Esti Hírlap, 1969. október (14. évfolyam, 229-255. szám)
1969-10-10 / 237. szám
KERÜLETRŐL KERÜLETRE Sashalmi panaszok TELEFON, VÍZ, VILLANY A XVI. kerületben is — akár a fővárosban másutt — a tanácstagi beszámolókon sok a panasz. Az elhangzott észrevételekről tárgyalt mai ülésén a XVI. kerületi Tanács végrehajtó bizottsága. Sokan kérték a nyilvános telefonállomások gyarapítását. A Posta 1910—11-ben a kerületben újabb harmincnégy nyilvános telefonállomást szerel fel. Tizenkettőt kap Rákosszentmihály. A vízhiánnyal kapcsolatban a Vízművek közölte: hamarosan víztároló medencéket és szivattyútelepet építenek a kerületben. Gondolnak az utcák fásítására is. A kerületben 15 úttisztító helyett csak hat dolgozik. Rossz a közvilágítás, gyakori az áramszünet, a feszültségingadozás. Az Elektromos Művek terhelésméréseket végzett, s ígéri: az idén megkezdett, a jövő évben elkészülő munkák eredményeképpen a panaszok száma csökken majd. Egyébként 1970-ben egy kilométer hosszú új elektromos hálózatot építenek, s ezzel újabb területeket is bekapcsolnak majd a közvilágításba. CSOMAGOLT, S ELVITETTE... Eltűnt a MECÉNÁS SZÖVETSÉG ♦ FELESLEGES VITA EGY KIÁLLÍTÁS KÁLVÁRIÁJA Csergezán Pál vadász témájú festészeti kiállítása szeptember 26-án nyílt a Paál László-teremben. A két hétre hirdetett tárlat négy nap múltán „eltűnt”. Nem bűncselekményről van szó. A festményeket a művész maga szállíttatta el. A tizenhat festmény és grafika egy kis budai lakásban — elzárva a közönségtől — vár sorsára. Miért „tűntek el” máról holnapra a képek? A VADÁSZOK FESTŐJE — Október végén kezdődnek hazánkban a nemzetközi vadásznapok — tájékoztattak a Magyar Vadászok Országos Szövetségében. — Ekkor kívántuk bemutatni Csergezán munkáit. Ezért arra kértük, hogy műveit addig ne adja el. Festményei, grafikái hűen ábrázolják a vadászéletet. Véleményünk szerint hosszú évtizedek óta ő az első művész, aki ebben a nemzetközi érdeklődést is kiváltó témakörben színvonalasat alkot. — A Paál László-teremben csak olyan műveket állítunk ki, amelyek egyben eladásra is kerülnek — mondta a Képcsarnok Vállalat igazgatóhelyettese. — Erről tudnia kellett volna Csergezán Pálnak is. Már a kiállítás első napjaiban sokan vásárolni akartak a képekből. Arra kértük tehát a művészt, hogy a kompozíciói alatt tüntesse fel az árakat is. Csergezán erről hallani sem akart. Ezért csak október 3-ig engedélyeztük a terem használatát. A megnyitás után négy nappal azonban Csergezán összecsomagolta és elszállíttatta a képeket. adók — ezt én továbbítottam a központnak —, viszont máskor is előfordult, hogy a kiállítók nem akarták árusítani a képeiket. Mikor aztán látták az érdeklődést, beleegyeztek az eladásba. Most nem így történt. — A vadász szövetségnek köszönhetem, hogy hosszú időn át nyugodt körülmények között dolgozhattam — vélekedik Csergezán Pál. — Becsület dolga is volt, hogy teljesítsem kérésüket: a képeket bemutassam a nemzetközi vadásznapokon is. A Képzőművészeti Alap tagja vagyok. Jogom kiállítási termet kérni. Nem az én hibám, hogy olyat kaptam, ahol kötelező az árusítás. A Képcsarnok Vállalat utasítása meglepett, hiszen még a megnyitás előtt közöltem: a festmények nem eladók. Viszont miért nem lehetett olyan kiállítótermet adni a kétségtelenül érdeklődést kiváltó gyűjteménynek, ahol nem csaphattak volna össze ily szokatlanul az érdekek? A vesztes a tárlat „eltűnésében” mindenképpen a közönség. Horváth István A KÉPEK NEM ELADÓK... — Valóban sokan akartak vásárolni, s válaszunk csak egy lehetett: a képek nem eladók — közölte a Paál László-terem vezetője. — A művész a kiállítás megnyitása előtt már mondta, hogy munkát nem el Fogadószoba Több mint 130 háztömbfelügyelőséget szerveznek Angyalföldön. Az új rendszer bevezetésével körülbelül 500-zal csökken a házfelügyelői szervezetben dolgozók száma, mert egyegy házmesterhez 130—400 bérlemény tartozik majd. Mivel a felügyelőknek lényegesen több munkájuk lesz, sokan keresik majd fel őket, részükre — a lehetőségekhez képest — külön, úgynevezett fogadószobát is berendeznek. FELFEDEZIK BORSODOT Hotel, motel, két vízikemping nek jobb kihasználására most fejlesztési tervet dolgoztak ki. Miskolc-Tapolcán a már épülő új szállodán kívül 120 személyes motel lesz, a nyéki tavaik partján horgásztanyát és vízikempinget létesítenek. Hasonló tábor építését tervezik a lázbérci mesterséges tónál. A boldogkői várban 50 személyes turistaszállót rendeznek be. Aggteleken a régi barlanggszállót átalakítják, földszintjén kiállítótermet nyitnak. A teremben bemutatják a barlangi ősember emlékeit, munkaeszközeit és használati tárgyait. Jósvafőn, a gyógyító hatású Béke-barlang mellett 250 ágyas gyógyszanatórium építését tervezik. A tervek valóra váltását már megkezdték. Borsod megye történelmi emlékű tájait, a Bükk- és a Zempléni-hegyek vadregényes vidékeit évről évre mind több hazai és külföldi turista „fedezi fel”. Az idegenforgalmi lehetősé SZOMBATON MICSITOÁK Ifjúsági klub Újpesten Szombaton nyitják meg Újpesten, a Csokonai utca 38. szám alatti Derkovits Ifjúsági Klubot. Az épületet több mint három és fél millió forint költséggel hozták rendbe. A földszinti részben képzőművészeti és fotószakkört, könyvtárat, eszpresszót, valamint kiállítótermet rendeztek be; az emeleti részen pedig a klub 600 személyes díszterme és balett-terme kapott helyet. A klubavató ünnepség után a Magyar Nemzeti Galéria anyagából Derkovits-kiállítás nyílik. Teddy gallérral műszőrmegéléssel különféle anyagokból 1220 Ft-tól 1860 Ft-ig ŐSZI MUNKA * Cserélik a gázvezetéket a Városligetben. SZOCIALISTA SZERZŐDÉS A Magyar Vagon- és Gépgyárban, Győrött az országos járműipari program végrehajtásában érdekelt nagyvállalatok vezetői szocialista szerződést írtak alá. Részt vett dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Nemeslaki Tivadar, a vasasszakszervezet főtitkára és Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára. A Pelle-lak új kincsei A miskolci Herman Ottó Múzeum megszerezte a magyar természettudós könyvtárának mintegy félszáz kötetét. A könyvek részben Herman Ottónak, részben feleségének munkái. Köztük van A madarak hasznáról és káráról írott könyv első kiadása. A gyűjtemény első kiadásban őrzi Herman Ottó posztumusz munkáját, az 1914-ben megjelent Magyar pásztorok nyelvkincsét. Az újabb szerzeményeket Herman Ottó Emlékmúzeummá átalakított egykori lillafüredi házában, a,, Pelle-lak” -ban kiállításon mutatják be. Az orvos közbeszól Csontvázak azonosítói ♦ Intrikus véletlen Rekonstruált koponyák Az ember az életet tartja a legnagyobb értéknek — a gyilkost a legelvetemültebb gonosztevőnek. Nem véletlen a sok évszázados babona: az áldozat bosszúja. Hitték, a megölt ember sebe a tettes „láttán” vérezni kezd; a megtört szem szivárványhártyája megőrzi a gyilkos képét... FORENSICUS MEDICINA A helyszínen, az áldozaton vagy a tettesen talált nyomok vizsgálata napjainkban az orvostudomány speciális ága; az igazságügyi orvostan és művelői, az orvosszakértők feladata. E tudomány kialakulása, ismeretanyagának bővülése a kriminalisztika általános fejlődésére is hatott. Az igazságügyi orvostanc— a „forensicus medicina” — jellegzetessége: a gyógyító orvostudománytól átvesz bizonyos vizsgáló módszereket, s azokat speciális igényeinek megfelelően továbbfejleszti, átalakítja. Az orvosszakértő munkája nemcsak különleges, sokrétű is. Boncol: a halálok megállapításán túl választ ad, hogy természetes megbetegedés, vagy erőszakos cselekmény végzett az illetővel. Az utóbbi esetben: ön-, vagy idegenkezűségről van szó? Emberölési kísérlet vagy testi sértés vizsgálatkor a seb jellegzetességei alapján síő eszközre, az erőhatás mértékére következtet. Közlekedési baleseteknél a karambol rekonstruálásához, az elő-, idéző okok feltárásához, bizonyításához — ittasság, érzékszervi fogyatékosság —, szolgáltat nélkülözhetetlen adatokat. Azonosít: csontváz, csontmaradványok speciális vizsgálata alapján megállapítja az életkort, a testmagasságot, a sérüléseket, sőt a betegség okozta elváltozásokat is. Munkája nélkülözhetetlen a bűnüldözésben. HALOTT A SÍNEN Egy alföldi kisközség határában a vasúti sínek között gyermekholttestet találtak. A bizottság megállapította: a 14 éves fiút vonat ütötte el, a holttest helyzetéből arra következtettek, öngyilkos lett. Ezt a véleményt a boncolás is alátámasztotta: semmilyen bűncselekményre utaló nyomot, elváltozást nem találtak. A gyereket eltemették. Később ismét megindult a nyomozás, elrendelték az exhumálást. Az újabb orvosi vizsgálatot a Belügyminisztérium bűnügyi orvosszakértői laboratóriumának vezetője, dr. Földes Vilmos kandidátus, rendőrorvos-alezredes végezte. S az orvosszakértő drámai megállapítást tett. Bonyolult szövettani vizsgálatokkal bebizonyította, hogy a kisfiú, mielőtt a vonat elütötte volna, már 1: volt, holttestét helyezte valaki a sínre. Véleménye alapján folytatták a nyomozást, s néhány héttel később egy csendes, „köztiszteletben” álló idős vasutas csuklóján csattant a bilincs. A gyilkoson. Kiderült, a beteges hajlamú férfi moziból csalta el a gyereket, erőszakoskodni kezdett vele, s amikor a gyerek ellenállt, megfojtotta. Vasutas volt, bizonyosra vette, hogy egy esetleges baleset vagy öngyilkosság feltételezése mellékvágányra viszi a nyomozást. Áldozatát kihurcolta a pályatestre, s ráfektette a sínre, a hajnali gyorsteher elé . . . ’ÁRTATLAN...! Vannak esetek, amikor az orvosszakértő nem bűncselekményt bizonyít, hanem az ellenkezőjét: a látszólagos terhelő bizonyítékok, körülmények ellenére sem történt bűnügy. A szakértők felkészültsége, lelkiismeretes munkája ártatlanul gyanúba hozott ember, vagy emberek becsületét, nyugalmát adja vissza. Egy Mohács melletti falucskában az árvíz elöntötte a temetőt, kimosott néhány sírt. A faluban két orvostanhallgató lány lakott, s amikor az ár elvonult, a sírásótól némi borért megvásároltak egy-egy koponyát. Eltelt néhány év, elvégezték az egyetemet, s egyikük (az orvosnő nyilván restelte a diákköri csínyt) megkérte édesapját, tüntesse el a koponyát. Az apa baltával széthasogatta, s a szilánkokat kidobta aszemétbe. Egy csontdarabot megtalált valaki, értesítette a rendőrséget. Vizsgálat: kiderült, hogy a koponyarész emberi maradvány, hatvan-hetven év közötti asszonyé. S most „bejátszik” a véletlen ... A környéken három hatvan-hetven év közötti asszony is eltűnt. Feltételezhető tehát, hogy a talált csontdarab a három közül valamelyiké. Vizsgálat, nyomozás: a szálak az orvosnőhöz, illetve apjához vezetnek. Az orvosnő hiába magyarázza igazát, a történet, enyhén szólva, valószínűtlen. Pletyka, suttogás, gyanúsítás. A vizsgálatba bekapcsolódik dr. Földes és egy ismert antropológus. Megállapítják: igaz, hogy a csontszilánk emberi maradvány, s hatvan-hetven év közötti aszszonyé, de bebizonyíthatóan legalább ötven évig már a földben volt. Tehát semmiképpen nem lehet a környékről mindössze három-négy éve eltűnt asszonyoké. Balogh László