Esti Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 229-255. szám)

1969-10-10 / 237. szám

• Új sorozat indult a televízióban, a Kockázat, s mint az előzetes hírekből kiderült, az átlagnál is to­vább tart, hiszen nem is tizenhárom, hanem tizen­hét részben láthatjuk Sta­nislaw Mikulskit, mint szovjet felderítőt. Ebből természetesen az is követ­kezik, hogy tizenhét foly­tatáson át életben kell ne­ki maradni, s ez némi­képpen már előre csökken­ti a feszültséget, amit pe­dig az első adás tanulsága szerint a készítők megfele­lően tudnak adagolni. Egyébként ennek az első adásnak az ötlete volt csak eredeti, hogy egy felderítő kétszer ugyanannak adja ki magát, mintha mégsem ugyanaz lenne. Máskülön­ben az ilyen típusú fil­mek fordulatait követhet­jük nyomon, s valószínű­leg ezt kapjuk a következő tizenhat részben is. (Egyébként ugyanennek a témának a szovjet válto­zatát nem nagyon régien három részben­­láthattuk Vihar őrnagy címmel.) • Tegnap szóltunk az idő­ről, mint a televízió legna­gyobb problémájáról, amit hől pazarolnak, hol pedig túlságo­san elspórolnak. S tegnap este ismét ezt érezhettük a Tudo­mányos Tudakozó Önmagunk­ról című adás végén. Jó lett volna még többet tudni a ta­nulásról, de amit kaptunk, az is érdekes volt, s ami talán a legnehezebb: egyszerre szólt általánosságban is a kérdések­ről, s adott ugyanakkor na­gyon konkrét gyakorlati taná­csokat, vagy intelmeket is. — bel — GYORSINTERJÚ Bacsoi Tamással Negyedik NDK-beli útjá­ról érkezett haza az Ex Antiquis Együttes. Sikerrel szerepeltek Lipcsében, Drezdában és Berliniben. Összesen három napot töl­töttek itthon, s mire e so­rok megjelennek, az együt­tes már Milánóban jár. El­utazása előtt erről az útról kérdeztük Hacki Tamást, az együttes vezetőjét. — Három hétre utazunk Milánóba, a Jeunesse Mu­sicale olaszországi elnöknő­jének meghívására, aki az idén itt volt Budapesten, s akkor hallott bennünket. Félórás lemezfelvételt ké­szítenek velünk. (is) Füles évkönyv A rejtvényfejtők tábora megközelíti az egymilliót. Részükre adta ki — ezút­tal már kilencedik alka­lommal — a Füles 1970. évre szóló Évkönyvét. Át­­lapozásakor, úgy tűnik, még változatosabb, ötle­tekben gazdagabb, mint az eddigiek. A Rejtvényábécé­től a labdarúgó-világbaj­nokságok történetén át a jógatanfolyamig, rengeteg benne az olvasni- és sejte­­nivaló. Tanár úr, kérem! című rovata az év min­den napjára ad fel kérdé­seket. Nagy költők kis já­tékait közli az évkönyv. A Vígszínház értesíti a kö­zönséget, hogy a kis színlapon tévesen közölt Spanyolul tudni kell előadás helyett október 19-én délután fél 3 órakor az S-bérlet 1. előadásában a Sol­­ness építőmester kerül színre. 00. Szépülő szegénység után Jóság SZABÓ PÁL BESZÉL ÚJ REGÉNYEIRŐL A Szépirodalmi Kiadó az idén jelenteti meg Szabó Pál Szépülő szegénység cí­mű új regényét. A mű né­hány részletét az olvasó­közönség a Magyar Nem­zetből, illetve az Új írás­ból már megismerhette. ÉRZÉKENY MŰSZER — Milyen indíttatásból, milyen szándékokkal ké­szült a mű? — kérdeztük az írótól. — A bácskai homoki vi­lág egy darabját ábrázol­tam, helyzeteket, sorsokat, alakokat, olyanokét, akik ott éltek és élnek ma is. Meg akartam mutatni a helyes emberi, társadalmi magatartást, tuately utat nyit ahhoz a szocializmus­hoz, amelyet maga a nép formált felülről jövő utasí­tások nélkül is, szerte ez nagy változást okozott, felkavarta és fel­színre hozta a salakot is. Soká tart, amíg ez lerakó­dik, s azokon a helyeken tart legtovább, amelyek legmesszebb vannak Pest­től. Faluhelyen találunk még olyan embereket poli­tikai, gazdasági, nevelői posztokon, akik egyáltalán nem oda valók. — Mi a véleménye a szo­ciográfiai irodalom leg­újabb fellendüléséről? — Nagyon örülök ennek, viszont sajnálom, hogy so­kan csak a felszínt akar­ják látni. A valósággal min­denképpen szembe kell nézni. Készülő regényem­ben, a Jóságban igen ne­héz és kényes kérdést tár­gyalok, a cigányok magyar­országi helyzetét. Bírálom ebben a regényben azt a ferde szemléletet, amely elvtelen, álhumanista, ked­vezésekkel és előnyökkel bajokat idézett elő. sz.­­. HOMOKI VILÁG — Milyen fontos társa­­dalmi tennivalókat sürget a regény? — Az általános ideoló­giai kidolgozás akkor jó, ha az emberek azonosulnak vele. Az ország egyes tá­jain más és más az élet, mások a termelési adottsá­gok, a szokások. A táj az emberi gondolkodást ön­maga törvényei szerint be­folyásolja, a föld tájanként változóan neveli az embert. A szocializmus úgy tud megvalósulni, ha az általá­nos ideológiai törvények­hez hozzáadjuk ezeket a sa­játos, azaz az emberi és a föld saját törvényeit. Regé­nyemben a homoki világ törvénye van benne. Fontos és nehéz problé­ma a falu életében a társa­dalmi átalakulás. Ország­ Szökés Apajou Szófiába IVÁN ANDONOV MAGYAR FILMEKBEN Ime Andonov tíz évvel ezelőtt fejezte be Szófiában a színművészeti­­főiskolát. Hamar búcsút mondott a színpadnak: a film ked­véért, amely kétféleképpen is foglalkoztatja — sze­replőként és rendezőként. Hónapok óta szinte nap mint nap úton volt Szófia és Budapest között. Né­hány perccel a szófiai re­pülőgép indulása előtt si­került néhány szót válta­nunk. — Merre járt nálunk? — Apajpusztán. Gáli Ist­ván Magasiskola című filmjének befejező képso­rait forgattuk. — Kit alakít a filmben? — Egy soly­mésztelepre sodródott fiatalembert, akit a szerelem sem képes a környezet embertelensé­geivel megbékíteni, végül is megszökik. Ez utóbbi je­lenettel búcsúztam el jó­magam is Apajpusztától, igaz, csöppet sem olyan ke­sernyés érzésekkel, mint hősöm, hiszen az én emlé­keim összehasonlíthatat­lanul kellemesebbek. Sok jó barátot szereztem mun­ka közben, s remélem, si­került egy izgalmas, a kor fontos kérdéseire választ kereső film létrejöttét elő­segítenem. — Első ízben szerepel magyar filmben? — Nem. Először Fehér Tamás Az idő ablaszai cí­mű tudományos-fantasz­tikus filmjében játszot­tam. A legközelebb — ha­marosan — ennek a pre­mierjére jövök ismét Bu­dapestre. — S addig? — Talán jut időm a ren­dezésre is. Otthon két rajz­film forgatókönyvem vár, még nem tudom, melyik elkészítéséhez foghatok hozzá. — Következő szerepe? — Egy tízrészes bolgár tv-filmben játszom, emiatt kellett Budapest és Szó­fia között utazgatnom, tud­niillik a forgatás párhuza­mosan zajlik. Fárasztó munka volt, de azt hiszem, megérte. Mindenekelőtt az országaink közötti filmba­rátság erősítése miatt, amelynek, meggyőződé­sem, mindkét fönt említett alkotás jó szolgálatot tesz. .. Késik a geometriai feladatgyűjtemény AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN JÓ A TANKÖNYVELLÁTÁS A Kiadói Főigazgatóság, a Tankönyvkiadó Vállalat és az Állami Könyvterjesz­tő Vállalat munkatársai a tanévnyitást követő napok­ban a fővárosban és vidé­ken sok helyütt ellenőriz­ték az általános és a közép­iskolai tankönyvek szét­osztásának, illetve árusítá­sának lebonyolítását. Az el­ső tapasztalatok általában kedvezőek: a tankönyvellátást or­szágszerte jól szervezték meg, bár elvétve előfordul, hogy egyik-másik könyvből ki­sebb a készlet a kelleténél. A hiány gyors pótlásáról mindenütt gondoskodnak. A budapesti tapasztalatok szerint az általános iskolák alsó tagozatán 95—100 szá­zalék között mozog az ellá­tás aránya új könyvekből, a felső tagozaton ennél vala­mivel alacsonyabb. A szakközépiskolai tan­könyvek egy részének meg­jelenését késlelteti, hogy a kéziratok nem készül­tek el határidőre. Az érdekelt tanintézetek azonban a később megjele­nő könyvekről már pontos tájékoztatást kaptak. A kö­zépiskolák számára segéd­könyvként előírt geomet­riai feladatgyűjtemények első és második kötete — szintén kéziratkésés miatt — csak később jelenhet meg. (MTI) Vámos László rendező irányításával megkezdődtek a Pomeo és Julia balettfilm felvételei. Képünkön a címsze­replő Kun Zsuzsa és Havas Ferenc. (MTI fotó : Keleti Éva felv.) Az éden elvesztése, Szembenézni A budapesti művészeti hetek alkalmából újabb oratóriumot mutatnak be október 16-án az Irodalmi Színpadon. Illyés Gyula Az éden elvesztése című ora­tóriumát egy öntevékeny vidéki együttes mutatta be, s ez felkeltette az ország figyelmét. Egy évvel később Déry Tibor Szembenézni címmel válaszpratóriu­­mot írt. A két művet össze­tartozó mondandóként mu­tatja be a színpad egy mű­sorban. Szokolay Sándor komponált hozzá kísérőze­nét, a műsort Léner Péter rendezi. Csembalóestek a Zeneakadémián Öt csembalóestre szóló bérletet bocsát fe az Or­szágos Filharmónia. A kon­certeket a Zeneakadémia kistermében rendezik. Az egyes koncerteken Bach leghíresebb csembalóművei szerepelnek, s felcsendül­nek híres francia szerzők művei is, köztük Couperin Álarcosbálja. Az első csem­­bal­­óestet november 22-én rendezik. □ MARTINOVICS­DRÁMÁT mutat be a szat­mári Északi Színház ma­gyar tagozata. A nagy játé­kos című darab szerzője Kocsis István erdélyi író. □ SZABÓ MAGDA Őz című regényének nor­vég fordítását kiadta az oslói Aschehoug cég. Ez a könyv az írónő huszadik külföldön megjelent kötete. □ A HELIKON KIADÓ Baudelaire-kötete a leg­szebb fűzött könyvek ka­tegóriájában első díjat nyert a Sao Pauló-i könyv­­biennálén. A kötetet a gyomai Kner Nyomda ké­szítette, Kass János illuszt­rálta. □ A KULTÚRA Külke­reskedelmi Vállalat bemu­tatója általános érdeklő­dést keltett az október 8- án nyílt frankfurti könyv­vásáron. A vállalat a múlt esztendő legszebb könyveit mutatja be az öt világrész­ből érkezett partnereknek és érdeklődőknek. □ A budai vár egyik for­galomtól elzárt telkén csak­nem 20 tonnás vörös gránit­tömbből bontakoznak ki Eger város Lenin-szobrának körvonalai. Készül Makrisz Agamemnon alkotása, amelyet a tervezés során Eger közönsége zsűrizett. A rendkívül dinamikus alko­tás anyagául szolgáló grá­nittömböt az NDK-ból, egy Lipcse melletti bányából szállították Budapestre. Az öt méter magas szobrot az egri Gárdonyi Géza téren állítják fel. □ AZ NDK FILMLAP­JA, a Der Filmspiegel egészoldalas beszámolót közöl Fejér Tamás A be­szélő köntös című filmjé­ről, amely Mikszáth Kál­mán regénye alapján ké­szült. □ IGNOTUS ÉS A NYU­GAT útjáról közöl, több mint egészoldalas cikket a londoni Times irodalmi melléklete. A cikk abból az alkalomból íródott, hogy a Szépirodalmi Kiadó Komlós Aladár szerkeszté­sében megjelentette Igno­tus válogatott írásait. Fajankó kalandjai Az Állami Bábszínház Zágrábban az eszperantó bábfesztiválon mutatta be a Fajankó kalandjai című já­tékot. Részt vesz az együt­tes a pécsi bábfesztiválon is, amely október 23—26. között lesz. Ez alkalommal négy új stúdiódarabot mu­tatnak be. Beszélgetés a szobrászatról Hat részes sorozat indul a televízióban. A forgatócso­portnak kapóra jött, hogy a Műcsarnokban gyűjte­ményes kiállítást rendez­tek Magyar Művészet 1945—1949 címmel. Forgat­nak a Nemzeti Galériában, Pécsett, Kiscellen, Buda­pesten és műtermekben is. A sorozat írója Czifka Pé­ter művészettörténész. — Az a tapasztalatom — mondja —, hogy a szob­rászat távolabb áll az em­berektől, mint a festészet. Nem is nézik meg annyian, és nem tudnak hozzászól­ni. A sorozat célja az len­ne, hogy közelebb hozza az embereket a szobrászathoz. Elsősorban a magyar szobrászatról lesz szó. A film nem kíván rangsorol­ni, értékítéletet adni. A válogatást alárendelték a mondanivalónak, a legjobb példákat keresték. A kéthetenként ismétlő­dő műsor első adása októ­ber 28-án lesz. (is) Klasszikusok portrésorozata A Képzőművészeti Kiadó művelődéstörténeti soroza­tában irodalmunk és szín­­házkultúránk arcképcsar­nokát gazdagították. A le­velezőlap formátumú port­rék hátoldalán néhány mondatos lexikális ismerte­tőket találhatunk, a legfon­tosabb életrajzi adatokkal, az életműre vonatkozó tö­mör értékeléssel. A hat kultúrhistóriai terület, a történelem, az irodalom, a tudomány, a színészet, a képzőművészet és a zene minden ágában hamarosan teljessé válik a gyűjtemény a megjelenő képzőművésze­ti, illetőleg kétszer 18 képet tartalmazó történelmi ösz­­szeállítással.

Next