Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

NE SZEDJE FÖLÖSLEGESEN A gyógyszer rabjai Nyugtató, dopping: csak receptre • Mikor hasznos, mikor káros • A túlzott fogyasztás ellen Korábban már beszá­moltunk róla, hogy az óbu­daiak társadalmi bizottsá­got alakítottak a túlzott gyógyszerfogyasztás és gyógyszervisszaélés ellen. Most újabb meghívást kaptunk: a XIII. kerületi Vöröskereszt csatlakozott a mozgalomhoz, s kerekasz­­tal-konferenciára hívta Angyalföld és néhány ke­rület egészségügyi vezetőit, gyógyszerészeit, orvosait. A konferencia bevezető­jében dr. Simkó Alfréd, a III. kerületi ideggondozó főorvosa, a mozgalom kez­deményezője elmondta: az Egészségügyi Világ­szervezet — amelynek hazánk is tagja — a leg­utóbbi konferenciáján négyes listát állított ösz­­sze a gyógyszerekről. Az első listán vannak azok a kábítószerek — heroin, hasis, marihuana —, ame­lyeknek semmiféle gyógyá­szati jelentőségük nincs. A második csoportba a te­rápiás célokra alkalmazha­tó kábítószereket sorolták: a morfium-, a kokain- és az­­ac­edronszármazékokat, amelyek szintén nemzetkö­zi ellenőrzés alatt állnak. A további két csoport gyógyszerei­­ visszaéléshez vezethetnek, súlyos meg­szokást idézhetnek elő. Ezekkel kapcsolatban hava­zai ellenőrzést javasol az Egészségügyi Világszerve­zet., A gyógyszer — gyógy­szer. Abban, hogy a vilá­gon sok helyütt jelentősen nőtt az átlag életkor, nagy szerepe van az orvostudo­mánynak és az orvosok munkáját segítő nagy ha­tású gyógyszereknek. A különféle nyugtatók, dop­pingok, amelyek­ az ötvenes években jelentkeztek nagy tömegben, kitűnő hatá­súak, s ha a beteg valóban ezekre szorul, az orvos fel­írja, s eredményesen gyó­gyít velük. Sajnos azonban nem­csak indokolt esetben ír­ják fel. Ezek a gyógysze­rek divattá váltak: Nyu­­gat-Európában például bármelyik patikában sza­badon megvásárolhatók. Hazánkban szerencsére mindegyikhez orvosi re­cept kell. A gyógyszerártalomnak több fokozata ismert. Első a hozzászokás. A beteg éveken át szedi a gyógy­szert, s eszébe sem jut leg­alább megkísérelni, hogy abbahagyja. Második, a sú­lyosabb fokozat a függő­ség: a beteg pszichikailag és fizikailag is függ a gyógyszerétől. Idővel a szervezete is élénken rea­gál, ha nem kapja meg a szokásos adagot. Következő fokozatnak a gyógyszer­szenvedélyt tartják. Az eredeti gyógyszer kezdi el­veszteni hatását, állandóan emelni kell a napi dózist. Ha a beteg nem kapja meg időben az emelt mennyiséget, szabályos el­vonási tünetek jelentkez­nek nála, személyisége szinte teljesen átalakul a gyógyszer rabjává válik. A három fokozat között je­lentős a különbség, de nin­csenek éles határok. Kü­lön kategória a gyógyszer­visszaélés: az illető nem arra a célra használja a gyógyszert, amire­­ való. Például azért szed vala­mit, hogy fokozza az alko­hol hatását, altatót hasz­nál nappalra nyugtatóként, vagy doppingot éjszaka. Súlyos visszaélés ez, nem annyira az SZTK-val, sok­kal inkább a saját szerve­zetével, egészségével szem­ben. A kerekasztal-megbeszé­­lésen érdekes adatok hang­zottak el. Óbudán három nagy patika forgalma alap­ján 1966-ban egy főre átlag 21 nyugtató tabletta ju­­­­tott, tavaly már több mint kétszer annyi. Budapesten és Pest me­gyében a múlt két évben valamit csökkent az An­­daxin forgalma, ugyanak­kor nőtt a Siduxené, és csaknem megkétszerező­dött a Trioxaziné. A gyógy­szerfogyasztás általában is évről évre jelentősen emel­kedik hazánkban. Az Egészségügyi Világszerve­zet februári kiadványa dollárban tünteti fel az egyes országok egy főre ju­tó évi gyógyszerfogyasztá­sát. Vezet Svédország 15,5 dollárral, utána követke­zik Anglia és Magyaror­szág 9,6—9,6 dollárral. Számok, tények támaszt­ják alá: hazánkban is ten­ni kell valamit a káros, az indokolatla­n gyógyszerfo­gyasztás ellen. A kerekasz­­­tal-konferencián javasol­ták: jó lenne, ha budapes­ti és országos szinten szak­emberek foglalkoznának e mindinkább társadalmi gonddá váló jelenséggel. Sárdi Mária Kolbászszűrő szita, sövénynyíró olló • Közeledik a ma is elter­jedt, élő népszokás dátuma: április 1. Az áprilisiáratás­ról azt tartják, hogy Fran­ciaországból indult útjára. Egyes magyarázatok a régi Rómáig vezetik vissza az áprilisi tréfálkozások tör­ténetét. Nyilván elősegít­hette a szokás elterjedését és fennmaradását az ápri­lisi szeszélyes időjárás, amely ugyancsak nem szo­kott adós maradni egy-egy kiadós tréfával. Az áprilisjáratás lényege, hogy a beugratandó sze­mélyt megoldhatatlan fel­adattal bízzák, meg, s ami­kor visszatér, kinevetik. Egyes magyar falvakban kolbászszűrő szitáért kül­dik a hiszékeny gyereke­ket. Hajdúságban az a szo­­kás, hogy a gyerek­kel sö­­vénynyíró ollót kéretnek a szomszédból. Régebben az inast a szomszéd műhelybe küldték, hogy hozzon egy zsák kollert, s a szakmai nyelvben még járatlan ifjú, jó adag téglatörmelékkel­­ tért vissza. SZÉPÍTSE OTTHONÁT! A legszebb keleti mintájú perzsaszőnyegek,­­gyapjú torontáli szőnyegek új mintájú nylon függönyök most gazdag választékban a T­EXTILMINT­ABOLTBAN V., Martinelli tér 1. A SZIGORÚ FOBERLO Terv: albérlők házát létesít a Fővárosi Tanács Hölgy látogatót nem fogadhat!. Körút a Hortobágyon A hortobágyi tanács ne­vet adott a község utcái­nak. A csárdától a vasút­állomásig vezető utat Kos­suth Lajosról nevezték el. A csárda környéke a Pe­tőfi tér. Házszámot kapott a híres csárdaépület is, postai címe: Petőfi tér 2. szám. Irodalmi nagyjaink közül a Hortobágyot sze­rető Jókai Mór és Móricz Zsigmond kapott utcát. A puszta körútja­­ és a Mó­ricz Zsigmond körút az új lakótelepet veszi körül. Van ezenkívül Hortobágy utca, Délibáb-köz is a köz­ségben. Minden épületet el­láttak házszámírral; csak­nem félezer házszám ke­rült fel a hortobágyi há­zakra, épületekre. (MTI) Meddig ér a Föld árnyéka A fogyatkozások ♦ Valódi és látszólagos Megírtuk: március 7-én teljes napfogyatkozást lát­hattak Amerika egyes or­szágainak­­lakói a földrajzi szélesség 3. fokától egészen északig, az 55. szélességi fokig. A fogyatkozás jól látszott Ganderben, ahol az európai repülőjáratok elő­ször szállnak le az Újvilág területén. De elsötétült a Nap , délen is, Mexikóban, Minatitlan városában, ahol egy évezreddel ezelőtt ma­ga és azték tudósok is fi­gyelték az érdekes égi je­lenségeket. Titkát azóta na­gyon pontosan feltárta a tudomány. BÁRHONNAN LÁTHATÓ Lényeges elvi különbség van a nap- és holdfogyat­kozások között. A holdfo­gyatkozás valódi jelenség, amit bárki, bárhonnan lát­hat, az űrhajós is,­­aki ép­pen a Hold felé tart. Ennek az a magyarázata, hogy a Föld árnyéka valóban el­takarja, vagy elhomályosít­­a Holdat. Merőben más a napfo­gyatkozás. Ez voltaképpen csak látszólagos jelenség, amit csak az észlelhet, aki a fogyatkozás — legfeljebb 264 kilométer széles — zó­nájában tartózkodik. Aki a Föld más pontján áll, mit sem sejt és mit sem lát, mert itt árnyékvetésről, a Nap eltakarásáról szó sincs, csillagunk nem söté­tül el. A Hold csupán köz­beékelődik, s a fogyatkozást csak az látja, aki a Föld- Hold—Nap egyenes mentén helyezkedik el. (A Hold ár­nyéka nem éri el a Napot, ellentétben a Földdel, amelynek árnyéka több mint 2 millió kilométer hosszú, tehát elérheti a Holdat, s valódi árnyékot vethet rá.) VAN GYŰRŰS IS A hold- és a napfogyat­kozásnak van egy furcsa kulcsszáma. Jól jegyezzük meg: 400. A Hold 400-szor kisebb, mint a Nap, de ugyanakkor 400-szor köze­lebb is van annál Szám sze­­rint: a Hold átmérője 3476 kilométer, távolsága tőlünk 384 400 kilométer. A Nap átmérője 1 390 600 kilomé­ter, távolsága a Földtől 149,6 millió kilométer. Ezért­­azután a hatalmas Napot a 400-szor kisebb át­mérőjű, de 400-szor köze­lebb levő égitest, a Hold el­takarhatja. De nem mindig. Vannak ugyanis gyűrűs napfogyatkozások, amikor a Földről, a fogyatkozás zónájából nézve, fénylő gyűrű látható az égen, míg a Nap közepét a Hold ta­karja. Mi okozza ezt a je­lenséget? Az eset magya­rázata igen egyszerű: a Hold éppen Föld-távolban van, távolsága meghalad­hatja a 400 ezer kilométert. Ha a Holdat korongnak te­kintjük, átmérője éppen fél fok. De Föld-távolban ennél kisebb átmérőjűnek látszik, ezért nem takar­hatja el a Napot, amely szintén fél fok átmérőjű. Gauser Károly LENIN, 1870-1970. Szótár az asztalon Moszkva, 1970. március A Vörös tér dombháton fekszik. A mai vörös­ krassznaja szó értelme a régi nyelvben egy volt a széppel. A tér eredeti neve így: Szép tér. S a szép tér Kreml épülettömbjében az egyik klasszikus vonalú, kétemeletes ház — jellegzetes kupoláján a Szov­jetunió zászlaját­­lengeti a szél — második emeletén tizenöt éve mú­zeum van. Itt élt, dolgozott 1918 tavaszától 1922 decemberéig Lenin. A lakíts Maga az épület a forradalom előtt a moszkvai járásbíróságé volt. Lenin lakásként az egyik cári ügyész ki­csiny, szerény otthonát választotta. A négy szobából ő maga az egyablakos legkisebbet foglalta el. Ez volt dol­gozószobája és hálófülkéje. Láttam a berendezést: egyszerű íróasztal, még egyszerűbb tükrös szekrény, a falnál kockás takaróval fedett vaságy. A plédet Lenin édesanyjától kapta ajándékba 1910-ben, Svédországban, utolsó találkozásukkor. Voltam a meglehetősen primitív konyhában is. Egész életében könyvtárra vágyott

Next