Esti Hírlap, 1969. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1969-01-08 / 6. szám

Történelem a ceglédi piactéren Kétezer Kossuth relikvia Ötszáz koszorúszalag — Népszava saját költségen Bemutatkozik a Magyar Könyvszemle Albérlet és philodendron Szakonyi Károly fanyar, kiábrándító helyzetekbe so­dorta hőseit az Albérlet és philodendron • rádiószínházi bemutatóján. Szembesítette a két fiatal múltját és jele­nét; kicsinyes, rögeszmés- emberek közé vezette őket; fészekrakó ábrándjaikat balzaci színekkel festett va­lóságba hempergette. így válhattunk részesévé sok­sok ki nem mondott igaz­ságnak. A fiatalok albérletet ke­resnek egy régi házban, hová az ifjú férj gyerekko- "i nosztalgiái miatt vezet az tjük. Itt találkoznak azok- al a furcsa, groteszk figu- ákkal — igazi drámai ka- akterek —, akikről a szer­kő egyebek között azt írja a bemutató előtti előzetesé­ben: „Tulajdonságuk, hely­zetük felnagyításával érzé­keltetni akartam, hogy mi ~z ellenszenves magatartá­sukban, de azt is, hogy mi a szánandó emberi sorsuk­ban.” A jelzett szándék — töké- 'etesen megvalósult. A régi ház felvonultatott lakóitól idegesek lettünk, megriad­tunk, s szánakoztunk is raj­tuk. Megértjük a fiatalasz- szonyt, aki végül is hiszté­riás rohamot kapott s kiro­hant a házból. Pedig ő még nem is tudja — hiszen nagyon fiatal —, hogy az életben, sajnos, na­gyon sokszor fog még talál­kozni hasonló emberekkel. Nagyon-nagyon sokszor lesz még tőlük olyan ideges, hogy legszívesebben elro­hanna. S nem alakulnak-e majd ki őbenne is — mint a legtöbb emberben — ap­ró rögeszmék, szokások, amelyeket másoknak, a közvetlen vagy közvetett környezetnek önfegyelem­mel kell majd elviselnie? A különböző gondolati szférák eleve unalmat űző közegé­ben azért volt műfajilag is ió, mert igazi ez az új ma­gyar rádiódráma: minden egyes szereplőben egy kissé' mindenki felismerheti ön­magát. A tragikus, máskor komikus, hol tiszteletre, hol szánalomra méltó sorsú em­bert. Varga Géza értő és biztos kezű rendezője volt az Albérlet és philodend- ronnak, amely az utóbbi hó­napok egyik legsikeresebb rádiószínházi termése. (nóti) □ A FILHARMÓNIA KAMARATERMÉBEN ma este fél 8 órakor tartja hangversenyét Tordai Éva ■nektnűvésznő és Bánky Jó- ~sef zongoraművész. Műso­rukban többek között Schu­mann, Schubert, Brahms, Liszt és Debussy műveit szólaltatják meg. Ceglédi évszázadok, ez a címe annak az új, állandó kiállításnak, amelyet most nyitottak meg a Ceglédi Múzeumban. Kilenc terem­ben mutatják be azokat a történelmi eseményeket, ajnelyek a városhoz kap­csolódnak. Az első a Dózsa- parasztháború, amelynek anyagát teljességben elő­ször itt láthatjuk. Mészáros Lőrinc Ceglé­den volt plébános, és né­hány évvel a paraszthábo­rú előtt lázadást szított a városban, amelynek doku­mentumanyaga a Mészáros Lőrinc életútját feldolgozó tárlóban kapott helyet. Számtalan eredeti fegyvert, térképet, korabeli másolato­kat, ezen kívül a jobbá­gyok teljes jogfosztottságát törvénybe iktató Werbőczi- Tripartitum egy példányát, Mészáros Lőrinc levelei­nek másolatát, Dózsa ki­végzését ábrázoló egykorú metszetet mutatnak be. A Dózsa-d okumentáció másik jelentős része a Dózsa alak­járól szóló bőséges irodalmi és képzőművészeti anyag. Dózsa György emléke kí­sért a piactéren is. A vezér itt, a hajdani középkori templom előtt tartotta harcba hívó beszédét, 1848- ban pedig ugyanezen a té­ren, a középkori templom helyén álló új templom előtt, Kossuth szólította fegyverbe a népet. Kossuth Ferencnek, a vá­ros egykori képviselőjének hagyatékából kétezer erede­ti Kossuth-tárgy került 1914-ben a múzeum tulaj­donába. A kiállítás azonban nemcsak Kossuth személyé­vel és életútjával foglalko­zik, hanem bőséges doku­mentáció kíséretében tárja fel a 48-as eseményeket is. Sajtóanyagok, a Nemzeti dal és a 12 pont eredeti példányai láthatók a vitri­nekben. Részletesen mutat­ja be a kiállítás az 1848-as ceglédi toborzás előzményét és történetét. Kossuth sze­mélyes tárgyai közül itt láthatjuk pénzügyminiszte­ri íróasztalát. Egy fennma­radt egykorú metszet alap­ján eredeti bútorokkal ren­dezik be Kossuth turini szobáját. A múzeum leg­újabb szerzeménye, amely­hez az elmúlt évben jutot­tak hozzá, Kossuth ostáblá­ja. Sok új Kossuth-kézirat is előkerült a közelmúltban. A gazdag emigrációs anya­gon kívül a múzeum őrzi Kossuth temetésének em­léktárgyait. A temetés hat­ezer koszorúszalagából öt­száz maradt meg ebből je­lenleg tizet állítanak ki. Uj és érdekes dokumen­tumokkal bővült a Várko- nyi-féle század végi szocia­lista földmunkás mozgalom története. Elsősorban Vár- konyi István személyére vonatkozó adalékok fonto­sak. A múzeutn Várkonyi unokájától vásárolt nemrég kéziratokat. Ezek három csoportba oszthatók: tartal­mazzák Várkonyi gazdasá­gi, társadalmi, politikai ira­tait és válóperes leveleit. A földmunkás mozgalom ve­zetője tehetős ceglédi ke­reskedő volt, aki egész va­Világjáték Úgynevezett „világjáték” készítését kezdték el az in- tapusztai munkaterápiás in­tézetben. A kis vasi telepü­lés gyógyintézetének ezt a készítményét hazai és kül­földi pszichológusok, orvo­sok használják gyógyító munkájukhoz. A „világjá­ték” a világ egyszerűsített, kicsinyített mása, ame­lyet személyiségvizsgálatra, diagnosztikai és terápiás módszerként alkalmaznak. Százötven darabból — épü­letek, emberek, állatok, nö­vények stb. makettjeiből — áll. Ezekből a gyerekekkel, sőt, újabban a lelkisérült felnőttekkel „felépíttetik” saját világukat. A szakem­berek ebből következte­téseket vonnak le a pá­ciens egészségi állapotára, gyógyítására vonatkozólag. Az érdekes vizsgálati el­járást, egy angol pszicho­lógusnő alkalmazta először, s azóta számos ország szak­emberei vették át. Hazánk­ban dr. Polz Alaine, a Központi Gyermekgondozó Intézet játék-diagnosztikai osztályának vezetője hono­sította meg. (MTI) □ KOLOZSVÁRI VEN­DÉGSZEREPLÉSRE utazott Zentay Anna. A János vitéz Iluska szerepében mutatko­zik be a közönségnek, ezen­kívül öt önálló estet tart. □ RAFFA1 SAROLTA Egyszál magam című szín­művét a kaposvári Csiky Gergely Színház, Herliby és Noble Tizenévesek című színművét a győri Kisfaludy Színház mutatja be a hét végén. □ VARSÓ FELSZABA­DULÁSÁNAK 24. évfordu­lója alkalmából ünnepi he­tet rendeznek a Lengyel Kultúrában. Felfedezés cím­mel Surányi Ibolya előadó­estjét rendezik meg, ahol klasszikus és modern len­gyel költők és prózaírók al­kotásaiból ad elő. Az ün­nepi héten Ismét vetítik a Csatorna című filmet és a Zeneakadémia Kistermében ünnepi hangversenyt ren­deznek, lengyel vendégmű­vészek részvételével. A Felsőfokú Gépipari Tech­nikum (Budapest, Vm., Nép­színház u. 8.) 1969. február hó­ban kezdő és haladó műszaki rajztanfolyamot indít. A tanfo­lyam dija: 320.— Ft. Jelentke­zési lap az intézet portáján kapható. A kitöltött jelentkezé­si lapot 1969. január 31-ig, a portán kell leadni (x) gyonát a földmunkás moz­gatóimra költötte, felesége és családja éppein ezért sza­kított vele. Hat hónapig az ő pénzén jelent meg a Népszava, ezenkívül volt saját állandó lapja: a Föld- mívelő, pártjának, a Füg­getlen Szocialista Pártnak minden költségét a sajátja-^ ból fedezte. 1916-ban min­denkitől elhagyatva és va­gyontalanul halt meg. A város XX. századi tör­ténetének jelentős esemé­nyeit is feldolgozza a kiál­lítás: bemutatják 1919-et, és az 1946-ban a földért Budapesten tüntető száz ceglédi újgazda anyagát. —sziu— „Két év alatt semmi! Már régen nem hiszem azt, hogy valami világot meg­váltó nagy tehetség lennék. De még ezt sem tudhatom bizonyosan, amíg nem ad­nak lehetőséget arra, hogy legalább megbukjam! . Egy csomó energiám elment ar­ra, hogy egyszerűen csak fenntartsam ezt a várako­zási állapotot.” Ezekkel a szavakkal'kez­dődik Simó Sándor első já­tékfilmje, a Szemüvegesek. Fiatal építészmérnök kese­reg így, de önként adódik a kérdés: — Mennyiben ön­vallomás ez és egyáltalán, tekinthetjük-e másnak első játékfilmjét? AZ EREDETI PARKETTA — Azt hiszem, megbo­csátható, ha személyes gondjaimat is felhasznál­tam a forgatókönyvben, de semmiesetre sem akarok „én”-filmet, még kevésbé világmegváltó alkotást pro­dukálni. Egy pályája kezde­tén álló fiatalember problé­máit viszem vászonra, hi­vatásának, magánéletének gondjaival. Reményei, csa­lódásai, emberi gyengéi be­mutatását terveztem, s tu­lajdonképpen arról van szó, hogyan áll meg az élet­ben. milyen a tartása. Nem annyira a tanácsadás, mint inkább a bemutatás igényé­vel készült a film. Meggyő­ződésem azonban, hogy aki szereti hivatását, minden­képpen azonosul majd Wal- kó László építészmérnök gondjaival. — Miért a Keleti Károly A könyvek sorsa nemcsak az, hogy olvassák, elfeledik, majd újra olvassák őket, az is a sorsukhoz tartozik, hogy tudósok foglalkoznak ve­lük. A könyvtártudomány nélkülözhetetlen segítőtársa a száktudományoknak, első­sorban a társadalomtudo­mányoknak. A könyvtáros­ság ismeretanyaga részterü­letek sorát fogja össze, töb­bek között az írás-, könyv-, nyomdászat-, sajtó- és könyvtártörténetet. A Magyar- Könyvszemle című folyóirat ezekkel a témákkal foglalkozik. Az Országos Széchenyi Könyv­tár folyóirataként indult 1876-ban, és ma az egész világ hasonló jel­legű és tárgykörű folyó­iratai közül a legrégibb. Külföldön elismert, cikkeit rendszeresen ismertetik an­gol, német és francia folyó­iratok. utca 29. számú házat vá­lasztotta a forgatás helyszí­néül? ’ — Elképzeléseimet a le­hető legjobban ez a hely fedi. Hogy miért nem mű­teremben? Sok mindent el­érhetünk műtermi felvéte­lekkel. Az igazság az, hogy rengeteg rafinéria, mester­kedés szükséges látszólag jelentéktelen apróságok hű visszatükrözéséhez is. Ha aztán elkészült a felvétel, kiderül, hogy valami még­sem jó. Egy eredeti helyszí­nen mindezekre nem 'kell ügyelni. A parketta, a fes­tés, a falak mind valódiak és sokszor ezeken, a látszó­lag jelentéktelen apróságo­kon több-áll vagy bukik, mintsem az. emberek gon­dolnák. NÉNI A BAMBIBÓL — Van valami érdekessé­ge a szereposztásnak? — Van egy-két natúr sze­replő. Asszisztensem Andor Tamás ismert látásból. egy idős líénit, aki véleménye szerint tökéletesen megfe­lelt volna nekünk. Nem tudtunk róla semmit, csak azt, hogy a „Bambi” presz- szóban gyakran megfordul. Tamás csak ennyit mon­dott:. „Menjetek el, ott majd Ti is rá fogtok ismerni”, így szereztük meg a nénit. A főbb szerepeket Bujtor Istvánon kívül Ronyecz Mária, Törőcsik Mari és Avar István játssza. Opera­tőr Kenyeres Gábor, dra­maturg Bíró Zsuzsa. —bálványos— A könyvek és könyvtárak problémáival foglalkozó írá­sok mellett két témakör sze­repel a folyóiratban intenzí­vebben. Az első az úgyne­vezett Régi Magyar Könyv­tár — ez az összefoglaló megjelölése az 1711-ig meg­jelent magyar könyveknek. Foglalkoznak a könyvtörté­net legrégibb korszakaival is, így kiemelkedő a Corvinákat tárgyaló nyolc cikk, valamint a kódexirodalom jobb megismerését szolgáló írástörténeti cikkek. A má­sik kiemelt témakör a leg­újabb kor könyv- és sajtó- története. A folyóirat cikkei többek között a következő lapokat elemezték: Világ, Kelet Né­pe, A munka (Kassák La­jos), Sarló és Kalapács. A Ma,gyár Könyvszemlében jelent meg az első tudomá­nyos színvonalon álló sajtó­történeti cikk A „Hiréli” címmel. A jövőben a szer­kesztőbizottság szeretne kü­lön sajtótörténeti rovatot indítani, különös tekintettel a magyar sai tó történeti tu­dományos kézikönyv most folyó munkálataira. Magyar próza az PK b»n Vera Thies, a Német De­mokratikus Köztársaság Ki­adói Főigazgatóságának ma­gyar szerkesztője, a követ­kezőkben vázolta a keletné­met könyvkiadók idei, ma­gyar vonatkozású terveit: A Volk und Welt kiadó folytatja Déry Tibor művei­nek megjelentetését. Most egy elbeszéléskötet össze­állításán és fordításán dol­goznak. Az Insel Verlag vi­szont Nagy Lajos novellái­ból ad válogatást. Ez lesz a kitűnő magyar elbeszélő el­ső német nyelvű kötete. Az Aufbau tervei között szerepel Németh László Ir­galom című, regényének megjelentetése, valamint Kolozsvári Grandpierre Emil és Gelléri Andor Endre könyveinek kiadása. A Verlag der Nation hozza ki Dobozy Imre Kedd, szer­da, csütörtök, és Palotai Boris A madarak elhallgat­nak című köteteit. "Nagysza­bású vállalkozásba kezdett a lipcsei Paul List Verlag, amely a magyar elbeszélők antológiáját szándékozik ki­adni két kötetben. Ez a mű képet ad a magyar kispró­za remekeiről, a tizennyol­cadik századtól napjainkig. C SZÍNHÁZ ) Operaház: Carmen (Takács bérlet, 4. előadás, 7). — Ope­raház Erkel Színháza: Travia- ta (7). — Nemzeti Színház: Szerelmem, Elektra (7). — Ka­tona József Színház: A fös­vény (7). — Madách Színház: Kaviár és lencse (7). — Ma­dách Színház Kamaraszínháza: A bolond lány (7). — Vígszín­ház: A vörös, postakocsi (7). — Pesti Színház: Haláltánc (7). — Thália Színház: Nyomozás a Tháliában (7). — József At­tila Színház: Thomson kapitány (7). — Fővárosi Operettszinház: Helló, Dolly 1 (7). — Kis Szín­pad: Urak és elvtársak (fél 8). — Egyetemi Színpad: Piszkos Fred (7). — Állami Bábszín­ház: Az elvarázsolt egérkisasz- szony (10). — Zeneakadémia: Magyar Kamarazenekar (hang­versenymester: Tátrai V. „Év­századok muzsikája” 3. előadás, fél 8). — Kamaraterem: Tor­dal Éva és Bánky József hang­versenye (fél 8). — Kamara Varieté: Folytassa, Hacsek (6 és fél 9). ÉRTESÍTJÜK kedves vendégeinket, hogy a MEGYERI CSÁRDÁT (IV., Váci út 102.) tatarozás miatt ZÁRVA TARTJUK ÉSZAK-PESTI VENDÉGLÁTÖIPARI VÄLLALAT A KÖZÖNSÉG VISSZAHÓDÍTÁSA Szemüvegesek — egy magánlakásban ELSŐFILMES RENDEZŐ KÉSZÜLŐ MUNKÁJÁRÓL

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék