Esti Hírlap, 1968. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1968-02-14 / 38. szám

A­trom­ewtór mozikban FALAK Nem nehéz megjósolni, hogy a Falak megint olyan sokat emlegetett cím, lesz, mint az azóta fogalommá lett Nehéz emberek. A két film között egyébként nyil­vánvaló a rokonság: a Fa­lak egyik főszereplője — a főnökeivel enyhén szólva tiszteletlen, az igazságot a vállalati érdeknél is előbb­re helyező Ambrus mérnök — maga a játékfilmbe át­ruccant „nehéz ember”. An­nak idején Kovács András rendezőnek sokan szemre­hányást tettek, miért csak a nehéz emberek voltak láthatók filmjében, miért nem mutatta meg, kik azok, akik felhúzzák azo­kat a falakat, amelyek lát­hatatlanul ott húzódnak e kitűnő emberek előtt, aka­dályozva minden egyéni si­kert, és társadalmi előre­haladást. Hát most itt vannak a falak a címben és a film­ben. S Kovács András di­cséretét ott kell kezdeni, hogy nem kíván a demagóg hatásos pózában tetszelegni, nem azt mondja: itt az ide­je minden fal lebontásá­nak. Társadalmunk mai vi­szonyai között azt hirdetni, hogy semmiféle korlátra, falra nincs szükség , kis­polgári anarchizmus lenne. A film hősei gondolatgaz­dag vitáiban pontosan tisztázzák ezt a kérdést. Ám a film nem a falak apolo­­getikája, a korlátok feltét­len fenntartásának igazo­lása óhajt lenni. Éppen el­lenkezőleg. Olyan politi­kai nyíltsággal beszél bel­ső demokráciánk, sőt a párt demokratizmusának prob­lémáiról, mint ahogy azt csak egy felnőtt művész te­heti egy felnőtt társadalom előtt. S ismét csak nem a kimagyarázkodás, hanem az igazság­­árnyalása érde­kében mutatja meg a ren­dező, hogy ezek a falak gyakran jóval kijjebb hú­zódnak, mint azt tetteink­ben tudomásul vesszük. Gyakran úgy hadakozunk, — mutatja egy szellemes pantomimban a film —, mint a kínai színpad baj­vívói a képzeletbeli sötét szobában. Nagyokat csap­kodnak a levegőbe s közben alig mernek lépni, mert azt gondolják, már itt a szoba fala, pedig az még jó messzire esik tőlünk. Ideje lenne hát világosságot gyúj­tani — vonhatjuk le a film után a végső konklúziót —, hogy lássuk, hol vannak a falak, s ha kell, mert aka­dályozza mozgásunkat, tör­jük át azokat. Elég súlyos következteté­sek ezek, mégis nagyon vi­lágosan érzékelhető, hogy Kovács András teljesen egyértelműen a mi társa­dalmi rendszerünk alapján kívánja megoldani az új meg új konfliktusokat. Nagy segítséget ad eh­hez forgatókönyvének az a felépítése, hogy a film jelentős része Párizsban játszódik. A főhős itt — minden egyszerűsítő, feke­te-fehér ábrázolásmód nél­kül — különösen jól lát­hatja, hogy minden súlyos itthoni konfliktusunk el­lenére, s a nyugati világ minden gazdasági vonzere­je és szellemi szabadossága ellenére, az igazi, az em­berhez méltó gondok, a vi­lágnak ezen a keleti tájain találhatók, s itt mutatkoz­nak leginkább a konfliktu­sok feloldásának lehetősé­gei is. Mindebből persze arra következtethet az olvasó, hogy ebben a filmben so­kat politizálnak. Ez igaz. Viszont olyan hangnemben folyik ez a politizálás, aho­gyan eddig jobbára csak baráti társaságban szok­tunk e kérdésekről szót vál­tani. Másrészről viszont a sok vita egyáltalában nem azt jelenti, hogy ennek a filmnek nincs a leghagyo­mányosabb értelemben cselekménye, hősei és nin­csenek konfliktusai. A már emlegetett nehéz em­bert fegyelmivel ki akarják rúgni. Közvetlen főnöke — aki ezt Párizsban tudja meg —, ha kiáll mellette, eset­leg megmentheti. Arról szól a film, miként viaskodik önmagával is ez a főnök, vállalja-e ezt a kiállást. A bemutatott jellemek, ha nem is túlságosan elmélyült pszichológiával ábrázoltak, de feltétlenül egyénítettek, amihez a kitűnő színészve­zetés eredményeképpen Gábor Miklós, Latinovits Zoltán, Bánki Zsuzsa, Tóth Judit, Szemes Mari, Phi­lippe March, Bernadette La­font és a többiek játéka nagymértékben hozzájárult. A rendezés egyébként is alkalmazkodott a gondolati anyag elsődlegességéhez. Ahogy a Nehéz emberekben a dokumentalitás, a Hideg napokban a pszichológiai elemzés és drámaiság volt az elsődleges, úgy itt a tör­ténet epikájának elegáns háttérbe szorítása, az elbe­szélés kötetlensége a jel­lemző. Ehhez Kovács And­rás Illés György operatőrrel olyan kitűnő játékatmosz­férát teremtett, hogy pél­dául az egyik házi összejö­vetelen elhangzó vita telje­sen úgy hat, mintha a szí­nészek saját szavaikat hasz­nálnák. Vannak, akik azt mond­ják, hogy a Falak kitűnő film, de csak egy viszony­lag szűk, értelmiségi réteg­nek fog igazán tetszeni. A Hideg napok történelmi film volt, a közönség mégis azonnal „lefordította” a konfliktus lényegét nap­jaink társadalmi viszonyai­ra. Miért ne tennék ugyan­ezt ezzel a filmmel, amely ráadásul a legmaibb mában játszódik? Csak azért, mert a főhősök mérnökök? A „falak” mindenütt ott van­nak, a maga körülményei között mindenki érzi jelen­létüket, és az ebből adódó gondokat. Ennél izgalma­sabb téma nem nagyon fog­lalkoztatja a moziközönség egészét. Nem fog zavaróan hatni, hogy erről néhány értelmiségi vitájának apro­pójából kell majd maguk­nak is elgondolkodniok. Bernáth László I­atinovits Zoltán — a ne­héz ember □ A DUNAVIDÉK MŰ­VÉSZETE címmel a buda­pesti egyetem művészettör­téneti intézete a bécsi egyetem művészettörté­neti intézetével közösen tavasszal symposiont ren­dez. Ezzel a háború által megszakadt régi hagyo­mányt éleszt fel és folytat­ja a kulturális együttmű­ködést. □ PAUL KLEERŐL szól a Corvina Művészet Kiskönyvtára című soroza­tának 17. füzete. Pernecz­­ky Géza tanulmányát 48, részben színes reprodukció illusztrálja. □ MARX TŐKÉJÉT az indiai kommunista párt megbízásából malayalam nyelvre fordítják. Kerala államban 18 millió ember ezt a nyelvet beszéli. □ A ZENEAKADÉMIÁN sikerrel rendezte meg im­már hagyományos téli hangversenyét a Teleki Blanka Gimnázium. Vezé­nyelt Szécsényi Olivér kar­nagy. A tetovált rózsa ÉS MÁS ÉRDEKES BEMUTATÓK VIDÉKEN Három e heti bemutatóra kaptunk meghívót a vidéki színházaktól. Pénteken mutatja be a szegedi Nem­zeti Színház operaegyütte­se Puccini Pilla­ngókisasz­­szony című operáját Vaszy Viktor vezényletével, Ver­­sényi Ida rendezésében. Cso-cso-szánt Karikó Te­réz énekli. A pécsi Nem­zeti Színház Tennessee Williams A tetovált rózsa című drámáját tűzi műso­rára, ugyanezen a napon, a veszprémi Petőfi Színház­ban pedig klasszikus bemu­tatóra, Racine Phaedra cí­mű tragédiájának premier­jére kerül sor. Éppen egy évvel ezelőtt közöltük 1967-es képüket, amelynek az volt a jellegzetessége, hogy mind a négy Beatles-fiú bajuszt növesztett. Elmúlt egy esztendő, s közben ketten levágatták a bajuszt. DE SICA IS LEVETETTE A PALÁSTOT Sztársztrájk Olaszországban Róma, február 14. Gi­no Pallotta telefonje­lentése: Sztársztrájk tört ki Olaszországban. Hétfő este már Itália valamennyi színházában elmaradt az előadás és kialudtak a jupiterlám­­pák a római Cinecitta műtermeiben is. Sokak csodálkozására De Sica ugyan magára öltötte délután a kardinálisok pa­lástját — új filmjében ugyanis egy főpapot játszik —, de kollégái rábeszélésé­re utóbb elállt szándékától és felfüggesztette a forga­tást. Bizonytalan időre ab­bahagyták az „Odüsszeia’’ felvételeit is. A minden idők legnagyobb stábjával készülő filmóriás szereplői közül mindössze egy vállal­kozott a felvételek folyta­tására : egy római segédszínész, akire a forgatókönyv sze­rint a trójai faló felveze­tését bízták. A nagyszabású színész­sztrájk élén olyan neves művészek állnak, mint Sandra Milo, Monica Vilii, Peppino de Filippo és má­sok. Értesülések szerint ma délelőtt egy népes sztár­­küldöttség felkeresi a Mon­­tecitorio palotát, hogy a Parlament illetékesei elé tárják az olasz színművé­szek követeléseit. MEGHALT PIZZETTI Nyolcvanhétéves korá­ban tegnap Rómában el­hunyt Ildebrando Pizzetti, korunk legnagyobb olasz zeneszerzője. Több mint hat évtizedes munkássága egybeesik az itáliai zene­kultúra megújulásával. Rendkívül termékeny szerző volt: dalműveit év­tizedek óta műsorán tartot­ta a világ szinte­­valameny­­nyi operatársulata. Rendkívüli lelkiisme­retesen foglalkozott az if­jú zeneszerzők oktatásá­val. Mint a Santa Cecilia intézet elnöke, tucatnyi ne­ves szerzőt indított el a si­ker útján. KÖNYV A GONDOLÁBAN? MIT KÍNÁL MINERVA ISTENNŐ JUTALOMSORSOLÁS A HALLÓ FIÚK­BAN Minerva istennő sisakos stilizált profilja — Kepes Erzsébet emblémája — ha­vonta más-más színű kis könyv címlapján tűnik fel a könyvkirakatokban. A bölcs istennő a Közgazdasá­gi és Jogi Könyvkiadó jó­voltából a tudományok és művészetek más-más ágába vezeti be népszerű módon az olvasót, érdekes ismere­teket kínálva. A tízforintos ár lehetővé teszi, hogy diák és pedagógus egyaránt könnyűszerrel megvehesse ezt a tananyag-kiegészítés­ként is kitűnő sorozatot. A sorozat szerkesztő bi­zottságának tagjai: dr. Ale­­xits György, dr. Osztrovsz­­ky György, dr. Pamlényi Ervin, dr. Sándor Pál, dr. Zádor Anna és dr. Zsebők Zoltán, elnöke dr. Ortutay Gyula. ZSEB-ENCIKL­OPÉDIA — Aki a sorozatot össze­gyűjti, valóságos enciklopé­diát kap, de külön-külön is megveheti bárki a kiadvá­nyokat, kedve és érdeklődé­se szerint — mondja Lukács Er­nő­né, a sorozat főszer­kesztője. — Az egyes köny­vekben egyébként logikai rejtvényeket is közlünk, s a tíz köteten át tartó rejt­vény jutalomsorsolása elő­reláthatólag a márciusi Hal­ló fiúk, halló lányok! című tv-műsor keretében lesz. Íme, néhány a Minerva­­sorozat tavaly óta megje­lent kötetei közül: Hegedűs Géza, Pukánszkyné Kádár Jolán és Staud Géza A szín­falak között című könyve a színpad műhelytitkaiba, a színjátszás törvényeibe és történetébe vezet be, gazdag illusztrációs anyaggal. Pe­tur László A földgömb hő­sei című könyve a felfede­zők és utazók kalandjainak életregénye. Kontra György és Stohl Gábor Az élet tu­dománya című munkája a biológia világába kalauzol. Czére Béla és Nagy Ernő A legyőzött távolság címmel a közlekedés fejlődésének tör­ténetét tömöríti a rakétákig és az űrhajókig. Könyv je­lent meg a szép magyar nyelvről, a hírközlés regé­nyéről, érdekes ismertetés a geológia problémáiról, a tu­domány nagy felfedezői­ről és A tizedik múzsa cím­mel a filmről. SZÍNE-JAVA Még egy sokakat érdeklő hírről értesültünk a Köz­­gazdasági és Jogi Könyvki­adónál. Óriási sikert aratott 1966-ban A nők enciklopé­diája című kétkötetes mű, amelyben a szó szoros értel­mében minden benne volt, ami a nőket érdekli, az egészségügytől a lakberen­dezésig, a szépségápolástól a háztartásig, s a család és a szerelem minden ily mó­don feldolgozható problé­májáig. Az enciklopédia nagy példányszáma ellené­re rövid idő alatt teljesen elfogyott, s ezért idén 30 ezer példányban, változat­lan áron, ismét megjelenik. Ugyanez a kiadó más népszerű kiadványokkal is kedveskedik a nőknek. Tö­rök Erzsi szakácskönyve, Maglódi Anna kötőkönyve jelenik meg rövidesen (ör­vendetes, hogy a nők kézi­munka-energiája mind in­kább fordul a csipketerí­­tőcskék horgolásától a ru­hák kötése felé). Néhány fo­rintért látnak napvilágot a kiadó Színe-java sorozatá­nak füzetei, a háztartás, a kézimunka tárgykörében. A kiadó vezetői szeretnék, ha az ilyen típusú füzetek az ABC-áruházakban is kap­hatók lennének, az önki­­szolgáló gondolákban kínál­nák magukat. Nem rossz gondolat, megvalósítása csak a nagykereskedelem rugalmasságán múlik. Az ilyen témájú könyvek ese­tében még különösebb szentségtörésről s£ lehet be­szélni, ha a kosárban a tej­föl és a kristálycukor mel­lé kerülnek. S olyan asszo­nyokhoz is eljutnának, akik különben nemigen lépik át a könyvesboltok küszöbét. (2k) Filmkultúra 67/6. Csak most jelent meg a Filmkultúra 1967-es utolsó száma. Sok anyaga közül minden bizonnyal Eizen­­stein Rettegett Ivánja har­madik részének forgató­­könyve, a rendező rajzai­val, a legérdekesebb. Be­szélgetést közöl a folyóirat a Csillagosok, katonák al­kotóival és Bacsó Péterrel, a Nyár a hegyen rendező­jével. Szabó István rendező lengyelországi útjáról szá­mol be érdekes dialógusok formájában. Interjút közöl a folyóirat Georg Hoele­­ringgel, a Hortobágy című film angol rendezőjével. A Premier-plan rovatban Fe­jős Pált mutatja be Phi­lippe Haudiquet francia kritikus. Könyvismertetés és folyóiratszemle teszi tel­jessé a szám tartalmát. □ ERDŐDY JÁNOS tör­ténelmi regényt írt a Fi­renzei Köztársaság utolsó éveiről. Könyvének fő­szereplője Luca Landucci patikus és fűszerkereskedő, aki nappal vesz-elad és es­te bezárkóva, naplót vezet az eseményekről. A kötet a Szépirodalmi Kiadó gon­dozásában jelenik meg. SZELES VÁSZNU MAGYAR FILM ÍRTA ÉS RENDEZTE: KOVÁCS ANDRÁS FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FALAK FŐSZEREPLŐK: GÁBOR MIKLÓS • LATINOVITS ZOLTÁN - PHILIPPE MARCH - BÁNKI ZSUZSA • SZEMES MARI­­ BERNADETTE LAFONT • TÓTH JUDIT DRAHOTA ANDREA - MENSÁROS LÁSZLÓ - HADAI IMRE - MAJOR TAMÁS Bemutató: február 11.

Next