Esti Hírlap, 1970. március (15. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-31 / 75. szám
. A Nyitott könyv arra vállalkozott, hogy hónapról hónapra tájékoztasson egy-egy friss szépirodalmi műről. Hogy kedvet csináljon a mai magyar irodalomhoz. Kedvet csináljon — ami persze, semmi esetre sem jelentheti azt, hogy ennek érdekében mindenáron fenntartás nélküli elismeréssel szóljon az íróról és munkájáról. Ezt az ellentmondást — azaz a mű iránti olvasási kedv felébresztése és az objektív értékelés igénye közti ellentmondást — kell feloldania adásról adásra a műsornak. A kedvcsinálást már szinte hibátlanul megoldották az illusztrálásra kiválasztott részletek igényes filmfeldolgozásával. Ez elsősorban Gaál Albert érdeme. A másik feladatot: a mű valóságos értékének megfelelő minősítést a vita szolgálja. A kritikusok közötti véleményeltérések, mint vasárnap tapasztaltuk, növelik a műsor iránti bizalmat. • A félidő után felgyorsult, mozgalmassá lett az Őrjárat az égen története. A szombati, harmadik részben a fiatal pilóták már a felnőtt élet, az önálló döntés konfliktusait élték át. Tragikus sorsú barátjuk halálának rejtélyét kutatták, s bár szinte minden titok világossá vált, az az írói módszer, hogy az előzmények néhány szereplő elbeszélése nyomán visszaperegtek, nem nyújtott teljes lélektani hitelességet. Korábbi adósságainkat kell törlesztenünk azzal, hogy elismeréssel szólunk Bíró Miklós mindvégig jó operatőri munkájáról. • Kitűnő hangulatban és nagyon magas színvonalon zajlott le a Röpülj páva döntője Sopronból. A műsor ideje is hozzásegített ezúttal ahhoz, hogy valóban az egész ország tanúja lehessen a tehetséges énekesek és a szép dalok vetélkedőjének. A zsűrinek a legjobbak közül kellett a legjobbat kiválasztania, s ezt megelégedésünkre tette. Faragó Laura megérdemelten nyerte a nagydíjat és ezúttal szívesen vettük nemcsak a népdal éneklő csillagok felfutását, hanem azt is, hogy a díjak bőségesen hullottak. Újra énekelt a nézőtér, s ezzel a módszerrel Vass Lajos, úgy hisszük, egy hagyomány alapjait rakta le. (bársony) □ A PÉCSI Idegenforgalmi Hivatal megegyezett az Országos Filharmóniával, hogy a hétvégi kulturális program gazdagítása érdekében, kísérletképpen, tavasszal és ősszel, egy-egy szombat délután hangversenyt rendez fővárosi és helybeli muzsikusok közreműködésével a világhírű székesegyházban, a török kori dzsámiban. □ A XI. KERÜLETI képzőművészek jubileumi kiállítása április 5-ig tekinthető meg a TIT Természettudományi Stúdiójában (XI., Bocskay út 37.)) Lelki lakmuszpapír Zsiráffal és anélkül ♦ Magyarul és nagyvilágul egyszerre Két éve magam is zsiráffal jártam Angliában, azaz Boldizsár Iván Zsiráffal Angliában című útikönyvével a hónom alatt. Voltaképp az sem útikönyv volt, hanem szubjektív, szellemes riportkötet. De akkor is jó olvasgatni útikönyveit, ha csak képzeletben utazik vele az ember. Most megjelent kötete címlapján az UNESCO-t jelképező Moore-szobor és egykoffer, rajta Tuniszt, Velencét, Tripoliszt, Amszterdamot, Costa del Solt, Porto Allegrát feltüntető cédula, s még számos más tájra is elkalauzol. Önkolumbusz Az útinapló műfaja afféle lerágott csont: a legtávolabbi helyen is járt már valaki, és írt róla. Hogyan tud mégis mindig újat írni olyan „elcsépelt” hervekről is, mint Párizs vagy Velence? — Köszönöm a csonthasonlatot — feleli —, magam is kutyás ember lévén, tudom, hogy a látszólag lerágott csontokon is rengeteg hús akad, ha szívósan tovább rágják. Általában nem passzióból utazom, hanem küldetésben vagy előadást tartani, s csak nagy ügyeskedéssel sikerül néha hozzácsakliznom egy szabad napot. De kicsit én is, mint minden utas, afféle Kolumbusznak érzem magam. És „önkolumbusznak” is: saját magát is másképpen látja kint az ember. Mint egyént is, és mint egy ország állampolgárát is. A két tárgyon kívül, ami mindig velem van (a fényképezőgép és a zsebmagnó) egy harmadik, láthatatlan dolgot is mindig viszek magammal: egy képzeletbeli lakmuszpapírt. Ezt mártogatom bele a kinti helyzetekbe és viszonyokba, s ez pirul "vagy kékül el ahhoz képest, amit itthon megszokott. Régen leszállt már a zsiráfról, azaz nem csupán mint a New Hungarian Quarterly főszerkesztője járja a világot, hanem mint nemzetközi kulturális szervezetek magyar képviselője, mint a magyar kultúra utazó nagykövete. S mint ilyennek, vannak visszatérő helyei — így London és Velence. Megmarad-e ilyenkor is az utazás kaland jellege? — Persze. Egy város nemcsak utcák, templomok, múzeumok összessége, hanem elsősorban embereké. És minden új ember megismerése: kaland. A tíz év publicisztikai munkásságát felölelő kötetnek csak egyik fele közvetlen útibeszámoló, a többi a nagyvilággal, magunkkal foglalkozó tűnődés. Címét — Az angyal lába — utolsó ciklusától kapta a könyv. Ebben egy közábránddal vitázik, mely szerint néhány magyar könyv áttörte külföldön a frontot, s ezzel már meg is fogtuk a nagyvilág, a siker „angyalának” lábát. Kaland! — Igen, a zenében, a fizikában, a matematikában sok magyar elkapta már ama bizonyos lábat. Az irodalomban? Még csak messzelátóval látjuk, nemhogy megfogtuk volna! Igaz, egy-egy élvonalbeli írónk: Illyés, Németh, Déry és mások, meg természetesen József Attila, Radnóti, megjelent külföldön. De a megjelenés még nem minden. Be is kell jutni az irodalmi köztudatba. Mondjuk úgy, ahogy Bartóké a zeneibe. A tehetség mellett az is kell, hogy az irodalom ki tudja fejezni, mint Bartók, az adott világ közérzetét, de hozzá is tegyen valamit, amitől a mű más lesz, mintha francia, orosz, német vagy angol szerző fejezné ki. — Tehát reménytelen? Ne is kapkodjunk az isten, pardon, az angyal lába után? Április 9-én este 7 órakor „25 ÉVESEK RANDEVÚJA“ ÚJLAKI ÉTTEREMBEN ★ ★ ★ Budapest, III., Szépvölgyi út 15. Telefon: 686—262 Nonstop műsor • Ajándéksorsolás • Tánczene reggel 5-ig ASZTALFOGLALÁS: ÁPRILIS 6-IG Az angyal lába — Ellenkezőleg! A filmben például már mozog valami. Jancsó, Kovács, Gál, Szabó, Sára, Fábri, Révész el-elkapja néha. De nem azért,mert Cannes-ra kacsingatnak! Hanem mert a film nemzetközi műfaj lévén, sikerült magyarul és nagyvilágul egyszerre szólniuk. (ff.) A mester, a modell és az alkotás. Konyorcsik János szobrászművész Jász Dezsőnek, a spanyol polgárháború legendás hírű Juan de Pablo nevű tábornokának mellszobrán dolgozik. KÉSZÜL A HOLDMÚZEUM MEGJELENT ÉS JÓ FOLYTATÁST IGÉR A MÚZSÁK Megjelent a Múzsák első száma. A művészeti és tudományos képes folyóirat az ország 180 múzeumának, emlékházának újdonságairól, érdekességeiről tájékoztatja a közönséget. PETŐFIVEL KEZDŐDÖTT — Lapunk őse az első magyar múzeumi újság, a Petőfi Múzeum — mondotta Tóbiás Áron szerkesztő. — 1888-ban Kolozsvárott adták ki. Három irodalomtanár alapította, célja volt összegyűjteni a költőre vonatkozó emlékezéseket, személyes tárgyakat, kallódó kéziratokat, s minden Petőfi-kiadványt. Az önként vállalt feladat csak 1909 novemberében valósult meg, ekkor nyitották meg Budapesten, a Bajza utcában a Petőfi-házat. (Az épületben Jókai Mór majd egy évtizedig lakott.) 1970 múzeumi lapja az előző Múzeumi Magazinnal szemben nem szűk szakmaisajtóorgánum, a közönségnek készült és készül. A Múzsák — hasábjaikon — elvezetik az olvasót a tudomány, a művészet legkülönfélébb tartományaiba. Bemutatják a hazánkban látható történelmi, régészeti, néprajzi, művészettörténeti, filológiai, zoológiai újdonságokat, méghozzá kíváncsiságot ébresztve, kedvet csinálva, hogy öregek és fiatalok önként vágyjanak meglátogatni, sőt, visszatérni Magyarország múzeumaiba, emlékházaiba, egyes kiállításaira. A BALATON A negyedévenként megjelenő, illusztráltMúzsák — főszerkesztője Nemes Iván — gazdája a Népművelési Propaganda Iroda. E kiadó évente ezer szaknyomtatványt készít tanároknak, népművelőknek, könyvtárosoknak. Most a nagy példányszámú Múzsák saját nyomdájában készül. Az első számban olvasható — egyebek mellett — a honfoglalók ötvösművészetéről, az első Magyarországon talált mammutcsontvázról, az új 1945-ös Országházról, nevezetes farsangi táncrendekről, s a Filmmúzeum leghíresebb némafilmjeiről. A külföldi kuriozitások Líbiától Szamarkandig, az indiai „érinthetetlenektől” a vatikáni „szarkákig”, a pápai állam titokzatos kincsrablási manővereiig a legkülönbözőbb témákról szólnak. A következő, a második szám júniusban jelenik meg. Foglalkozik elsősorban a Balaton régészeti, néprajzi, történelmi, festészeti értékeivel, s közli a készülő Holdmúzeum első dokumentumait, valamint vitát kezdeményez a modern művészetről. CSILLAGJAZZ HANGLEMEZ ÉS IRODALOM mondjuk Mensáros László, és mintegy a zene folytatásaként verset, prózarészletet idéz a jazzről. A Sztereó-színház műsora nem kíván több kelléket, nagyobb statisztérát. Néhány jól összeválogatott Qualiton- hanglemez, hozzá stílusos irodalmi szemelvények, kéthárom közönséget vonzó színész. A szerkesztő, Bence Miklós ma már heti két alkalommal mutatja be zenei-irodalmi összeállításait. A Csillagrazz, amely címét O’ Casey novellájától kapta, — csak egyik a sok közül. — Hasonló műsorok készültek Kodály és Ady műveinek párosításával, Bartók zenéjéből és levelezéséből, Szokolay és Gardia Lorca Vérnásza nyomán. Ugyanígy állítottuk össze a Rigolettot is, Verdi és Victor Hugo művei alapján. Egy műsorunk különösen népszerű lett, főként a gyerekek körében. Milne Mici Mackóját adaptáltuk, gyermekzenével összekötve. Felhangzanak például Bartók és Kodály gyermekdalai és Saint-Saens-tól az Állatok farsangja. Ezzel az „árukapcsolással”, azt hiszszük, jól jár a zene és az irodalom is. Úgy is mondhatnám egymást népszerűsítik. Klubokban, művelődési otthonokban lépünk fel, mindenütt, ahová hívnak. — Új műsorok? — Most készül a Bánk bán, és a közeljövőben a Liszt-műsor. Tervezünk egy Lenin összeállítást, valamint egy felszabadulási műsort is, amelynek irodalmi anyagát mai magyar költők versei adják. . (tv) Csillagjazz. A „színpadon”, jobbról és balról csupán egy-egy hangfal, dob és trombita felel egymásnak, a zeneszámok közti szünetben feláll egy színész. NYOMOZ A TELEVÍZIÓ Kaland és víkend A falu és a televízió • Mit kér hét végére a néző Vakrepüléssel ma már nem lehet tv-műsort csinálni. Ez a felismerés hívta életre a Magyar Rádió és Televízió Tömegkommunikációs Kutató Központját. Az intézmény közreműködésével a tévé munkatárrsai most négy nagy téma feldolgozásához kezdtek AZ ISMERETTERJESZTÉS Az első témakör: az ismeretterjesztő műsorok helyzete. Az eredmény a műsorfejlesztési tervekhez szolgál majd alapul. Megvizsgálják, mennyire felelnek meg az ismeretterjesztő adások az egyes rétegek különböző műveltségi és érdeklődési szintjének; hol lehet a közönséggel való együttműködést továbbfejleszteni; milyen a természettudományok és a társadalomtudományok helyes aránya; milyen műsorokat igényelnek az alacsonyabb műveltségi szinten álló nézők; miképpen lehetneaz esztétikai nevelést hatékonyabbá tenni. A második csoport a falu és a televízió kapcsolatát vizsgálja. A téma fontosságát bizonyítja, hogy bár falun jelenleg még alacsonyabb a tv-előfizetők száma, az emelkedés itt a leggyorsabb. Figyelembe kell venni azt is, hogy az ország lakosságának, több mint fele falun él, s ez az arány hamarosan nem is változik. Hasznos tehát vizsgálni, elégedett-e a műsorral a falusi lakosság. Az is kérdés, milyen változások várhatók a falu igényeiben. REGÉNYSOROZATOK A harmadik munkaközösség a kalandsorozatok hatásvizsgálatát végzi. Nézőankétok tapasztalataival egészítik ki a régi tanulmányok adatait, s nyomozzák azt, hogy milyen indokai vannak e műfaj rendkívüli népszerűségének, milyenek azok a hősök, történetek, konfliktusok, amelyek leginkább felébresztik a nézők rokonszenvét, s egyáltalán : mi a tartalma a közönség nagy vonzódásának a sorozatokhoz? Az elemzéseket a tévé munkatársai a hazai sorozatokat készítő magyar, vagy esetleg koprodukciós műhelyek megteremtésében hasznosíthatják. (Mint ismeretes, már az idén hozzákezdenek a televízióban regényekből tv-sorozatok forgatásához, s minden évben képernyőre kerül egy-egy többrészes produkció, illetve folytatódik a tavaly nagy sikert aratott hazai kalandfilmsorozat, a Bors. NEGYEDIK TÉMA A negyedik téma: a hét vége. A televízió hét végi műsorainak vizsgálatakor figyelembe veszik, hogy vasárnap nézik legtöbben a tévét. Meg kell keresni a választ arra, miképpen módosítja a szabad szombat az emberek programját, a családok víkendjébe hogyan illeszkedik a tv-nézés, hogyan vélekednek a jelenlegi szombati műsorbeosztásról, s mit szeretnének ebben az időben a képernyőn látni. (be)