Esti Hírlap, 1968. október (13. évfolyam, 231-257. szám)

1968-10-14 / 242. szám

Felhozatal, árak, őszi-téli előrejelzés Milyen volt eddig, milyen lesz a zöldség-gyümölcs ellátás A főváros lakosságának zöldség- és gyümölcsellátá­sáról készített összefoglalót a Budapesti Pártbizottság gazdaságpolitikai osztálya. Megállapították: bár az ..el­látás az év első hónapjában kielégítő volt, a tavaszi sze­szélyes időjárás és a hosszú szárazság az áruforgalom­ban is éreztette hatását. KORÁBBAN, DE KEVESEBB Egyes primőráruk a nagy meleg miatt két-három hét­tel korábban, de kisebb mennyiségben kerültek piacra, mint a múlt évben. Burgonyából az első hét hó­napban 23 százalékkal több került az üzletekbe, mint egy évvel ezelőtt, a zöldség­félék forgalma azonos volt a tavalyival, de kevesebb uborka, zöldborsó, zöldbab és sóska volt a piacon. Sok­kal több paradicsom, zöld­paprika, paraj és főzőtök állt a fogyasztók rendelke­zésére. Gyümölcsből 62 szá­zalékkal értékesítettek töb­bet, mint 1967 első hét hó­napjában, s érdekes: a for­galomba került összmeny­­nyiség 54,6 százaléka alma volt. A kajszibarack, a föl­dieper és a málna kivételé­vel valamennyi gyümölcsből több került az üzletekbe. cvn 14 százalékkal vásárol­hattak olcsóbban a fogyasz­tók, mint 1967 azonos idő­szakában. Legjelentősebb az alma 38 százalékos árcsök­kenése, de örvendetes a kör­te, a cseresznye, a meggy és a szilva olcsóbbodása is. A zöldségfélék áremelke­dését részben ellensúlyozza a gyümölcs árcsökkenése. Mégis mindent összevetve — ha az árszínvonalat az 1967. évi mennyiséggel szá­molják —, Budapest lakos­sága mintegy 60 millió fo­rinttal többet fizetett ki ezekért a cikkekért. Javí­tott valamit a helyzeten a júniusban megindult esőzés: utána a zöldségárak vala­melyest csökkentek. MI VÁRHATÓ Az év további részében — ígéri a prognózis — általá­ban megfelelő lesz a gyü­mölcs-zöldség ellátás. Gond a burgonya: a vetésterület országosan csökkent, s ala­csonyabb termésátlagot vár­nak. A hiányzó mennyiséget Lengyelországból kívánják behozni, s ha ez realizáló­dik, az ellátásban különö­sebb fennakadás nem lesz. Az árak az év hátralevő ré­szében előreláthatóan ma­gasabbak lesznek a tavalyi­nál. Várható, hogy a burgo­nya és az import zöldségfé­lék ára emelkedik. Az egész évi forgalomról megállapították: a budapes­tiek zöldség- és gyümölcs­­ellátása általában megfelelő lesz. A téli tárolás nem tér el jelentősen a tavalyitól, s az előre jelzett mennyiség elegendő a lakosság ellá­tásához. Halmai György AZ ASZÁLY HATÁSA A zöldség, a gyümölcs és a burgonya fogyasztói ára 1968 első hét hónapjában 6,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, az állami és a szövetkezeti kis­kereskedelemben 3,1 száza­lékos, a szabadpiacon 9,6 százalékos áremelkedést ta­pasztaltak. A gyümölcs ára általában 17 százalékkal csökkent, a burgonyáé 10 százalékkal, a zöldségféléké pedig 22 százalékkal emel­kedett. Az áremelkedést el­sősorban az aszályos időjá­rás miatti mennyiségcsök­kenés okozta, de magasabb volt néhány olyan termék — például karalábé, karfiol, paradicsom — ára, amely­ből mennyiségi visszaesés nem volt. A gyümölcs ára — a várakozástól eltérően — kedvezően alakult: a szo­cialista kiskereskedelemben 25 százalékkal, a szabadpia­ Gyorsan rendbehozzák a beázó házakat Szeptember elején riport­ban számoltunk be a Tahi úti lakások beázásáról. A napokban ismét ott jártunk s megállapítottuk, hogy a tetők felújítását gyors ütemben végzik a Nógrád megyei Építőipari Vállalat munkásai. Két épülettel már elkészültek, a harma­dik és negyedik javításával is végeznek október köze­péig. Ez azt jelenti, hogy a szerződésben vállalt határ­idő előtt két és fél hónap­pal befejezik a munkát. Gombász­tanácskozás Gombászok, egészség­­ügyi szakemberek tanácsko­zását rendezte meg az Or­szágos Erdészeti Egyesület mikológiai szakosztálya. Az összejövetelen az egészség­­ügyi szakintézmények és hatóságok képviseletének jelenlétében vitatták meg a tatabányai halálos végű gyilkosgalóca-mérgezések tanulságait és a gombamér­gezések elhárításához szük­séges ismeretterjesztési fel­adatokat. a­ipőt IS SERNYŐT [fii ŐI RUHÁT , ÉLIKABÁTOT ,R­ÁDIÓT, TELEVÍZIÓT AZ Hispesti áruházban OLQI INDENT MEGTALÁL Nyitva: 10-től 19 óráig, szombaton: 9-től 17 óráig A FERTŐBOZI GLORIETT A Győr-Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal gon­dozásába vette s helyreállít­tatja a fertőbozi dombon emelt úgynevezett gloriettet. A helyreállítás terveit Ra­­dos Jenő egyetemi tanár ké­szítette. ­rd­ek óta minden reggel­­ii aggodalmasan kémleli az eget. Korán kél, meghall­gatja a határos időjárásje­lentést, elkedvetlenedve, sóhajtozva járkál a kis la­kásban, ha a rádió borús, hűvös napot jósol. — Mit vegyek fel? — töpreng a szekrény előtt —, a barna őszi kosztümöt sajnálná az esőben, a szürke kabát pe­dig, mi tagadás, ósdi darab. Tíz éve elhalt férje vette meg neki. Szerencsére októ­ber hónapja igazán szép, s mire eldöntötte, mégis a barnában indul el, megje­lennek az őszi napsugarak. Nekividámodva reggelizik a tisztára súrolt, apró kony­hában. Tíz óra után indul el, hófehér hajára barna kalapkát tesz, és gondosan megnézi magát az előszoba tükrében. Ha meggondolja, mennyire félt a nyugdíjas élettől! Hónapokig kellett vigasztalni, végül már gye­rekei is, a barátnői is me­nekültek előle. Okos asz­­szony volt, észrevette a dol­got. Akkor kezdett a Szi­­getre járni. És a Sziget ész­revétlenül­­ meggyógyí­totta. Délelőttjéit mindig itt tölti, délután barátnőivel találkozik az eszpresszóban, este a gyerekeihez megy. Az utóbbi időben furcsa felfe­dezést tett: míg folyton ke­sergett, terhére volt ugyan környezetének, de legalább megadta barátnőinek azt az örömöt, hogy sajnálhatták, hogy maguknál elesettebb­­nek tarthatták. Mostanában viszont megjegyzéseket tesznek. „Mitől vagy már megint olyan boldog? Ne­ked nem fáj a derekad? Itt jön Dusi, az örök fiatal” — és hangjukban elfojtott irigység bujkál. — Elmond­jam nekik? — töprengett, mialatt a szigeti bejárón lé­pegetett. — Kinevetnének? Irigykednének? Hát persze — állapította meg diadal­masan, s rögtön elhatároz­ta: délután mindent, min­dent elmesél. s nagy tóh­agyásnál egy­­it szerre két öregúr­­ is felemelkedett a padról, ami­kor meglátták. Vizi úr, a kissé ódivatú nyugdíjas földrajztanár nagysádnak szólította. „Tudja, kedves nagysád, én már csak csendre vágyom...” Kovács úr könyvelő volt, tiszta, takaros ember, előreálló, kerek pocakkal,­­ bizalmas „kézcsók, Dusiká”-val üdvö­zölte. — Jaj, de kedvesek, igazán! — örült meg nagy­mama. — Csak nem rám várnak? — Pedig jól tudta, hogy miatta ült a két öregúr a padon. Rosszul is esett volna, ha nem teszik. Hármasban sétálnak el a Casinóba, itt szoktak kávéz­ni. Szimplát,­­tevés tejjel. A teraszon Kenéz úr integet feléjük, az egykori pékmes­ter és jómódú budai polgár. „Milyen csinos ma, Dusika, kérem" — mondja a pék és cuppanós csókot nyom nagymama kezére. Lánykoromban sem tettél­ nekem ennyien a szépet — hunyorgott az öregasszony az őszi napsütésben, s párás kék szemében huncut fé­nyek táncoltak, ahogy öreg lovagjaira nézett. Igaz, rá se értem volna, dolgozni kellett. Aztán jöttek a gye­rekek, szegény uram mellett nem volt valami könnyű az élet, túlságosan szerette a bort. Ha meggondolom, soha ilyen gondtalan nem vol­tam. Kár, nagyon kár, hogy olyan gyorsan fut az idő ... Ma csak hárman jelentek meg nagymama „udvará­ból”. A volt terménykeres­kedő beteg, Patai úr, a haj­dani villamosvezető a fiá­hoz utazott, szüretre. — Mind megkértek már — mosolygott magában nagy­mama. — És nem is egy­szer ... Istenem, miért nem válogathattam így a kérők­ben ötven évvel ezelőtt? De mindig kosarat adott. — Nem haragszik rám, ugye aranyoskám? — mondta kedvesen, finom­ kacéran. — Öreg vagyok én már. Ilyen szép szál férfihoz fiatalabb asszony való... — És meg­­bocsátón figyelte, mint húz­zák­ ki magukat e bűvös szóra a hiú öregurak. Nagymamára nem lehetett neheztelni, így aztán az ud­var együtt maradt. — Bolond vagy te, Dusi — kiabáltak, megrökönyöd­ve és félig hitetlenkedve a barátnők a délutáni vallo­más után. — Minek élsz egyedül, ha ilyen jó partik akadnak? Nagymama édesen neve­tett. — Mert egyik sem tet­szik nekem. Értitek? Egyik sem! — Csak pillanatnyi szünet után, zavart pirulás­sal tette hozzá: — Varga úr, a kertész, az más. Ő tetszik. — Hát menj hozzá. — Nem nősül__Aggle­gény. Tudjátok, azt mondja, ha már hatvannyolc éves koráig megvolt egyedül, ez­után is meglesz... Lukács Teréz ŐSZI IDILL Átadták a székesfehérvári Könnyűfémmű új, 11 szin­tes, 350 személyes munkás­szállóját. Az alumínium pa­lota földszintjén étterem, eszpresszó és ABC-áruház kapott helyet. Színes műanyag csónakok Megkezdte a Budapesti Nemzetközi Vásáron nagy sikert aratott műanyag csó­nakok és kajakok sorozat­­gyártását a jánoshalmi Ve­gyes- és Építőipari Ktsz. Még az idén 80-at adnak belőlük piacra. A műanyag csónakok jól kormányozha­tók, „karambol” esetén nem merülnek el, s ami ugyan­csak nem elhanyagolandó, lényegesen olcsóbbak a fá­ból készült csónakoknál. A kereslethez, igazodva a ktsz bővíti a választékot, halász­ladikokat és motoros csó­naktesteket is gyárt. Elké­szült egy utánfutóra szerel­hető csónak prototípusa is. Ez azonban csak a jövő évi BNV-n mutatkozik majd be a közönségnek. (MTI) Talajmechanikai konferencia A Magyar Tudományos Akadémián október 15—18 között rendezik meg a III. budapesti talajmechanikai és alapozási konferenciát. A tanácskozás iránt külföldön is élénk az érdeklődés. Ezt egyebek közt az magyaráz­za, hogy hazánkban ennek az aránylag fiatal tudo­mánynak jelentős hagyomá­nyai vannak. 40 évvel ez­előtt Jáky József akadémi­kus vetette meg alapját e tudomány hazai művelésé­nek, amely azóta mind a gyakorlati munkában, mind a kutatásban, mind az okta­tásban fontos helyet foglal el. A konferencia rendezősé­gének felhívására több mint száz tanulmányt küldtek be. Ezekből 90-et két kötetben kiadtak.­ A tanácskozáson ezeket a tanulmányokat vi­tatják meg, amelyeknek egyharmada hazai szerző alkotása. - MEGJEGYEZZÜK Zsiványpecsenye betyármártásban Ha sok pesti eddig nem tudta, most a Bács megyei napokon Angyalföldön megtanulhatja, hogy más a zsi­­vány és más a betyár. S megismerhet olyan ételkülön­­legességeket, mint a zsiványpecsenye betyármártásban, vagy a Bács megyei ürüérmék szalonnával. S­ihat Pánt­­likást, Lakodalmast, Áldomást és a hosszúhegyi, a kun­bajai és a kiskunhalasi állami gazdaság több más, Pes­ten ritkán ízlelt borát. De a Bács megyei napok, vagyis a bemutató vásár legfőbb jelentősége nem a gasztronómiai ismeretter­jesztés. A fővárosi vb-ülésen hangzott el: sok vállalat­nál az árváltozás jogát csak úgy tudják elképzelni, hogy felfelé módos­ítják az árat. Pedig az igazi verseny az, ha azonos minőségű árut olcsóbb áron igyekeznek forga­lomba hozni. Ezért nagy siker a Bács megyei vásár. A Lehel úti, az egyik legolcsóbb fővárosi piac mellett na­gyon szép árut olcsón árusítanak. A golden alma piaci ára általában 5 forint, itt 3 forint 40 volt a hét végén. A nagyszemű Afuz Ali szőlő az üzletekben 10 forint 40, itt 8 forint 50 volt. A kerületi bemutató vásár nemcsak új őszi pesti színfolt. Egyik nagy haszna, hogy igényességre neveli az árusítót és a vevőt. Jó üzlet is, amit bizonyít, hogy kiállított itt az Omnia és a Sasad tsz is, pedig ezek nem Bács megyei cégek. Az egész főváros csek nyerhet azon, ha a szövetke­zetek után most az állami gazdaságok is mind több he­lyen közvetlenül igyekeznek árusítani. Ezért remélhető­en más kerületekben is megrendezik majd a megyei na­pokat. S nemcsak két héten át, hanem­­ egész évben. Aczél

Next