Esti Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1969-10-10 / 237. szám
• Új sorozat indult a televízióban, a Kockázat, s mint az előzetes hírekből kiderült, az átlagnál is tovább tart, hiszen nem is tizenhárom, hanem tizenhét részben láthatjuk Stanislaw Mikulskit, mint szovjet felderítőt. Ebből természetesen az is következik, hogy tizenhét folytatáson át életben kell neki maradni, s ez némiképpen már előre csökkenti a feszültséget, amit pedig az első adás tanulsága szerint a készítők megfelelően tudnak adagolni. Egyébként ennek az első adásnak az ötlete volt csak eredeti, hogy egy felderítő kétszer ugyanannak adja ki magát, mintha mégsem ugyanaz lenne. Máskülönben az ilyen típusú filmek fordulatait követhetjük nyomon, s valószínűleg ezt kapjuk a következő tizenhat részben is. (Egyébként ugyanennek a témának a szovjet változatát nem nagyon régien három részbenláthattuk Vihar őrnagy címmel.) • Tegnap szóltunk az időről, mint a televízió legnagyobb problémájáról, amit hől pazarolnak, hol pedig túlságosan elspórolnak. S tegnap este ismét ezt érezhettük a Tudományos Tudakozó Önmagunkról című adás végén. Jó lett volna még többet tudni a tanulásról, de amit kaptunk, az is érdekes volt, s ami talán a legnehezebb: egyszerre szólt általánosságban is a kérdésekről, s adott ugyanakkor nagyon konkrét gyakorlati tanácsokat, vagy intelmeket is. — bel — GYORSINTERJÚ Bacsoi Tamással Negyedik NDK-beli útjáról érkezett haza az Ex Antiquis Együttes. Sikerrel szerepeltek Lipcsében, Drezdában és Berliniben. Összesen három napot töltöttek itthon, s mire e sorok megjelennek, az együttes már Milánóban jár. Elutazása előtt erről az útról kérdeztük Hacki Tamást, az együttes vezetőjét. — Három hétre utazunk Milánóba, a Jeunesse Musicale olaszországi elnöknőjének meghívására, aki az idén itt volt Budapesten, s akkor hallott bennünket. Félórás lemezfelvételt készítenek velünk. (is) Füles évkönyv A rejtvényfejtők tábora megközelíti az egymilliót. Részükre adta ki — ezúttal már kilencedik alkalommal — a Füles 1970. évre szóló Évkönyvét. Átlapozásakor, úgy tűnik, még változatosabb, ötletekben gazdagabb, mint az eddigiek. A Rejtvényábécétől a labdarúgó-világbajnokságok történetén át a jógatanfolyamig, rengeteg benne az olvasni- és sejtenivaló. Tanár úr, kérem! című rovata az év minden napjára ad fel kérdéseket. Nagy költők kis játékait közli az évkönyv. A Vígszínház értesíti a közönséget, hogy a kis színlapon tévesen közölt Spanyolul tudni kell előadás helyett október 19-én délután fél 3 órakor az S-bérlet 1. előadásában a Solness építőmester kerül színre. 00. Szépülő szegénység után Jóság SZABÓ PÁL BESZÉL ÚJ REGÉNYEIRŐL A Szépirodalmi Kiadó az idén jelenteti meg Szabó Pál Szépülő szegénység című új regényét. A mű néhány részletét az olvasóközönség a Magyar Nemzetből, illetve az Új írásból már megismerhette. ÉRZÉKENY MŰSZER — Milyen indíttatásból, milyen szándékokkal készült a mű? — kérdeztük az írótól. — A bácskai homoki világ egy darabját ábrázoltam, helyzeteket, sorsokat, alakokat, olyanokét, akik ott éltek és élnek ma is. Meg akartam mutatni a helyes emberi, társadalmi magatartást, tuately utat nyit ahhoz a szocializmushoz, amelyet maga a nép formált felülről jövő utasítások nélkül is, szerte ez nagy változást okozott, felkavarta és felszínre hozta a salakot is. Soká tart, amíg ez lerakódik, s azokon a helyeken tart legtovább, amelyek legmesszebb vannak Pesttől. Faluhelyen találunk még olyan embereket politikai, gazdasági, nevelői posztokon, akik egyáltalán nem oda valók. — Mi a véleménye a szociográfiai irodalom legújabb fellendüléséről? — Nagyon örülök ennek, viszont sajnálom, hogy sokan csak a felszínt akarják látni. A valósággal mindenképpen szembe kell nézni. Készülő regényemben, a Jóságban igen nehéz és kényes kérdést tárgyalok, a cigányok magyarországi helyzetét. Bírálom ebben a regényben azt a ferde szemléletet, amely elvtelen, álhumanista, kedvezésekkel és előnyökkel bajokat idézett elő. sz.. HOMOKI VILÁG — Milyen fontos társadalmi tennivalókat sürget a regény? — Az általános ideológiai kidolgozás akkor jó, ha az emberek azonosulnak vele. Az ország egyes tájain más és más az élet, mások a termelési adottságok, a szokások. A táj az emberi gondolkodást önmaga törvényei szerint befolyásolja, a föld tájanként változóan neveli az embert. A szocializmus úgy tud megvalósulni, ha az általános ideológiai törvényekhez hozzáadjuk ezeket a sajátos, azaz az emberi és a föld saját törvényeit. Regényemben a homoki világ törvénye van benne. Fontos és nehéz probléma a falu életében a társadalmi átalakulás. Ország Szökés Apajou Szófiába IVÁN ANDONOV MAGYAR FILMEKBEN Ime Andonov tíz évvel ezelőtt fejezte be Szófiában a színművészetifőiskolát. Hamar búcsút mondott a színpadnak: a film kedvéért, amely kétféleképpen is foglalkoztatja — szereplőként és rendezőként. Hónapok óta szinte nap mint nap úton volt Szófia és Budapest között. Néhány perccel a szófiai repülőgép indulása előtt sikerült néhány szót váltanunk. — Merre járt nálunk? — Apajpusztán. Gáli István Magasiskola című filmjének befejező képsorait forgattuk. — Kit alakít a filmben? — Egy solymésztelepre sodródott fiatalembert, akit a szerelem sem képes a környezet embertelenségeivel megbékíteni, végül is megszökik. Ez utóbbi jelenettel búcsúztam el jómagam is Apajpusztától, igaz, csöppet sem olyan kesernyés érzésekkel, mint hősöm, hiszen az én emlékeim összehasonlíthatatlanul kellemesebbek. Sok jó barátot szereztem munka közben, s remélem, sikerült egy izgalmas, a kor fontos kérdéseire választ kereső film létrejöttét elősegítenem. — Első ízben szerepel magyar filmben? — Nem. Először Fehér Tamás Az idő ablaszai című tudományos-fantasztikus filmjében játszottam. A legközelebb — hamarosan — ennek a premierjére jövök ismét Budapestre. — S addig? — Talán jut időm a rendezésre is. Otthon két rajzfilm forgatókönyvem vár, még nem tudom, melyik elkészítéséhez foghatok hozzá. — Következő szerepe? — Egy tízrészes bolgár tv-filmben játszom, emiatt kellett Budapest és Szófia között utazgatnom, tudniillik a forgatás párhuzamosan zajlik. Fárasztó munka volt, de azt hiszem, megérte. Mindenekelőtt az országaink közötti filmbarátság erősítése miatt, amelynek, meggyőződésem, mindkét fönt említett alkotás jó szolgálatot tesz. .. Késik a geometriai feladatgyűjtemény AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN JÓ A TANKÖNYVELLÁTÁS A Kiadói Főigazgatóság, a Tankönyvkiadó Vállalat és az Állami Könyvterjesztő Vállalat munkatársai a tanévnyitást követő napokban a fővárosban és vidéken sok helyütt ellenőrizték az általános és a középiskolai tankönyvek szétosztásának, illetve árusításának lebonyolítását. Az első tapasztalatok általában kedvezőek: a tankönyvellátást országszerte jól szervezték meg, bár elvétve előfordul, hogy egyik-másik könyvből kisebb a készlet a kelleténél. A hiány gyors pótlásáról mindenütt gondoskodnak. A budapesti tapasztalatok szerint az általános iskolák alsó tagozatán 95—100 százalék között mozog az ellátás aránya új könyvekből, a felső tagozaton ennél valamivel alacsonyabb. A szakközépiskolai tankönyvek egy részének megjelenését késlelteti, hogy a kéziratok nem készültek el határidőre. Az érdekelt tanintézetek azonban a később megjelenő könyvekről már pontos tájékoztatást kaptak. A középiskolák számára segédkönyvként előírt geometriai feladatgyűjtemények első és második kötete — szintén kéziratkésés miatt — csak később jelenhet meg. (MTI) Vámos László rendező irányításával megkezdődtek a Pomeo és Julia balettfilm felvételei. Képünkön a címszereplő Kun Zsuzsa és Havas Ferenc. (MTI fotó : Keleti Éva felv.) Az éden elvesztése, Szembenézni A budapesti művészeti hetek alkalmából újabb oratóriumot mutatnak be október 16-án az Irodalmi Színpadon. Illyés Gyula Az éden elvesztése című oratóriumát egy öntevékeny vidéki együttes mutatta be, s ez felkeltette az ország figyelmét. Egy évvel később Déry Tibor Szembenézni címmel válaszpratóriumot írt. A két művet összetartozó mondandóként mutatja be a színpad egy műsorban. Szokolay Sándor komponált hozzá kísérőzenét, a műsort Léner Péter rendezi. Csembalóestek a Zeneakadémián Öt csembalóestre szóló bérletet bocsát fe az Országos Filharmónia. A koncerteket a Zeneakadémia kistermében rendezik. Az egyes koncerteken Bach leghíresebb csembalóművei szerepelnek, s felcsendülnek híres francia szerzők művei is, köztük Couperin Álarcosbálja. Az első csembalóestet november 22-én rendezik. □ MARTINOVICSDRÁMÁT mutat be a szatmári Északi Színház magyar tagozata. A nagy játékos című darab szerzője Kocsis István erdélyi író. □ SZABÓ MAGDA Őz című regényének norvég fordítását kiadta az oslói Aschehoug cég. Ez a könyv az írónő huszadik külföldön megjelent kötete. □ A HELIKON KIADÓ Baudelaire-kötete a legszebb fűzött könyvek kategóriájában első díjat nyert a Sao Pauló-i könyvbiennálén. A kötetet a gyomai Kner Nyomda készítette, Kass János illusztrálta. □ A KULTÚRA Külkereskedelmi Vállalat bemutatója általános érdeklődést keltett az október 8- án nyílt frankfurti könyvvásáron. A vállalat a múlt esztendő legszebb könyveit mutatja be az öt világrészből érkezett partnereknek és érdeklődőknek. □ A budai vár egyik forgalomtól elzárt telkén csaknem 20 tonnás vörös gránittömbből bontakoznak ki Eger város Lenin-szobrának körvonalai. Készül Makrisz Agamemnon alkotása, amelyet a tervezés során Eger közönsége zsűrizett. A rendkívül dinamikus alkotás anyagául szolgáló gránittömböt az NDK-ból, egy Lipcse melletti bányából szállították Budapestre. Az öt méter magas szobrot az egri Gárdonyi Géza téren állítják fel. □ AZ NDK FILMLAPJA, a Der Filmspiegel egészoldalas beszámolót közöl Fejér Tamás A beszélő köntös című filmjéről, amely Mikszáth Kálmán regénye alapján készült. □ IGNOTUS ÉS A NYUGAT útjáról közöl, több mint egészoldalas cikket a londoni Times irodalmi melléklete. A cikk abból az alkalomból íródott, hogy a Szépirodalmi Kiadó Komlós Aladár szerkesztésében megjelentette Ignotus válogatott írásait. Fajankó kalandjai Az Állami Bábszínház Zágrábban az eszperantó bábfesztiválon mutatta be a Fajankó kalandjai című játékot. Részt vesz az együttes a pécsi bábfesztiválon is, amely október 23—26. között lesz. Ez alkalommal négy új stúdiódarabot mutatnak be. Beszélgetés a szobrászatról Hat részes sorozat indul a televízióban. A forgatócsoportnak kapóra jött, hogy a Műcsarnokban gyűjteményes kiállítást rendeztek Magyar Művészet 1945—1949 címmel. Forgatnak a Nemzeti Galériában, Pécsett, Kiscellen, Budapesten és műtermekben is. A sorozat írója Czifka Péter művészettörténész. — Az a tapasztalatom — mondja —, hogy a szobrászat távolabb áll az emberektől, mint a festészet. Nem is nézik meg annyian, és nem tudnak hozzászólni. A sorozat célja az lenne, hogy közelebb hozza az embereket a szobrászathoz. Elsősorban a magyar szobrászatról lesz szó. A film nem kíván rangsorolni, értékítéletet adni. A válogatást alárendelték a mondanivalónak, a legjobb példákat keresték. A kéthetenként ismétlődő műsor első adása október 28-án lesz. (is) Klasszikusok portrésorozata A Képzőművészeti Kiadó művelődéstörténeti sorozatában irodalmunk és színházkultúránk arcképcsarnokát gazdagították. A levelezőlap formátumú portrék hátoldalán néhány mondatos lexikális ismertetőket találhatunk, a legfontosabb életrajzi adatokkal, az életműre vonatkozó tömör értékeléssel. A hat kultúrhistóriai terület, a történelem, az irodalom, a tudomány, a színészet, a képzőművészet és a zene minden ágában hamarosan teljessé válik a gyűjtemény a megjelenő képzőművészeti, illetőleg kétszer 18 képet tartalmazó történelmi öszszeállítással.