Esti Hírlap, 1968. október (13. évfolyam, 231-257. szám)
1968-10-19 / 247. szám
HÁRMAS JUBILEUM Tízezer fiatal, tízezer fáklya TISZTELGÉS A HŐSÖK EMLÉKE ELŐTT FORRADALMI NEMZEDÉKEK TALÁLKOZÓJA A KMP, a KIMSZ és a Komszomol 50. születésnapjának méltó megünneplésére készülnek a budapesti fiatalok. A főváros KISZ- esei változatos, sokszínű programmal köszöntik a fél évszázada lezajlott történelmi eseményeket. A KISZ- szervezetek november 22—24. között koszorúzási ünnepségeken, november 24—30. között összevont párt- és KISZ-taggyűléseken emlékeznek a magyar kommunista mozgalom évfordulójára. Tízezer fiatal — tízezer fáklya. A VIII. kerület KISZ- esei november 22-én este fáklyás felvonulást rendeznek a Kun Béla téri emlékműnél. A XIII. kerületben, ugyanezen a napon, 1 5000 fiatal találkozik a Béke téri fáklyás felvonuláson. A XII. kerületi ifjú kommunisták november 18—24. között díszőrséget állnak és az emlékezés virágait helyezik el a Városmajor utca 42. számú ház falán, a KMP megalakulásának színhelyén. A VII. kerületben november 25-én Kilián György-emléktáblát avatnak és fáklyás felvonulást rendeznek az 50 év előtti események vezető részvevői, hősei tiszteletére. November 1-e és december 30. között több budapesti kerületben tartják meg a forradalmi nemzedékek találkozóját. December 30-án a Kommunista Ifjúsági Mozgalom létrejöttének évfordulóján a VI. kerület Eötvös utca 3-as számú ház előtt, a KIMSZ megalakulásának helyén lesz ünnepség. A Komszomol jubileuma alkalmából, október 25-én fiatal szovjet képzőművészete munkából nyílik tárlat a Fővárosi Művelődési Házban. Kőbánya ifjúsága október 29-én a Pataki István Művelődési Házban nagygyűlésen köszönti az évfordulót a Szovjet Hadsereg hazánkban tartózkodó művészegyüttesének felléptével. A csepeli fiatalok szintén október 29-én, ünnepi KISZ-gyűlésen találkoznak a szovjet komszomalistákkal. XII. évfolyam, 247. szám 1968. október 19. szombat Washington, október 19. Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Washingtonban tovább tart a titokzatosság a vietnami bombázási szünet kérdése körül. Tegnap az egyetlen hivatalos megnyilatkozás a külügyminisztérium délután kiadott cáfolata volt, amelyben tagadta azt a hírügynökségi jelentést, hogy az Egyesült Államok „választ kapott volna Hanoitól legutóbbi békejavaslatára”. A minisztérium szóvivője azt mondotta, hogy sem az ajánlatról, sem a válaszról nem tud, s nincs tudomása bármilyen esetleges üzenetváltásról. Johnson elnök, aki tegnap két alkalommal is találkozott az újságírókkal, nem nyilatkozott a kérdésről, a két elnökjelölt, Nixon és Humphrey azonban kijelentette, helyeslik azokat a kísérleteket, amelyek a vietnami kérdés rendezésére irányulnak. Humphrey szerint ez „kétségkívül segíthet neki az elnökségért folyó küzdelemben”, de mindjárt hozzátette, hogy „a világ minden lakosának is segíthet”. Nixon utalt arra, hogy egy esetleges bombázási szünetet nem tekint pártmanővernek a választási kampány befolyásolására és támogatja azt, „amennyiben nem veszélyezteti az amerikai katonák életét”. Hivatalos helyen azzal magyarázzák a hallgatást, hogy a tárgyalások jelenleg „igen bonyolult szakaszban” vannak és bármiféle részlet közzététele veszélyeztethetne egy esetleges megállapodást. Ugyanakkor Washington változatlanul kitart amellett, hogy az amerikai politikában Vietnammal kapcsolatban „nincs változás”. A sajtó olyan — nem hivatalosnak minősített — információkat kap, amelyek szerint „minden Hanoi válaszától függ”. Az amerikai sajtó felhívja a figyelmet azokra a közleményekre, amelyek a hadműveletek szintjének és ezzel kapcsolatban a veszteségeknek a jelentős csökkenéséről számolnak be. Több amerikai lap ma feltűnő helyen közölt olyan jelentéseket, amelyek az amerikai katonai felderítésre hivatkozva azt állítják: „jelentős számú északi egységet vontak ki az elmúlt hetekben Dél-Vietnamból”. A Washington Post ezzel foglalkozva azt írja, hogy „de facto” vannak jelei „a kommunista kivonulásnak”, de amerikai részről nem hajlandók nyilatkozni, elismerik-e ezt a tényt a „megfelelő válasznak” az amerikai légiháború esetleges megszüntetésére. A bombázási szünetről keringő hírekkel kapcsolatban tovább tart a titkolódzás Washingtonban Nincs mindig fieszta, csütörtökön olyan nagyszerű sikersorozatot értek el sportolóink — két olimpiai bajnokság, ezüstérmek és bronzérmek gazdagították a magyar csapat eredménylistáját —, s ezt nem lehet naponta megismételni. Akadt mára is öröm, ilyennek számít dr. Kleiberné diszkoszvetésben elért harmadik helyezése, a súlyemelő Nemessányi hatodik helye, de értek bennünket csalódások is. A legnagyobb talán Kajár János kiesése a további küzdelemből, és a férfi tőrcsapat gyors búcsúja a Mixcuca Magdalena sportcsarnoktól mutat tévesen. Ilyen teljesítményre ember nem lehet képes. És mégis, a „rakétaember’” eredményét el kell hinnünk, megtörtént, mint ahogy a sport más fantasztikus eredményei egyre jobban általánossá válnak. Persze, ahhoz, hogy ilyen eredmény születhessen, kellet a nagyszerű mexikói tartanpálya és a ritka levegő, az enyhe hátszél is. Erről még nagyon sokat fognak beszélni, mert hiszen ez a távolugródöntő azzal is emlékezetessé válik, hogy az első hat helyezett minden tagja 8 méter felett ugrott, és váratlanul Beamon mögött az NDK-beli Beer 8,19 m-es ugrással lett ezüstérmes. A tízpróbázók is lebonyolítottak néhány számot, ez azonban kevésbé foglalkoztatja a közönséget, inkább a mindig izgalmas futószámok, amelyek az elő- és középfutamok idején is mindig izgalmasabbak. Nagy visszhangot váltott ki például a 800 m-es női síkfutás futamai során, hogy a világrekorder jugoszláv Nikolics 300 méter után feladta a küzdelmet. Jugoszláv újságírók mondták el, hogy a kitűnő futónő idegileg nem bírta az esélyesekre háruló nagy felelősséget, s már rajthoz sem akart állni, olyan rosszul érezte magát. Engedett edzője rábeszélésének, és aztán így végződött a dolog ... SÍROKMÁNY LAJOS TELEXTUDÓSÍTÁSA Ma a döntőben: az evezősök és Turóczy Pástra lépnek női tőrvívóink .Vízilabdában: Magyarország—USA Kleiberné a bronzéremről és a fantasztikus 890 centiméter Ha nem is minden vonatkozásban a magyar atléták játszották a főszerepet az olimpiai stadion mai programjában, de meg kell emlékezni még egyszer az 50 km-es gyaloglásban ezüstérmet nyert tatabányai Kiss Antalról, aki ma vette át a nagyszerű teljesítményéért járó ezüstérmet. Meglepetés született a női diszkoszvetésben: az elsőséget 58,26 méteres dobással a román Manoliu szerezte meg, bronzérmes a magyar Kleiberné Kontsek Jolán lett, 54,90 méterrel. — A helyezéssel elégedett vagyok, az eredménnyel nem — mondta Kleiberné, amikor az eredményhirdetés után találkoztunk. — Szerintem irreális küzdelmet vívtunk, mert az eső megzavarta a dobónőkét, engem is, hiszen a bemelegítésnél is volt 58 méter körüli dobásom. Csak az első sorozat tekinthető valósnak, a többi már a felázott, csúszós dobókörből a véletlen műve volt, kinek sikerült jobban, kinek nem. Szerencsém volt, hogy mindjárt elsőre dobtam az 54,90-et, amellyel végül is dobogóra kerülhettem. A délután folyamán bonyolították le a 80 méteres gátfutás döntőjét. A magyar Kiss Mária a középdöntőben 11.2 mp-es futással nem jutott tovább, a győztes ausztrál lány új olimpiai rekorddal nyert. Hallatlanul izgalmas volt a 200 méteres síkfutás döntője is, ahol a várakozásnak megfelelően a lengyel Kirszenstein 22.5 mpes új világrekordot ért el, megdöntve korábbi saját világcsúcsát. A 400 m-es férfi síkfutásban három néger végzett az első helyen. Evans 43.8 mp-es, döbbenetes világrekorddal írta be nevét a sporttörténelembe, a 2. helyen beérkezett James eredménye 43.9 mp. Külön fejezet, ami a távolugrásban történt. Az első sorozat mindjárt úgy kezdődött, hogy a stadion felugrott a helyéről, amikor Boston utódja, az amerikai Beamon 8,90 m-es ugrását kihirdették. Nem, ez nem lehet igaz, vagy elmérték, vagy csak az eredményhirdető jelzőtábla Vasárnap az olimpián Nem maradunk magyar vonatkozásúesemények nélkül. Atlétáink közül a maratoni futók rajtját kíséri a legnagyobb várakozás, Tóth Gyula és Sütő indulása biztos, és esetleg Mecser is rajthoz áll. Sor kerül a női súlylökés döntőjére is. Lendvainé Bognár Judit révén vagyunk érdekelve, aki edzéseredményei alapján esélyes arra, hogy megküzdjön a dobogóra jutásért. Kerékpározóink közül a tandemesek — Baranyecz— Lendvai — versenyeznek. Úszóink három számban érdekeltek, a száz férfi pillangó előfutamában — Szentirmai — és két női számban, ahol esélyünk van, hogy versenyzőnk döntőbe jusson, értékes helyezést szerezzen. Gyarmati Andrea a 100 méteres pillangóúszásban, Turóczi pedig a 200 méteres vegyesúszásban szerepel. Vívóink két fegyvernemben is indulnak. Megkezdődik a kardcsapat-selejtező, és sor kerül a női tőr döntőjére, amelynek részvevői csak a mai napon válnak ismertté. A döntőbe jutásért Farkasinszkyné Bóbis Ildikó, Sákovicsné Dömölky Lídia és Ujlakiné Rejtő Ildikó harcol. Vízilabdázóink nagy erőpróba előtt állnak, mert legerősebb ellenfelükkel, a szovjet válogatottal mérkőznek. (Folytatás a 8. oldalon)A 100 méteres női gyorsúszás egyik középdöntőjének rajtja. (MTI ) Telefotor Kajdi átengedte az irányítást A déli órákban került sor a kisváltósúlyban Kajdi János és a lengyel Kulej olimpiai döntőnek is beillő találkozójára. A kilenc perc számunkra rosszul végződött, Kajdi megérdemelt vereséget szenvedett kétszeres Európa-bajnok és olimpiai bajnok ellenfelétől. — Úgy látszik, mégsem bizonyult jónak sorsolásom — gondolkodott el a történteken Kajdi —, úgy számoltam, jó, hogy mindjárt első ellenfelem Kulej lesz, még egészségesen, frissen vehetem fel vele a küzdelmet. A könnyebb ellenfelek ellen talán „bemelegedtem” volna, így el kell ismernem, hogy reálisan vesztettem. Az első menet tapogatódzással és Kulej állandó támadásával telt el, a lengyel bajnok a belharcot erőltette, bár nem került lényeges fölénybe. A második menetben is az volt a kép, hogy Kajdi igyekezett elkerülni Kulej rohamait, szórványos ellenütésekkel igyekezett megzavarni — nem sok sikerrel. Két-három nagy ütése betalált, de Kulej jól állta a kemény jobbhorgokat. — A bal kezedet mintha egyáltalán nem használtad volna — mondtuk. — Csak egyetlen ütésre vállalkoztam ezzel a kezemmel, de fájdalmat éreztem, és rádöbbentem, hogy bizony, sérülésem még mindig nincsen teljesen rendben. De ki hiszi ezt el nekem... A harmadik menetben óriási ütéseket vitt be Kajdi ellenfele testére, szép előkészítések, taktikai megoldások után, de nagyon kevés alkalommal. Kulej kisebbeket ütött, de sokszor és állandó roham közben. Nem volt kétséges a győzelme.