Esti Hírlap, 1969. november (14. évfolyam, 256-279. szám)
1969-11-21 / 272. szám
Nagy rivális A tizenkilencedik század embere roppant büszke volt a természet titkait kutató szellemére, s a világmindenséget érezte lábai előtt heverni, szemlélve korának technikai fejlődését. A huszadik század embere már — mi tagadás —megijedt a fejlődő technikától. A közírók nemzetközi viszonylatban javában szellőztetik ezt az ijedtséget, megvédve vagy elítélve a gépet aszerint: féltik tőle az embert mint individuumot vagy sem. Ritka szerencsétlen cím alatt. — »Meddig gép — mettől „csak” ember?« — esti beszélgetést sugárzott a rádió, ember és gép viszonyáról. A legilletékesebb szaktudományok képviselői, kibernetikus, orvosbiológus, filozófus és matematikus véleményét hallhattuk arról, van-e határa az ember hatalmának a gép fölött. A borúlátóbb hallgatók valószínűleg igazolva érezték a technikai fejlődéssel szemben gyakorta megnyilatkozó fenntartásokat — a többség azonban remélhetőleg arra a mondatra figyelt fel: a legokosabb gép is rendkívül buta az emberhez képest. Az egész műsor érveit és hangulatát — ismeretterjesztő műsorról van szó! — hallatlan drámaiság jellemezte. Tudósok beszéltek tudományos témákról, senki nem kalandozott el szigorúan vett szakterületéről, mégis ha az adást írásban rögzítenénk, hatása egyenlő lenne egy izgalmas novelláéval. Ez bizonyára a műsorvezető dr. Eke Károly érdeme is, de főként azzal magyarázható, hogy a gépről, mint az ember riválisáról beszélni, manapság a legkényesebb feladatok közé tartozik. Nagy érdeklődéssel várjuk a műsor végén ígért folytatást. (nóti) □ A PÉNZÜGYŐR ZENEKAR holnap este jubileumi hangversenyt ad a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. Közreműködik Dunszt Mária és Bartha Alfonz. □ AZ ÁLLAMI BUDAPEST TÁNCEGYÜTTES november 30-án délelőtt a Vígszínházban mutatja be Tavaszi szél vizet áraszt... című új műsorát. ÉJ SZEGEDEN megnyílt az ogyesszai képzőművészek kiállítása. Megnyitó beszédet dr. Biczó György, a városi tanács vb-elnöke mondott. □ BOLGÁR KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁS nyílik szombaton délben a Műcsarnokban. □ SÁNDOR GYÖRGY humorista november 22-én mutatja be új műsorát az Egyetemi Színpadon. □ AZ IRODALMI SZÍNPAD a pesterzsébeti Vasas Művelődési Központban mutatja be vasárnap délelőtt Színház a presszóban című műsorát. A produkció zenéjét a látogatók állítják össze, magukkal hozott magnófelvételekből. A legjobb összeállítást jutalmazzák. FEJES-PREMIER ELŐTT Színpadon Vonó Ignác Iátogatás a próbán ♦ Premier december közepén Mielőtt elmentem a Madách kamaraszínházába, újra elolvastam a Vonó Ignác című novellát. Fejes Endre egyik régebbi munkája ez, egy évtizede is lehet talán, hogy megírta, de már „igazi Fejes”. Benne van minden erénye: stílusának tömörsége, amellyel sokszor éveket, évtizedeket zökkenő nélkül, egy-egy jelzővel, határozóval vagy valami külső jel ábrázolásával ível át. Alakjainak akaratlan, mert lényükhöz tartozó poétikussága. Az a líra, amely a vagányságot is megbocsáthatóvá szelídíti, a vad indulatot is esendően emberközelbe hozza. A humora, amely hol egyszerű, hol rafináltan ironikus. Ugyan minek szorítanám az interjú sémájába, amit láttam és érzékeltem, hogy a rendező is, a színészek is, de a súgónő és a díszletmunkás is mennyire szereti ezt a darabot. Benne volt ez, szinte tapinthatóan, a próba légkörében. Kérdezzem meg talán Kiss Manyit, Garas Dezsőt, Vass Évát, Mensáros Lászlót vagy Szénási Ernőt, mi a véleménye szerepéről? Hiszen látom: véleményük az, hogy nagyszerűnek tartják, hogy már most a Vonó Ignác világát élik. S a kisebb szerepek birtokosai is. Löte Attila, Kelemen Éva, Zenthe Ferenc, Juhász Jácint, Deák B. Ferenc, Simor Erzsi olyan örömmel is igyekezettel vesznek részt a produkcióban, mint akik tudják, az összhatás ugyanúgy függ tőlük, is, mint a főszereplőktől. Négy évtizedes ív Kerényi Imre rendezőhöz sincs kérdésem, mert úgy vélem, látom, mire törekszik. Arra, ami eddigi rövid, de figyelemre méltó sikerekkel teli pályafutásán már világosan körvonalazódott: hogy lüktető ritmusban, teljesen az író gazdag élmény- és érzésvilágába belesimulva közvetítse hajszálnyi eltérés nélkül azt, amit a szerző megírt. Négy évtizedet ível át Vonó Ignác története, az első világháborúban kezdődik, az olasz fronton, s 1956. november 4-ének hajnalán végződik. Garas Dezső, aki már a Mocorgó tévéfilm-változatában is olyan tökéletes Fejes-figurának bizonyult, Vonó Ignác alakjában is bizonynyal átugorja a magasra tett mércét. Abból, amit a próbán láttam, csak arra következtethetek, hogy a december közepi premier egy új magyar darab nagy sikerét hozza majd. (bt) Herényi Imre és Fejes Endre próbám elbeszélésen. Új szálak Aztán megnéztem a novella nyomán készült színdarab egyik próbáját. Majdnem más Vonó Ignácot láttam, új szereplőkkel, új cselekményszálakkal bővült a történet, s valahogy mégis ugyanaz maradt. Mert Fejes írói erényei, ábrázolási eszközei változatlanok, csak éppen tökéletesen igazodnak az ezúttal más műfajhoz. Ez nem átírás és nem adaptáció csupán: igazi színdarab pereg majd a néző előtt. . Csak háromjegyű számmal tudnám kifejezni, hány színházi próbát láttam már, s mennyi riportot, az ilyen „előzetes” műfajához igazodót írtam. Az ember faggatja az írót, ha éppen jelen van — ezen a próbán részt vett —, vagy a rendezőtől kérdi meg az előadás koncepcióját, esetleg a színészeket nyilatkoztatja szerepükről. Lehet vegyíteni is a hármat, megtoldva-megfejelve egy izgalmas jelenet leírásával. Mindehhez elég, majdnem törvényszerű is, hogy a riporter csak egy jelenetet, legfeljebb egy felvonást lásson a próbából. Gazdag érzésvilág Valami hasonlóra készültem, de ezt most nem lehetett megcsinálni. Először is fogva tartott a darab, nem eresztett a — pedig még félig nyers, még végig a súgóra támaszkodó — előadás. Végig kellett nézni mindhárom felvonást, s közben szükségtelennek, sutának bizonyult volna nyilatkozatokat felvenni. Vas István szerzői estje Vas István szerzői estjét november 24-én, este 7 órakor rendezik az Egyetemi Színpadon. A műsort Görgey Gábor költő vezeti. Vas István a közönség kérdéseire az est második részében válaszol. Közreműködik Bálint András, Bánky Zsuzsa, Csernus Mariann, Gáti József, Ilosvay Katalin, Kovács P. József és Surányi Ibolya. Szólóestek A zongoramuzsika nagy századait eleveníti fel a Zeneakadémia Kistermében tartandó nyolc hangverseny, amelyeken Scarlatti-, Bach-, Schubert-, Beethoven-, Brahms-, Liszt-, Mozart-, Haydn-, Schumann-, Chopin- és Debussy-kompozíciók hangzanak fel. Valamennyi hangverseny egyben egy-egy zongoraművész szólóestje is. Matinésorozat Öt Mozart-matinét rendez az Országos Filharmónia a Zeneakadémián a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarának felléptével. A matinésorozat karmesterei : Erdélyi Miklós, Lehel György, Gérecz Árpád, Kórodi András és végül Willi Boskovsky. Az első hangversenyt november 30-án délelőtt 11 órakor tartják. □ MELINA MERCOURI franciaországi otthonába vonult vissza, abbahagyta a filmezést és a színházi szereplést. Vádiratot készít a görög ezredesek diktatúrája ellen. □ KOLLÁNYI ÁGOSTON mutatkozik be szombat délután a Kossuth Klubban. Szintézis, Töredék és Fizika F-dúrban című filmjét vetítik. □ PIER PAOLO PASOLINI új filmjéhez ismét ismét Laurent Terzieffet szerződteti. Ezúttal egy korunkban élő Szent Pál szerepét szánja neki. Jeruzsálem a német csapatok által elfoglalt Párizs lesz. Pasolini Szent Pálja kollaboráns. „A dialógusszövegeket nem én írtam ” — mondta a rendező —, szóról-szóra Szent Pál leveleiből vettem át.” Kár lenne, ha a Könnyűzenét Kedvelők Klubja alább adná az induláskor örömmel üdvözölt igényeit. Ez a műsor a könnyű műfajból ízléssel és jó arányérzékkel válogatott eddig, megbízható színvonalon végezte vállalt feladatát. Tegnap mintha engedékenyebb lett volna, az egy-két kitűnő zeneszám mellett — mint amilyen az Omega vagy a Miklósi Péter—Katona Klára által előadott dal — közepes tucatzenét is hallottunk. Zavaróan itatott a nem szerencsés fekete-fehér díszlet, és a képek okkal, ok nélkül való egymásra játszása. Ennél az egyszerű, trükk nélküli kép csak jobb lehet. C* Ha ez így megy tovább, A Tv Galériája elnyerheti „a legfennköltebb tévéműsor” címet. Tegnap legalábbis szinte kivétel nélkül mindenki olyan fennkölt stílusban mondta el mondókáját, mintha egy szentimentális drámából lépett volna elő. Az elragadtatott jelzők halmaza, a tetszetősen kikerekített dicséretfüzéreik például a felolvasott tárlatvezetésben nagyon szépen hangzottak, de semmivel sem vezették közelebb a nézőt Drégely László művészetéhez annál, mint amit maga is látott a bemutatott képeken. Oka lehet ennek az is, hogy mesterségesen leszűkítették az alkotások problémáját a festőművész és díszlettervező munkájának öszszevetésére. A Tv Galériája arra vállalkozott, hogy közel hozza egymáshoz a művet és a közönséget. Ehhez közérthető, tartalmas megnyilatkozásokra van szükség. (bársony) MEGGYÚRTÁK A ZSŰRIT BOTRÁNYOS DÍJKIOSZTÁS Párizs, november 21. Régóta sok a szóbeszéd Franciaországban azokról a körülményekről, amelyek között a legtekintélyesebb francia irodalmi díjakat, a Goncourt- és a Renaudotdíjat a zsűri odaítéli. Tavaly a Goncourt-díj odaítélése után keltett nagy szenzációt, hogy a zsűri egyik világhírű tagja, Louis Aragon lemondott. Az idén pedig a Renaudot-díj zsűrijében tört ki a botrány. AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG GYERMEKE A hagyományoknak megfelelően egyidőben ítélték oda a két díjat. A Concourt-díjat ebben az évben a főleg színdarabjairól nálunk is ismert Félicien Marceau kapta meg Creezy című regényéért. A Renaudot-díjat Max Olivier- Lacamp újságírónak ítélték oda, Az örökkévalóság gyermeke című könyvéért. A díj kihirdetésének másnapján aztán kitört a botrány. A Renaudot-díj tíztagú zsűrijének egyik tagja, Etienne Lalou író, a Le Monde-ban levelet tett közzé, amelyben nem kevesebbet állít, mint hogy a Lacamp könyvét megjelentetett Grasset-kiadó emberei, hosszú ideje „gyúrják” a zsűri tagjait, protezsálják, a nem túlságosan nagy értékű könyvet, már két nappal a zsűri összeülése előtt sikerült megnyerniük hat tag támogatását. Ily módon, írja, minden előre eldőlt és bebizonyosodott, hogy „st barátság, a kortársi szolidaritás, a hízelgés és az egyéni érdekek oda vezethetnek, hogy hat, különben becsületes irodalmár előre garantálja szavazatát, s ilymódon a Renaudot-díj elvesztette minden jelentőségét.” LEMONDTAK... Lalou levélben még kijelentette ugyan, hogy továbbra is tagja kíván maradni a zsűrinek, másnapra azonban, megváltoztatta szándékát, lemondott, s példáját a zsűri másik két tagja, Maurice Nadeau és Roger Grenier is követte. A dolog pikantériáját még növeli, hogy mindhárom lemondott zsűritag vezető szerkesztő — más kiadóvállalatoknál: Lalou a Flammarionnál, Nadeau Denoelnél, Grenier pedig Gallimardnál. Lehel Miklós LENGYEL -PREMIER Lengyelország felszabadulásának 25. évfordulója alkalmából mutatták be tegnap este a Puskin-filmszínházban a Minden eladó című filmet. A premieren a produkció világhírű rendezője, Andrzej Wajda is megjelent. A Magyarországra érkezett lengyel filmküldöttség tagjai: Beáta Tyszkiewicz,a film egyik főszereplője, Boleslaw Michalek, a Fipresci elnöke és Ryszard Koscynski filmkritikus. Képünkön: Beáta Tyszkiewicz és Andrzej Wajda, dr. Ranódi László társaságában, a premier előtt. A Minden eladó bemutatójára hazánkba érkezett lengyel filmművész-delegáció tagjai ma délelőtt baráti találkozón vettek részt a Magyar Sajtó Házában. KARÁCSONYRA GYERMEKEKNEK ízléses, színes __ KÉPESKÖNYVEK angol, német és francia nyelven a LIBRI Idegen Nyelvű Könyvek Boltjában Budapest, V., Váci u. 32.