Esti Hírlap, 1969. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1969-01-08 / 6. szám
Albérlet és philodendron Szakonyi Károly fanyar, kiábrándító helyzetekbe sodorta hőseit az Albérlet és philodendron rádiószínházi bemutatóján. Szembesítette a két fiatal múltját és jelenét; kicsinyes, rögeszmésemberek közé vezette őket; fészekrakó ábrándjaikat balzaci színekkel festett valóságba hempergette, így válhattunk részesévé soksok ki nem mondott igazságnak. A fiatalok albérletet keresnek egy régi házban, hová az ifjú férj gyerekkori nosztalgiái miatt vezet az íjük. Itt találkoznak azokal a furcsa, groteszk figuákkal — igazi drámai kaakterek —, akikről a szerző egyebek között azt írja a bemutató előtti előzetesében: „Tulajdonságuk, helyzetük felnagyításával érzékeltetni akartam, hogy mi az ellenszenves magatartásukban, de azt is, hogy mi a szánandó emberi sorsukban.” A jelzett szándék — tökéletesen megvalósult. A régi ház felvonultatott lakóitól idegesek lettünk, megriadtunk, s szánakoztunk is rajtuk. Megértjük a fiatalaszszonyt, aki végül is hisztériás rohamot kapott s kirohant a házból. Pedig ő még nem is tudja — hiszen nagyon fiatal —, hogy az életben, sajnos, nagyon sokszor fog még találkozni hasonló emberekkel. Nagyon-nagyon sokszor lesz még tőlük olyan ideges, hogy legszívesebben elrohanna. S nem alakulnak-e majd ki őbenne is — mint a legtöbb emberben — apró rögeszmék, szokások, amelyeket másoknak, a közvetlen vagy közvetett környezetnek önfegyelemmel kell majd elviselnie? A különböző gondolati szférák eleve unalmat űző közegében azért volt műfajilag is jó, mert igazi ez az új magyar rádiódráma: minden egyes szereplőben egy kissé mindenki felismerheti önmagát. A tragikus, máskor komikus, hol tiszteletre, hol szánalomra méltó sorsú embert. Varga Géza értő és biztos kezű rendezője volt az Albérlet és philodendronnak, amely az utóbbi hónapok egyik legsikeresebb rádiószínházi termése. (nóti) □ A FILHARMÓNIA KAMARATERMÉBEN ma este fél 8 órakor tartja hangversenyét Tordai Éva ■nektnűvésznő és Bánky József zongoraművész. Műsorukban többek között Schumann, Schubert, Brahms, Liszt és Debussy műveit szólaltatják meg. Történelem a ceglédi piactéren Kétezer Kossuth relikvia Ötszáz koszorúszalag • Népszava saját költségen Ceglédi évszázadok, ez a címe annak az új, állandó kiállításnak, amelyet most nyitottak meg a Ceglédi Múzeumban. Kilenc teremben mutatják be azokat a történelmi eseményeket, amelyek a városhoz kapcsolódnak. Az első a Dózsaparasztháború, amelynek anyagát teljességben először itt láthatjuk. Mészáros Lőrinc Cegléden volt plébános, és néhány évvel a parasztháború előtt lázadást szított a városban, amelynek dokumentumanyaga a Mészáros Lőrinc életútját feldolgozó tárlóban kapott helyet. Számtalan eredeti fegyvert, térképet, korabeli másolatokat, ezen kívül a jobbágyok teljes jogfosztottságát törvénybe iktató Werbőczi- Tripartitum egy példányát, Mészáros Lőrinc leveleinek másolatát, Dózsa kivégzését ábrázoló egykorú metszetet mutatnak be. A Dózsa-dokumentáció másik jelentős része a Dózsa alakjáról szóló bőséges irodalmi és képzőművészeti anyag. Dózsa György emléke kísért a piactéren is. A vezér itt, a hajdani középkori templom előtt tartotta harcba hívó beszédét, 1848- ban pedig ugyanezen a téren, a középkori templom helyén álló új templom előtt, Kossuth szólította fegyverbe a népet. Kossuth Ferencnek, a város egykori képviselőjének hagyatékából kétezer eredeti Kossuth-tárgy került 1914-ben a múzeum tulajdonába. A kiállítás azonban nemcsak Kossuth személyével és életútjával foglalkozik, hanem bőséges dokumentáció kíséretében tárja fel a 48-as eseményeket is. Sajtóanyagok, a Nemzeti dal és a 12 pont eredeti példányai láthatók a vitrinekben. Részletesen mutatja be a kiállítás az 1848-as ceglédi toborzás előzményét és történetét. Kossuth személyes tárgyai közül itt láthatjuk pénzügyminiszteri íróasztalát. Egy fennmaradt egykorú metszet alapján eredeti bútorokkal rendezik be Kossuth turini szobáját. A múzeum legújabb szerzeménye, amelyhez az elmúlt évben jutottak hozzá, Kossuth ostáblája. Sok új Kossuth-kézirat is előkerült a közelmúltban. A gazdag emigrációs anyagon kívül a múzeum őrzi Kossuth temetésének emléktárgyait. A temetés hatezer koszorúszalagából ötszáz maradt meg ebből jelenleg tizet állítanak ki. Új és érdekes dokumentumokkal bővült a Várkonyi-féle század végi szocialista földmunkás mozgalom története. Elsősorban Várkonyi István személyére vonatkozó adalékok fontosak. A múzeum Várkonyi unokájától vásárolt nemrég kéziratokat. Ezek három csoportba oszthatók: tartalmazzák Várkonyi gazdasági, társadalmi, politikai iratait és válóperes leveleit. A földmunkás mozgalom vezetője tehetős ceglédi kereskedő volt, aki egész vagyonát a földmunkás mozgatóimra költötte, felesége és családja éppen ezért szakított vele. Hat hónapig az ő pénzén jelent meg a Népszava, ezenkívül volt saját állandó lapja: a Földmívelő, pártjának, a Független Szocialista Pártnak minden költségét a sajátja-ból fedezte. 1916-ban mindenkitől elhagyatva és vagyontalanul halt meg. A város XX. századi történetének jelentős eseményeit is feldolgozza a kiállítás: bemutatják 1919-et, és az 1946-ban a földért Budapesten tüntető száz ceglédi újgazda anyagát. —sziu— ÉRTESÍTJÜK kedves vendégeinket, hogy a MEGYERI CSÁRDÁT (IV., Váci út 102.) tatarozás miatt ZÁRVA TARTJUK ÉSZAK-PESTI VENDÉGLÁTÓIPARI VÁLLALAT Világjáték Úgynevezett „világjáték” készítését kezdték el az intapusztai munkaterápiás intézetben. A kis vasi település gyógyintézetének ezt a készítményét hazai és külföldi pszichológusok, orvosok használják gyógyító munkájukhoz. A „világjáték” a világ egyszerűsített, kicsinyített mása, amelyet személyiségvizsgálatra, diagnosztikai és terápiás módszerként alkalmaznak. Százötven darabból — épületek, emberek, állatok, növények stb. makettjeiből — áll. Ezekből a gyerekekkel, sőt, újabban a lelkisérült felnőttekkel „felépíttetik” saját világukat. A szakemberek ebből következtetéseket vonnak le a páciens egészségi állapotára, gyógyítására vonatkozólag. Az érdekes vizsgálati eljárást, egy angol pszichológusnő alkalmazta először, s azóta számos ország szakemberei vették át. Hazánkban dr. Polz Alaine, a Központi Gyermekgondozó Intézet játék diagnosztikai osztályának vezetője honosította meg. (MTI) □ KOLOZSVÁRI VENDÉGSZEREPLÉSRE utazott Zentay Anna. A János vitéz Iluska szerepében mutatkozik be a közönségnek, ezenkívül öt önálló estet tart. □ RAFFAI SAROLTA Egyszál magam című színművét a kaposvári Csiky Gergely Színház, Herliby és Noble Tizenévesek című színművét a győri Kisfaludy Színház mutatja be a hét végén. □ VARSÓ FELSZABADULÁSÁNAK 24. évfordulója alkalmából ünnepi hetet rendeznek a Lengyel Kultúrában. Felfedezés címmel Surányi Ibolya előadóestjét rendezik meg, ahol klasszikus és modern lengyel költők és prózaírók alkotásaiból ad elő. Az ünnepi héten ismét vetítik a Csatorna című filmet és a Zeneakadémia Kistermében ünnepi hangversenyt rendeznek, lengyel vendégművészek részvételével. A Felsőfokú Gépipari Technikum (Budapest, Vm., Népszínház u. 8.) 1969. február hóban kezdő és haladó műszaki rajztanfolyamot indít. A tanfolyam díja: 320.— Ft. Jelentkezési lap az intézet portáján kapható. A kitöltött jelentkezési lapot 1969. január 31-ig, a portán kell leadni (x) AZ EREDETI PARKETTA — Azt hiszem, megbocsátható, ha személyes gondjaimat is felhasználtam a forgatókönyvben, de semmiesetre sem akarok „én”-filmet, még kevésbé világmegváltó alkotást produkálni. Egy pályája kezdetén álló fiatalember problémáit viszem vászonra, hivatásának, magánéletének gondjaival. Reményei, csalódásai, emberi gyengéi bemutatását terveztem, s tulajdonképpen arról van szó, hogyan áll meg az életben, milyen a tartása. Nem annyira a tanácsadás, mint inkább a bemutatás igényével készült a film. Meggyőződésem azonban, hogy aki szereti hivatását, mindenképpen azonosul majd Walkó László építészmérnök gondjaival. — Miért a Keleti Károly Bemutatkozik a Magyar Könyvszemle A könyvek sorsa nemcsak az, hogy olvassák, elfeledik, majd újra olvassák őket, az is a sorsukhoz tartozik, hogy tudósok foglalkoznak velük. A könyvtártudomány nélkülözhetetlen segítőtársa a szaktudományoknak, elsősorban a társadalomtudományoknak. A könyvtárosság ismeretanyaga részterületek sorát fogja össze, többek között az írás-, könyv-, nyomdászat-, sajtó- és könyvtártörténetet. A Magyar Könyvszemle című folyóirat ezekkel a témákkal foglalkozik. Az Országos Széchenyi Könyvtár folyóirataként indult 1876-ban, és ma az egész világ hasonló jellegű és tárgykörű folyóiratai közül a legrégibb. Külföldön elismert, cikkeit rendszeresen ismertetik angol, német és francia folyóiratok. A könyvek és könyvtárak problémáival foglalkozó írások mellett két témakör szerepel a folyóiratban intenzívebben. Az első az úgynevezett Régi Magyar Könyvtár — ez az összefoglaló megjelölése az 1711-ig megjelent magyar könyveknek. Foglalkoznak a könyvtörténet legrégibb korszakaival is, így kiemelkedő a Corvinákat tárgyaló nyolc cikk, valamint a kódexirodalom jobb megismerését szolgáló írástörténeti cikkek. A másik kiemelt témakör a legújabb kor könyv- és sajtótörténete. A folyóirat cikkei többek között a következő lapokat elemezték: Világ, Kelet Népe, A munka (Kassák Lajos), Sarló és Kalapács. A Magyar Könyvszemlében jelent meg az első tudományos színvonalon álló sajtótörténeti cikk A „Hírék” címmel. A jövőben a szerkesztőbizottság szeretne külön sajtótörténeti rovatot indítani, különös tekintettel a magyar sajtótörténeti tudományos kézikönyv most folyó munkálataira. A KÖZÖNSÉG VISSZAHÓDÍTÁSA Szemüvegesek — egy magánlakásban ELSŐFILMES RENDEZŐ KÉSZÜLŐ MUNKÁJÁRÓL „Két év alatt semmi! Már régen nem hiszem azt, hogy valami világot megváltó nagy tehetség lennék. De még ezt sem tudhatom bizonyosan, amíg nem adnak lehetőséget arra, hogy legalább megbukjam . Egy csomó energiám elment arra, hogy egyszerűen csak fenntartsam ezt a várakozási állapotot.” Ezekkel a szavakkal kezdődik Simó Sándor első játékfilmje, a Szemüvegesek. Fiatal építészmérnök kesereg így, de önként adódik a kérdés: — Mennyiben önvallomás ez és egyáltalán, tekinthetjük-e másnak első játékfilmjét? utca 29. számú házat választotta a forgatás helyszínéül? ’ — Elképzeléseimet a lehető legjobban ez a hely fedi. Hogy miért nem műteremben? Sok mindent elérhetünk műtermi felvételekkel. Az igazság az, hogy rengeteg rafinéria, mesterkedés szükséges látszólag jelentéktelen apróságok hű visszatükrözéséhez is. Ha aztán elkészült a felvétel, kiderül, hogy valami mégsem jó. Egy eredeti helyszínen mindezekre nemkell ügyelni. A parketta, a festés, a falak mind valódiak és sokszor ezeken, a látszólag jelentéktelen apróságokon több áll vagy bukik, mintsem az emberek gondolnák. NÉNI A BAMBIBÓL — Van valami érdekessége a szereposztásnak? — Van egy-két natúr szereplő. Asszisztensem Andor Tamás ismert látásból, egy idős srénit, aki véleménye szerint tökéletesen megfelelt volna nekünk. Nem tudtunk róla semmit, csak azt, hogy a „Bambi” preszszóban gyakran megfordul. Tamás csak ennyit mondott: „Menjetek el, ott majd Ti is rá fogtok ismerni”, így szereztük meg a nénit. A főbb szerepeket Bujtor Istvánon kívül Ronyecz Mária, Törőcsik Mari és Avar István játssza. Operatőr Kenyeres Gábor, dramaturg Bíró Zsuzsa. —bálványos— Magyar próza az PK ben Vera Thies, a Német Demokratikus Köztársaság Kiadói Főigazgatóságának magyar szerkesztője, a következőkben vázolta a keletnémet könyvkiadók idei, magyar vonatkozású terveit: A Volk und Welt kiadó folytatja Déry Tibor műveinek megjelentetését. Most egy elbeszéléskötet összeállításán és fordításán dolgoznak. Az Insel Verlag viszont Nagy Lajos novelláiból ad válogatást. Ez lesz a kitűnő magyar elbeszélő első német nyelvű kötete. Az Aufbau tervei között szerepel Németh László Irgalom című, regényének megjelentetése, valamint Kolozsvári Grandpierre Emil és Gelléri Andor Endre könyveinek kiadása. A Verlag der Nation hozza ki Dobozy Imre Kedd, szerda, csütörtök, és Palotai Boris A madarak elhallgatnak című köteteit. "Nagyszabású vállalkozásba kezdett a lipcsei Paul List Verlag, amely a magyar elbeszélők antológiáját szándékozik kiadni két kötetben. Ez a mű képet ad a magyar kispróza remekeiről, a tizennyolcadik századtól napjainkig. C SZÍNHÁZ ) Operaház: Carmen (Takács bérlet, 4. előadás, 7). — Operaház Erkel Színháza: Traviata (7). — Nemzeti Színház: Szerelmem, Elektra (7). — Katona József Színház: A fösvény (7). — Madách Színház: Kaviár és lencse (7). — Madách Színház Kamaraszínháza: A bolond lány (7). — Vígszínház: A vörös, postakocsi (7). — Pesti Színház: Haláltánc (7). — Thália Színház: Nyomozás a Tháliában (7). — József Attila Színház: Thomson kapitány (7). — Fővárosi Operettszínház: Helló, Dolly (7). — Kis Színpad: Urak és elvtársak (fél 8). — Egyetemi Színpad: Piszkos Fred (7). — Állami Bábszínház: Az elvarázsolt egérkisaszszony (10). — Zeneakadémia: Magyar Kamarazenekar (hangversenymester: Tátrai V. „Évszázadok muzsikája” 3. előadás, fél 8). — Kamaraterem: Tordai Éva és Bánky József hangversenye (fél 8). — Kamara Varieté: Folytassa, Hacsek (6 és fél 9).