Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-16 / 63. szám

• Az "irodalmi rovat szép és különleges megle­petéssel szolgált március tizenötödike előestéjén. A Lapok Petőfi Sándor nap­lójából című műsor a tévé­ben szokatlan módszerekkel ,,filmesítette meg"’ Március Idusát: a képek kizárólag korabeli rézkarcok és do­kumentumok voltak, ezek bravúros mozgatásával ér­ték el azt a hatást, mintha Petőfivel együtt magunk is végigjártuk volna vele az­napi útját, az ifjak kávé­házába, az egyetemekre, a Landerer és Heckenasthoz, a Múzeumkertbe és Tán­csics börtönébe — magunk találkoztunk volna barátai­val, Jókaival, Vasvárival és a többiekkel. Az ízléssel al­kalmazott hangkulisszák sem törték meg a műfaj­t,, sőt, fokozták az élménysze­rűséget, amit ily­en hitele­sen a legjobb színészekkel, a leghűbb díszletek között, rekonstruált helyszínekkel sem érhettek volna el. • Jó mulatsággal szolgált a szombat esti főműsor, amely Shakespeare-t és a Nemzeti Színházat hívta segítségül. A Tévedések vígjátéka egyszerre szolgálta a jóízű nevetésre vá­gyók és a klasszikus iroda­lomra áhítozók igényét; jó öt­­let volt a tévénézők közkincsé­vé tenni ezt a bűvös komédiát. • A „San Remo-i stí­lust”, azaz az érzelmes, dal­lamos daléneklést kedvelők is alighanem némi csaló­dással nézték az idei dal­­fesztivál döntőjét , s a magyar tánczene legszigo­rúbb ostorozói is némi meg­nyugvással szemlélhették a műsort: az előadott számok nagy részénél még a mi táncdalfesztiváljaink ter­mése sem volt szegénye­sebb és provinciálisabb.­­ Akinek volt kedve va­sárnap reggel kinyitni a tévét, jót mulathatott — s egyúttal tanulhatott is — a BBC szelle­mes, filmmel egybe­­kapcsolt, audio­vizuális nyelvóráján, melynek során egyszerre ül­döztük S­im Johnt, a robotem­bert és az angol igemódokat. Úgy hisszük, e nyelvtanfolyam módszeréből sok minden hasz­nosítható lenne. • Az Őrjárat az égen című tévéfilm-sorozatról majd az utolsó adás után mondhatunk csak véle­ményt. A nyilván expozí­ciónak szánt első rész in­kább oktató-ismeretterjesz­tő filmnek tűnt, afféle to­­borzónak. Reméljük, a foly­tatásokban a nagy magas­ságokon kívül több mélysé­get is láthatunk majd, job­ban megismerjük a benne szereplő fia­talembereket, akikről egyelőre csak any­­nyit tudunk, hogy jóképűek és kedvesek. • A Röpülj, páva! népdal­­versenyt sokszor dicsértük már noteszünkben; most, amikor lassan a kifáradás és az egy­hangúság veszélye fenyegeti már ezt a nagyszabású műsort, még mindig érdemes végigül­ni a döntők közvetítéseit, egy­­egy énekes vagy énekkar még mindig sok újat, frisset tud adni és vigasztalót azoknak, akik évek óta a népdal kiha­lásán szomorkodnak. (fencsik) Emlékülés A Kassai Munkás című lap megjelenésének 50. év­fordulója alkalmából a MUOSZ és a Petőfi Irodal­mi Múzeum ma emlékülést tart az ELTE Pesti Barna­bás utcai­­tanácstermében. Bevezetőt Illés László, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója tart. A Kassai Munkást Botka Ferenc mu­tatja be. A Kassai Munkás egykori szerkesztői és mun­katársai: Háy László, Hi­das Antal, Illés Béla és Jász Dezső is megjelenik az emlékülésen. Megy a gyerek, iskolába marad a korhatár ♦ Játékos előkészítés Ma és holnap több mint tizenötezer budapesti kis­lány és kisfiú kezét fogja meg apuka vagy anyuka, hogy elvigye beíratni a gyereket. A szokásosnál jóval ko­rábban veszik számba a kicsiket. Mi ennek az oka? — kér­deztük Mezei Gyulát, a Fővárosi Tanács Oktatási Főosztályának vezetőjét. Az érettség próbája. — Az iskolaköteles korú gyermekek orvosi vizsgála­tát már korábban bevezet­ték. Ez a vizsgálat azonban jobbára a gyermekek fizi­kai állapotát ellenőrizte. S bár kétségtelen, hogy a ma 6—7 évesei általában fizi­kailag fejlettebbek, mint korábban, ez azonban nem jelenti azt, hogy szellemileg is feltétlenül iskolaérettek. Tapasztalataink szerint a gyerekek egy-két százalé­kát jobb, ha egy év ké­séssel indítjuk iskolába. Meg kell itt jegyezni, hogy sok országban éppen ilyen okok miatt nem hat, hanem hét év az iskolaköteles kor­határ. Mi nem akarjuk a jelenlegi korhatárt meg­változtatni, de feltétlenül szükség van arra, hogy a gyerekeket alaposan meg­vizsgálják : iskolaérettek-e vagy sem. , Vergődés nélkül . Azokat a gyerekeket, akik óvodába járnak, az óvodai orvos és a velük foglalkozó óvona közösen vizsgálja majd­ azokat, akik nem jártak óvodába, egy orvos, egy pszichológus és egy pedagógus együttesen ellenőrzi.­­ Mi történik azokkal a gyerekekkel, akiket élet­koruk ellenére most nem vesznek fel, azok szeptem­berben nem is járnak majd iskolába? — Azelőtt, ha nem volt túlságosan agresszív az ilyen gyerek, a tanító néni jóindulatú segítségével esetleg el­vergődött a negyedik osz­tály végéig. Az ötödikben azonban már nem tudta megállni a he­lyét, véleményem szerint ezért is volt olyan nagy­mértékben „buktató osz­tály” az ötödik. Most majd, lesznek olyanok, akiknek fizikai és szellemi fejlődé­se lassúbb, mint társaiké, s közülük akinek egy év halasztást ír elő az orvos, az vagy továbbra is az óvo­dában marad, vagy ha nem járt oda, akkor az iskoláknak kötelező olyan előkészítő csoportot létrehozni, amelyben ezek a gyerekek felkészülhet­nek. Itt még semmiféle isko­lai oktatás nem folyik, játékos előkészítésh ez csu­pán, amely alkalmassá teszi a növendékeket, hogy az első osztályba kerülve, a többiekkel egyenlő feltéte­lek között kezdhessenek ta­nuláshoz. Az első lépés : Kerületenként létre­hozunk egy-egy kis létszá­mú, speciális osztályt is az általános iskolákban, ahol azok a gy­ermekek kezdhe­tik meg tanulásukat, akik az első évben több segítség­re szorulnak, lassúbb ütem­ben haladhatnak, hogy év végére ők is utolérhessék társaikat. Arra szeretnénk biztatni az orvosokat, a vizsgálatokat végző pszi­chológusokat, pedagóguso­kat, vegyék komolyan és szigorúan ezt a munkát, a szülőktől pedig azt kérjük, értsék meg: ezek az intéz­kedések éppen a gyerme­kek érdekében történnek. Ne ijedjenek meg, ha ilyen előkészítő csoportba kerül a kicsi; a fejlődés üteme nagyon differenciált. Nem minden gyermek érik egyforma ütemben. S aki ma korosz­tálya átlagánál valamivel hátrább van, az lehet, hogy a fejlődésnek egy másik periódusában az élre kerül. Ha azonban éppen az is­kolakezdéskor nem kap­nak megfelelő támoga­tást, akkor biztosan el­maradnak a többiektől.­­ Feltehetően az iskola­­érettség ilyen szigorú vizs­gálata az első évben még nem minden részletében valósul meg tökéletesen, de meggyőződésünk szerint ez az első lépés, hogy az álta­lános iskola valóban általá­nosan képző, nyolc év alatt továbbtanulásra is felkészí­tő, a lehetőségekhez mérten minden kisdiákjának egy­forma esélyeket biztosító iskolatípus legyen. — bel — □ A VASAS Művelődési Ház, a pesterzsébeti Csili modern iparművészeti be­mutatónak ad otthont. A kiállítás március 20-án nyílik. □ FABÓK GYULA fes­tőművész kiállítása nyílt meg szombaton a Műcsar­nok kamaratermében. □ DR. JANUSZ GOLE­­BOWSKI, a LEMP KR Pártfőiskola helyettes igaz­gatója 19-én este előadást tart a Lengyel Kultúra Nagymező utcai helyiségé­ben A szocializmus építé­sének általános és sajátos aspektusai a lengyel ta­pasztalat alapján címmel. □ FENYŐ LÁSZLÓ ha­lála 25. évfordulóján meg­koszorúzzák a szülőházán (VI., Lenin körút 91.) elhe­lyezett emléktáblát. Em­lékbeszédet Fodor József mond. □ AZ IRODALMI SZÍN­PAD ünnepig műsort mu­tat be április 4-én. Rende­ző: Szendrő Ferenc. Az es­eten­­Ságvári Endréről szóló oratórium is elhangzik. Húsvétra ajándékot kicsinek és nagynak sok ezer cikk közül választhat CSEPEL CENTRUMÁBAN, a CENTRUM CSEPEL áruházban Nyitva: hétköznap 9ttől 18 óráig, szombaton 9-től 15 óráig Buda­pest, XXL. Áruház tér 2. Telefon: 278—400 Őze Lajos kapta az idei Farkas—Ratkó-díjat. Képünkön: Bessenyei Ferenc gratulál kollégájának, akit a Nemzeti Színház vezetői az elmúlt évad kiváló teljesítményeiért jutalmaztak a nagy hagyományú díjjal Latinovits gipszkötéssel is próbál tán, a hangjáték fősze­replője. -r- Meddig hordja a gipszkötést? — Hat hétig — feleli —, ennyit mondott az orvos. — Nehéz a kényszerű pi­henés? — Nem pihenek. Ugyan­annyit dolgozom, mint ép lábbal. — Hogyan dolgozik, ha csak mankóval tud járni? — Sérülésem miatt késő tavaszra halasztották a Vígszínház Pirandello­­előadását. (A baleset ép­pen a IV. Henrik főpróbá­ján ért.) Viszont minden délelőtt részt vesznek a március végére tervezett „Ványa bácsi” próbáin. A vígszínházi felújításon én alakítom a címszerepet. Remélem, addigra már gipsz nélkül is tudok járni a színpadon. A szerep na­gyon érdekel, nagy felada­tot jelent. Az eddigitől el­térő stílusban próbáljuk előadni. — Említette az imént, hogy ugyanannyit dolgo­zik, mint egészségesen. — Innen az Egyetemi Színpadra megyek. Mankói­mat a színfalak mögött ha­gyom és begipszelt lábbal bicegek a közönség elé. El­­szavalom a műsor verseit. Eddigi tapasztalatom az, hogy a nézőtéren ülőket egyáltalán nem zavarja az otromba gipszkötés. Mi­nap a televízióban is szere­peltem. A kamera nem mutatja a lábamat, és így nyugodtan énekelhettem el két sanzont. (Kristóf) Este hat óra. A rádió 1. számú stúdiójának bejára­tánál kialszik a piros lám­pa, vége a felvételnek. A rádiójáték szereplői sietnek az anyaszínházba. Jóval ké­sőbb és igen lassan lé­peget kifelé Latinovits Zol­ Változások a térképen KÉTEZER ISMERETLEN FOTÓ A mi negyedszázadunk címmel a Kossuth Kiadó gondozásában, Rényi Péter és Sánta Ilona összeállítá­sában képeskönyv idézi az ország felszabadult 25 évé­nek eredményeit. Rövid ta­nulmánnyal és mintegy 2000, zömében még nem publikált fotóval találko­zik az olvasó. Karsai Elek és Somlyai Magda könyve A felszabadulás krónikája címmel 1944—45-ös időkre tekint vissza. A Szabadság, te szülj nekem rendet cí­mű kötet visszaemlékezé­sek gyűjteménye. Kurió­zumnak számít a magyar könyvki­adásban a Politikai plakátok albuma, amely­ az 1945—48-as időszak „utca­művészeti” produktumairól 48 színes lenyomatot tar­talmaz. Nyers Rezső írt előszót ahhoz a kötethez, amelyik „Huszonöt év — ipar, me­zőgazdaság, életszínvonal, kultúra” címmel a téma szakavatott ismerőitől gyűjt csokorba értékes ta­nulmányokat. A változások Magyarország gazdasági térképén című kiadvány a termelőerők területi átren­deződéséről, a népességmoz­gásról szóló kötet. Magyar­­ország címmel ötvenezer példányban készített a Kossuth Kiadó füzetet, pro­pagandacélra. A kiadványt orosz, német, francia és angol nyelvű változatban juttatják el külföldre. Diákok, és egy suszter GERŐ JÁNOS ÚJ KÖNYVÉRŐL Az Útlevél a másvilágra és a Tiltott utakon után a Kozmosz Könyvek soroza­tában harmadikként jelent meg most Gerő János A megtizedelt osztály című könyve. Három kisregényt olvashatunk benne. A megtizedelt osztály érett­ségi előtt álló diákok­ról szól, pontosabban az osztály életben maradt tag­jairól. A Boriszt nemcsak rövidsége, de felépítése miatt is inkább novellának nevezhetjük. A Kicsi Biri királysága mesének tű­nik, pedig valóságos tényekre épült. Biri Ti­bor, a falusi suszter meg­alakítja a nyolcezer ember­ből álló Biharberettyói Köztársaságot, magát ki­kiáltja örökös köztársasági elnöknek, s néhány melléje állt emberrel másfél hó­napig kiskirályoskodik. A termetre is kicsi falusi suszter megittasul a hata­lomtól, lázadása a kisem­ber, az elnyomott ember lá­zadása, butasága pedig a rendszer hibája, amelyben élt. Hatalomra vágyik, de dolgát jóakarattal is rosz­­szul csinálja. Fájdalmasan mulatságos Kicsi Biri tör­ténete, nevetnie kell az em­bernek, ha olvassa, ugyan­akkor valami összeszorítja a szívét. Gerő János ebben a történetben is jól alkal­mazza a humor és a szatíra eszközeit, s itt méginkább kitűnik, mint A megtize­delt osztály­ban, hogy a párbeszédeket a közlésen kívül jellemzésre is, fel­használja. Jó könyv Gerő János ti­zedik kötete. Minden kor­osztálynak olvasmány, iro­dalom. Nem is egészen sze­rencsés, hogy egy ifjúsági sorozatban adták ki. Többet adott ebben az író, annyit, hogy megérte volna soroza­ton kívüli kötetként, tartó­­sabb kötésben megjelentet­ni. — mi — A Bűn és bűnhődés külföldi­ kritikája A Theater Rundschau cí­mű nyugatnémet színházi folyóirat hosszabb méltató cikket közöl Bűn és bűn­­hődés Budapesten címmel, Petrovics Emil Doszto­­jevszkij-operájáról. Mint a cikkíró megjegyzi: Petro­­vicsot nyilván az eszme és a tett közötti konfliktus érdekelte. Igen érdekesnek tartja Maár Gyula librettó­ját, amelyben felbontotta a regény szövegét és Rasz­­kolnyikov tetteinek és reflexióinak láncolatából egyes állomásokat emelt ki.

Next