Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-28 / 74. szám
• A részvétlenség, az önző kényelemféltés, a közöny megnyilvánulásait írta a valóságból tévéjátékká Gosztonyi János. A megdöbbenés azonban elmaradt. Nem a néző részvétlensége miatt. A valóságos eset, egy New York-i lány meggyilkolása több tanú előtt, s a tanúk paszszivitása megrázóan hatott a Valaki a sötétből nézőire. A feldolgozás azonban ehhez a spontán érzéshez alig tudott valamit hozzáadni. Ennek egyik oka, hogy az író nem bízott a nézőben, és szükségesnek látta időről-időre egy-egy szereplőjét kommentátorként felhasználni, a „gyengébbek kedvéért” azonnal megfogalmazni a tanúk feletti elmarasztaló ítéletet. Ez a módszer nem hagyta, hogy a közöny drámája fokozatosan bontakozzék ki előttünk, s váljék egyre nyilvánvalóbbá az, amit már az első pillanatban sejtettünk. Pedig nem a krimi izgalmával akart hatni a sér és Nemere László - szó — bár a hatásos- ' ' kedvéért a gyilkosságot is a legrészletesebben rekonstruálták előttünk, túlságosan megterhelve az elmebeteg fiatalember misztikus elméleteivel. Nagyon szép dokumentumfilmet készített Az ezeréves per címmel Pintér Gyula. A huszonöt évvel ezelőtti földosztás cselekvői, tanúi és részesei szólaltak meg a filmben — Veres Péter visszaemlékezése kezdte a sort —, és a két Csaba riporter jó kérdései nyomán szinte valamenynyi részletét feltárták a Tisza nagy faluban egykor megkezdődött forradalmi változásnak. Nem lehetett megindulás nélkül hallgatni az idős parasztembert, aki egyik vezetője volt a földosztásnak, ahogy keserű életéről írt versét felolvasta. És érdeklődve néztük végig, ahogy kint, a határban, a huszonöt évvel ezelőtti földosztó mozdulatokat elevenítették fel a falu parasztjai. (bársony) FESZTIVÁLHANGVERSENY Az idei bécsi ünnepi hetek magyar közreműködője, az Állami Hangversenyzenekar, június elején mutatja be bécsi műsorát a zeneakadémia nagytermében. Ferencsik János vezényletével Kodály Pávavariációi, Liszt Esz-dúr zongoraversenye és Bartók nagyzenekari kompozíciója, a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára hangzik el az ünnepi koncerten. „Önöknek csodáiéi vannak Finnországban” Befejezte vendégjátékát a Thália Színház Helsinki, március 28. Hideg, szeles, havas reggelek köszöntik Helsinkiben a Thália Színház együttesét. Az időjárás — barátságos, napsugaras, szinte tavasziasnak tűnő napok után — hirtelen megváltozott. A természetnek ez a kellemetlen fordulata — amely mint vendéglátóink mondják, számukra cseppet sem meglepő! —, nem érinti az előre kidolgozott programot. A vendéglátásnak azt a szinte visszaadhatatlan ■ légkörét és hőfokát sem, amelyet előre nem terveztek ugyan, a siker nyomán azonban elsöprő erővel robbant ki. Nincs könnyű dolguk a színészeknek. Szerdán és csütörtökön kora délelőttől késő délutánig a finn televíziónak a várostól távol fekvő stúdiójában folyt a munka: filmszalagra rögzítették a Thália Színház előadásának mintegy kétharmadát. Ebből a kitűnő technikai körülmények között készített felvételből keskenyfilmet készítenek majd, hogy — oktatási célból — sok-sok példányban sokszorosítva ellássák vele a finn iskolahálózatot. Vendéglátóink azt szeretnék ugyanis, hogy éppen a magyar előadás segítségével jutnának közelebb a finn iskolások is nemzeti eposzukhoz, a Kalevalához. .. Úgy tűnik, hogy ez a Thália Színház itteni bemutatkozásának a legnagyobb elismerése. A kritikák is a vendégjátéknak ezt a felfedezésszerű — újdonság erejével ható — vonzását emelik ki A Helsinki Sanomet csütörtöki számában tömören így fogalmazott: „Az élmény felülmúlhatatlan. A Kalevala üdének, újnak és meglepőnek mutatkozik be, mintegy élénkszínű festékfürdőben átépített régi ruhadarab.” Ezt a hatást tükrözik a többi lapok is: „Élmény több évre”, „Elhozták nekünk a vidám Kalevalát és jaj, milyen jólesett!”, „Köszönjük, magyar Thália Színház a bátor és elragadó előadást!” „Szeretettel látjuk Önöket máskor is Helsinkiben. Önöknek csodáiéi vannak Finnországban.” Valamennyi lap csatlakozott az ünnepléshez, amelyben Kazimir Károlyt, a szerda délután óta itt tartózkodó dr. Ortutay Gyulát, valamint az előadás minden szereplőjét részesítik. Különösen bensőséges volt csütörtök délben az a díszebéd, amelyen — hazánk helsinki nagykövetségén — Ortutayt és Kazimirt Lemot-emlékéremmel tüntették ki. Ennek a találkozónak — a Kalevala további színpadi pályafutása szempontjából — jelentős eseménye is volt: Kazimir elfogadta a városi színház meghívását, hogy egy számára is alkalmas közeli időpontban rendezze meg a Kalevalát, természetesen most már a finn színház művészeivel. Ma kora délután még egy utolsó előadást tart az együttes, este vendéglátóink szaunaprogrammal kedveskednek a színészeknek. Holnap vasárnap délben a városi tanács búcsúebédet ad a társulat részére, onnét a repülőtérre megyünk, hogy kora délután — a MALÉV különjáratával — hazainduljunk. A vendégjáték gyors mérlegét már most megvonhatjuk: nem csupán programokban zsúfolt, emlékezetes nyolcnapos vendéglátást tudhatunk magunk mögött, hanem fontos és értékes missziót is, amelynek külsőségei éppúgy, mint belső tartalma, tartása továbbmélyítette, új tartalommal töltötte meg baráti kapcsolatainkat. Bános Tibor Amerikai riportfilm ÁLLAMFŐK, TÁBORNOKOK, SZENÁTOROK, ÚJSÁGÍRÓK NYILATKOZNAK... BEMUTATÓ: ÁPRILIS 2. Új szereposztás A BETEGSÉG KÖZBESZÓLT LESZ PREMIER Társalgóban, öltözőben, színpadon semmi másról nem esik most szó itt a Vígszínházban, mint a Csehov-műről, a Ványa bácsiról — írtuk három héttel ezelőtt riportunkban. Azóta más beszédtéma akadt, nem ilyen kellemes: izgalmak, műsorváltozás, elmaradt premier... — Ismeretes, hogy februárban, készülő bemutatónk, Pirandello IV. Henrikjének próbáján a főszereplő, Latinovits Zoltán, egy szerencsétlen mozdulat következtében sarokcsontját törte — mondja "Lenkei Lajos, a Vígszínház igazgatója. — Betegsége miatt felborult színházunk eredeti műsorterve. Arra gondoltunk, hogy a Csehov-darab bemutatását előbbre hozzuk, ugyanis Latinovits—Ványa bácsi járógipsszel is vállalta a próbát, a munka nem okozott számára különösebb megerőltetést. A tegnapelőttre tervezett premierről végül mégis le kellett mondanunk. Sajnos, néhány nappal ezelőtt Latinovits Zoltán ismét megbetegedett, tüdőgyulladást kapott. Kórházba vitték és az orvosi vélemény szerint hosszas ápolásra szorul. Az ő szereplésére nem számíthatunk. — Átalakítottuk a szereposztást és némileg módosul a rendező, Horvai István, eredeti rendezői koncepciója is. De reméljük, hogy ez az előadás is ugyanolyan értékű és sikeres lesz, mint amilyen eredetiben lett volna. — Az új címszereplő? — Tomanek Nándor. Megfeszített munkával másfél hét alatt tanulta be szerepét. Eredetileg is játszott volna a darabban: Szerebrjakov professzort. Az ő szerepét most Várkonyi Zoltán vette át. Természetesen, nem tettünk le eredeti elképzelésünkről sem végleg, reméljük, Latinovits Zoltán mielőbb felépül és még az idén bemutathatjuk a korábbi elképzelést. A IV. Henrik is rá vár. — A Ványa bácsi premierje ? — Most már egészen bizonyos és végleges — április 3-án este. (..) Felhívjuk Kedves Vásárlóközönségünk figyelmét, hogy a Centrum Calvin téri Áruházban mindig olcsón és jól vásárolhat. Dublé gyapjútakaró ISO,— Ft-ért kiránduláshoz nélkülözhetetlen. Csak nálunk kapható! (x) Beköszöntött a tavasz! Bakfis átmeneti kabát 590,— Ft-tól kapható Csepel centrumában a Centrum Csepel Áruházban. Szolid árak, nagy választék, (x) A Vörösmarty Mihály Gimnázium (budapesti vII. kerületi községi főregl iskola) 1971 októberében lesz százéves. Az évfordulót méltóképpen akarjuk megünnepelni, ezért kérjük az iskola volt tanárait és tanulóit, hogy címüket az iskolával közöljék. (Budapest, Vill., Makarenko u. 11. Tel.: 130— 428). (X) r A karját kitáró, csodálatos szépségű meztelen nő és a frakkba öltözött, feje fölött a szentek glóriáját viselő hivatalnok férfi. _ Popriscsin kishivatalnok álmainak beteljesülése az álmok birodalmában. Szálkás, egymásba bukó betűk, kusza, szétszaladó sorok. A keltezés szerint „Márcember 86-án nap és éj között” jegyezte be életének e szenzációs fordulatát, pontosabban azt a nagy átváltozást, amikor belőle, Popriscsin megalázott, hajlongásra és örökös körmölésre kárhoztatott kishivatalnokból, Vili Ferdinánd lett. A napló, gyöngybetűkkel kezdődik és a felbomló elme őrült, kétségbeesett soraival, az iszonyati képeit felidéző rajzokkal fejeződik be. Az érdekes albumot a Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalata jelentette meg, Komlós Aladár előszavával. A naplót Boris László, az ifjan elhunyt, zseniális grafikus rajzolta. Egy őrült naplója BORIS LÁSZLÓ RAJZAI • KAJLA BETŰK Ma mutatja be a József Attila Színház Illyés Gyula Malom a Séden című drámáját Benedek Árpád rendezésében. Képünkön két főszereplő: Láng József és Szemes Mari. A hétfő esti nyitány után tegnap a felszabadulási hangjátékpályázat második díjnyertes darabját hallhattuk a Rádiószínház programjában. Sós György A harmadik futó című hangjátéka nemcsak az érdekes és merész ötlet — az egyetlen hangmonológra épített előadás — révén vált izgalmassá. Sinkó László mélyen átélt alakítása is gazdagította. A cselekmény röviden: egy sportverseny, ötven másodperc összesűrített története, attól a pillanattól, hogy a 4x400-as váltó harmadik tagja átveszi a stafétabotot, addig, amíg az a kör után átadja társának. Tulajdonképpen szimbólum ez egy nemzedék váltásáról: a stafétabotot vivő mai ifjúról, akitől nem várnak mást, csupán azt, hogy tartsa az előzők által kiharcolt helyet. S azt is, hogy a lehető legjobban, zökkenő nélkül adja tovább a következő nemzedéknek. Sós György hőse ráébred, hogy a cél elérése az egész csapat összteljesítményétől függ. A hangjátékban mindezek a szimbólumok megfogalmazódtak, nem képletszerűen, nem mindenáron tételt igazolni akarón. Az író hús-vér embereket tudott mozgatni hiteles környezetben. A sikerben része volt Marton Frigyes rendezésének is: kitűnő érzékkel ragadta meg a darab mozaikszerű felépítését. (harangozó) HUSZONHAT ÉVES VOLT Ki volt ez a különössorsú képzőművész? Boris László 1897-ben született, Budapesten kezdett rajzolni. Még szinte gyerekember, amikor a világháború után a müncheni Simplicissimus rajzoló munkatársává fogadja, a lipcsei Decine cég sorozatokat ad ki rézkarcaiból, majd Berlinben az Ullstein cég foglalkoztatja. 1921-ben az Ernst Múzeumban közös kiállításon szerepel Szőnyi Istvánnal. Ezután nyugatra távozott, s rajzaival meghódította Párizs és London közönségét. 1924-ben már tüdőbajára keres gyógyulást. Mentonban halt meg, egy hotelszobában. HASONMÁSKIADVÁNY Gogol egyedülálló remeke, az Egy őrült emlékiratat, Boris László személyében első ízben a képzőművészetet is megihlette. Az elgondolás, amely a grafikust arra indította, hogy az író által kitalált kishivatalnok naplóját valóban „megírja”, a művész szokatlan ötletei közé tartozott. Nagyszerű mű. Az egyéniség állapotát, helyzetét, lelki megrázkódtatásait Boris László a kézírás sajátosságaival is ki tudta fejezni. Az egymást követő lapokon nemcsak egy őrületre iszonyodó ember képe rajzolódik ki előttünk, hanem a mind kajlábbá és olvashatatlanabbá torzuló betűk rengetegében az elesett kishivatalnok valóságos élete is. A kézírásos műremeket lapozgatva, szinte az az ember érzése, hogy nem is hasonmáskiadványt, hanem egy különleges, valóságos naplót tart kezében. Nem olvasgatásra szánt irodalom ez, hanem képzőművészeti alkotás, ahol a fő ábrázoló eszköz a betű, a szavakból összeálló mondat, a mondatokból összeálló sorok, oldalak, a kiegészítő grafikák, amelyek eredeti alkotásként tanúsítják a megromló lélek fájdalmát. (harangozó) CSEPELI ZENEI NAPOK Áprilisban megrendezik a csepeli zenei napokat. Az április 11-i opera- és dalest vendégei: Eszenyi Irma, Bende Zsolt, Melis György, Réti József és Simándy József. A csepeli zeneiskola művésztanárainak Romantikus estjét április 18-án, az ifjúsági zenekari találkozót pedig 22-én tartják. Április 25-én Éneklő ifjúság címmel a csepeli iskolai énekkarok hangversenyeznek.