Esti Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-06 / 31. szám
A BUDAI KÖZLEKEDÉS TERVE Földalattival a hegyekbe Az autópályák és a budai nagykörút ♦ Újabb Y-híd ♦ Metró a Déli-vasút pályáján? A hetvenes évek első felében jelentősen megváltozik a budai közlekedés — jelentették be a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságán. Már készülnek a rendezési, sőt, a kiviteli tervek is, és tavasszal több javaslat a főváros vezetői elé kerül. A változásokat részben a nagy budai lakásépítkezés — Nagytétény, Budafok, Kelenföld, Őrmező, Újlak, Óbuda, Csillaghegy, Békásmegyer —, részben a hegyvidék fejlesztése követeli. Az új közlekedési jelszó: Földalattival a hegyekbe! Vagyis a metró nemcsak a szentendrei HÉV végállomást és a Déli pályaudvart kapcsolja majd a pesti hálózatba, hanem a földalattival éri el a pesti utas a leggyorsabban a hegyvidéki buszokat is. A Batthyány téri metróállomás mellett lesz az óbudai 60-as busz — a hármashatár-hegyi, testvérhegyi járat felé — és a rózsadombi 11-es busz végállomása, a Moszkva téren pedig a kiránduló a földalattiról közvetlenül átszáll a pasaréti, a budakeszi, a hűvösvölgyi és a szabadság-hegyi buszokra. A metró lesz a budai közlekedés fő ütőere. A legfontosabb munkák 1970—1971-ben a budai nagykörút északi szakasza és a teljes észak-déli tengely mellett bontakoznak ki. Rendjüket a metró építése határozza meg. Az úthálózat gerince: az északdéli, a kelet-nyugati közúti tengely, a budai nagykörút és a metró összefüggő, zárt rendszert alkot. Ha megépül a Batthyány téri vagy a Moszkva téri földalatti állomás, halaszthatatlan a budai nagykörút és a tengely rendezése is. * A Mártírok útján a budai nagykörút északi szakasza új aszfaltburkolatot kap, és részben szélesebb is lesz. De hogyan oldják meg a bővítést? Árkádosítás helyett bekapcsolják a forgalomba a Bem József utcát és a Tölgyfa utcát is, s Pest felé erre mennek majd a hídra a személykocsik és a buszok. A Mechwart tér a rózsadombi utak és a budai nagykörút jelzőlámpás találkozópontja lesz. A Moszkva tér rendezése már elkezdődött, itt egyszintű gócpont készül, de három gyalogaluljáró is épül. (Erről nemrég tudósítottunk.) Időszerű a budai nagykörút nyugati felének megépítése. A budai nagykörút déli része — Irinyi József, Schönherz Zoltán, Bocskai, Karolina és Villányi út — készen van, és 1973-ig át kell adni az északi szakaszt is. Ésszerű ezután az Alkotás utcát is bővíteni. Ezt sürgeti különben a bécsi és balatoni autópálya, a Budaörsi út bekötése a budai nagykörútba. A Városházán úgy számítják, hogy csúcsidőben egy óra alatt 4000—5000 személygépkocsi halad majd a budai nagykörúton. A mai javaslat szerint a Budaörsi útról Y-hídon jutnak a kocsik aHegyalja és az Alkotás utcára. Ha ez a hármas gócpont elkészül, teljes lesz az őrmező—zuglói, kelet— nyugati tengely és a budai nagykörút. A földalatti megnyitása és a budai nagykörút építése miatt nem lehet elodázni a Déli pályaudvar környékének rendezését sem. Itt a Magyar Jakobinusok terén van a Krisztina körút és a budai nagykörút keresztezése és a földalattiról a pályaudvar előtt a mozgólépcsőn jut a felszínre a Pestről érkező utas. De ugyanakkor halaszthatatlan a Déli pályaudvar átalakítása is. Óriási forgalom lesz itt, hiszen a földalattin kívül itt futnak össze a dél-budai, az északbudai, a balatoni, a bécsi és a hegyvidéki főutak. Vérmezőnél megkezdett rendezéssel kapcsolatban nemrég több javaslat hangzott el. Az egyik ötlet: a Déli pályaudvart vigyék Kelenföldre, s a metrót hosszabbítsák meg. A Városházán egyöntetű vélemény: erre nincs olyan forgalom, hogy megérné a földalatti építkezést. Előbb az észak-déli pesti metrót kell átadni. A csatlakozó dél-budai metró legfeljebb 1985 után készülhet el, de a vonal akkor sem éri majd el a Kelenföldi pályaudvart, a Fehérvári úton halad majd. S ha a Vérmezőnél kivezetnék a földalattit a délvasútra"! Ez sem fizetődik ki — mondják. Sok átalakításra lenne szükség, hiszen a szerelvények nem száguldhatnak másfél percenként a Vérmezőtől a Kelenföldig. De az sem képzelhető el, hogy 1973-ig építsenek új pályaudvart Kelenföldön, számolják fel a meglevő Déli pályaudvart és egyidőben teremtsenek megfelelő közlekedést a Vérmezőtől Kelenföldig. Aczél Kovách Tamás VASÁRNAP DÉLBEN IS KITŰNŐEN EBÉDELHET A BALATON ÉTTEREMBEN VII., Akácfa utca 12. (a Körúttól 2 perc) Olcsó menürendszer, utcán át 23 százalék árengedmény A Martinéni téren először a régi épületek földben maradt alapjait távolítják el. AMIBŐL NEM ISZUNK ELEGET ITT A TEJ A FEJADAG ÉVI 150 LITER ♦ SZALONNA-SAJT Tej és hús. Az országos tanácskozás a szarvaska ruhatenyésztés sürgető kérdéseiről e két kérdés körül forgott. A tanácskozás után most a tejről beszéljünk. Az Országos Tejipari Vállalat kereskedelmi igazgatója, Nagy István a beszélgető partner. A tenyészutánpótlás, az állatállomány növekedése nem hozhat egyik napról a másikra látványos fordulatot, hisz míg a borjúból tehén lesz, az három esztendő. Amit idén várunk: végre megszűnik a tehénállomány csökkenése, s talán egy-két százalékos emelkedéssel is számolhatunk. Jelenleg évente egymilliárd 200 millió liter tehéntejet és körülbelül 30 millió liter juhtejet vásárolnak fel. Ez teljes egészében fedezi a belföldi ellátást, s mégis ezzel nem lehetünk elégedettek. Hihetetlenül alacsony nálunk a tejfogyasztás: 140—150 liter jut egy főre évente. Jóval az európai átlag alatt mozog ez a szám. A felvásárlás 3—1 százalékos emelkedésének hatására idén 5—5 és fél százalékkal növekszik a tejforgalom, a vajé 5 százalékkal és a sajté is hasonló mértékben. A tavalyi egyhónapos sajt vásár konzekvenciája az volt, hogy a drágább sajtokat is keresi a vásárlóközönség, de sajnos az értékes fehérjék jelentőségét még nem méltányolják. Vagyis a szalonna, a sajt versenyéből azt nézik, melyik ad több kalóriát, melyik olcsóbb. Holott a zsírt a szervezet fűtőanyagának biztosítására fordítja, a fehérje pedig számtalan biológiai funkció — a növekedés, a szellemi, a fizikai munka — tápanyaga, amelyet semmi más nem pótol. „Forinttal — mondja az igazgató — ezt még nem értékeljük kellően”. Ezzel magyarázható, hogy a sajtfogyasztásban az országos átlag 1,26 kilogramm, egyedül Budapesten két és fél kiló. Új sajtféleségekkel találkozunk majd az idei évben: az országos vállalat versenyt indított a választék bővítésére. A múlt évben is komoly gondot okozott a tejipar szűk kapacitása, különösen a nyári időszakban. A gondokon segített a székesfehérvári új üzem, s az idén Szeged és Miskolc is új nagy üzemekkel lép csatasorba, megkezdődik több régebbi üzem fejlesztése és rekonstrukciója. Javítják a tej csomagolásét: az idén már 29,4 százalék lesz az úgynevezett eldobható csomagolás, a tavalyi 7,8 százalékkal szemben. Budapest után ezentúl vidéken is műanyag poharakban árulják a tejfölt. Régi gond: a vásárló minden időben — délután, este is — kaphasson friss tejet. „Ez — mondja az igazgató — a kereskedelem áldozatvállalásán is múlik. Az ipar naponta kétszer, sok helyütt már háromszor is szállít. De ha az üzletekben nincs megfelelő hűtőtér, ha az üzletek nyitvatartásának idejét csökkentik, akkor az ipar törekvése akadályokba ütközik.” Másfél éve a tejipar a kereskedelemnek 1100 kisebb hűtőszekrényt adott törlesztésre. Idén is az a terv — most utazik Jászberénybe az igazgató a hűtőgépgyárral tárgyalni —, hogy a lehetőségek szerint újabb üzletekbe adnának ki akár törlesztésre, akár bérletbe hűtőszekrényeket. K. Gy. Belvárosi pillanatkép Két jelentős és érdekes építkezés kezdődött Budapesten. A Március 15. téren feltárják a Szabadtéri Múzeumot, a Martinéni téren pedig felépítik az Interag-garázst és az Országos Műszaki Fejlesztési Intézet irodaházát. Földmunkák a Március 15. téren. A Szabadtéri Múzeumot a tervek szerint augusztus 29-án nyitják meg. (MTI fotó Sarkad,v felv.) BÚS ESET a sápadt, zilált tekintenű férfi leült mellém a kis bisztró asztalához, majd kérdően nézett rám: — Megengedi, hogy leüljek? — Parancsoljon — feleltem udvariasan. — Kíváncsi az életem történetére? — Nem — mondtam határozottan. — Jó, akkor elmesélem. A hivatásom okozta a tragédiámat. Huszonkét esztendeje annak, hogy elszegődtem borkóstolónak. Ön kóstolt már bort? — Természetesen. Naponta két decit tisztán. — Nem úgy értem. Kötelességből, elhivatottságból. Az Emberiség iránti alázatból kóstolt-e már bort? — Sajnos, még nem. — Uram, amikor elvállaltam ezt az állást, úgy éreztem, szent missziót teljesítek! Súlyos és felelősségteljes döntésem nyomán kerülhetett csak a piacra az égi nektár. Ha én egyszer azt mondtam, hogy ez az ital zavaros színű, nem teljesen áttetsző, mint a hegyi patakok tükre, vagy azt mondtam: a zamata, íze, illata nem tökéletes, akkor ítéletem ellen nem volt fellebbezés. Zseniális ember hírében álltam a szakmában. Rettegtek tőlem, de tiszteltek, mert tudták rólam: szigorú vagyok, de igazságos. Egyszer, egy szomorú napon, bekövetkezett a tragédia. Uram, ha untatom, abbahagyhatom — nézett rám erélyesen. — Folytassa csak. Nagyon érdekel — mondtam ásítozva. — Uram, én, a borkóstoló, húsz éven át nem ittam egy kortyot sem. Ön, laikus létére is tudja, hogy a bort a szakember csak megforgatja a szájában. Így tanulmányozza a minőséget, de az italt nem nyeli le. Egyszer, egy nagy nemzetközi versenyen, a zsűri tagjaként végeztem ihletett munkámat, amikor a portás egy táviratot nyomott a kezembe: „MÉGIS TE VAGY AZ IGAZI. SZAKÍTOTTAM ÁRMINNAL. VISSZAJÖVÖK HOZZÁD, HA FELESÉGED ELLA". Micsoda csapás! Ijedtemben lenyeltem a vizsgálat tárgyává tett bort. S tudja, mi történt? Jólesett a verpeléti kadar. Olyan kellemesen bizsergette a torkomat. Azon a napon elindultam a lejtőn. Ma már naponta 50—60 féle bort kóstolok és nyelek le. Uram, ott tartok, hogy a múltkor már az egri bikavért összetévesztettem az izsáki fehérrel. Én mindent, mindent lenyelek. Megpróbáltam vigasztalni nehéz sorsú asztaltársamat: — Nézze, az embernek a munkahelyén olykor sok mindent le kell nyelnie ... — Tulajdonképpen igaza van — bólintott derűsen és szakértő szemmel a fény felé tartotta az italt. 1962-es évjáratú tokajhegyaljai Furmint — mondta az üveg Kőbányai Kinizsire... Galambos Szilveszter