Esti Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
TUDNIVALÓK a nyugdíjak kiegészítéséről Kik kaphatnak többet ? Nem kell külön kérni 1971-től: évi kétszázalékos emelés Az utóbbi négy év alatt 34 százalékkal emelkedtek a nyugdíjra fordított állami kiadások. 1968-ban már tíz százalékkal emelték az alacsony összegű, a havi 750 forintot el nem érő nyugdíjakat. Mégis: a nyugdíjasok több kategóriájában az életszínvonal stagnált, vagy némileg csökkent. Ezért a szakszervezetek széles körben vizsgálták a nyugdíjasok helyzetét, elemezték a lehetőségeket, a népgazdaság teherbíró képességét, s mindezek alapján dolgoztak ki javaslatokat — a Munkaügyi Minisztériummal egyetértésben — a nyugellátások kiegészítésére. A javaslatok alapján az országgyűlés elfogadta, hogy 1970. március 1-től ki kell egészíteni az 1968. december 31. előtt megállapított, 1600 forintot el nem érő nyugdíjakat, 1971-től pedig meg kell valósítani a nyugdíjak vásárlóerejének megóvását biztosító rendszert. A nyugdíjak kiegészítéséről szóló határozat elkészült. Az intézkedés nyomán évi 900 millió forinttal növekszik az ország nyugdíjkiadása. A rendelkezés egymillió 250 ezer embert érint. Az átlagosnál magasabb kiegészítést kapnak azok, akik 1958 előtt mentek nyugdíjba. Ezek a nyugdíjasok egyébként is a legidősebb korosztályokhoz tartoznak, nekik van a legkisebb lehetőségük arra, hogy munkát vállaljanak. A nyugdíj-kiegészítést senkinek nem kell külön kérnie, ezt hivatalból intézik. A fontosabb szabályok: Az 1954. október 1. előtt megállapított nyugellátáshoz 20 százalékos, de a saját jogú (öregségi és rokkantsági) nyugdíjhoz legalább 60, a hozzátartozói (özvegyi, szülői és árva) nyugellátáshoz legalább havi 40 forint kiegészítés jár. Az 1954. október 1. és 1958. december 31. között megállapított nyugdíjhoz 10 százalékos kiegészítést adnak. A kiegészítés összege: saját jog esetén havi 60, hozzátartozói nyugellátás esetén pedig havi 40 forintnál nem lehet kevesebb. Az 1969. január 1. előtt megállapított saját jogú nyugdíjakhoz a kiegészítés egységesen havi 60, a hozzátartozói nyugellátáshoz pedig havi 40 forint. Az öregségi és rokkantsági nyugdíj legkisebb összege 1970. március 1-től az eddigi 550 forint helyett 610 forint. Az özvegyi nyugdíj legkisebb összege 385 helyett 425 forint. Az árvaellátás legkisebb összege pedig havi 193 helyett 233 forint. A munkabér szerint megállapított, és az 1966-os februári szabályok szerint felemelt nyugdíjakhoz havi 60, illetve 40 forint összegű kiegészítés jár. Ez azt jelenti, hogy 1970. március 1-től az érintett nyugdíjasok öszszesen 110 forinttal kapnak több nyugdíjat, mint az eredetileg alapul vett munkabérátlag. A kiegészített nyugellátás azonban az új nyugdíjminimum összegét nem haladhatja meg. Az általános szabályok szerint a nyugellátásokat legfeljebb havi 1600 forintra lehet kiegészíteni. Az 1600 forintos határösszeg számításánál a házastársi, a családi pótlék, valamint a baleseti járadék figyelmen kívül marad. Ezeket a kiegészített nyugdíj mellett változatlan összegben folyósítják továbbra is. A saját és özvegyi nyugdíjban részesülő nyugdíjast ahhoz a nyugellátáshoz illeti meg a kiegészítés, amelyikhez nagyobb összeg jár. A kormányhatározat alapján a nyugdíjakat kivásárlóértékük megóvása érdekében , 1971-től kezdődően évente két-két százalékkal fel kell emelni. A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóságának tájékoztatása szerint a kormányhatározat e részének végrehajtására és a részletes szabályok kidolgozására később kerül sor. A Margit-híd budai hídfőjénél folyik a költözködés, a Fővárosi Kertészeti Vállalat viszi a fákat Kőbányára. A park helyén rövidesen felvonulási épületet szerelnek és megkezdik a HÉV-pálya meghosszabbítását a Batthyány térig. ÜGETŐVERSENY vasárnap du. 2 órakor HELTAI JENŐ EMLÉKVERSENY MEGJEGYEZZÜK Film a szalámiról Made in Hungary címmel film készült. A vásznon nem a legjobb táncdalokkal, hanem a magyar ipar és a mezőgazdaság exportképes termékeivel ismerkedhet a néző. A Magyar Kereskedelmi Kamara rendelésére a MAFILM gyártotta a filmet, amelyet világkiállításokon, kereskedelmi tárgyalásokon mutatnak majd be. Részben dokumentum-, részben propagandafilm ez; mindenképpen nagy segítség külkereskedelmi vállalatainknak, az üzletkötőknek, az exportőröknek. A cél az volt, hogy az ipar és a mezőgazdaság termékeinek olyan keresztmetszetét állítsák össze, mutassák be, amely méltóképpen reprezentálja népgazdaságunkat, felhívja a külföldi kereskedelmi szakemberek figyelmét: Magyarország partner, méghozzá jó partner az üzletkötésekhez. A film stábja bejárta szinte az egész országot: Kalocsától Pannonhalmáig, Budapesttől Jászberényig, Badacsonytól Dunaújvárosig. A vásznon feltűnnek az Ikarus-autóbuszok, a téliszalámi rudak, orvosi műszerek, kecses herendi porcelánok, pontos elektromos eredményjelző táblák, Diesel-mozdonyok. A felvillanó képsorokban jól megférnek egymás mellett a HUNGAROTEX, a NIKEX, a MONTMPEX, a HUNGEXPO és más külkereskedelmi vállalatok által exportált cikkek, amelyekből eddig is sokat adtunk el, s a jövőben még többet kívánunk forgalomba hozni a külföldi piacokon. A jó propaganda feltétlenül megtéríti a ráfordított összeget. Ez a produkció pedig technikailag, filmszerűségében és tartalmában érdeklődést, figyelmet keltő. A Magyar Kereskedelmi Kamara régi űrt pótolt ezzel a vállalkozással. Csak üdvözölni lehet a szándékot: a jövőben minden évben készítenek hasonlót, felvonultatva az újabb és újabb, a világpiacot meghódítani kész árucikkeket. (horváth) HÉTFŐTŐL: vásárlók vi tát rendez hétfőtől, öt napon át a Centrum áruházakat érintő kérdésekről. Mindennap 18 órakor ül össze a vásárlók fóruma — az érdekelt kerületek népfrontbizottságánál —, hétfőn a VII. kerület, Lenin körút 32., kedden a IX. kerület, Kinizsi utca 22., szerdán az V. kerület, Belgrád rakpart 24., csütörtökön a XX. kerület, Kalamár József út 18., pénteken pedig a IV. kerület, Árpád út 66. szám alatt. Részt vesz az ancélokon Tarjáni István, a Centrum áruházak vezérigazgatója, valamint az áruházak kereskedelmi igazgatója és műszaki osztályvezetője. Mi a véleménye a vásárlóközönségnek az áruházi kiszolgálásról? A Hazafias Népfront budapesti bizottsága vitafórum-sorozat VERSENGÉS barátaim! Elszánt és mi meg nem alkuvó harcot kell folytatnunk a tévénézők megnyeréséért! — mondták a Rádió egyik ízlésesen berendezett szerkesztői szobájában. — Nem hagyjuk magunktól elhódítani a televíziónézők népes táborát! Esküdjünk, barátaim! — harsogták dacosan a tévé központjában. És elkezdődött a küzdelem. A tévé helyszíni közvetítést adott egy Fülöp-szigeteki önkiszolgáló élelmiszerüzlet megnyitásáról. A nézők ámuló tekintettel bámulhatták, milyen is egy Fülöp-szigeteki marhahúskonzerv. A Rádió méltó válaszképpen műsorra tűzte: „Hogyan horkolnak a híres emberek?” című összeállítását. Világszerte ismert filmszínészek, labdarúgók, költők, karmesterek, filozófusok, kötéltáncosok, álomtudósok horkolását leste a szuperérzékeny mikrofon. Viszonzásul a tévé „Ki volt a hálóingben” című, több részes krimisorozatot vetített. Naturális részletességgel mutatta be, milyen izgalmas is egy mai hálóing, és mit tartalmaz. A rádió felvetette az odadobott kesztyűt s kiagyalt bűnügyi históriák helyett az élelmes riporter egyenes adásban közvetített egy hirtelen felindulásból elkövetett, nyolc napon túl gyógyuló testi sértést a rossz hírű „Krémkávé” eszpresszóból. Természetesért a tévé sem maradt rest. „Legnépszerűbb beaténekeseink tüdőszűrésen” cím alatt egészségügyi dokumentumfilmet készített. A néző kényelmes karosszékében figyelhette kedvencei bordáit, s közben természetesen szárnyaltak az örökbecsű baalmolódiák. A rádió ezután meghirdette, hogy közönségszolgálata állandó éjszakai inspekciót tart. A kedves hallgatók kívánságára éjjel 12 és hajnali 5 óra között ■a 000—000 számon nemcsak kedvencei lemezét kérheti, hanem házasodni szándékozók telefoncímét is. A tévé válaszképpen a rádió által létrehozott és rosszul sikerült házasságok bontópereiről adott helyszíni közvetítést, pikáns és izgalmas részletekkel. Válaszképpen természetesen a rádió ... A nemes vetélkedés a közönség kegyeiért ma is tart. Mindkét intézmény igyekszik felhasználni a másik erényeit, eredményeit. Nem kétséges, hogy eljön az idő, mikor tágra nyílt szemmel, feszült érdeklődéssel fogjuk nézni a rádiót és behunyt szemekkel elandalogva hallgatjuk a tévé műsorát. Galambos Szilveszter GYÓGYITAL? ELIXIR? Mi az Egri viz? „Tüzes" hírben számoltunk be arról, hogy ismét forgalomba hozzá ar Egerben az Egri vizet. — Mi is ez az Egri víz? Hajdan az egri Irgalmasrend gránátalma gyógyszertára hozta forgalomba az Egri vizet, keskeny átmérőjű, vékony, hosszú, kék színű üvegekben. A zsíros, fűszeres ételek után gyógyszerként kortyolgatták, mint a gyomor-túlterhelés ellenszerét, kávéskanálnyi dózisokban javallták fogyasztását. Az egri kocsmákban szódavízzel hígítva a másnaposság gyógyitala volt. Növényi összetételéből látható, hogy igen erős koncentrátumú növényi hatóanyagok desztillátuma, ennek köszönhető, hogy a méregerős, 82,3 százalék" italt kortyolgathatták, nem marta annyira az ember torkát, mint egyébként az ilyen alkoholtartalmú italtól elvárható lenne. Gyógyital, elixir — a kereskedelmi reklámon túlmenően az elnevezés annyiban volt indokolt, hogy a gyártási engedélyt gyógyszertár kapta és a magas alkoholtartalomban oldott, töményen jelenlevő jó hatóanyagok az alkohol maró hatását a szájban, a nyelőcsőben, a gyomorban csökkentették. MIBŐL VAN A SZATURNUSZ GYŰRŰJE? A Szaturnusz — a Naprendszer hatodik bolygója — az egyetlen ismert gyűrűs égitest. Új megfigyelések — s az ebből alkotott elmélet — szerint gyűrűje fagyott ammóniából van. Ez igen meglepő, mert az eddigi elméletek szerint, a mintegy 300 000 kilométer átmérőjű, hatalmas, lapos gyűrűt kődarabokból, vagy közönséges víz jegéből állónak gondolták. E feltevéseket a megfigyelések alátámasztani látszottak. SZABADON LEBEG A távcső csillagászati alkalmazását Galilei vezette be, de kezdetleges kis távcsövével ő még nem tudta a gyűrűt felismerni. Így azután a felfedezés dicsősége Christian Huygens holland természettudósé — az ingaóra feltalálójáé —, aki már nagyobb távcsővel vette szemügyre a Szaturnuszt, s 1659-ben felfedezte a gyűrűjét. A csillagászat tudománya rendkívül meglepődött. Olyasmit találtak (első ízben), ami nem hasonlít a Földhöz, sőt, más égitesthez sem. Egy szabadon lebegő, hatalmas gyűrű! (Később hozzászoktak a meglepetésekhez!) Több mint két évszázadig tartott, amíg a gyűrű titkát megfejtették. Akik rájöttek a titokra: J. C. Maxwell angol fizikus, A. A. Belopolszkij orosz csillagász — aki kiváló észlelő volt — és von Seeliger német tudós. Az ő munkásságukból tudjuk, hogy a gyűrű nem összefüggő, csak nagy távolságból, több mint egymilliárd kilométer messzeségből látjuk olyannak, mint egy kalap karimáját. Valójában kisebb testek (például kődarabok) laza halmaza. És nem egy, hanem legalább három gyűrű lebeg a hatodik bolygó körül, mintha egy hanglemezt három részre osztanánk és a darabokat kissé eltávolítanánk egymástól. A három gyűrű között rések — osztások — vannak. A legkülső ismert gyűrű, csaknem 300 000 kilométer átmérőjű, legjobban látszik a közbülső, míg a legbelső, a fátyolgyűrű szinte érintkezik a bolygó felszínével. Igen érdekes a hármasgyűrű eredetéről szóló felfogás. Valószínűleg egy szétrobbant holdjának égi maradványa a gyűrű, de az is lehet, hogy talán egy, még ki nem alakult holdjának „teteme”. (Jelenleg fő holdját ismerjük.) Maxwell és Belopolszkij megfigyelték, hogy a gyűrű belső élén levő testek gyorsabban keringenek az égitest körül, mint a külső peremén haladók. Így tehát a gyűrű minden darabjának keringési ideje más és más, ahány darab, annyiféle keringési idő.” INFRAVÖRÖS KÉP Most rendkívül érdekes esemény történt a 120 000 kilométer átmérőjű bolygó „házatáján”. Egy új, s némileg forradalminak tűnő elmélet született. A Lavinát S. M. Larson svéd kutató indította el, aki vendégcsillagászként hosszabb időt töltött az Egyesült Államokban, nevezetesen a flagstaffi (Arizona) obszervatóriumban és sokszor lefényképezte a Szaturnuszt még 1968-ban, amikor majdnem éléről látszott a gyűrű. (Most, mintha felülről — rálátnánk.) Larson úgynevezett infravörös — vörösön Inneni — képet készített. Ezt a fényképezési technikát Pierre Connes francia csillagász dolgozta ki. (Látjuk, milyen fontos a nemzetközi együttműködés!) Végeredményben a színkép olyan sajátosságokat mutat, mintha a gyűrű vagy annak tekintélyes része NH- (ammónia) molekulákból lenne. Természetesen még sok Laboratóriumi kísérlet szükséges ennek bizonyítására vagy cáfolatára. Gauser Károly