Esti Hírlap, 1970. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-31 / 26. szám

BUDAPEST KÖZLEKEDÉSI TERVE Három tengely, két gyűrű Elkészül a pest-budai nagykörút ♦ Földalatti csomópontok 1970 a budapes­ti közlekedés nagy esztendeje. Több­ről van szó, mint hogy sok évi mun­ka és több milli­árdos beruházás gyümölcseként megnyílik a Fehér út és a Deák tér között a metró el­ső szakasza, s ugyanakkor hoz­záfognak az észak —déli metró föld­munkáihoz. Ta­vasszal a föld alatt és a föld felett ki­bontakozik a ke­let—nyugati ten­gely, s ezzel meg­kezdődik az egész fővárosi közleke­dést megújító ter­vek megvalósítása. A pesti ember tapasztalja: sok változást készít elő a tanács. He­tente annyi új tervről hall, hogy alig tud már el­igazodni köztük. Még be sem feje­ződött a Baross tér rendezése, amikor elkezdték a munkát az Eörs vezér téren, s már ásnak a Batthyány téren is. Van itt vala­milyen átgondolt rendszer, vagy különösebb ok nélkül építkeznek egy időben a Váci úton, a Soroksári úton, a Szentendrei úton és a Fehérvári úton, házása, az Erzsébet-híd kí­vánta a Hegyalja út meg­építését. A metró első sza­kaszának befejezése lehető­vé teszi a Kerepesi út bő­vítését. S ha elkészül a bu­dai vonal, meg kell oldani a Déli pályaudvar környé­kének rendezését és ha­laszthatatlan lesz az Alko­tás utca szélesítése. Kálvin tér, Boráros tér Mikor készül el a három tengely és a két gyűrű? — A kelet-nyugati közúti tengely már az idén teljes lesz, kivéve a Hegyalja út és az Alkotás utca találko­zópontját. Ezt is átadják a negyedik ötéves tervben. A hetvenes évek első felében kibontakozik a budai észak­déli tengely, az egész pest­budai Nagykörút, a Hungá­ria gyűrű, a Soroksári úttól a Szentendrei útig, és rész­ben a pesti észak-déli ten­gely is. Eldőlt, hogy az észak-déli metró Újpest— Váci út—Engels tér—Fel­­szabadulás tér—Kálvin tér —Üllői út vonalában épül, a kispesti Határ útig. Az első — a kelet-nyugati metróhoz csatlakozó — sza­kasz az Engels tér és a Nagyvárad tér között felte­hetően 1976-ban nyílik meg. Ezért már jövőre megkezdik az Üllői út— nagykörúti állomás és gya­log aluljáró rendszer építé­sét, s hozzáfognak a mun­kához a Boráros téren is, hogy a két pont között át­építsék a Nagykörutat. De a metró építése meghatároz­za a Kálvin tér rendezési időpontját is. Itt hármas metró gócpont lesz. A téren halad át az észak-déli köz­úti tengely, a mélyben pe­dig az észak-déli metró. Ide fut majd be a kéreg alatt a csepeli gyorsvasút is, és későbbi időben a Kálvin téren lesz a dél-budai As­toria—Gellért tér—Móricz Zsigmond körtér—Fehérvá­ri út—Budafok metró állo­mása. Hármas metró góc­pont lesz az Engels téren is, a kelet-nyugati, az észak­déli és a millenniumi föld­alatti találkozópontján. Mibe kerül? Milyen hatása lesz a há­rom tengely és két gyűrű rendszerének a városépítés­re? — Megkönnyíti az új ne­gyedek építését, s jó kap­csolatot teremt az új város­részek között. A kelet-nyu­gati tengely mellett épül Budán Őrmező, Pesten pe­dig Dél-Zugló. De talán a legfontosabb: az öt fővonal nemcsak megjavítja a kül­ső negyedekben a közleke­dést, hanem ugyanakkor jelentősen meggyorsítja a munkáskerületek fejlődését is. S mibe kerül a tervek megvalósítása? — Korunkban a közleke­dés sok pénzt kíván. Egy kilométer út — jellegétől függően — tíz-húszmillióba, egy kilométer metróvonal — járművekkel, állomások­kal együtt — négyszáz-öt­százmillióba kerül. Alig két hónap múlva, amikor meg­nyílik az első metróvonal, a Fehér út és a Deák Ferenc tér között ízelítőt kap a pesti ember, hogy milyen tömegközlekedést kíván a tanács kiépíteni. De ehhez temérdek pénz kell. Eddig évenként körülbelül egy­­milliárdot fordítottak Bu­dapesten fejlesztésre. Az új javaslat szerint a negyedik ötéves tervben több mint tízmilliárdot kap a fővárosi közlekedés. Aczél Kovách Tamás Rajzunkon a pontozott vonal a kelet­­nyugati metró, a szaggatott vonal az Észak—déli metró vonala. A belső gyűrű a Nagykörút, a külső félkör a Hungária­­gyűrű 1975-ben. A két gyűrűt metszi a kelet—nyugati tengely (M—1, M—7—Hegy­alja út, Kossuth Lajos utca, Rákóczi út, Kerepesi út) és a két észak—déli tengely. Az úthálózat gerince — Ezek a munkák ösz­­szefüggnek és szerves egészt alkotnak — válaszolja a Fővárosi Tanács Közleke­dési Főigazgatóságán dr. Nagy Ervin, a közle­kedéspolitikai és fejlesz­tési osztály vezetője. — A Váci út és a So­roksári út Pesten az észak— déli tengely, a Szentendrei út és a Fehérvári út Budán az észak—déli tengely ré­sze. A Baross tér, az Eörs vezér tér, a Batthyány tér és a Moszkva tér pedig a kelet—nyugati földalatti­tengely felett van. A köz­lekedési tervnek megfele­lően a legnagyobb építke­zések, mind a budapesti út­hálózat gerince, a már em­lített három tengely és a két gyűrű, a pest-budai Nagykörút és a Hungária körút mellett csoportosul­nak. Az öt főútvonal kiépí­tése határozta meg a mun­kák helyét a hatvanas években, s ez határozza meg a hetvenes évek első felében is. S miért épül előbb Budán a Hegyaljai út, majd Pes­ten a Kerepesi út, azután ismét Budán az Alkotás ut­ca? — A sorrend is tudatos. A kelet-nyugati közúti tengely legnagyobb berű- AZ NSZK GÉPIPARA, a Német Gépipari Vállalatok Egyesülése (Frankfurt am Main), a Gépipari Tudományos Egyesülettel karöltve, február 2-től 6-ig MŰSZAKI HETET RENDEZ a Technika Házában Ezen 41 szakmai elő­adás hangzik el, 24 mű­szaki filmet mutatnak be, és modellkiállítást rendeznek T­unyogi Kopasz sok min­­dent megoldott már életében, s a képesség, hogy bármit sikerre tud vinni, elviselhetetlenné tette a Boldog Tyúk nevű vendég­lőben a hangnemet, amelyet vele szemben megütöttek. Ő, aki kidolgozta a híres utazási elméletet, tűrte, hogy úgy tekintsenek rá, mint valami szemforgató csirkefogóra? Hát nem tud­ják, hogy a nevét pályaud­varok restijében, vasútállo­mások söröspultjai mellett akként emlegetik, mint a megváltóét? S nem azért, mert nagyra növesztett, vöröses árnyalatú szakállt visel, pepita nadrágjához meg csíkos zoknit hord; nem, a hírnevet mással vív­ta ki magának, s ezen már az sem változtat, hogy táb­lázatának legalábbis félhi­vatalossá nyilvánítására egyes szervek akadékosko­dása miatt valószínűleg nem kerül sor. Az említett helyek láto­gatói azonban így is elis­merték a kimutatás feltét­len megbízhatóságát, sőt, megesküsznek arra, hogy célszerűbb alapból kiindul­va még soha senki nem tudta — s nyilván nem is akarta — meghatározni a távolságokat. Már a mű megalkotása idején — mert ott jól tu­dott dolgozni — gyakorta betért a Boldog Tyúk neve­zetű hangulatos kisvendég­lőbe, s az már természetes­nek mondható, hogy a sike­res munka után megtette törzshelyének. Csaknem minden este ott ült ked­venc asztalánál, a sarokban­ elbeszélgetett tisztelőivel, segítőtársaival, legfőképp a különféle hétvégi járatok utasaival, akik nélkül soha az életben nem fejezhette volna be alkotását. s Bizonyára éppen ezt, a ti siker utáni derűs nyu­galmat, a békességes sörös­­korsó-vándorlást nem szí­velhette az a vastag hangú, mogorva férfiú, akiről a pincérek csak annyit tud­tak: nagy termetek miatt Emeletesnek csúfolják. Emeletes soha, egyetlen jó szót nem ejtett Tunyogi Ko­pasz kimutatásáról, s napról napra gonoszabb szemekkel méregette a szerzőt, míg csak el nem érkezett egy szombat délután, amikor a pincérrel zsíros ujjlenyoma­tokkal teli, kockás füzetla­pot küldött a sarokbeli asz­talhoz. „Holnap reggel Szombathelyre utazom. Sze­retném tudni, milyen mesz­­szire esik ez a város Bu­dapesttől? Mondja meg, ha tudja.” Tunyogi Kopasz megfor­dította a papírlapot és a hátlapra felírta a választ: ,,Kilenc üveg sörre, vagy hat féldeci cseresznyére.” — Ugyan! — mondta Emeletes, kézhez kapva a feleletet. Hangosan röhögni kezdett, majd felállt, s oda­lépett Tunyogi Kopaszhoz. — Ide figyeljen! — kö­nyökölt az asztalra. — Én nemegyszer utaztam már Szombathelyre, nagyon jól kitapasztaltam, milyen messze van tőlünk. Leg­alább tizenhat üveg sör és öt deci cseresznye! Pe­csenyefehérben meg két li­ter, ásványvízzel, nem ahogy maga híreszteli a ti­zennégy decit. — Nem kötelező elfogad­ni az irányelveimet — mondta elhárításként Tu­nyogi Kopasz, s megpróbál­ta nyugodtan lehajítani ma­radék sörét. Emeletes azonban nem mozdult: elhatározta, hogy támadását a végsőkig viszi, s gyökereiben megújítja a hibás elméletet. — Nyíregyházánál még jobban eltájolta magát! Mi­féle fél liter vodkáról és négy deci konyakról papol maga? Ugyanakkor Debre­cenig kilenc deci musko­tályt vagy hét üveg barna sört szab meg. Arról nem is beszélve, hogy Kapos­várt három és fél deci rumban megállapítani tö­kéletes tudatlanságra vall. Maga a legnagyobb széltoló, akivel valaha találkoztam! Tunyogi Kopasz érezte, hogy párthívei, de önmaga előtt is akkor cselekszik a legnemesebben, ha nem bocsátkozik vitába ilyen alakkal, aki a más sikerét el nem viselők közé tarto­zik, és aljas vádaskodással igyekszik pótolni észbeli hiányosságait. Rendelt tehát még egy korsó sört, s épp­úgy, ahogy legmeghittebb perceiben tette, könyökére támaszkodva, a Boldog Tyúk hölgyvendégeit must­rál­gattá. — Fehérvár aztán igazán közel van — kiabált Eme­letes, — még arra is kép­telen volt normális adatot kidolgozni. Kár, hogy nem két üveg Bambit állapított meg, maga pancser­ a megújított támadás­a elől, hacsak nem akarta egész művét kockáz­tatni, mégsem térhetett ki Tunyogi Kopasz. Azt a Bambit nem engedhette be­lekeverni a dologba. — Tehát Szombathelyre utazik? — kérdezte fojtott hangon. — Holnap reggel — mondta Emeletes. — Útitársa lesz. Magával megyek. — Próbára? — vigyorgott Emeletes. — Döntésre — mondta Tunyogi Kopasz. * A sors csak ritkán szegő­dik a nagy tetteket végre­hajtók mellé. Az ember, aki gyakorlatban akarta igazolni elméleti igazát, nem láthatta a bizonyíték súlya alatt összeroskadó el­lenfelet. P­ersze, akik nem élik fel ésszel a nagy vállalko­zások jelentőségét, csak olyasmit fecsegnek, mint a Veszprém-külsős állomás egyik, alkalmazottja, aki es­te ezzel állított be a felesé­géhez: „A rendőr megint leszedett két tökrészeg ala­kot a vonatról. A peronon már húzni kellett őket.” Kósa Csaba A nagy elmélet Új gáztűzhely­­családok kerülnek forgalomba A LAMPART Zománc­ipari Műveknél az ötezer­­kalóriás gázhoz és villany­­tűzhelyhez egyaránt hasz­nálható speciális főzőedé­nyeket gyártanak, amelyek jobban hasznosítják a hőt. Fedőzománcuk, gázellen­­álló lesz. Fürdőkádból a tavalyi harmincezer darab helyett az idén, mintegy negyvenezer darabot készí­tenek. Még az idén piacra kerül az olcsóbb Favorit, vala­mint a gyújtóláng-biztosí­tóval és hőfokszabályozó­val felszerelt Komfort-gáz­­tűzhelycsalád. Nem marad ki a gyártási programból a szén-, fa- és vegyes tüze­lésű kályha, illetve tűzhely sem. A háromezer kalóriás teljesítményű SALGO­­TERMO 30 gázkonvektoron kívül az új fűtési idényre négyezer és hatezer kalória hőteljesítményű gázkon­vektorokat is gyártanak. JÓ ÜTEMBEN ÉPÜL A BORSODI SÖRGYÁR Második éve épül már Hernádnémeti közelében Borsod egyik legnagyobb beruházása, az új sör és malátagyár. A leendő sör­gyár harminchektáros terü­letén hamarosan elkészül az iparvágány, nagy ütemben folyik a földmunka és az alapozás, s megkezdik a si­ló csúszózsaluzását, március 15-én pedig az erjesztő ászoképület építését. Két év múlva az első üzemrészek már ötvenmillió liter sört és tizenkétezer tonna malá­tát termelnek. Az eszperantó professzor a KITÜNTETÉS EGY ÉLETÉRT Orvosprofesszort, mű­fordítót ünnepeltek tegnap az Írószövetségben, dr. Ka­­locsay Kálmánt. A Pen Em­lékéremmel tüntették ki költői művek eszperantó nyelvű tolmácsolásáért. A hetvenkilenc éves pro­fesszort medikus korában igézte meg a népeket ösz­­szekötő eszperantó nyelv. Egy nyári vakáción tanul­ta meg a nyelvtanát, ismer­kedett először kétezer sza­vas fundamentum szókin­csével, s egy életre meg­szerette. Orvosi diplomáját 1916- ban kapta. Harcolt az első világháborúban, kötözte és gyógyította a Tanácsköztár­saság vöröskatonáit. Egy pesti ügyvéd lakásán néhá­­nyadmagával alakította meg a Literatura Mondo című eszperantó irodalmi folyóiratot. Ára az eszperantó nyelv megismerésének s terjesz­tésének ihlete Kalocsay Kálmán számára az irodal­mi művek fordításában tel­jesedett ki. Petőfi János vi­tézével jelentkezett elsőként 1922-ben. Harmincegyben antológiát fordított, a ma­gyar költők legszebb ver­seiből — Balassitól Kassá­kig. Az ember tragédiája eddig két kiadást ért meg eszperantóul. Az elsőt 1924- ben, a másodikat 1965-ben vehették kezükbe az olva­sók. Dantétól a Pokol, Sha­kespeare-től a Szentivánéji álom, a Lear király és a Vihar sorakozik a könyves­polcon. Mind az ő fordítá­sa. De megtalálható itt Ka­rinthy Frigyes nemrég a te­levízióban bemutatott Hol­nap reggele is. (Ezzel nyer­te meg Karinthyt az eszpe­rantó mozgalomnak.) 1966-ban Utazás az idők között címen eszeprantó nyelvű munkát írt a neves műfordító az igeragozás problémáiról, német, angol, francia, spanyol, lengyel, orosz, litván vonatkozások felhasználásával. Munkái nemcsak Buda­pesten, hanem a világ jó­­néhány más táján is meg­jelentek. Egyik művét pél­dául a Kanári-szigeteken, Tenerife városában nyom­tatták. Ott készül most a következő fordítása is, Hei­ne válogatott verseiből. (Fordítótársa G. Wering­­hiem.) Idehaza a Rendszeres eszperantó nyelvtan című munkája két kiadásban, 1966-ban és 1968-ban jelent meg, összesen 21 ezer pél­dányban. Valamennyi elfo­gyott. „Háromezer tagja van a szövetségnek, vajon kik és hol lehetnek a töb­biek, akik a köteteket for­gatják?” Ismeri a német, az olasz, az angol, a francia, az orosz nyelvet. „Megtanultam egy­­egy nyelvet, legalább any­­nyira, hogy olvasni tudjam, és eszperantóra fordíthas­sam, a többi már nem olyan nehéz.” Nem nehéz? Számára mindez kedvtelés és elkö­telezett hivatás. Akárcsak az orvosi szakma, amelyet egyetemen is tanított. Szüntelenül kopog szobá­jában az írógép. Mint orvos, nyugdíjas már. De mint műfordító, nap mint nap dolgozik a gyorsan terjedő s világrangot kérő nyelv népszerűsítésén. Dániel Mária

Next