Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)
1970-05-25 / 120. szám
AZ ORSZÁGÚT SZTÁRJAI Piros, sárga teherautó-vonatok Rába, Csepel, Ikarus ♦ Szervokormányért vezetőfülke ♦ Berliez is érdeklődik — Vennék önöktől több ezer teherautósaikét. — Mit ad érte? — Szervokormányt. — Rendben van, áll az üzlet! Ez a ,,kezet rá’’ párbeszéd most gyakran visszatérő refrén a magyar járműipar gyárai és a külföldi, elsősorban a szocialistaországbeli partnerek között. Hamarosan kifutnak A BNV-n: Rába- és Ikarus-csodák, sokféle változatban, teherautó-vonatok, konténeres nyergesvontatók, új „piszeorrú” Csepel lenffyel fülkével, Volvo, Steyr, Ikarus autóbuszok, tárgyalótermes autóbusz — luxus kivitelben. Egymás mellett az országút sztárjai. A győri Rába-gyár hat kocsival jelent meg. Az egyik billenőteknős jármű, amely iránt bányászatunk máris élénken érdeklődik, mert az új járművel — 15 tonna terhet vihet — jóval olcsóbb, gazdaságosabb a szén szállítása; 230 lóerős Rába- Man-motor hajtja. Már csak az ATUKI műszaki engedélye, jóváhagyása hiányzik, s azután megkezdik a sorozatgyártást. Hamarosan kifutnak kamionhálózatunk nemzetközi vonalaira az új Rábapótkocsis szerelvények, az élénkpiros, a harsánysárga pótkocsis szerelvények, a fuvarozás teherautó-vonaljai. A motorosgép után kapcsolt pótkocsin húszlábas konténer helyezhető el. Nemzetközi kooperáció A győriek az utóbbi időben szoros együttműködést teremtettek az NDK-beli Ernst Grubawerdau gyárral. A kiállításon az NDK- pavilonnál látható a Rábasegítséggel épített német teherautó, amelynek pótkocsijához a győri gyárban készítettek vontatót. A magyar gyár évente tízezernél több futóművet készít a Szovjetuniónak. Győrött hamarosan mind több tehergépkocsit akarnak előállítani. Most tárgyalnak jugoszláv partnerükkel, hogy az új, nagy teljesítményű teherautókhoz a jugoszláv gyár készítsen pótkocsikat. Az együttműködésnek egy másik példáján a lengyel Jelez 315-ös típusú tehergépkocsit a lengyel pavilon előtt látható — Rába-futóművel jött a vásárba. A Csepel teherautógyártásban teljesen új „lapot” nyit a szigetszentmiklósi gyár együttműködése a lengyel partnerrel. A magyar gyár a nemzetközileg is elismert szervárkormányaiért a 452-es típusú új tehergépkocsijához fülkéket kap. Aláírás előtt áll az a jegyzőkönyv, amely a jugoszláv partnerrel hasonló kooperációt rögzít. Nemrég francia gazdasági küldöttség járt a Csepel Autógyárban, őket is érdekli a csepeliek szervokormánya, a Berliet Autógyárnak szüksége lenne rá. Most a csepelieken a sor: utaznak a francia gyárba, megtalálni a csepeli szervokormány ellenértékét. Hasonló együttműködésre van kilátás egy angliai gyárral. Peruba is A mátyásföldi Ikarus is bővíti nemzetközi kapcsolatait. Növekszik a Volvoautóbuszok gyártási skálája. E napokban várnak rendelést, amely szerint a svéd államvasutaknak évente ötven-hatvan autóbuszt készítenének. Volvomotorral, Volvó-alvázzal és Ikarus-karosszériával. Ezek lesznek a svéd „MÁVAUT”-kocsik. Kezdeti lépés: alakul az Ikarus és a másik híres svéd autógyár, a Scania közötti kooperáció. Az elképzelések szerint közösen gyártanak majd autóbuszokat. A Scaniának az Ikarus a már kifejlesztett, nagy sorozatra alkalmas, 200-as típusú karosszéria elemeiből állít össze autóbuszt. Az osztrák Steyrnek már a legújabb karosszériával készít kocsikat a magyar gyár, s éppen a minap írtak alá megállapodást a MOGÜRT- tel: az idén 40 Steyr—Ikarus autóbusz készül. Egészen új: a magyar—osztrák autóbusz — első fecske — eljutott Peruba. Békés Attila A Rába egyik újdonsága a billenős teherautó-óriás (Wormser felv.) ÚJ CÉGÉR: RUSZÖV Vevőjük hetven ország RUHA, CIPŐ, TÁSKA, KENDŐ ♦ KÉSZÍTI ÖTVENEZER EMBER Új cégét a vásáron a RUSZÖV-embléma. A Ruházati Szövetkezetek Budapesti Szövetsége nemrég alakult, 109 könnyűipari szövetkezetet egyesít Termékeik között — a könynyűipari pavilonban — láthatók csecsemőruházati cikkek, gyermek-, bakfis-, női és férfifelső-, valamint alsóruházati áruk, cipők, bőrdíszművek, szűcs- és szíjgyártóipari termékek, sálak, kendők. A szövetséghez tartozó szövetkezetekben — a fővárosban és tizenöt megyében — mintegy ötvenezer ember dolgozik. A termelési érték évente meghaladja a négymilliárd forintot. Ebből az export mintegy másfél milliárd forint. Legnagyobb megrendelők: a Szovjetunió, Anglia, Kanada és Románia. A 109 szövetkezet fontos szerepet tölt be a lakosság ellátásában, a választék bővítésében. A RUSZÖV éppen ezért elsőrendű feladatának tekinti az export és a belföldi piac összhangjának megteremtését, s a tagszövetkezetek már az idén — a mintegy hetven országba, exportált cikkeken kívül — a korábbinál több árut adnak a lakosságnak, a Vásáron kiállított termékekből is. AZ IDÉN: DUPLA MENNYISÉG Győzött a velúr HAZAI NYERSANYAGBÓL • Az idei vásáron Budapest Főváros Tanácsa nagydíját kapta a Bőripari Vállalat selyemfényű velúrbőre. Mit tud a győztes velúr, s mi lesz a sorsa? — erről érdeklődtünk a Bőripari Vállalat BNV kirendeltségének vezetőjétől, Serényi Ferenc osztályvezetőtől. A ruházati sertésvelúrbőr hazai nyersanyagból készül. A belőle varrt ruhák világszerte népszerűek. Az export tavaly indult meg, évi egymillió dollár értékben. Ez az összeg az idén várhatóan kétszeresére emelkedik. A világszerte divatos, keresett bőrruházat hazánkban is hódít. Különösen nagy sikerre számíthat a selyemfényű velúr, amely vetekszik a tekintélyes rangot kivívott jugoszláv bőrrel. A Bőripari Vállalat számít a növekvő érdeklődésre: negyedévenként mintegy 1,3 millió négyzetméter felsőbőrt készítenek — a legújabb divatnak megfelelően, úgynevezett „zsugorbőröket” is —, s a ruházati sértés velúrtermelés a tavalyihoz képest már az idén is, több mint duplájára emelkedik. A nagydíjas, különleges kikészítésű selyemfényű velúrt egyelőre a Pécsi Bőrgyárban készítik, ám az eredményes budapesti próbák után már a harmadik negyedévben két fővárosi üzem is bekapcsolódik a gyártásba. A nagydíjas termékből elsőként Franciaország és az NSZK rendelt. (cs. b. j.) HAJÓK PAVILONJA ÚSZÓ kiállítás A hajógyár pavilonja a városligeti tavon: úszó kiállítás. Makettek, modellek, fotók a több mint tízezer embert foglalkoztató Magyar Hajó- és Barugyárról. A ma délelőtti sajtótájékoztatón Mátyás István kereskedelmi igazgató elmondta: a nagyvállalat termékeinek, mintegy háromnegyedét exportálja, csupán a Szovjetuniónak évente, mintegy 28 millió rubel értékben szállítanak. Az idei exportrendelések között van egyebek közt Svédországnak 150 acélkonténer és az NSZK- nak öt 1920 tonnás áruszállító hajó. EZÜST A FŐTÉREN Négy évtized bemutatója Európában a harmadik helyen A magyar ezüst vásári pavilonja az idén is a főtéren fogadja vendégeit. A rendezők célja kettős: bemutatni huszonöt év eredményeit, s szemléltetni a most következő tizenöt év fejlesztési programját. Ami a múltat illeti, az alumíniumipar negyedszázados fejlődése rendkívül dinamikus volt. A háborús károk helyreállítása után az iparág már 1949-ben elérte a korábbi legmagasabb termelési szintet. 1950-ben a magyaróvári és az ajkai timföldgyáron kívül megkezdték a munkát Közép-Európa egyik legnagyobb timföldgyárában, Almásfüzitőn. 1952-ben avatták fel az újonnan épült inotai alumíniumkohót. A fejlődést jól szemlélteti, hogy 1949 és 1969 között a bauxittermelés 245, a timföldgyártás 1115, az alumíniumkohászat 306, az alumíniumfelhasználás 1115 százalékkal növekedett. Magyarország tavalyi alumíniumtermelési adatai világviszonylatban is figyelemre méltóak: timföldtermelésünk Európában a harmadik helyen áll, alumínium félgyártásunk és alumínium-felhasználásunk pedig megegyezik az iparilag fejlett európai tőkés államok színvonalával. A gyors fejlődést a huszonöt éves átgondolt munka, s az 1960-as években megkötött magyar—szovjet és magyar—lengyel alumíniumegyezmények tették lehetővé. Ez a nemzetközi munkamegosztás ad alapot a további, még gyorsabb fejlődéshez. A kiállítás bemutatja azt a programot is, amelyet a kormány márciusban hagyott jóvá a magyar ezüst fejlesztésére. Eszerint tizenöt év alatt a timföldgyártásnak 180 százalékra, az alumíniumkohászatnak 160 százalékra, s az alumíniumfélgyártmány gyártásának 280 százalékra kell növekednie. Az alumíniumfelhasználás a jelenleginek mintegy háromszorosára emelkedik; 1985-re körülbelül huszonöt százalékkal haladja meg az USA jelenlegi színvonalát. A fejlesztési program a legnagyobb ütemben az építőipar és a csomagolástechnika kiszolgálását szorgalmazza. Érdekes, hogy már tavaly 85 százalékkal nőtt az építőipari és huszonkét százalékkal emelkedett a csomagolási célokra felhasznált alumínium mennyisége. A kiállítás központjában áll a Székesfehérvári Könynyűfémmű szélesszalag hengerművének új termékét szimbolizáló kompozíció. Az 1500 milliméter szélességű szalag, illetve lemeztermék a minőségjavításon kívül jelentős megtakarítást eredményez a felhasználóknak. A hajótestek gyártásakor például ennek a terméknek a felhasználásával tíz-tizenöt százalékos anyag-, s huszonöt-kilencven százalékos költségmegtakarítást érhetnek el. Láthatja a BNV közönsége a Magyar Alumínium ■ ipari Tröszt hullámosított alumíniumlemezekből készült, hőszigetelt paneleit is. Ezekhez hasonló szerkezeti elemekből épült tavaly három hónap alatt a 2100 négyzetméter alapterületű, ezer vagon befogadóképességű tuzséri hűtőház. Bemutatják az időálló, úgynevezett önszínezett burkoló idomokat és válaszfalakat is. Ezekből az idei Zágrábi Nemzetközi Vásáron három nap alatt két szakmunkás felépített egy 300 négyzetméteres alapterületű irodát és kiállítótermet. Bizonyosan nagy sikert aratnak majd a Kőbányai Könnyűfémmű új fóliatermékei, s az örökragasztóval ellátott kasírozott fóliák, amelyeket leginkább az iparművészek, a dekoratőrök, a barkácsolók fogadnak örömmel. Halmai György