Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)
1969-12-04 / 283. szám
JELENTÉS A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉRŐL A főváros idei gazdálkodásának eredményei és gondjai -A termelés átrendeződésének iránya biztató ♦ Hatékonyabb a munka * A további fejlődés gátjai A Budapesti Pártbizottság tegnapi ülésén megvitatta a főváros gazdálkodásának idei tapasztalatait és határozatot hozott a jövő évi tennivalók végrehajtására. A Pártbizottság megállapította, hogy a gazdasági reform módszerei és eszközei alkalmasak a termelési folyamatok szabályozására, a központi irányítás, a terv és piac öszszekapcsolására, a vállalatok önállóságának erősítésére. A reform bevezetésével elkezdődött gazdasági átrendeződés iránya biztató. A főváros gazdaságának egésze a IX. kongresszuson elfogadott elvek, a Központi Bizottság és a Budapesti Pártbizottság határozatainak megfelelően fejlődött. A termelés szerkezete jobban alkalmazkodik a piaci igényekhez, javult a gazdasági hatékonyság, növekedett az export, sem fokozása sokat javíthatna. Ehelyett a gazdasági vezetők egy része egyszerűen tudomásul veszi a lazaságot, a fegyelmezetlenséget és a túlórák számának állandó gyarapodását. Sőt, a vállalatok szinte egymással versenyeznek a munkavállalók elcsábításában. Ez természetesen tovább rontja a munkafegyelmet, a termelési morált. A Pártbizottság azt is megállapította, hogy a munkaerő mozgása nem a népgazdaságilag fontos területekre irányul elsősorban, mert a spontán tényezők hatására döntően egyéni érdeket szolgál, s ez a helyzet a népgazdaságnak és a vállalatoknak is anyagi károkat okoz. Életszínvonal A főváros gazdálkodásában, iparában előtérbe került a jövedelmezőség növelése, fokozódott a lakásépítés. Kedvező tendenciák eredménye, hogy az életszínvonal emelkedése már meghaladja a harmadik ötéves tervben elhatározott mértéket. A lakosság hangulata kiegyensúlyozott, politikailag nyugodt. A Pártbizottság értékelése az elmúlt háromnegyed év tapasztalatai alapján azonban több olyan gondra is figyelmeztet, amelyek megoldása sürgető. Ismeretes, hogy a fővárosban nem megfelelő a munkaerő célszerű felhasználása, a munkaszervezés és a belső üzemszervezés elmarad a korszerű követelményektől, s a műszaki fejlesztés üteme sem tart lépést az igényekkel. Nem javult lényegesen az állóeszközök kihasználtsága az iparban, s a termelékenység sem érte el a kívánt színvonalat. Az eredményekkel szemben ható tényezők rontják a közhangulatot, állandó beszédtéma az áruellátás gondja, a választék gyengesége, egyes termékek árának emelkedése, s az is, hogy romlott a főváros tömegközlekedése. Ezt a hangulatromlást fokozták újabb és újabb áremelkedésekről szóló híresztelések, találgatások. Munkaidő és termelés A Pártbizottság megállapította, hogy a főváros ipari termelése különféle tényezők együttes hatására nem növekedett a kívánt mértékben, sőt, stagnál. 1969 első félévében 2,2 százalékkal, az első három negyedévben pedig 0,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. E csökkenésnek többek között az is oka, hogy a belkereskedelem — egyes termékeknél — nem mérte fel jól az igényeket, készleteit csökkentette, kevés megrendelést adott az iparnak. A termelés stagnálásánál okait elemezve a Pártbizottság azt is megállapította, hogy egyes vállalatoknál a munkaidő gyors tempójú csökkentésével járó egyéb szervezeti feltételeket nem úgy biztosították, hogy a termelés korábbi színvonala és üteme ne csökkenjen. Figyelmeztető tény az is, hogy jelenleg a budapesti vállalatok egy része elsősorban vidéki telephelyein fejleszti termelését, mert ott még van lehetőség munkaerő-felvételre. A munkaerő-vándorlás ebben az évben tovább fokozódott, s gyakran párosult anyaghiánnyal is, s ezek természetesen zavarták a termelés folyamatosságát. Ezek a körülmények átmenetileg indokolhatják, hogy a termelés növekedése nem érte el a szükséges színvonalat, de ez a helyzet hosszú távon tarthatatlan. Az építőipar helyzete A Pártbizottság foglalkozott az építőipar helyzetével is. A budapesti építőipar az első három negyedévben 14 százalékkal több építési és szerelési munkát végzett, mint a múlt év hasonló időszakában, így éves szinten is jelentős túlteljesítésre lehet számítani. Javult az építőipari munka szervezettsége. A termelés növekedésének fele termelékenységből eredt. Az építőipar, bár növelte teljesítőképességét, az építési lehetőségek és az igények közötti feszültség nem csökkent, hanem tovább növekedett. Ipari építmények, lakások befejezésénél elmaradás várható. Külön gondot okoz, hogy az építőipar viszonylag gyors fejlődésével nem tart lépést a szerelő- és szakipar. Ennek is következménye a lakásátadások ismétlődő elhúzódása. Nem kétséges, hogy ezekben az iparágakban sürgetően szükséges a gyors ütemű műszaki fejlesztés és helyenként a létszám növelése is. A főváros munkaerőhelyzetére jellemző, hogy változatlanul fokozódik a kereslet. A Pártbizottság azonban hangsúlyozza, hogy a fővárosban nincs olyan nagy munkaerőhiány, mint amit pillanatnyilag a kereslet jelez. Az viszont elgondolkoztató tény, hogy a munkáslétszám csökken, az alkalmazottak száma viszont növekszik. A munkaerő-vándorlás csaknem minden iparágra kiterjed, sőt, egyes vállalatoknál már a törzsgárda mozgása is tapasztalható. A helyzeten a jobb munkaszervezés, a munkaidő jobb kihasználása, a jegye 10—11 százalékkal nő a lakosság jövedelme A pártbizottság ülésén nagy körültekintéssel vizsgálták a termelés, a jövedelmek alakulása és az áruellátás összefüggéseit. A lakosság pénzbevétele az idén 10—11 százalékkal több lesz, mint tavaly. A kibocsátott vásárlóerő a fővárosban meghaladja az országos átlagot. Figyelemre méltó, hogy a termelési és termelékenységi eredmények és a vásárlóerő kiáramlása között nincs meg a szükséges összhang, ami érthető módon sokáig nem tartható, mert ha állandósul ez a tendencia, könnyen veszélyeztetheti a piac egyensúlyát. A lakosság áruellátása a már említett tényezők miatt a múlt évi helyzethez mérten lényegesen nem változott. Számos cikkből az árumennyiség nem elégítette ki a vásárlók igényeit, s az árukínálat a vásárlóerő növekedésével nem tudott lépést tartani minden területen. harisnyák, harisnyanadrágok ára korábban csökkent ugyan, de az ipar kezdeményezésére később ezt is a régi szintre emelték. Rendkívül jelentős a pártbizottság ezzel kapcsolatos megállapítása: az áraik növekedésében a nagykereskedelem átgondolatlan üzletpolitikája mellett szerepe van az iparvállalatok olyan törekvésének is, hogy költségeik növekedését az árak segítségével a vásárlókra hárítsák. Ennek következménye, hogy az ipart kevés tényező kényszeríti jó minőségű termékek előállítására, s a kereskedelem elnéző volta miatt nem javul, hanem romlik fontos termékek minősége. A Budapesti Pártbizottság Szépvölgyi Zoltánnak, a pártbizottság titkárának beszámolója alapján több olyan kérdéssel is foglalkozott, amelyek közvetve és közvetlenül érintik a főváros lakóit. A vitában szó esett a legsürgősebb tennivalókról, a jövő évi tervek gondos, körültekintő előkészítéséről. Ezekre a későbbiekben visszatérünk, mert a pártbizottság számos fontos téma megoldására határozatot hozott. P. G. Elnéző kereskedők A kiskereskedelmi forgalom helyzetéről, az ellátás várható prognózisáról az Esti Hírlap keddi számában részletes beszámolót közöltünk. Ezúttal most csak azokra az elvi következtetésekre utalunk, amelyek a pártbizottság vitájában nagy hangsúlyt kaptak. A tapasztalatok szerint a belkereskedelemben alkalmazott szabályozó rendszer a vállalatokat hosszú ideig nem a forgalom növelésére, az áruellátás javítására, hanem az árrés bővítésére, az alacsony készletek raktározására ösztönözte. Ez nem a lakosság érdekeit szolgálja. S ha még azt is hozzátesszük, amit a vásárló háziasszony naponta tapasztal, hogy a fővárosi kiskereskedelemben az első háromnegyedévben 1,3 százalékkal növekedtek az árak, érthető, hogy az eddigi gyakorlat felülvizsgálata indokolt. A kereslet és kínálat változásainak hatására az árak növekedtek, egyes cikkeknél az áremelés mértéke meghaladta az átlagot. Emelkedett a gyermek felsőruházati cikkek, a női utcai cipők, háztartási lakástextiliák, kismamacipők ára. Nem csökkent a szintetikus kötöttáru, a frottirféleségek ára, a női ITT A KELENFÖLDIEK PANASZKODNAK Beázott lakások negyede 1 XENTILEATOKOK, SÜLLYEDNEK AZ AJTÓK GYENGÉK A CSAPOK, ROSSZAK Beköltöztek a lakók Kelenföldre. Szaporodnak a panaszok, a döntőbizottsági tárgyalások és a fővárosi népi ellenőrzéshez küldött bejelentések. A népi ellenőrök felkeresték a lakótelep valamennyi gazdáját: a Fővárosi Építőipari Beruházási Vállalatot, a 43. számú Állami Építőipari Vállalatot, a kerületi ingatlankezelő vállalatot. Mindnyájan elismerték, hogy a lakosság panaszai jogosak. A kifogások többsége „konstrukciós vagy technológiai hiba”. Mi a kelenföldiek panasza? A legjellemzőbbek: sok lakás már beázott. Nincsenek megfelelően szigetelve a fürdőszobák, a WC-c, a konyhák. Az eddigi ellenőrzések tapasztalata: a fürdőszobák mennyezetein 15—25 százalék az átnedvesedett folt, méghozzá az összes lakások egyharmadánál. Emellett még számos épületben a lépcsőházak oldalfalain jól láthatók az átázások. A fürdőszobákban felszerelt zuhanyváltós csapok általában csepegnek. (A csapok készítője a mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyár.) A szellőző berendezések többsége rossz. Ez főként a belső — ablak nélküli — konyhás lakások bérlőire hátrányos. Egyes ventillátorok elektromos hibák miatt nem működnek, s amelyek néha jók, azok is rendkívül zajosak. Gyengék a nyomógombok, törnek a ventillátorlapátok. A levegőcserét csak akkor biztosítják, ha a lakásban és a szabadban azonos a hőmérséklet. (A szellőztető berendezéseket a FOTOBER Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalat szállította.) Nem jók sok helyütt az ablakok, az eső befolyik a lakásokba, elsősorban a konyhákba. A beépített szekrények ajtói sem zárnak megfelelően. (Okkal kifogásolható az Épületasztalosipari és Faipari Vállalat munkája.) A házak bejárati kapuinak görgős zárai rövid használat után elromlanak, a lengőajtók lesülylyednek. (A Fémmunkás Épületlakatos és Tömegcikkipari Vállalat gyártmánya.) A GEEKÁ-tól a házak tetejére szerelt televízióantennák jóformán használhatatlanok. (A döntőbizottsági aktákban a védekezés: „Karibtengeri viharokra’’ nem méretezhettük az antennákat.) A kaputelefonok szintén nem váltak be. Egyes épületekben — így a Mohai út 112-ben — a távfűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezés túl zajos, a földszinti lakóknak nincs nyugalmuk. A népi ellenőrök megállapították, hogy az állami lakásberuházások gyorsulása együtt jár a minőség romlásával. Vontatottan és lassan javítják ki a különböző vállalatok — várva a döntőbizottsági határozatokra — a szavatossági hibákat. Ezért a jövő év első felében a KNEB vizsgálatot indít a lakások műszaki átvételének és használatba adásának, valamint a garanciális igények érvényesítésének ügyében. Ismét egy vizsgálat. De vajon nem kellene-e már megvizsgálni, hány vizsgálat szükséges ahhoz, hogy végre valahára tisztességes munkát végezzen az építőipar? Dolecskó Kornélia KALANDORFILM Telhoztam huszonhat ré-f-i szes tévé-kalandorfilmem forgatókönyvének első folytatását — mondtam büszkén a dramaturgnak. — Nagyszerű! Végre egy magyar folytatásos kalandorfilm! De miért huszonhat részben? — A cselekmény megköveteli. De erről később. Elöljáróban megjegyzem, hogy a neveknél a világhírű külföldi, igazságtevő kalandorok népszerű nevére is gondoltam. Ezért egyik nevük nálam is szerepel. De csak a nevük. Hősömnek például Kovács osztályvezetőnek, a gáncsnélküli külkereskedelmi dolgozónak Rinaldini a keresztneve. Kovács Rinaldini, ugye jól hangzik? — Kitűnően. — Beosztottja és küzdőtársa, Balogh, a siketnéma hivatalsegéd a Zorro utónevet kapta. Balogh Zorro. — Remek! És a történet? — Izgalmas. A jó elnyeri méltó jutalmát, a gonosz megbűnhődik. — Nagyon jó! — Forgatókönyvem szerint Kovács Rinaldini megtudja, hogy vállalatuk érdemes és kiváló titkárnőjét az EXMEX, a konkurrens vállalat, el akarja rabolni. Ezért Kovács Rinaldini és Balogh Zorro meglesik a rablókat Kiss Rozália Csengery utca 1/d alatti lakásának ajtaja előtt. Mielőtt a titkárnőt kihurcolják a lakásból, hogy helikopterrel új munkahelyére vigyék, Kovács és Balogh megbénítják a helikopter propellerjét. Azután a titkárnőt rakétával vállalatukhoz viszik, ahol fegyveres őrök vigyáznak rá, amikor Kiss Rozália gépel, telefonál és feketét főz. — Érdekes. De miért nincs Rozáliának jobb neve? — Én is gondoltam rá. Legyen Gertrudisz. Az a Bánk bánban is jól hangzott. Kiss Gertrudisz. Jó név! — Na, mesélje tovább, mi lesz Gertrudisszal? — A konkurrens cég ravasz tervet eszel ki. Don János nevű előadójuk, akit nagy Don Juannak ismernek, mint biztosítási ügynök, felkeresi Kiss Gertrudiszt és szerelmet vall neki. Elmondja, hogy másodállásban az EXMEX-tél van és hajlandó feleségül venni Kiss Gertrudiszt, ha ő is állást vállal az EXMEX-nél. No, de Kovács Rinaldini és Balogh Zorro résen vannak és leleplezik Don Jánost, közlik a titkárnővel, hogy Donnak felesége és hat gyermeke van. Ezzel vége az első résznek. — Na és a többi folytatás? Elég fordulatos? — De mennyire! Minden folytatásban el akarnak Kovács Rinaldiniék vállalatától csábítani egy-egy kitűnő munkaerőt, összesen huszonhatot. Ezért huszonhat folytatásos a film. Rinaldiniék azonban mindig vakmerő bátorsággal megakadályozzák a munkaerővándorlást. — Kit akarnak a második részben elcsábítani? — Nem kisebb személyt, mint a vállalat szemefényét, legjobb anyagmozgatójukat. A harmadikban nélkülözhetetlen takarítónőjüket. Folytassam? — Most ne! Ráér forgatás közben. Holnap reggel kezdünk! Palásti László