budai István). Lakás­nagytakarítás korszerűen, a kívánt eredménnyel, szavatossággal. Díjtalan szaktanácsadás. Fővárosi Takarító Vállalat, V., Károlyi Mihály u. 12., Tel.: 183—687 BUDAPESTI MŰVÉSZETI HETEK - 1967 Remekművek - remek művészek A szovjet zene hete ♦ ENSZ körkapcsolás A budapesti művészeti he­tek zenei finise olyan, mint egy ünnepi szimfónia hatásos zárótétele. A tempó fokozó­dik, a külön-külön bemuta­tott témák és motívumok új­ra felcsendülnek, nincsenek halk nyugvópontok és átme­netek, szól az egész zenekar. Kettős ünnepi téma ölelkezik erőteljes, szép harmóniában: a művészet és a történelem ünnepe. INTERKONTINENTÁLIS VILÁGMŰSOR A forradalom, melynek fél­százados születésnapja köze­ledik, zenében szólal meg. Tegnap este a nagymúltú lip­csei Gewandhausorchester vendégszereplésével kezdő­dött a szovjet és orosz zene hete. Bemutatkozásuk első hangjai egykori karnagyuk, a múlt század forradalmár szellemű komponistája, Men­delssohn emlékét idézték. Tő­le Csajkovszkij érzelemgaz­dag, népi témát megszólalta­tó kompozíciójával íveltek át az új forradalom muzsikusá­hoz, Sosztakovics 1945-ben írt szimfóniájához. A párat­lan hagyományokat őrző, vi­lághírű együttes ma újabb koncertet ad Václav Neu­mann vezényletével az Er­kel Színházban. Holnap, kedden este az Egyesült Nemzetek tiszteleté­re interkontinentális világ­műsorban szerepel Ferencsik János vezényletével a Ma­gyar Rádió és Televízió ének­es zenekara. New York, Genf, és Budapest művészi esemé­nyeiből áll a program, me­lyet a földkerekség minden részén közvetítenek a rádió- és a televízióállomások, s amelyben mi — a zeneaka­démiai hangverseny első felé­vel — Kodály Galántai tán­cok és Bartók Cantata pro­fana című alkotásával ve­szünk részt. Míg az Ariadne másik szerep­osztásának premierjére kerül sor. A MAGYAR ZENE RANGJA Ősbemutatók (Vincze Im­re: Rapsodia concertante, Farkas Ferenc: Ballada gor­donkára és zongorára), ma­gyarországi bemutatók (Geissler: Vonós szimfónia, Tiscsenkó: Gordonkaverseny, Tariverdijev- és Scsedrin­­dalok) gazdagítják az ese­ménydús hét programját, melyben az említetteken kí­vül Nicolae Flores buka­resti operaénekes és Olga Jovanovics jugoszláv zongo­raművésznő vendégszereplé­sére is fel szeretnénk hívni a figyelmet. A magyar zene rangját, zeneéletünk sokoldalú ele­venségét méltón reprezentáló hétnek, s vele a budapesti művészeti hetek eseményso­rozatának befejező aktusára, jövő hétfőn kerül sor a Zene­­művészeti Főiskola nagyter­mében. Az Állami Hangver­senyzenekar és a Budapesti Kórus estjét Komor Vilmos vezényli. A záró hangverse­nyen lesz Sosztakovics nagy várakozást keltő Sztyepan Razin című oratorikus mű­vének magyarországi bemu­tatója. A rendkívül gazdag prog­ram külön érdeme, hogy a benne szereplő eseményeik alig ütköznek. A budapesti zenerajongó, ha nekigyürkő­­zik, kevés kivétellel végigél­vezheti. Aztán lenne mit ki­pihenni , ha maga a műél­vezet is nem lenne nemes felüdülés, s ha a fesztivál utáni időszak nem hozna ugyanilyen gazdag és csábító programot... (F) RICHARD STRAUSS­­PREMIER Szerdán az Állami Hang­versenyzenekar koncertjét kerül sor Tiscsenko gordon­kaversenyének magyarorszá­gi bemutatójára, Mező Lász­ló közreműködésével, Né­meth Gyula vezényletével. Csütörtökön Zara Doluhano­­va, a világ egyik legkiválóbb dalénekesnője ad hangver­senyt a Mesterbérlet közön­ségének. Pénteken a MÁV Szimfonikusok, szombaton a Postás Szimfonikus Zenekar szólaltatja meg az orosz és szovjet mesterek műveit, Muszorgszkij, Csajkovszkij, Prokofjev és Hacsaturján al­kotásait. Közben az Erkel Színház szerdai Rigoletto- és szomba­ti Lammermoori Lucia-elő­­adásán bemutatkozik a Milá­nói Scala világsztárja, Mar­­gherita Rinaldi, a néhány év alatt fényes karriert elért Ottavio Garaventa társaságá­ban. Az Operaházban pénte­ken lesz a 38 éve nem ját­szott „Ariadne Naxos szige­tén" című Richard Strauss­­mi premierje, a — szeren­csére! — fáradhatatlan Fe­­rencsik János vezényletével. Vasárnap délelőtt még egyszer (utoljára) megszólal­nak az Iparművészeti Mú­zeumban kiállított régi, tör­ténelmi és zenetörténeti hangszerritkaságok; este pe­ Maurice Chevalier 80 éves. Az évfordulót egy világkörüli tur­néval teszi emlékezetessé. Előtte barátai fogadást adtak tisz­teletére. Képünkön a franciák ősz kedvence a franciák egyik legifjabb kedvencével látható: Mireile Mathieu segítségével vágja fel a születésnapi tortát, amely híres régi girardi ka­lapjának formájára készült. (MTI Külföldi Képszolgálat.) Október 23. — hétfő KOSSUTH 15.00: Hírek. — 15.15: ötven év dalaiból. I. rész. — 15.50: Vála­szolunk hallgatóinknak! — 16.05: Gyermekrádió. — 16.52: Édes anyanyelvünk. — 16.57: Hallga­tóink figyelmébe ! — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.30: Walter Ludwig és Zinka Milanov énekel. — 17.45: Klunka közben. Riport. — 18.00: A hú­szas stúdió klubestje. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Sporthíra­dó. — 19.34: Hallgatóink figyel­mébe! — 19.35: Csendes Don. XV. rész. — 20.41: Erich Kunz operett­dalokat énekel. — 20.55: Hírek. — 21.03: Melódiakölcsönző. — 22.00: Hírek. — 22.20: Verbunko­sok, katonadalok. — 22.45: A kor embere. A szó, a beszéd, a kép. — 23.00: Századunk zenéjéből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Filmzene. PETŐFI 15.15: Életutak... Asperján György jegyzete. — 13.25: Fal­staff. Részletek Verdi operájából. — 15.45: Pákolitz István versei. — 15.50: Hajdú Júlia táncdalai­ból. — 16.00: Hírek. — 16.05: Né­pi zene. — 16.27: Falusi percek. — 16.32: Delibes­ Sylvia — ba­lettszvit. — 16.50: Iskolánk hang­ja. — 17.00: Ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 18.10: Új felvételeink­ből. — 18.30: Szülőföldünk. — Zenés irodalmi összeállítás. — 19.00: Népi zene. — 19.30: Jó éj­szakát, gyerekek! — 19.35: Buda­pesti Zenei Hetek 1967. Közvetí­tés az Erkel Színházból. — Köz­ben: 20.30: Esti Krónika II. — kb. 21.35: A válság diplomáciája — a diplomácia válsága. — kb. 21.55: Vonós tánczenekarok mű­sorából. — 22.25: A hét előadó­­művésze: Erich Kunz. — 23.00: Hírek. URH 18.00: Hírek. — 18.10: Tánczenei koktél. — 18.55: Wagner: A nürnbergi mesterdalnokok. Há­­romfelvonásos opera. — Közben: 20.23: Clusius, a pannónia-nö­­vények kutatója. — 21.41: Bee­thoven: C-dúr szonáta. — 21.58: Laussanne-i Fesztivál 1967. — 23.00: Hírek. Október 24. — kedd KOSSUTH 4.30: Hírek. — 4.32—7.57: Reg­geli zenés műsor. — Közben: 5.00: Hírek. — 5.30: Reggeli Kró­nika. — 5.45: Falurádió. — 6.00: Hírek. — kb. 6.45: Hallgatóink figyelmébe! — 7.00: Reggeli Kró­nika II. — utána: Körzeti idő­járásjelentés. — kb. 7.30: Új könyvek. — 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.22: Robert Casadesus Ravel-műveket zongo­rázik. — 8.50: Hol történt? — 9.00: Gyermekrádió. — 9.47: Lu­kács István cimbalmozik. — 10.00: Hírek. — 10.10: Az egri remete hajlékában. — 10.30: Schubert: IV. szimfónia. — 11.00: Iskolarádió. — 11.35: A Monte­negro zenekar műsorából. — 12.00: Hírek. — 12.15: Operarész­letek. — 13.00: A budapesti színházak műsora. — 13.03: Tánc­zene. — 13.45: Gyöngy kagyló. Vörösmarty Mihály: A meren­­gőhöz. — 14.00: Szovjet népek dalai. — 14.18: Mesejáték. PETŐFI 4.26—7.57: Azonos a Kossuth­­rádió műsorával. — Közben: 6.20: Torna. — 10.00: Daljátékok­ból. — 10.47: Én mindenkire mindig csak felnézek ... Zoli bohóc regénye. — 12.00: Nóta­szóból szállóige. — 12.48: Házunk tája. — 13.08: Kamarazene. — 13.47: Vízállásjelentés. — Kettő­től hatig... Zenés délután. — 14.00: Hírek. — 14.05: Időjárás­­jelentés. — 14.08: Nagy mesterek indulói. — 14.18: Járóka Sándor népi zenekara játszik. — 14.35: Egy tanár arcképéhez. — 14.43: Galina Visnyevszkaja énekel, Yehudi Menuhin hegedül. színházak hétfői műsora Operaház Erkel Színháza: A Gewandhausorchester hangú. (vez.: Vaclav Neumann. Téli bérlet E—F sorozat, fél 8) — Nemzeti Színház: Marat halála (7) — Katona József Színház: Kiáltás (7) — Madách Színház: örvény (H-bérlet, 7) — Madách Színház Kamaraszínháza: Szín­ház (7) — Vígszínház: A nap fiai (A-bérlet, 1. el., 7) — Pesti Színház: A nyár (7) — Thália Színház: Tigris és hiéna (7) — József Attila Színház: Ketten az úton (A-bérlet, 1. el., 7) — Fő­városi Operettszínház: Nincs elő­adás. — Bartók Gyermekszínház a Fővárosi Operettszínházban: Az utolsó mohikán (fél 4) — Vi­dám Színpad: Húszon innen — tízen túl (fél 5 és fél 8) — Ál­lami Bábszínház: Angyal szállt le Babilonba (felnőtt műsor, fél 4). Hol lesz a Grund? Előkészületben A Pál utcai fiúk forgatása Beszélgetés Fábri Zoltánnal Amikor a lapokban megje­lentek a filmgyár apróhirde­tései, hogy gyerekszereplőket keresnek A Pál utcai fiúkhoz, a rendező, Fábri Zoltán még Velencében volt az Utósze­zonnal, s a szereplőkeresést első asszisztense, Luttor Ma­ra vezette. Az Utószezon négy díjat hozott a velencei film­­fesztiválról: megkapta a kri­tikusok Szent György-díját, Velence város nagydíját, a Cinéforum-díjat, valamint Páger Antal alakítása el­nyerte a Cinema Nouve dí­ját CSELE-JELÖL­TEK A pasaréti stúdió egyik kis szobájában ülünk, s miköz­ben Fábri velencei élményei­ről mesél, a szomszéd szobá­ból áthallatszik Luttor­­Mara hangja: — No, srácok, behívhatjuk a Zoli bácsit? Menni fog? S az irodaszobában megele­venedik A Pál utcai fiúknak az a jelenete, amikor Cse­­léék küldöttségbe mennek a füvészkertbe, a Vörösingesek főhadiszállására, és a félel­metes Áts Ferivel szembe­nézve megbeszélik a csata feltételeit. Nyolc-tíz srác ka­pott szerepet ebben a jele­netben, a többiek a sarokból figyelik, milyen alakítást nyújtanak vetélytársaik, az­tán újra eljátsszák a jelene­tet, más szereplőkkel, majd Fábri kérdéseire megszavaz­zák, hogy ők kit tartanak a legjobb Cselének, Bokának, Áts Ferinek, Nemecseknek a jelöltek közül. ANGOL SZÁJMOZGÁS — Még nagyon a munka kezdetén tartunk — mondja Fábri. — Luttor Maráék több mint ezerötszáz gyere­ket néztek meg, s most azzal a hatvannal kísérleteztünk, akik az első szűrés után bennmaradtak. Még egyetlen, szerepre sincs végleges jelöl­tünk, és nagyon sokáig kell keresgélnünk, , azt hiszem, mert a gyerekeknek olyan bonyolult színészi feladatokat kell majd megoldaniuk, ami a felnőtt, profi színészeknek sem volna könnyű. Ráadásul angolul kell majd elmonda­niuk a szöveget, mert a film amerikai—magyar produk­cióban készül, angol száj­mozgással és magyarra szink­ronizálva. A hat-nyolc fősze­repre, éppen ezért angol gye­rekszínészeket szerződtetünk, Londonban ugyanis vannak képzett, profi gyerekszíné­­szek. — Mi indokolja, hogy ko­produkcióban készül film eb­ből a közismert magyar re­gényből? — Mindenekelőtt az, hogy Molnár Ferenc Amerikában adta el regénye filmjogát, amit mindeddig nem sikerült megszereznünk, noha­ én már több mint tíz éve sze­retnék filmet csinálni A Pál utcai fiúkból. A forgató­­könyvet magam írtam, az amerikai fél a filmjogon kí­vül (ami az egész vállalko­zás alfája), a színes nyers­anyagot és az angol gyerek­szereplőket adja. A filmet végig itt forgatjuk Magyar­­országon, s csaknem hatvan gyerekre v­an hozzá szüksé­günk. FÜVÉSZKERT, LOVASÉI — Hol lesz a Grund? — Nem is olyan egyszerű megtalálni. Most, hogy a század eleji helyszíneket ke­restük, láttuk, igazán, milyen szédítő iramban épül és vál­tozik Budapest. Négy megfe­lelő grundot is találtunk, de mindegyiken építkezés kez­dődik, mire forgatnánk. A legjobb grundot a Tömő ut­cában találtuk, ott azonban már a jövő hónapban tizen­három emeletes lakóház ala­pozásába kezdenek. Végül, a Gogol utcában találtunk egy telket amelyen most még apró épületek állnak ugyan, de ezeket az év végéig le­bontják. A tervek szerint februárban itt is építkezés kezdődnék, de az illetékes szervek segítségével talán si­kerül megváltoztatni az épít­kezési sorrendet. Miután áp­rilis—május folyamán lefor­gattuk itt a filmet, néhány hónappal később, ez a grund is végképp eltűnik. — És a Füvészkert?­­— A pesti Fü­vészkertet az­­óta menthetetlenül összezsu­gorította a terjeszkedő vá­ros, ezért az ott játszódó je­leneteket a vácrátóti Arbo­rétum parkjában vesszük majd fel. Nagyon nehéz lét­rehozni a többi helyszínt is; a régi Üllői utat például, a lóvasúttal együtt, nekünk kell megépítenünk. Mindez — a korhű környezet és levegő megteremtése — nem kis gond Romváry József díszlet­­tervezőnek és Illés György operatőrnek sem. (zs.­­) Operatőr: FORGÁCS OTTÓ írta: KOPÁNYI GYÖRGY Zeneszerző: LOVAS FERENC AZ ÖZVEGY ÉS A SZÁZADOS Rendezte: PALÁSTHY GYÖRGY Új magyar film BEMUTATÓ: OKTÓBER 26.

Next