Esti Hírlap, 1970. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Budapest és a közvélemény Dr. Trautmann Rezső a népfrontmozgalom idei feladatairól A budapesti népfront­mozgalom idei feladatairól, tennivalóiról beszélget­tünk dr. Trautmann Rezső­vel, a budapesti bizottság újonnan megválasztott el­nökével. Fontos kötelesség — Folytatni kívánjuk — mondta — a közvetlen esz­mecserét a budapesti em­berekkel. 1970 a negyedik ötéves terv közvetlen elő­készítésének éve is, tehát sok, az egész főváros, vagy az egyes kerületek lakossá­gát közvetlenül érintő fel­adat vár megoldásra. Kö­telességünknek tartjuk, hogy a közérdekű tervekről, a végrehajtás határidejé­ről és módozatairól kellő időben, még a döntés előtt tájékoztassuk a közvéle­ményt, meghallgassuk, to­vábbítsuk a véleményeket az illetékesekhez.­­ Mi történik, ha a ter­veket nem fogadja egyet­értés vagy ellenkezően, ha az észrevételek helyesebb­nek bizonyulnak a hivata­los elképzeléseknél? — Mindkét lehetőséggel számolnunk kell. Átmeneti értetlenség, természetesen, adódhat a tervek és a véle­mények között. A régiből csak annyit kell megtarta­ni, amennyi hasznos lehet a jövőben. Ha a közvéle­mény ezzel ellentétes néze­teket vall, segítenünk kell az emberek meggyőzésében. Megtörténhet, hogy a távo­s­lati tervek ismerete híján sokan olyan értékekhez ra­gaszkodnak, amelyek gátol­ják új értékek létrejöttét — a perspektíva megismer­tetésé­vel kívánunk ilyen esetekben eredményt elér­ni. Számolunk azzal is, hogy gyakran a közvélemény kí­vánságát kell figyelembe venni, még ha az eredeti el­képzeléseket ezért módosí­tani kell. A budapesti em­berek a múlt esztendőben kitűnő példát szolgáltattak erre az eshetőségre, ami­kor sikerült az ellentétes nézeteket valló fővárosi ve­zetőket meggyőzni, hogy leghelyesebb, ha a Margit­sziget pihenő park marad. f a vitákban a helyi nép­frontbizottságokra hárul ez a feladat. Nem is feltétle­nül a népfrontklubokban képzeljük el a vitát. Meg­oldhatónak tartjuk azt is, hogy például egy új szol­gáltató kombinát, vagy köz­lekedési csomópont terve­zett helyén hívják össze a környék lakóit. Az érdekelt emberek bizonyára gazdag tapasztalatokkal egészítik ki a terveket. A közvélemény megteremtése, a lakosság érdeklődésének felkeltése a közügyek iránt fontos fel­adatunk, s ez egyaránt vo­natkozik politikai, gazda­sági és urbanisztikai kér­désekre. A béke­mozgalomról — A budapesti népfront­mozgalom az idén még mi­lyen jelentős feladatokkal kíván foglalkozni? — Állandó munkánk a lakosság hazafias és inter­nacionalista szellemű neve­lése. A felszabadulás ne­gyedszázados­ jubileumának gazdag programja tanúsít­ja, hogy sikerült megtalál­nia mozgalmunknak a helytörténeti munkában azt a sajátos formát, amely sok, korábban közömbös embert is képes lelkesíteni. Most azon kell munkálkod­nunk, hogy az ünnepet kö­vető hétköznapokon se csökkenjen az emberek ak­tivitása. Foglalkozunk a békemozgalom fejlesztésé­vel is, újabb és újabb tö­megekkel kívánjuk megér­tetni, hogy a békét nem elég csupán óhajtani, ha­nem tevékenyen segíteni kell korunk nagy kérdései­nek megoldását. Az euró­pai békemozgalmak konfe­renciájának megrendezésé­vel segíteni kívánjuk az Európa biztonságát tár­gyaló össz-európai konfe­rencia összehívását. Szün­telenül követeljük a viet­nami és az arab népek el­leni imperialista agresszió megszüntetését. — Nagy gondot fordítunk az idén is egyes társadalmi rétegek helyzetének javítá­sára. Külön is kiemelném az öregekről való gondos­kodást. Tervezzük például az idős emberek egymást segítő testületének létreho­zását néhány budapesti ke­rületben. Elképzeléseinket és terveinket megbeszéljük a területek idős lakóival. Szeretnénk társadalmi ügy­­gyé tenni a róluk való gon­doskodást: célunk, hogy ne legyen egyetlen budapesti család sem, amelyben nem becsülnék a szeretetre és gyengédségre vágyó, meg­fáradt, beteg öregeket. — Csak néhány főbb vo­nását említettem a főváro­si népfrontmozgalomnak. Annak tudatában végezzük munkánkat, hogy válasz­tott testületeink és igen sok társadalmi aktivistánk de­­rekas munkájával segíthe­tünk szebbé tenni főváro­sunkat, gondtalanabbá az emberek életét. Valachi Anna Formálni a közvéleményt — A népfront program­jában gyakran olvassuk­­halljuk a vitafórum kifeje­zést. Mit jelent e fogalom a mozgalom mindennapos gyakorlatában? — Arra gondolunk, hogy Budapest jelentősebb ügyei­ben mindig megfelelő szín­vonalon kell alakítani, for­málni a közvéleményt. Pél­dául : a főváros egészét érintő témákat a budapes­ti elnökség, illetve bizott­ság fórumán, illetve fővá­rosi szintű, nyilvános fóru­mon vitatjuk meg, csak egy vagy néhány kerületet érin. ■ ■_____r* ÜGETŐ­VERSENY vasárnap du. 2 órakor TÉLI NAGYDÍJ jeleget teszek a felszólí­­tta­tásnak, ezennel köz­vetítem illetékes helyére a kérelmet, amelyet hozzám beküldtek, amelynek to­vábbítására megkértek, s egyben felhatalmaztak. Igen tisztelt, Főtitkár Úr! Mai időkben, amikor lé­legzetelállító eredmények­ről hallunk hírt, óceánon innen és túl, délről és északról vegyesen, midőn az ember naponta győzedel­mesen tör át merevnek és öröknek hitt álomhatáro­kon, ön, mint a Sport és a Testedzés, valamint Lélek­nemesítő Egyesült Világta­­nács kiemelt funkcionáriu­sa, nyilván megérti vállal­kozásom újszerűségét, for­radalmasító jellegét, s ép­pen az ön nagyszerű sze­mélyi tulajdonságaiban bi­zakodva, merem remélni segítőkészségét, valamint ezzel járó patronálását. Nem akarok most törté­nelmi példákra hivatkozni — sem pozitív, sem negatív irányban —, új vállalkozá­sok sorsáról, hogy ezzel tá­masszam alá első pillanat­ra tán meghökkentő terve­met, s ami még ennél is több: eltökélt szándéko­mat, de egyetlen mondat erejéig mégis szeretném emlékeztetni a legnagyobb törvényszerűségre önt, Fő­titkár Úr. A világ csak a merészek, a bátor kezde­ményezők által haladt elő­re, s jutott azon állapotáig, ahol mint tudjuk, ma is tart. ’ Nincs kétségem afelől: Önhöz fordulva nem kell bölcselkedni vagy közhe­lyeket pufogtatni, mert ön a tettek, a cselekedetek hí­ve, nem pedig a fecsegésé. Azzal is tisztában vagyok, hogy hosszadalmassá váló bevezetőm untatni kezdi önt, aki, mint a hír mond­ja, katonás egyszerűséget kedvelő ember — de nézze el ezen hibámat, s tudja be annak, hogy eddigi kérel­meimet, beadványaimat ál­talában ezzel a megjegy­zéssel kaptam vissza: „In­dokolja meg részleteseb­ben!” S ha megindokoltam részletesen, akkor soha egyetlenegyről sem hallot­tam többet. Különben mi­képp is jutottam volna odáig, hogy éppen önt za­varjam ügyemmel, midőn erre illetékesebbet az úszá­si és víz alatti mozgási osz­tálynál találni sem lehetne. Ó, az úszási és víz alat­ti mozgási osztály! Nem, tisztelt Főtitkár Úr, ők semmit, de abszolúte sem­mit nem értettek meg, nem fogtak fel úttörő mozgal­mam jelentőségéből, az em­beri testkultúra fejlesztésé­re kiható, nagy-nagy lehe­tőségéből. Legutóbbi leve­lükben, már az után, hogy kértem, felterjesztésem jut­tassák az Ön kezeihez (aminek, persze, nem tet­tek eleget), így válaszol­tak: „Javasoljuk, hogy dol­gozza ki a védőöltözet ter­vét, mert beadványával ér­demben addig foglalkozni nem tudunk.” A védőöltözet tervét í­­i Mintha azt mondták volna, b­olombusnak hogy szivattyúzza ki a vizet az óceánból, aztán irá­nyítsa Amerikának a hajó orrát. Hiszen, tisztelt Főtitkár Úr, akkor nem sportról, akkor csupán egy­szerű vállalkozásról lenne szó, én pedig sport- és nem üzletember vagyok. Akkor, amikor megfogant bennem a forró vízben lebonyolí­tandó úszás elmélete, éppen az emberi test az eddiginél nagyobb helytállásra való képességét határoztam el bebizonyítani. Első úszá­som után, amelyet 55 fokos vízben végeztem, eny­he hányingeren kívül sem­miféle különleges hatást nem érzékeltem. Néhány hónap elteltével már ott tartottam, hogy 30—85 fok­ra hevített vízben bármi­kor leúsztam tíz kilomé­tert, s 97 fokos hőmérsékle­ten 1500 gyorson is külö­nösebb utóhatás nélkül ér­tem célba. Mindebből, tisztelt Fő­titkár Úr, már nem nehéz következtetni kérésemre: iktassák a hivatalos sport­ágak közé s vegyék fel a következő olimpia műsorá­ra a forróvízi úszást. Az egységesítés érdekében nyil­ván szükségessé válik a hő­mérséklet szigorú megha­tározása. Viták elkerülése végett javaslom, mert en­nek ellenőrzése is a leg­egyszerűbb, az ilyen úszó­versenyeket forráspontra hevített vízben bonyolítsák le, aminek külön előnye, hogy a versenyzők célba­­érése után korlátlan meny­­nyiségű tojás főzését is vál­lalhatják az uszodák s melléktevékenységként be­rendezkedhetnek fehér-, valamint ágynemük gőzö­lésére. Jómagam jelenleg kiadós edzéseket végzek 100 Cel­­­sius fokon, s arra a pontra­­ jutottam, amikor már saj­­­­nálni kezdem, hogy a víz­­ további hőmérsékletemelé- ■ sére a tudomány jelenlegi állása mellett képtelenek, vagyunk. A hitetlenek, a gúnyosan mosolygók termé­szetesen a száz fokot is so­kallják, szerintük előbb­­utóbb megfőve szállok ki valamelyik medencéből. Az ő megszégyenítésükre, még inkább az új sportág propagálására elhatároz­tam: a következő hónap­ban a halászati szervek se­gítségével felmelegíttetem a Velencei-tó vizét, s hosz­­szában átszelem. Későbbi terveim még ígéretesebbek. Amennyiben sikerül el­nyernem az ön erkölcsi és anyagi támogatását, nyáron Komárom és Dunaföldvár között forráspontra bevit­­tetem a Dunát és a víz fo­lyásával szemben végig­úszom 1­ távot. Legjelentősebb sporttet­temet az olimpia tisz­teletére kívánom végrehaj­tani. Franciaország part­jairól­­odáig természetesen forró kondérban teszem meg az utat) a nemzetkö­zi összefogással 100 fokos­ra hevített Atlanti-óceánon, víz alatt úszva, elérem Amerika partjait.. Tisztelt, Főtitkár Úr! Ké­rem, mielőbbi válaszát, mert a korlátozott edzésvi­szonyok máris súlyosan ne­hezítik munkámat (75—80 fokos vízben edzek), s az akadékoskodás láttán két­ségeim merülnek fel a nyá­ri Duna-felfűtési akció iránt. Maradok híve, mély tisztelettel: Simon Gyárfás, forróvizi úszó: Kósa Csaba Forróvízi úszás Bővítik a kőbányai vízművet. Négy, egyenként 5000 köbméteres víztároló me­dence épül, mert a vízhiány főleg ezt a területet érinti. A medencét betonozáshoz készítik elő. PIROS, SÁRGA, ZÖLD Színes parketta A két évtizede Tokodon működő Fatelítő Vállalat egyebek között gombák, férgek, rovarok rongáló ha­tásával szemben erősítette a faanyagot. Legújabban európai viszonylatban is egyedülálló termékkel je­lentkeztek, az égést gátló anyaggal. Legnagyobb fel­használójuk a bánya volt, ám kevesebb terméket igé­nyeltek tőlük, s ezért átáll­tak új anyagok kidolgozá­sára. A zsaluzólapok gyár­tásán kívül megkezdték az akácfa színezését — gőzö­lési eljárással — és a bükk­­fa-parkettanyag festését. Eddig négy színben — pi­ros, sárga, zöld és kék — készítettek parkett-alap­anyagot. Az új termék iránt külföldön is nagy az érdek­lődés. MÁJUSBAN A BNV-N virágszőnyeg várja a vendéget TÉLI SÉTA A VÁSÁRVÁROSBAN Bár a BNV május 22-i kapunyitása még messze van, a februári Vásárváros­ban élénk az élet. Az ősfák között álló pavilonok né­melyike éppen e napokban „vált” új ruhát. A NIM csarnokának kupolája alu­míniumlemezekből fény­visszaverő tetőborítást kap. A főúton­­fekvő 21-es pavi­lonnak is új homlokzatot készítenek, portált üvegből, acélból. Újdonság: sok helyen lesz pihenőpark. A padok mellett kis szökőkutak, cso­bogók. A vásár útjai men­tén fiatal fákat ültettek, s májusra óriási virágsző­nyeg borítja majd a BNV területét. Az idei Budapesti Nem­zetközi Vásárt az ország újjászületésének jegyé­ben rendezik. Ezt tükrözik majd a ma­gyar csarnokban elhelye­zett kiállítási anyagok. A vásár 40 pontján emblémák emlékeztetik a közönséget: Magyarország most ünnepli felszabadulásának 25. év­fordulóját. A látogatók bi­zonyosan örülnek majd a három főbejáratnál elhe­lyezett egy-egy nagy mére­tű fekvő makettnek: a vá­sárt ábrázoló hatalmas táb­la megkönnyíti a tájékozó­dást. Hasonló célt szolgál­nak azok a táblák is, ame­lyeket a pavilonokra he­lyeznek, ezek négy nyelven tájékoztatnak, milyen áru­csoportok láthatók a csar­nokokban. Az idén több külföldi vendégre számíta­nak. Informálásukra angol, orosz és német nyelvű el­igazító táblákat, térképeket állítanak fel. A kereskedel­mi munka megkönnyítésére idegen nyelvet beszélő hostessek teljesítenek majd szolgálatot­­ a HUNGEXPO egyenruhá­jában. Kiszámították: a vásár idei energiaszükséglete 25 százalékkal növekszik a ta­valyihoz képest. A vásár területe az idén sem bővül, ezúttal is 260 ezer négyzet­­méternyi helyet kapnak a kiállítók. Csaknem ezer magyar vállalat, szövetke­zet, intézet ad számot fej­lődéséről, mutatja be leg­újabb termékeit. A szocialista országok közül az idén Lengyel­­ország foglalta le a leg­nagyobb területet, s hasonló nagyságú helyen állít ki a Szovjetunió és az NDK is. Ismét képviselteti magát Anglia, Franciaor­szág, az NSZK, Olaszor­szág, Svájc és az USA. Hosszú idő után újra he­lyet kért Törökország. Ka­nada 680 négyzetméter te­rületen — a többi között — elektronikus geofizikai mű­szereket, mezőgazdasági gépeket, vulkanizáló és pa­píripari berendezéseket, re­pülőtéri hóeltakarító gépe­ket hoz Budapestre. Új ki­állító: Pakisztán. Bőröket, cipőket, sportszereket, koz­metikai cikkeket és élel­miszeripari termékeket ál­lít ki. Elefántcsontpartról gyapotot,, kávét, különféle trópusi gyümölcsöket és élelmiszerkonzerveket mu­tatnak be. A külföldiek találkozóhe­lyét az idén a Mezőgazda­­­­sági Múzeum épületében rendezik be. Itt lesz a Kül­­­­földiek Klubja. Az 50-es­­ pavilonban a Kereskedők­­ Klubja kap helyet. Az idei­­ BNV-n öt szakmai napot­­ rendeznek. (békés)

Next