Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-16 / 63. szám

Egy megye - tizenegy új kenyérgyár Fejér megyében a sütő­ipar jelenlegi kapacitása jó­val alatta marad a szükség­leteknek. Az üzemek több­sége kapacitásának 200 szá­zalékát termeli, ezért a ke­nyér minősége nem mindig megfelelő. Korszerűtlenek az üzemek, elavult a gép­park, s hiányos a szállító­­kapacitás. Különösen ko­moly problémát jelent a falvak ellátása, a legtöbb helyre ugyanis késve érke­zik a kenyér. A negyedik ötéves terv­ben nagyszabású rekonst­rukciónak vetik alá a sütő­üzemeket, felújítják az el­avult kenyérgyárakat, ki­cserélik a kemencéket, új gépeket szereznek be. Emel­lett a tervidőszakban 11 új kenyérgyárat adnak át ren­deltetésének Fejér megyé­ben. (MTI) ZALAEGERSZEGEN Néprajzi nyári szabadegyetem Június 27. és augusztus 7. között első ízben Zalaeger­szegen rendezik a néprajzi nyári szabadegyetemet. Za­laegerszegen épült fel ugyanis az első jelentős szabadtéri néprajzi gyűjte­mény, a göcseji falumú­zeum és az olajipari törté­neti múzeum. A részletes program sze­rint tizenegy előadás hang­zik el a Göcsej-vidék és általában Magyarország néprajzáról. Megnyitják az országos néprajzi fotókiál­lítást, megrendezik a neves magyarországi népi együt­tesek bemutatóját és a nép­zenei bemutatót, kirándu­lásokat szerveznek a Gö­csej, Hetés és a Balaton vi­dékére. A rendező bizottság ezen a héten küldte el az angol és német nyelvű meghívókat és prospektu­sokat az európai országok néprajzkutatóinak. (MTI) IKARUSSZAL A KÁRPÁTOKON ÁT A végállomás: Kijev Próbaútra indult a leghosszabb járat ♦ A menetidő három nap ♦ Hajókirándulás az ukrán Balatonon Ma reggel az Engels té­ri pályaudvarról elindult Kijev felé a Volán két lu­xus autóbusza, „fedélzetén” forgalmi szakemberekkel, tv-riporterekkel, újságírók­kal, hogy Budapest és Kijev között az 1200 kilo­méteres úton — miközben az Ikarusok átszelik a Kárpátokat — mint próba­utasok megtudják, hogyan válik be a magyar autó­buszközlekedés leghosszabb útvonala. Az előzmény: az Autó­­közlekedési Tröszt megál­lapodott szovjet partneré­vel, a Szovtransszal, hogy felszabadulásunk jubi­leuma tiszteletére április 7-től rendszeres autó­­buszjáratot indít Szabad­ság néven a magyar és az ukrán főváros között. A mai start rendhagyó, mert előbb van a műszaki bejárás, a menetrendi idők egyeztetése­i még nem járták be ezt a vonalat magyar gépkocsivezetők — s csak azután kötik meg a szerződést. Ma reggel négy gépkocsivezetővel két Ika­rus 250-es típusú autóbusz indult a hosszú útra. A menetidő: három nap. Áp­rilis 7-től minden héten kedden és pénteken köz­lekedik a két magyar, il­letve a két szovjet Ikarus­ 250-es gépkocsi Kijev és Budapest között. Ma délben a Volán ma­ratoni vonalának két autó­busza átlépi a magyar— szovjet határt, majd to­vábbindul Ungvár, Lvov felé, hogy szerda este be­fusson a kijevi végállomás­ra. A próbajárat egynapos tartózkodás után indul vissza, s vasárnap délután érkezik az Engels térre. Ugyanilyen ütemben közlekedik majd utasai­val a menetrend szerinti járat is, miközben az autóbusz Ungvárott, Lvovban megáll egy-egy éjszakára. A vendégek pihenéséről, ellátásáról a Volán gondos­kodik. A hosszú úton vá­rosnézésre is mód nyílik, s szó van róla, hogy — egye­bek között — hajókirándu­lást szerveznek a 70 kilo­méter hosszú, 10 kilométer széles „ukrán Balatonon", a Kremencsuki tengeren. A most induló 1200 kilo­méteres Budapest—Kijev közötti autóbuszvonal tu­lajdonképpen az Európa­­busz-hálózat meghosszab­bítása Kijevig. Áprilistól a Nyugat-Európából érkező turisták Budapesten át­szállhatnak a Volán Ikaru­­saira, s akár Párizstól is autóbuszozhat valaki Kije­vi®- Békés Attila Ma reggel: start az Engels téren (Wormser ferv.) Ezt Ön is megnyerheti, mert jubileumi­­ tombolajátékunkban részt vesz minden vásárlónk (közület kivételével), aki ÁPRILIS 20-IG egyszerre 200 forintot meghaladó értékű árut vesz bármelyik FŐVÁROSI HÁZTARTÁSI ÉS ILLATSZERBOLTBAN. FŐNYEREMÉNY: FIAT 500-AS LIMOUSINE GÉPKOCSI és még 999 értékes nyeremény, 150 ezer forint értékben. Kérjük tombolajegyeinek tulajdonosait: figyeljék majd a SPORTFOGADÁSI ÉS LOTTÓ IGAZGATÓSÁG ÁPRILIS 27-I TÁRGYNYEREMÉNY-SORSOLÁSI LISTÁJÁT! Ha ugyanis az ott kihúzott, Trabant gépkocsit­­ nyert lottószelvény három utolsó számjegye, megegyezik a vásárlónknál levő tombolajegy utolsó három számjegyével, akkor az a tombolajegy az EZER NYEREMÉNY KÖZÜL VALAMIT MÁR NYERT! A nyertes tombolajegyek között a nyereményeket május 4-én sorsoljuk ki. Mindig érdemes, de most különösen jól jár, ha a FŐVÁROSI HÁZTARTÁSI ÉS ILLATSZERBOLT VÁLLALATNÁL VÁSÁROL! SZÉP AJÁNDÉK Tv a kollégiumnak Mire jó egy tévékészü­lék? Ölekor barátságot egyenget, netán még mun­kaerőgondokat is enyhít. Például az az Olympia de Luxe, amelyet nemrég ajándékozott® a főváros egyik legkisebb szövetkeze­te, a budafoki Hidró Kisz, az ország egyik legnagyobb , községében, Békésen, a ta­­­­nyasi kollégiumnak. Az­­ országos akció kétezer- , valahányadik televíziójára , Budafokon néhány nap­­ alatt összegyűlt a pénz. A 103 tagú kisz KISZ-­­ szervezete kezdeményezte­­ a gyűjtést, többségében­­ olyan fiatalok, akik maguk­­ is faluról jöttek, s részben­­ a szülök elbeszéléséből,­­ részben , saját tapasztalata-­­­ikból tudják, milyen a ta-­­ nyasi élet. Sokan közülük­­ bejáró munkások, akik a­­ ktsz műhelyeiben ismer-­­ kedtek meg az üzemi ter- e meléssel, Budafokon kós­­in­toltak bele a városi életbe.­­ Amikor már összejött a­­ készülékre való, a XXII.­­ kerületi népfrontbizottság-­­ hoz fordultak, keresnének­­ ők megfelelő helyet az­­ ajándéknak. Dzsaja József , titkár örömmel segített. S­­ hogy éppen egy új tanyasi­­ kollégiumnak juttatták a­­ készüléket, nincs abban­­ semmi rendkívüli: közis-­­­mert, milyen figyelmet­­ szentel a népfront a tanyán­­ élők sorsának. A „Televíziót minden is-­­­kolának” akcióban ez az el­­­­ső eset, hogy kollégiumi­­ diákok kaptak készüléket.­­ Nem minden mellékgondo­­­ lat nélkül adta át Békésen ! Szick Antal, a kisz elnöke­­ az ajándékot, meghívást is , mellékelt hozzá a szövetke-­­­zet vezetősége nevében.­­ Szívesen látják a békési fiatalokat Budafokon. Az­tán, ha megismerkednek a fővárossal, az üzemmel, hátha egyik-másik fiúnak kedve támad a hidraulikus berendezéseket készítő szakmához... (gy. d.) FŐBÉRLŐK - ALBÉRLETBEN MIÉRT „TŰNTEK EL" LEFKOVITSÉK? 1069. december 7-én az esti órákban Lefkovits Dé­nes bőrdíszműves — felesé­gével együtt — eltűnt Ka­­csóh Pongrác úti lakásá­ról. A bonyodalmak, ame­lyek a mesterember és há­zastársa „eltűnéséhez” ve­zettek, a múlt év májusá­ban kezdődtek. Házukat 15—20 méteres üres, gondozatlan földsáv választja el a közúttól. Hosszú időn át e keskeny csíkon hajtott ,ki reggelen­te háromkerekű járművé­vel a mindkét lábára béna Lefkovits Dénes, hogy el­jusson Szondy utcai műhe­lyébe. (A vendéglátóiparban márkás név az övé: a mes­ter a pincér fizetőtáskák készítésének egyedüli spe­cialistája. Nemrég a lipcsei Magyar Csárda felszolgálói­nak is tőle rendeltek táská­kat.) HAZAJUTNI MÁR NEM TUDTAK... Májusban a Hungária körúti felüljáró építésére dömperek és más munkagé­pek érkeztek. Feltúrták, felszaggatták a földsávot. A nagy építkezés közben azért mindig akadt egy segítőkész művezető, aki deszkapallót fektetett, vagy elegyengette az útban álló hepehupákat, hogy a rokkant ember jár­művével­ kikanyarodhasson a ház elé. A múlt év decemberében végleg elvonultak az épí­tők. A ház bejáratát hol hó, hol homokbuckák torlaszol­ták el. Amikor olvad, mindent sár borít, min­denhez sár tapad. A házat járművel nem ajánlatos kö­zelíteni. Ezért is rekedtek egy decemberi napon Lef­­kovitsék a Szondy utcában. Mert bár ugyanúgy elin­dultak otthonról, mint más­kor, hazajutni már nem tudtak. A műhely szom­szédságában hónapos szobát béreltek. HELYSZÍNI SZEMLE Januárban Lefkovits a XIV. kerületi Tanács építé­si- és közlekedési osztályát kérte: távolítsák el a köz­lekedést akadályozó ho­mokbuckákat és tegyék szabaddá a ház előtti térsé­get. (Az egészséges szom­szédok is csak körülménye­sen juthatnak be a házba.) A hivatalos helyszíni szemle eredményéről így értesítette a tanács a pana­szost: „Megállapítottuk, hogy sérelme nem jogos. A ház ugyanis a Borostyán, utca felől is megközelíthe­tő. Tekintettel azonban az ön egészségi állapotára, a Kacsóh Pongrác úti járdá­hoz, a Május 1. út felől egy kocsifeljárót építettek, hogy járművével a járdán köz­vetlenül a kapuig tudjon közlekedni.” Két javaslat. Ami az el­sőt, a Borostyán utcait il­leti : magam győződtem meg róla, hogy előbb egy nagy udvaron, majd egy soklépcsős alagsoron kelle­ne áthaladnia a beteg em­bernek, tolókocsival. A másik „ötlet”: Lefkovits a Május 1. út felől a járdán közelítse meg a házat. (Lef­kovits Dénes azonban télen, ilyen körülmények között egyáltalán nem tudja hasz­nálni járművét.­­Gépkocsi­val, pedig egyébként sem lehet felhajtani a járdára.) Emberek a síneken !­­áromnegyed öt. Szeren­­cs­ésém van — állapítom meg tárgyilagosan. Amint felérek az EMKE-aluljáró­­ból, megáll előttem a 67-es, a vezető mögött fut egy talpalatnyi hely. Az asszonyt, aki vezet, a Metropol táján veszem ész­re. Csenget... A sínek felé két nő to­tyog, tehetetlenkedik. Ne­­kilódulnak, megtorpannak, visszafordulnak, szemben jön egy 44-es. Az asszony lassít és csenget. A szem­bejövő vezető köszönetet int, azok ketten meg a szatyraikkal megállnak a két sínpár között... Figyelem az utat, az as­­ Szonyt, aki vezet, akire rá­bíztam ma a sorsom, aki hazavisz ezzel a villamos­sal. A A Szabadság Szálló előtt törik a tél gyötörte aszfal­tot. Egy kucsmás vidéki a munkások közé bámész­kodik, és csak úgy, majd­nem a kocsink alá sétál. Az asszony felszisszen. " A csákányos a kucsmás után kap. A peronon azt mond­ják: részeg, vak, bolond. Baross tér. Már van alul­járó és innen a vezető mö­gül igazán érthetetlen, miért rohangásznak, ugrál­nak a Keleti előtt a síne­ken meglett emberek. A megállóban átrohannak a kocsi előtt, sőt átmásznak a palánkon. Egy taxis fékez, fogcsikorgatva, ököllel ma­gyaráz, a kék kabátos nő, akinek mindez szól, szaty­raival nyugodtan ballag az úttesten... A vezető jelez. Valaki lentről azt mondja: menje­nek egy kicsit beljebb ... Az ajtó közömbösen záró­dik, a kanyarban ijedten összerázódunk, mert a ve­zetőnő a csengőre csap, riaszt. A „felüljárók” ma­kacsul megálltak a sínen. Fékez és megszólal most először, csak úgy magának: „miért is mennétek odébb ... ?!” A Hungária körútig ötször csap a csengőre, hat em­bert enged át a legképtele­nebb helyeken. A Népsta­dion útnál, amikor indul a megállóból, valahonnan elénk gurul egy motoros... Félek. Ha nekem kellene itt állítom az ő helyén, már kiabálnék, sikoltoznék. A Hungária körúti meg­­­sn­állóban rengetegen vannak. Önkéntes kalau­zok. Megállás nélkül mond­ják, kérik a lentiek a fen­tieket, menjenek beljebb ... Az asszony jelez, aztán szól egy fiúnak, engedje ki­csit beljebb csukódni az aj­tót, mert nem lát semmit a visszapillantó tükörben. Különös csoda. Becsukódik az ajtó. Kanyar, Mexikói út. A megálló felől legalább hú­szan szaladnak át a vágá­nyokon a szemközti oldal­ról a 65-ös végállomásától. Jövünk a sínen, ők fél mé­terre ugrálnak előttünk. Erzsébet királyné útja. Özönlenek a 70-es trolibusz végállomása felől. Az ajtót már nem lehet becsukni. S a visszapillantó tükörből látom a peronokról kibugy­­gyanó emberfürtöket. Itt szólítom meg az asszonyt, akinek kötélidegei vannak, aki nyugodt, aki talán mo­solyog. — Nem fél most? — Nem. Fiatalok lógnak, nem szédülések. Mindenki haza akar menni valahogy. Ilyenkor kevesebb az idős ember, nyugodtabb va­gyok. Az öregek, idegesíte­nek. Képzelje, az előző for­dulóban a Rákospataknál két öreg az ellenkező olda­lon akart felkapaszkodni, még jó, hogy a kísérőm észrevette, lecsengetett. A tükörből se láttam volna őket. Elsodrom és me­gyek... Mehetek a börtön­be. Csend van a peronon. Mindenki fülel. Az asszony érzi, hogy várják a kifa­­kadást. — Felelőtlenek az utasok. És zsúfolt ez a vonal. A ’ Fűrész utcánál elkö­szönök tőle, leszállok. Át­szaladok a kocsi előtt. Dolecskó Kornélia ELFELEJTETTEK SZÓLNI Igaz, a szemlét megtar­tották. A hivatalos levelet is kikézbesítették. Lefkovits Dénessel azonban a szemlét tartók közül senki sem ta­lálkozott, a szemle idő­pontjáról őt nem­ is értesí­tették. Pedig ha látják, ha személyesen beszélnek vele, ha megnézik, miként közle­kedik —­ s nemcsak bü­rokratikusan intézkednek —, bizonyára másképp döntenek. A házaspár — ma is —­ változatlanul a hónapos szobában lakik. Pedig fő­bérleti lakásuk van Buda­pesten. Ábrán László

Next