Esti Hírlap, 1968. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1968-02-14 / 38. szám
Atromewtór mozikban FALAK Nem nehéz megjósolni, hogy a Falak megint olyan sokat emlegetett cím, lesz, mint az azóta fogalommá lett Nehéz emberek. A két film között egyébként nyilvánvaló a rokonság: a Falak egyik főszereplője — a főnökeivel enyhén szólva tiszteletlen, az igazságot a vállalati érdeknél is előbbre helyező Ambrus mérnök — maga a játékfilmbe átruccant „nehéz ember”. Annak idején Kovács András rendezőnek sokan szemrehányást tettek, miért csak a nehéz emberek voltak láthatók filmjében, miért nem mutatta meg, kik azok, akik felhúzzák azokat a falakat, amelyek láthatatlanul ott húzódnak e kitűnő emberek előtt, akadályozva minden egyéni sikert, és társadalmi előrehaladást. Hát most itt vannak a falak a címben és a filmben. S Kovács András dicséretét ott kell kezdeni, hogy nem kíván a demagóg hatásos pózában tetszelegni, nem azt mondja: itt az ideje minden fal lebontásának. Társadalmunk mai viszonyai között azt hirdetni, hogy semmiféle korlátra, falra nincs szükség , kispolgári anarchizmus lenne. A film hősei gondolatgazdag vitáiban pontosan tisztázzák ezt a kérdést. Ám a film nem a falak apologetikája, a korlátok feltétlen fenntartásának igazolása óhajt lenni. Éppen ellenkezőleg. Olyan politikai nyíltsággal beszél belső demokráciánk, sőt a párt demokratizmusának problémáiról, mint ahogy azt csak egy felnőtt művész teheti egy felnőtt társadalom előtt. S ismét csak nem a kimagyarázkodás, hanem az igazságárnyalása érdekében mutatja meg a rendező, hogy ezek a falak gyakran jóval kijjebb húzódnak, mint azt tetteinkben tudomásul vesszük. Gyakran úgy hadakozunk, — mutatja egy szellemes pantomimban a film —, mint a kínai színpad bajvívói a képzeletbeli sötét szobában. Nagyokat csapkodnak a levegőbe s közben alig mernek lépni, mert azt gondolják, már itt a szoba fala, pedig az még jó messzire esik tőlünk. Ideje lenne hát világosságot gyújtani — vonhatjuk le a film után a végső konklúziót —, hogy lássuk, hol vannak a falak, s ha kell, mert akadályozza mozgásunkat, törjük át azokat. Elég súlyos következtetések ezek, mégis nagyon világosan érzékelhető, hogy Kovács András teljesen egyértelműen a mi társadalmi rendszerünk alapján kívánja megoldani az új meg új konfliktusokat. Nagy segítséget ad ehhez forgatókönyvének az a felépítése, hogy a film jelentős része Párizsban játszódik. A főhős itt — minden egyszerűsítő, fekete-fehér ábrázolásmód nélkül — különösen jól láthatja, hogy minden súlyos itthoni konfliktusunk ellenére, s a nyugati világ minden gazdasági vonzereje és szellemi szabadossága ellenére, az igazi, az emberhez méltó gondok, a világnak ezen a keleti tájain találhatók, s itt mutatkoznak leginkább a konfliktusok feloldásának lehetőségei is. Mindebből persze arra következtethet az olvasó, hogy ebben a filmben sokat politizálnak. Ez igaz. Viszont olyan hangnemben folyik ez a politizálás, ahogyan eddig jobbára csak baráti társaságban szoktunk e kérdésekről szót váltani. Másrészről viszont a sok vita egyáltalában nem azt jelenti, hogy ennek a filmnek nincs a leghagyományosabb értelemben cselekménye, hősei és nincsenek konfliktusai. A már emlegetett nehéz embert fegyelmivel ki akarják rúgni. Közvetlen főnöke — aki ezt Párizsban tudja meg —, ha kiáll mellette, esetleg megmentheti. Arról szól a film, miként viaskodik önmagával is ez a főnök, vállalja-e ezt a kiállást. A bemutatott jellemek, ha nem is túlságosan elmélyült pszichológiával ábrázoltak, de feltétlenül egyénítettek, amihez a kitűnő színészvezetés eredményeképpen Gábor Miklós, Latinovits Zoltán, Bánki Zsuzsa, Tóth Judit, Szemes Mari, Philippe March, Bernadette Lafont és a többiek játéka nagymértékben hozzájárult. A rendezés egyébként is alkalmazkodott a gondolati anyag elsődlegességéhez. Ahogy a Nehéz emberekben a dokumentalitás, a Hideg napokban a pszichológiai elemzés és drámaiság volt az elsődleges, úgy itt a történet epikájának elegáns háttérbe szorítása, az elbeszélés kötetlensége a jellemző. Ehhez Kovács András Illés György operatőrrel olyan kitűnő játékatmoszférát teremtett, hogy például az egyik házi összejövetelen elhangzó vita teljesen úgy hat, mintha a színészek saját szavaikat használnák. Vannak, akik azt mondják, hogy a Falak kitűnő film, de csak egy viszonylag szűk, értelmiségi rétegnek fog igazán tetszeni. A Hideg napok történelmi film volt, a közönség mégis azonnal „lefordította” a konfliktus lényegét napjaink társadalmi viszonyaira. Miért ne tennék ugyanezt ezzel a filmmel, amely ráadásul a legmaibb mában játszódik? Csak azért, mert a főhősök mérnökök? A „falak” mindenütt ott vannak, a maga körülményei között mindenki érzi jelenlétüket, és az ebből adódó gondokat. Ennél izgalmasabb téma nem nagyon foglalkoztatja a moziközönség egészét. Nem fog zavaróan hatni, hogy erről néhány értelmiségi vitájának apropójából kell majd maguknak is elgondolkodniok. Bernáth László Iatinovits Zoltán — a nehéz ember □ A DUNAVIDÉK MŰVÉSZETE címmel a budapesti egyetem művészettörténeti intézete a bécsi egyetem művészettörténeti intézetével közösen tavasszal symposiont rendez. Ezzel a háború által megszakadt régi hagyományt éleszt fel és folytatja a kulturális együttműködést. □ PAUL KLEERŐL szól a Corvina Művészet Kiskönyvtára című sorozatának 17. füzete. Perneczky Géza tanulmányát 48, részben színes reprodukció illusztrálja. □ MARX TŐKÉJÉT az indiai kommunista párt megbízásából malayalam nyelvre fordítják. Kerala államban 18 millió ember ezt a nyelvet beszéli. □ A ZENEAKADÉMIÁN sikerrel rendezte meg immár hagyományos téli hangversenyét a Teleki Blanka Gimnázium. Vezényelt Szécsényi Olivér karnagy. A tetovált rózsa ÉS MÁS ÉRDEKES BEMUTATÓK VIDÉKEN Három e heti bemutatóra kaptunk meghívót a vidéki színházaktól. Pénteken mutatja be a szegedi Nemzeti Színház operaegyüttese Puccini Pillangókisaszszony című operáját Vaszy Viktor vezényletével, Versényi Ida rendezésében. Cso-cso-szánt Karikó Teréz énekli. A pécsi Nemzeti Színház Tennessee Williams A tetovált rózsa című drámáját tűzi műsorára, ugyanezen a napon, a veszprémi Petőfi Színházban pedig klasszikus bemutatóra, Racine Phaedra című tragédiájának premierjére kerül sor. Éppen egy évvel ezelőtt közöltük 1967-es képüket, amelynek az volt a jellegzetessége, hogy mind a négy Beatles-fiú bajuszt növesztett. Elmúlt egy esztendő, s közben ketten levágatták a bajuszt. DE SICA IS LEVETETTE A PALÁSTOT Sztársztrájk Olaszországban Róma, február 14. Gino Pallotta telefonjelentése: Sztársztrájk tört ki Olaszországban. Hétfő este már Itália valamennyi színházában elmaradt az előadás és kialudtak a jupiterlámpák a római Cinecitta műtermeiben is. Sokak csodálkozására De Sica ugyan magára öltötte délután a kardinálisok palástját — új filmjében ugyanis egy főpapot játszik —, de kollégái rábeszélésére utóbb elállt szándékától és felfüggesztette a forgatást. Bizonytalan időre abbahagyták az „Odüsszeia’’ felvételeit is. A minden idők legnagyobb stábjával készülő filmóriás szereplői közül mindössze egy vállalkozott a felvételek folytatására : egy római segédszínész, akire a forgatókönyv szerint a trójai faló felvezetését bízták. A nagyszabású színészsztrájk élén olyan neves művészek állnak, mint Sandra Milo, Monica Vilii, Peppino de Filippo és mások. Értesülések szerint ma délelőtt egy népes sztárküldöttség felkeresi a Montecitorio palotát, hogy a Parlament illetékesei elé tárják az olasz színművészek követeléseit. MEGHALT PIZZETTI Nyolcvanhétéves korában tegnap Rómában elhunyt Ildebrando Pizzetti, korunk legnagyobb olasz zeneszerzője. Több mint hat évtizedes munkássága egybeesik az itáliai zenekultúra megújulásával. Rendkívül termékeny szerző volt: dalműveit évtizedek óta műsorán tartotta a világ szintevalamenynyi operatársulata. Rendkívüli lelkiismeretesen foglalkozott az ifjú zeneszerzők oktatásával. Mint a Santa Cecilia intézet elnöke, tucatnyi neves szerzőt indított el a siker útján. KÖNYV A GONDOLÁBAN? MIT KÍNÁL MINERVA ISTENNŐ JUTALOMSORSOLÁS A HALLÓ FIÚKBAN Minerva istennő sisakos stilizált profilja — Kepes Erzsébet emblémája — havonta más-más színű kis könyv címlapján tűnik fel a könyvkirakatokban. A bölcs istennő a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó jóvoltából a tudományok és művészetek más-más ágába vezeti be népszerű módon az olvasót, érdekes ismereteket kínálva. A tízforintos ár lehetővé teszi, hogy diák és pedagógus egyaránt könnyűszerrel megvehesse ezt a tananyag-kiegészítésként is kitűnő sorozatot. A sorozat szerkesztő bizottságának tagjai: dr. Alexits György, dr. Osztrovszky György, dr. Pamlényi Ervin, dr. Sándor Pál, dr. Zádor Anna és dr. Zsebők Zoltán, elnöke dr. Ortutay Gyula. ZSEB-ENCIKLOPÉDIA — Aki a sorozatot összegyűjti, valóságos enciklopédiát kap, de külön-külön is megveheti bárki a kiadványokat, kedve és érdeklődése szerint — mondja Lukács Ernőné, a sorozat főszerkesztője. — Az egyes könyvekben egyébként logikai rejtvényeket is közlünk, s a tíz köteten át tartó rejtvény jutalomsorsolása előreláthatólag a márciusi Halló fiúk, halló lányok! című tv-műsor keretében lesz. Íme, néhány a Minervasorozat tavaly óta megjelent kötetei közül: Hegedűs Géza, Pukánszkyné Kádár Jolán és Staud Géza A színfalak között című könyve a színpad műhelytitkaiba, a színjátszás törvényeibe és történetébe vezet be, gazdag illusztrációs anyaggal. Petur László A földgömb hősei című könyve a felfedezők és utazók kalandjainak életregénye. Kontra György és Stohl Gábor Az élet tudománya című munkája a biológia világába kalauzol. Czére Béla és Nagy Ernő A legyőzött távolság címmel a közlekedés fejlődésének történetét tömöríti a rakétákig és az űrhajókig. Könyv jelent meg a szép magyar nyelvről, a hírközlés regényéről, érdekes ismertetés a geológia problémáiról, a tudomány nagy felfedezőiről és A tizedik múzsa címmel a filmről. SZÍNE-JAVA Még egy sokakat érdeklő hírről értesültünk a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál. Óriási sikert aratott 1966-ban A nők enciklopédiája című kétkötetes mű, amelyben a szó szoros értelmében minden benne volt, ami a nőket érdekli, az egészségügytől a lakberendezésig, a szépségápolástól a háztartásig, s a család és a szerelem minden ily módon feldolgozható problémájáig. Az enciklopédia nagy példányszáma ellenére rövid idő alatt teljesen elfogyott, s ezért idén 30 ezer példányban, változatlan áron, ismét megjelenik. Ugyanez a kiadó más népszerű kiadványokkal is kedveskedik a nőknek. Török Erzsi szakácskönyve, Maglódi Anna kötőkönyve jelenik meg rövidesen (örvendetes, hogy a nők kézimunka-energiája mind inkább fordul a csipketerítőcskék horgolásától a ruhák kötése felé). Néhány forintért látnak napvilágot a kiadó Színe-java sorozatának füzetei, a háztartás, a kézimunka tárgykörében. A kiadó vezetői szeretnék, ha az ilyen típusú füzetek az ABC-áruházakban is kaphatók lennének, az önkiszolgáló gondolákban kínálnák magukat. Nem rossz gondolat, megvalósítása csak a nagykereskedelem rugalmasságán múlik. Az ilyen témájú könyvek esetében még különösebb szentségtörésről s£ lehet beszélni, ha a kosárban a tejföl és a kristálycukor mellé kerülnek. S olyan asszonyokhoz is eljutnának, akik különben nemigen lépik át a könyvesboltok küszöbét. (2k) Filmkultúra 67/6. Csak most jelent meg a Filmkultúra 1967-es utolsó száma. Sok anyaga közül minden bizonnyal Eizenstein Rettegett Ivánja harmadik részének forgatókönyve, a rendező rajzaival, a legérdekesebb. Beszélgetést közöl a folyóirat a Csillagosok, katonák alkotóival és Bacsó Péterrel, a Nyár a hegyen rendezőjével. Szabó István rendező lengyelországi útjáról számol be érdekes dialógusok formájában. Interjút közöl a folyóirat Georg Hoeleringgel, a Hortobágy című film angol rendezőjével. A Premier-plan rovatban Fejős Pált mutatja be Philippe Haudiquet francia kritikus. Könyvismertetés és folyóiratszemle teszi teljessé a szám tartalmát. □ ERDŐDY JÁNOS történelmi regényt írt a Firenzei Köztársaság utolsó éveiről. Könyvének főszereplője Luca Landucci patikus és fűszerkereskedő, aki nappal vesz-elad és este bezárkóva, naplót vezet az eseményekről. A kötet a Szépirodalmi Kiadó gondozásában jelenik meg. SZELES VÁSZNU MAGYAR FILM ÍRTA ÉS RENDEZTE: KOVÁCS ANDRÁS FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FŐSZEREPLŐK: GÁBOR MIKLÓS • LATINOVITS ZOLTÁN - PHILIPPE MARCH - BÁNKI ZSUZSA • SZEMES MARI BERNADETTE LAFONT • TÓTH JUDIT DRAHOTA ANDREA - MENSÁROS LÁSZLÓ - HADAI IMRE - MAJOR TAMÁS Bemutató: február 11.