Esti Hírlap, 1969. szeptember (14. évfolyam, 203-228. szám)
1969-09-02 / 204. szám
Már készül az ipari tv-lánc Az elektronikus műszerek és alkatrészek párizsi világkiállításán a Híradástechnika Ktsz bemutatta színes televíziós ellenőrző- és javítóműszereit, amelyek egyaránt használhatók a Secam és a PAL,rendszerű készülékekhez. A szövetkezet a KGST megbízásából két évvel ezelőtt kezdte a színes tv-készülékek műszereinek tervezését és gyártását. A teljes sorozatot már sikerrel használják a Szovjetunióban. Megkezdték a Budapesti Nemzetközi Vásáron bemutatott színes képellenőrző monitorok gyártását is, alkatrészeit a francia Orega cég szállítja és hozzákezdtek annak az ipari tv-láncnak a tervezéséhez, amelyet az 1970. évi sívilágbajnokság helyszínén, a Tátrában állítanak fel. Több barack, mint bolt Sokan kifogásolják, hogy a zöldség-gyümölcs boltok meghódítják a pesti utcát. A legforgalmasabb helyeken pavilont vagy kisebb bódét állítanak fel, sőt olykor csak leraknak a járdán 30—40 ládát, megkezdik az árusítást. Mindannyian féltjük a főváros szépségét, de az utcai árusítás most elkerülhetetlen. Több a barack, mint a bolt nincs más lehetőség, hogy a sok árut gyorsan eladják. Kicsik Budapesten a gyümölcsboltok, s még az újonnan átalakított, nagyobb üzletekben is a vevők sora gyakran az utcáig ér. De vannak olyan boltok is, mint a Szent István körúton a Duna áruház mellett, ahol, ha négy vevő bejön, már zsúfolt az üzlet. Mit tehetnek? Árusítanak két-három helyen is a járdán. Az utcai árusítás nemcsak kitolja a boltok falát. Sokan, akik különben nem vásárolnának, az utcán, amíg várnak a buszra, látják a sok szép szőlőt, körtét s vesznek belőle. Remélhetően a következő időben, nemcsak több pavilon, hanem, több nagyobb bolt is nyílik. De jelenleg az utcai árusítás az egyetlen megoldás, hogy a gazdag gyümölcstermés minél előbb a fogyasztóhoz jusson. Az SZEMLE. Délelőtt lévén — nemrég nyitott a Corvin — éppen a legalkalmasabb időben kezdődhet azon akció, amely az utóbbi hetekben gyakorta ismétlődik az áruház előtt. Nem tudom, annak idején miféle meggondolásból tartották éppen a budai Várban a nevezetes kutyavásárt, az viszont kétségtelen, hogy a Corvin előttiek példátlan tömeget vonzanak. Na és aki kifelé jön, de főképp aki befelé igyekszik az aluminiumcsarnokba, valamicske pénzmagot is tart magánál. A szemlére kitett négylábú bizonytalanul kaparássza az aszfaltot, idegesen rángatja, kapkodja a fejét, szemében a rémület szikrái gyúlnak; legszívesebben a világ végére szaladna, ha a tömeg acélkordonjából egy csöppnyi résen át kiszabadulhatna. Ám erre semmiféle mód nem mutatkozik. Gazdája egyébként is házőrző ebnél éberebben őrködik fölötte. BEMUTATKOZÁS. — Nézzék — mondja az ember, miközben enyhén borostás arcát , meg-megkaparja körmével —, tulajdonképpen el is mehetnék innen. — Miért nem teszi? «—— kérdi valaki a gyülekezetből. — Mi lenne akkor vele, szegénnyel? — Magával vinné. — Azt nem lehet! Tudják, mennyit szenvedne szerencsétlen? Sima terephez szokott, hogy úgy mondjam, alföldi jószág ez, nálam meg állandóan az emeletet kell járnia. Emeletről le, emeletre föl. — Szörnyű — sóhajt egy asszonyság. — Nincs olyan kincs, amiért megválnék ettől az apróságtól, hiszen alig néhány hetes a gyönyörűm, és a szépsége, kedvessége utolérhetetlen. Az értékéről ne is szóljak. Kotorék, elég, ha annyit tudnak. — Mi az, hogy kotorék? — renitenskedik egy kamasz. — Kotorék, és kész. Állítólag rókát fog. Az apja foxi volt, az anyja tacskó. Egészen kijátszottak, kérem. Kiküldetésben voltam, három hónapig vidéken, Szeged mellett, s mire érkeztem haza? Összehozták ezt a kicsit! A szívem majd kiugrott a helyéből, jó ember vagyok, kérem, nekem sosem volt gyermekem, úgy fogadtam őt, mint édes fiamat, ő is imád, velem alszik, velem eszik, lassan már taníthatnám az ABC-re, vagy számolni, olyan értelmi képességekről tett bizonyságot. És akkor, kérem, ott az a rohadt emelet! Sohasem hittem, hogy életem legnagyobb szomorúságát okozza az a 16 lépcső, 16 lépcső az egész — hát gondoljanak bele! VÁSÁR: A nagy számok törvénye szerint a sok érdeklődő megingó, de viszszalépő között akadnia kell egy páciensnek is. Fiatal lány, csomagjáról ítélve, alighanem nylonharisnyát vásárolt az áruházban. Kezét szívére szorítja, és halkan felsikkant: „Ó, az ártatlan!” Ebben a pillanatban eldöntött mindent. A borostás, a jövendő búcsúzástól megtört férfiú kiszűri a megindult hangot az általános zsivajból. Az ifjú hölgyet, mintha csak tűt húzna át egy vékony selymen, átrántja a tömeg sűrű szövetén. Pontos méretekkel, s nemkülönben pontos etetési renddel szolgál a kicsikéről, jobb mellső lábát felemelve megmutatja, milyen puha tavacskákkal rendelkezik, szőrét simogatva, annak lágyságát ecseteli, majd a rémülettől felnyüszítő kutya száját felfeszítve, apró fogait sorra kocogtatja, épségüket és a kotorék életképességét bizonyítva. „Hát, csaló vagyok, hazudozó vagyok, vagy mi a csoda?” ,— kérdi ez a tekintet, s ugyanakkor benne lobban a rabszolgakufár büszkesége: ugyebár, remek árut kínáltam? És olcsón is adom a rabszolgát, mindössze egy százasért. S ez kérem szépen még nevelhető is: a hatodik emeleten tetszik lakni?, nos, könnyen hozzászokik a lépcsőkhöz, tanulékony természetű teremtés! ÁLDOMÁS, a férfi belép az Akácfa utcai kocsmába. Bűz van és pohárcsörömpölés. Odamegy a pénztárhoz. *— Tud százast váltani? A blokkal a pulthoz lép.„Igen, fröccsöt, uram.” Drágaság van — morogja a szomszédjának, és szomorú az ember élete. Kósa Csaba KUTYAVÁSÁR | Élő és holt tárolás Kényszerítő erő ♦ Állásidő nélkül Víztakarékosság Régebben az volt az igazi háziasszony, aki ősszel hatalmas dunsztosüvegekbe rakta se befőttet és sorban elhelyezte az éléskamra polcain. Aztán az üzletekben megjelentek a konzervek és a modern háziaszszony rájött: munkát, időt és pénz takarít meg, ha nagy őszi eltérések helyett a KÖZÉRT-ben vásárol befőttet, savanyúságot. A spejz lassan a múlté , otthon. Elavult anyagkezelés Az üzemekben és a gyárakban sajnos, még dívik a tömött éléskamra. A vállaltatok sok éven át minden erejüket arra összpontosították, hogy korszerűsítsék a gyártást, eleget tegyenek a napi termelési feladatoknak. Eközben háttérbe szorult a segédüzemek fejlesztése, gondozása. Ezek közül a legszomorúbb képet a raktárak mutatják. Egyes vállalatoknál a raktározási költségek, néha a gyártási költségek 10—15 százalékát is elérik. A tapasztalatok szerint a raktározási készletek magasak, hosszú a tárolási idő, elavult az anyagkezelés, a raktáron belüli anyagmozgatás tech- nikája alacsony és nagy létszámot köt le — ennélfogva gazdaságtalan. Általában elmondhatjuk, hogy a gépiparban alig foglalkoztak a raktározási technológiával. torják. A modern iparban a bolt raktár halálra van ítélve. A korszerű szemlélet szerint az élő raktár szerves része a gyártásnak. Alapelve igen egyszerű: a raktári áruk is állandó mozgásban vannak és amelyik elsőnek érkezik be a helyiségbe, az elsőnek is hagyja el a raktárát. Ez a folyamatos mozgás kényszerítő erőként hat a termelésre is, befolyásolja a gyorsaságot és biztosítja az ütemességet. Másik nagy előnye, hogy könnyen gépesíthető. Ha a raktárakban is megjelennek a futószalagok és a korszerű szállítóeszközök, kevesebb munkaerő kell a készletek kezeléséhez, gondozásához. Csak példaként említjük meg: a Ford autógyárban már nincsen raktár. Az alapanyagokat, ahogyan a gyárba érkeznek, azonnal feldolgozzák és a késztermék gyorsan, megállás nélkül hagyja el az üzemet, kerül piacra. Persze, ez már a felső fok. Mi nem rendelkezünk az ehhez szükséges feltételekkel. Azt viszont el kell érni, hogy a raktárakban kiegyenlítődjenek a gyártás különbségei, tehát a termeléshez szükséges anyagokat egybegyűjtsék, s egyszerre adják át a műhelyeknek. Így dolgozik ma már a Vörös Csillag Traktorgyár, ahol — az élő raktár példáján — alkalmazzák az egységrakományt, vagyis egyes termék előállításához szükséges alkatrészeket és alapanyagokat öszszegyűjtve egyszerre továbbítják a feldolgozóműhelyekhez. Az anyagok raktári szállítását is modern gépekkel, villás targoncákkal végzik. De a csap alatt Gépeket alkalmazó gyárban is fontos fejlesztési kérdés a szennyvíz tisztítása és újbóli felhasználása. Eddig nemigen fordítottak gondot e fontos ipari kellék megtakarítására, de az ipar gyors fejlődése már most figyelmeztet, hogy a vízben sem szabad pocsékló módon dúskálni. (Az NSZK-ban — jobb híján —, Svédországból hozatják az ivóvizet. A Rajna medrében szinte sötét maszsza hömpölyög.) A Rába Vagongyár dolgozói például a magukkal hozott élelmet sokáig a vízcsapban hűtötték. A vezetők rájöttek, hogy előnyösebb, ha hűtőszekrényeket vásárolnak, mert a hűtőszekrény olcsóbb, mint a vízcsapból állandóan ömlő víz. A számítás követésre vár. Feltétlenül változtatni kell azon a szomorú statisztikán, hogy egy munkásra naponta száz liter víz jut. Horváth István Elsőnek jön, elsőnek megy A holt raktár jellemzi ma nálunk az anyagok tárolását: miután beérkeznek a gyárba az anyagok, automatikusan berakják a raktárba, a polcokon hónapokig, évekig kallódnak, s amikor szükség van rájuk, hosszú időbe kerül, míg az egyik hátsó zúgból előko TANTÁRGY: a műemlékvédelem IDEGENFORGALMI NYÁRI EGYETEM KEZDŐDÖTT MA A KOSSUTH KLUBBAN Az Országos Idegenforgalmi Tanács és a TIT közös rendezésében, ma délelőtt kezdődött az idegenforgalmi nyári egyetem. A Kossuth Klubban sorra kerülő stúdiumokon Európa számos idegenforgalmi szakembere vesz részt. A nyári egyetem „tantárgyai között” szerepel a műemlékvédelem, a népművészet és az idegenforgalom gazdasági kérdései. Az előadásokon és a vitákon kívül a részvevők ellátogatnak a Dunakanyarhoz, s megnézik Bugacot is. A nyári egyetem befejező programja a szeptember 8-i hajókirándulás, amelyen a magyar és külföldi szakemberek, valamint a sajtó képviselői megvitatják az idegenforgalom időszerű kérdéseit. Évnyitó az orvosegyetemeken Az Egészségügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a Budapesti Orvostudományi Egyetem szeptember 6-án tartja évnyitóját és a tanítás már 8-án megkezdődie. Vidéken a pécsi Orvostudományi Egyetem ugyancsak szeptember 6- án, a debreceni szeptember 8-án, a szegedi Orvostudományi Egyetem pedig 15-én kezdi az új tanévet. Induláskor nyolcan voltak Ma reggel a Technika Házában megkezdődött a Villamosenergiai Kutatóintézet háromnapos jubileumi ülésszaka. A jelenlegi intézet magját a Ganz Villamossági Gyár nyolc fős kísérleti osztálya képezte. Azóta az intézet létszáma meghaladja az ötszázat. A kitűnő szakembergárda évente 66 millió forint értékű kutatást végez. A két évtized alatt kidolgozott technoló- giák alapján gyártott ipari termék és a megtakarítások teljes összege megközelíti a 4 milliárd forintot. A kutatók feladata köszött szerepel a többi között a villamos energia felhasználása a fémmegmunkálásban, az úthálózat építésésében és a vasúti közlekedésiben. A Villamosipari Kutató Intézet a JAFI-val kooperációban villamos kisautót kísérletezett ki városi és kórházi használatra. A modell a jubileumi házi kiállításon látható. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Műanyag a mezőgazdaságban A műanyag felhasználása a mezőgazdaságban címmel pályázatot hirdet a Magyar Agrártudományi Egyesület a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mezőgazdasági műszaki fejlesztési főosztályának megbízásából. A nyilvános, jeligés pályázatok közül a legjobb elsőt 12 ezer forinttal díjazzák, továbbá két második és két harmadik pályaműre 6 ezer, illetve 3 ezer forintos díjat osztanak ki. A beküldési határidő: 1969. december 31. Mérgezett fácánok A gemenci állami erdő- és vadgazdaság lenesi fácántelepén megfigyelést folytatnak, az apróvadállomány védelme érdekében. A kutatók tanulmányozzák, hogyan hatnak a mezőgazdasági növényvédőszerek az apró vadállományra. Az eredmény elrettentő: a jelenleg forgalomban levő vegyszerek használata többségében veszélyezteti a fácánokat, foglyokat, sőt a nyulakat is. A mesterségesen mérgezett vadmadarak egyharmad része rövid idő alatt elpusztult, s a vizsgálat szerint a megmaradtak sem képesek utódnevelésre. KONZERVÁLJÁK A VIRÁGOT ^ A virágüzletek állandó ^problémája, hogy időnként gólyán sok a virág, hogy ^ képtelenek értékesíteni ^ áruikat, egy-egy nagyobb § névnap, társadalmi esemény ^ idején viszont — különösen § ősszel és télen — ^ kevés a virág, előre tárolni pedig nem lehet, mert ^ hamar tönkremegy. ^ A növénykedvelőknek ^ugyancsak problémát okoz ^ a virágok gyors hervadása. ^ Erre talált megoldást a ^ Fővárosi Kertészeti Válla- L lat termesztési osztályának ^ vezetője, Semberi Istvánná ^és dr. Gombkötő Géza, a ^ kertészeti egyetem tanára. $ Két évig kísérleteztek a vágott virágok vegyszeres tartósításával, míg sikerült olyan tápoldatot előállítaniuk, amely a vágott virág minőségét, frisseségét átlagosan 10 napig is képes megőrizni! A konzerváló szert különböző hőmérsékleten, több üzletben, a virágelosztóban eredményesen próbálták ki. Most bevezetik általános használatát a VIRÁGÉRT- üzletekben. Ezenkívül — először a budapesti őszi vásáron a vállalat pavilonjában, utána valamennyi virágüzletben — árusítják is majd a tartósító oldatot műanyag flakonban.