Esti Hírlap, 1969. december (14. évfolyam, 281-304. szám)

1969-12-03 / 282. szám

• Mint a sok részből ál­ló filmsorozatok általában, A kockázat is változó for­mát mutat. Kloss kapitány tegnapi színrelépésében ro­konszenves hősünk becsü­lettel megdolgozott a közön­ség szimpátiájáért. Kloss találékonyságban, hiteles­ségben, az események, biz­tos kezű irányításában fe­lülmúlta Angyalt, a bonyo­lult körülmények szövevé­nyében megtalálta az egyensúlyt a kalandfilmek hőseinek szupertulajdonsá­gai és a hús-vér ember va­lósága ötvözetében, össze­gezve: e heti izgalomigé­nyünket jó formában elé­gítette ki a lengyel filmso­rozat. • Két könnyűzenei össze­állítás szolgálta még a tegna­pi tévés szórakozást. A Nem­zetközi ifjúsági kaleidoszkóp vonzása a fiatalok bájában, üdeségében, a kezdő művészek lendületében volt. A Látványos­ság mindenütt Lazio—Roma cí­mű része pedig Jó zenével, könnyed, csevegő városbemuta­tással tette kellemessé az es­tét. ____________ . »(■­­.) Tízezer lépés ÚJ OMEGA­­NAGYLEMEZ A napokban kerül a bol­tokban az új Omega-nagyle­mez. Az album címe: 10 000 lépés. És mi hallha­tó a lemezről? —■ kérdeztük Benkő Lászlót, az együttes vezetőjét. — Ez a harmadik nagyle­mezünk, összesen tíz szá­mot vetítünk fel rá: Petró­leumlámpa, Gyöngyhajú lány, Tűzvihar, Udvari bo­lond kenyere, Kérges kezű favágók, Tékozló fiúk, 10 000 lépés, Az 1958-as boogie-woogie klubban, Spanyol gitárlegenda, Fél­beszakadt koncert. Előző nagylemezükkel, a Trombitás Frédivel nagyle­mez-rekordot értek el: ed­dig 47 ezer fogyott belőle, s ezzel az Omega a lemezel­adási lista második helyére került. (Az első helyet évek óta Harangozó Teri leme­zei foglalják el.) Mikor halljuk az együttest? — Januárban közös kon­certen lép fel az Illés-, a Metró- és az Omega-együt­tes az Erkel Színházban. Nemrég fejeztük be a tele­vízióban egy harmincöt­perces show felvételeit. Új nagylemezünk számaiból adunk elő a műsorban, amely előreláthatóan még decemberben képernyőre kerül. (—­—) Tv a Tháliától A Thália Színház szak­­szervezeti bizottsága és tag­sága a „Televíziót az iskolá­nak” akció keretében tv-ké­­szüléket ajándékozott az akasztói általános iskolának, amelyet Hacser Józsa és Lengyel Erzsi adott át. A tanulók nagy örömmel fo­gadták az ajándékot és verssel köszöntötték a két művésznőt. □ KÓSZA SIPOS LÁSZLÓ festőművész kiállítását a szentendrei Ferenczy Károly Múzeumban a nagy érdeklődés miatt december 15-ig meghosszabbították. VÁRAD! ÉS MEZEI Interjú két királynővel Mária és Erzsébet ♦ Schiller-bemutató előtt Szép? Vagy csak vonzó, lenyűgöző, izgalmas? A női portré, amelyet nézünk, a tükör mellől, a falról tekint ránk Váradi Hédi öltözőjé­ben. Stuart Mária arca, a kép egy korabeli festmény reprodukciója. Mária, akit Schiller meg­álmodott, gyönyörű volt és szenvedélyes, kalandor és vakmerő, bűnt hordozó, de őszintén asszonyt. Sokszínű, kalandos életének csupán három napját — három utolsó napját — sűrítette tragédiába Schiller, a szép­séges fogoly, a bárd árnyé­kában élő volt skót király­nő drámáját, féltestvérével és rabtartójával, Erzsébet angol királynővel vívott küzdelmét írja meg. Hónapok óta készül Váradi Hédi színpadi ar­ca ennek a két portrénak — a schillerinek és a festő megfestette arcnak — az elegyéből, meg a saját lé­nyéből és képzeletéből ala­kul ki itt, a tükör előtt. A hátrasimított, feszes szőke hajkorona, az arc halvány őszibarack színei közül fel­fénylő sötét szemek: egy megtöretett, de gyönyö­rű asszony képét idézik, aki gazdag ruháitól és ék­szereitől megfosztottan is méltó vetélytársa — asz­­szonyként is — az angol ki­rálynőnek. Ezen a színpadi arcon kevesebb a festék és több a beleérzés. Váradi Hédi hónapok óta Mária lé­nyének keresésében és for­málásában él, róla olvasott el minden föllelhetőt. S most itt vár jelenésére a Katona József Színház öl­tözőjében. Jókainé Labor­­falvy Róza, Márkus Emília, Tőkés Anna és sok más színésznő után most ő játssza el Stuart Mária sze­repét. Schiller? A közönség igényli a romantikát, a fia­tal nézők a kalandos éle­tű és nagy jellemű hősö­ket. A hagyomány szerint a színészek is szeretik, hisz parádés szerepeket írt, s ez a darabja különösképp ..szerepdarab”, két hatal­mas nőfigurával. Szere­ti-e Váradi Hédi is? — Én leginkább a da­rab drámai sodrását él­vezem — mondja a mű­vésznő —, remek építke­zését, ame­ly olyan, akár a zenéé. _—.S egy jellegzetesen modern színésznőnek mi­lyen érzés verses-roman­tikus darab királynőjé­nek bőrébe és jelmezei­be bújni? — Nemigen tudok mit kezdeni az ilyen kategó­riákkal. Mindkét hősnő in­kább görög sorstragédiába illő drámát él át. A színé­szi hivatás sokféle fel­adat elé állít. S én mind­ben az embert keresem, azzal ismerkedem, akár Marilyn Monroe-t kell eljátszanom, akár Stuart Máriát. S ha megtaláltam, akit kerestem, boldog va­gyok. A régi vágy — Volt néhány nőfi­gura, akik után egész pá­lyám során mindig vágy­tam — mondja Mezei Má­ria, aki suhogó, pompás kosztümjében, vörös haj­­koronájával most lép ki a színpadról. — Ilyen volt Johanna, Cleopatra, Duse, Madame Curie... És ilyen volt Erzsébet. Ezek a sze­repek folyton kísértettek, legtöbbjüket „majdnem” eljátszottam, azután mind(MTI foto — Keleti Éva felv.)­dig közbejött valami. Nemrég, pihenő nyugdí­jasként megnéztem a Víg­ben Ruttkai Évával az Erzsébetet (Brucknerét), utána elbűvölten gratu­láltam Évának, aki cso­dálatos benne. „Milyen jó — tettem hozzá —, hogy nekem soha többé nem kell már ilyen nehéz ru­hákat magam után von­szolva, fel-le szaladgálnom az öltözőlépcsőkön.” Míg mondja, vidáman ki­lép tündökletes, gyön­gyökkel éhes, súlyos ki­rályi­­bársonyruhájából, s ráadják a másik, még ra­gyogóbb, még súlyosabb, uszályos kosztümöt. — ... És alig telik bele néhány hét — folytatja —, cseng a telefonom. Both Béla keres, akivel abban állapodtunk meg, hogy ha „valami nagyon szép” akad számomra, megkeres. S ez a „valami szép” a ré­gi álom volt: Erzsébet. Persze, hogy nem állhat­tam ellen. — Nem baj, hogy nem Bruckner, hanem Schiller Erzsébetét? — Schiller ,,feketébbre” írta meg Erzsébetet, mint Bruckner. Ebbe a fekete színbe igyekszem azért minél több más árnyala­tot is belesatírozni. Bol­dog vagyok és könnyű, tán életemben először megyek úgy neki egy premiernek, hogy nincsenek álmatlan éjszakáim. — És a súlyos kosztü­mök?. .. —­ Magam kértem a kettős szereposztást. Pá­pai Erzsivel játszom fel­váltva, egyrészt, mert va­lóban fárasztana a túlsá­gosan sok előadás, más­részt, hogy egy fiatal szí­nésznő is hozzájuthasson ehhez a feladathoz, ne kelljen neki, mint ne­kem, egy életen át vár­nia rá. Szombaton premier Both Béla rendezésében, Erdődy János fordításában, Vágó Nelly jelmezeiben és Bakó József díszletei kö­zött szombat este mutatja be a Katona József Színház a Stuart Máriát. A többi szerepet Bessenyei Fe­renc, Sztankay István, Majláth Mária, Egri Ist­ván, Balázs Samu, Sinkó László és Ungváry László alakítja. Fencsik Flóra Váradi Hédi Mezei Mária C televízió . SZERDÁN 17.58: Hírek. —* 18. 05: Ze­nei Figyelő. — A Tv ze­nei újságja. — 18.50: Esti mese. — 19.00: Szegedi megem­lékezés a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalaku­lásának 25. évfordulója alkalo­mából. — 19.45: Tv-híradó. — 19.55: Magyarország—Csehszlo­­vákia világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzés­ közvetíté­se Marseille-ből. Riporter: Vit­­ray Tamás. — Kb. 21.50: Tv­­híradó — 2. kiadás. CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT 8.1­0: Iskola-tv. Földrajz (ált. isk. v. oszt.) A Dunántúli­­dombság. — 9.00: Élővilág (ált. isk. VII. oszt.) Az állatok tes­tének felépítése I. rész. — 9.55: Számtan-mértan (ált. isk. VI. (A számnév.) — oszt.) Érdekes feladatokat oldunk meg. (Tör­tek összeadása, kivonása.) — itt.05: Magyar nyelvtan (ált. isk. VI. oszt.) Mennyi pénz van benne? (A számnév.) — 11.55: Földrajz (ált. isk. VII. oszt.) Afrikai tájképek I. rész. FIZESSEN ELŐ LENGYEL FOLYÓIRATOKRA AZ 1970-ES ÉVRE LENGYEL ÉS MÁS IDEGEN NYELVE­KEN MEGJELENŐ NAPILAPOK. ILLUSZTRÁLT, TUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI FOLYÓIRATOK • ELŐFIZETHETŐK A Posta Központi Hírlap Irodánál Budapest, V., József nádor tér 1. A Bolondok hajója min­den tekintetben jóval mö­götte marad azoknak a kitűnő műveknek, amelyek­ben Stanley Kramer erőtel­jesen fogalmazza meg szem­befordulását az ember létét — fizikai és szellemi em­bervoltát — megsemmisí­teni készülő erőkkel, a faj­üldözéssel, az atomháború­val, a szabad gondolat kor­látozásával, a nácizmussal. Az, hogy a hozzánk most eljutott­­filmje „sereghajtó” egy olyan sorban, amely­ben ott van A megbilin­cseltek, Az utolsó part, Aki szelet vet és A nürnbergi per, természetesen nem je­lenti azt, hogy szándéka ne lenne amazokéhoz hasonló­an tisztességes. Kramer választása nem véletlenül esett Katherine Anne Porter regényére, amelynek cselekménye egy német­­ hajón és éppen 1933-ban játszódik. A hajó zárt világa kicsiben modell­je annak, ami Európa köze­pén nagyban történik: a fajtiszta németek asztalától egyaránt száműzetik a nyo­morék és a zsidó, de még az is, aki nem árjával kö­tött házasságot. Az első osz­tály utasai a legteljesebb közönnyel, mint magától ■értetődő tényt veszik, ezt tudomásul, mint ahogy za­vartalan nyugalommal hall­gatják végig az idegbor­­zolóan korlátolt náci üz­letember harsány, fajvédő szónoklatait. Az ábrázolás nem­­hagyja titokban Kra­mer humánus indulatait,­­ nem is csak a harsogva ágáló fasizmussal szemben nem, hanem a bárány­­szelidségű belenyugvással és a vak jóhiszeműséggel szemben sem. Az utasok kizárlóag sze­relmi életük bonyodalmai­ba mélyednek el, a rendező pedig magafeledt kíváncsi­sággal száll alá utánuk, privát érzelmeik áradatá­ba. A közöny és behódolás a levegőben van, de ez a levegő mégsem emiatt lesz nyugtalanítóan fojtogató, hanem az érzékszerveket ingerlő olcsó és édeskés pacsiul­a érzelmességtől. A hajóút hosszú napjait a film két hosszú órájában, keresztül-kasul átcsen­gi va­lamiféle olcsó szívfacsarás, amilyenhez hasonlót leg­jobb napjain talán Vicki Baum tudott összehozni re­gényeiben. A romantikus lelkű és egzotikus múltú száműzött hercegnő és a nagybeteg német hajóorvos szerelmének érzelmes moz­zanatait egy rutinos pony­vaíró is megirigyelhetné (a férfi szíve a szó szoros ér­telmében szemünk láttára szakad meg a fájdalomtól), akárcsak a hervatag ame­rikai nő öregségtől való fé­lelmének részletes rajzát, két fiatal álproblémáz­gató huzavonáját és bombaszti­kus szakítását, a szerelem­­éhes fiatalember sóvárgá­sát és az ízesítőül mellé­­csöppentett perdita roman­tikát és így tovább. A film azt az érzést kelti, mintha nemcsak történeté­nek időpontja lenne 1933, hanem a forgatásé is. Eb­ben a jellegzetes atmoszfé­rában vi­lághírességeik lé­lektanilag finoman kimun­kált alakítása örvendezteti meg a közönséget. Simone Signoret, Vivien Leigh, Oscar Werner és Heinz Rühmann nagyszerű játé­kának emlékével tér haza a néző egy nagy film élmé­nyének teljessége helyett. (bársony) C SZÍNHÁZ ) Operaház: Bolygó hollandi (H-1 bérlet, 4. előadás, 6) — Operaház Erkel Színháza: A babcsiszeráji szökőkút (Takács bérlet 3. és Főisk. bérl., IX. so­rozat, 2. el., 7) — Nemzeti Színház: A bűnbeesés után (7) —­­ Katona József Színház: Széchenyi (7) — Madách Szín­ház: Kaviár és lencse (7) — Madách Kamaraszínház: Raké­ta (7) — Vígszínház: Spanyo­lul tudni kell (7) — Pesti Szín­ház: Furcsa pár (7) — Thália Színház: Kalevala (7) — József Attila Színház: Valami mindig közbejön (Rátkai—Kosztolányi bérlet, 3. el., 7) — Fővárosi Operett,színház: Csárdáskirál­y­­nő (7) — Bartók Gyermekszín­ház a Fővárosi Operettszínház­­ban: Hamupipőke (3) — Kis Színpad: Titkárnők lázadása (fél 8) — Irodalmi Színpad: A Nagy Testamentum (fél 8) — Állami Bábszínház: A kacsa­laki rejtély (3) — Zeneakadé­mia: Lukács Pál brácsa estje (Mesterbérlet, 5. el., fél 8) — Kamara Varieté: Vonítóis né­gyes (6 és fél 9). C kőkemények .) Kísérleti színházi stúdió. Der­­kovits Ifjúsági Klub. (IV., Cso­konai u. 38. Tel: 881—172) Je­lentkezés: szerda, péntek, este 7. (x) Zakariás Oszkár zeneszerző minden délután­­ és este a Du­­napark Kávéház (Bp., XIII., Pozsonyi út 38.) galériáján ját­szik. (x) Extra ajándék 45—48 nyakbő­ségű nylon, szintetikus, pamut férfiingeket (divatszínekben is) postai utánvéttel vidékre se szállítunk. Extra Áruház, Bu­dapest, VII., Rákóczi út 4. (x) Modern táncok iskolájában két műszakban dolgozók beat­­tanfolyama dec. 7-én, vasárnap fél 5-kor. Majakovszkij u. 58. Tel: 138—716. (x) Rembrandt est Rembrandt évforduló­n• A Corvina Kiadó művészeti könyvei címmel estet ren­dez december 4-én 6 órakor a TIT Művészeti Szakosz­tálya és a Corvina Kiadó a Kossuth Klubban. Az est előadója: Szabó Júlia mű­vészettörténész. □ GYARMATI VERA hegedűművész hazaérkezett az NDK-ból. Hangverseny­­körútja során hét alkalom­mal lépett fel zenekari és szólóesteken, többek között Rostockban és Berlinben.

Next