Esti Hírlap, 1970. május (15. évfolyam, 101-125. szám)

1970-05-25 / 120. szám

AZ ORSZÁGÚT SZTÁRJAI Piros, sárga teherautó-vonatok Rába, Csepel, Ikarus ♦ Szervokormányért vezetőfülke ♦­­ Berliez is érdeklődik — Vennék önöktől több ezer teherautósaikét. — Mit ad érte? — Szervokormányt. — Rendben van, áll az üzlet! Ez a ,,kezet rá’’ párbe­széd most gyakran vissza­térő refrén a magyar jár­műipar gyárai és a külföl­di, elsősorban a szocialista­országbeli partnerek kö­zött. Hamarosan kifutnak A BNV-n: Rába- és Ika­­rus-csodák, sokféle válto­zatban, teherautó-vona­tok, konténeres nyerges­vontatók, új „piszeorrú” Csepel lenffyel fülkével, Volvo, Steyr, Ikarus autó­buszok, tárgyalótermes autóbusz — luxus kivitel­ben. Egymás mellett az or­szágút sztárjai. A győri Rába-gyár hat kocsival je­lent meg. Az egyik billenő­teknős jármű, amely­ iránt bányászatunk máris élén­ken érdeklődik, mert az új járművel — 15 tonna ter­het vihet — jóval olcsóbb, gazdaságosabb a szén szál­lítása; 230 lóerős Rába- Man-motor hajtja. Már csak az ATUKI műszaki engedélye, jóváhagyása hi­ányzik, s azután megkez­dik a sorozatgyártást. Hamarosan kifutnak ka­mionhálózatunk nemzet­közi vonalaira az új Rába­­pótkocsis szerelvények, az élénkpiros, a harsánysárga pótkocsis szerelvények, a fuvarozás teherautó-vo­naljai. A motorosgép után kapcsolt pótkocsin húsz­lábas konténer helyezhető el. Nemzetközi kooperáció A győriek az utóbbi idő­ben szoros együttműködést teremtettek az NDK-beli Ernst Grubawerdau gyár­ral. A kiállításon az NDK- pavilonnál látható a Rába­­segítséggel épített német teherautó, amelynek pótko­csijához a győri gyárban készítettek vontatót. A ma­gyar gyár évente tízezernél több futóművet készít a Szovjetuniónak. Győrött hamarosan mind több te­hergépkocsit akarnak elő­állítani. Most tárgyalnak jugoszláv partnerükkel, hogy az új, nagy teljesít­ményű teherautókhoz a ju­goszláv gyár készítsen pót­kocsikat. Az­ együttműkö­désnek egy másik példáján a lengyel Jelez 315-ös típu­sú tehergépkocsi­t a len­gyel pavilon előtt látható — Rába-futóművel jött a vásárba. A Csepel teherautógyár­tásban teljesen új „lapot” nyit a szigetszentmiklósi gyár együttműködése a len­gyel partnerrel. A magyar gyár a nemzetközileg is el­ismert szervárkormányai­ért a 452-es típusú új te­hergépkocsijához fülké­ket kap. Aláírás előtt áll az a jegyzőkönyv, amely a jugoszláv partnerrel ha­sonló kooperációt rögzít. Nemrég francia gazdasági küldöttség járt a Csepel Autógyárban, őket is ér­dekli a csepeliek szervo­kormánya, a Berliet Autó­gyárnak szüksége lenne rá. Most a csepelieken a sor: utaznak a francia gyárba, megtalálni a csepeli szer­vokormány ellenértékét. Hasonló együttműködésre van kilátás egy angliai gyárral. Peruba is A mátyásföldi Ikarus is bővíti nemzetközi kapcso­latait. Növekszik a Volvo­­autóbuszok gyártási ská­lája. E napokban várnak rendelést, amely szerint a svéd államvasutaknak évente ötven-hatvan autó­buszt készítenének. Volvo­­motorral, Volvó-al­vázzal és Ikarus-karosszériával. Ezek lesznek a svéd „MÁVAUT”-kocsik. Kez­deti lépés: alakul az Ika­rus és a másik híres svéd autógyár, a Scania közötti kooperáció. Az elképzelé­sek szerint közösen gyárta­nak majd autóbuszokat. A Scaniának az Ikarus a már kifejlesztett, nagy sorozatra alkalmas, 200-as típusú ka­rosszéria elemeiből állít össze autóbuszt. Az oszt­rák Steyrnek már a leg­újabb karosszériával készít kocsikat a magyar gyár, s éppen a minap írtak alá megállapodást a MOGÜRT- tel: az idén 40 Steyr—Ika­rus autóbusz készül. Egé­szen új: a magyar—oszt­rák autóbusz — első fecs­ke — eljutott Peruba. Békés Attila A Rába egyik újdonsága a billenős teherautó-óriás (Wormser felv.) ÚJ CÉGÉR: RUSZÖV Vevőjük hetven ország RUHA, CIPŐ, TÁSKA, KENDŐ ♦ KÉSZÍTI ÖTVENEZER EMBER Új cégét a vásáron a RUSZÖV-embléma. A Ru­házati Szövetkezetek Buda­pesti Szövetsége nemrég alakult, 109 könnyűipari szövetkezetet egyesít Ter­mékeik között — a köny­­nyűipari pavilonban — lát­hatók csecsemőruházati cik­kek, gyermek-, bakfis-, női és férfifelső-, valamint al­sóruházati áruk, cipők, bőr­­díszművek, szűcs- és szíj­gyártóipari termékek, sálak, kendők. A szövetséghez tartozó szövetkezetekben — a fő­városban és tizenöt megyé­ben — mintegy ötvenezer ember dolgozik. A termelé­si érték évente meghaladja a négymilliárd forintot. Eb­ből az export mintegy más­fél milliárd forint. Legna­gyobb megrendelők: a Szov­jetunió, Anglia, Kanada és Románia. A 109 szövetkezet fontos szerepet tölt be a lakosság ellátásában, a választék bő­vítésében. A RUSZÖV ép­pen ezért elsőrendű felada­tának tekinti az export és a belföldi piac összhangjá­nak megteremtését, s a tagszövetkezetek már az idén — a mintegy hetven országba, exportált cikkeken kívül — a korábbinál több árut adnak a lakosságnak, a Vásáron kiállított termé­kekből is. AZ IDÉN: DUPLA MENNYISÉG Győzött a velúr HAZAI NYERSANYAGBÓL • Az idei vásáron Budapest Főváros Tanácsa nagy­díját kapta a Bőripari Vál­lalat selyemfényű velúr­bőre. Mit tud a győztes velúr, s mi lesz a sorsa? — erről érdeklődtünk a Bőripari Vállalat BNV kirendeltsé­gének vezetőjétől, Serényi Ferenc osztályvezetőtől.­­ A ruházati sertés­­velúrbőr hazai nyersanyag­ból készül. A belőle varrt ruhák világszerte népszerű­­­­ek. Az export tavaly indult meg, évi egymillió dollár értékben. Ez az összeg az­­ idén várhatóan kétszere­sére emelkedik. A világszerte divatos, ke­resett bőrruházat hazánk­ban is hódít. Különösen nagy sikerre számíthat a selyemfényű velúr, amely vetekszik a tekintélyes ran­got kivívott jugoszláv bőr­rel. A Bőripari Vállalat szá­mít a növekvő érdeklődés­re: negyedévenként mint­egy 1,3 millió négyzetméter felsőbőrt készítenek — a legújabb divatnak megfe­lelően, úgynevezett „zsugor­bőröket” is —, s a ruházati s­értés vel­ú­r­­­terme­l­és a ta­valyihoz képest már az idén is, több mint duplájára emelkedik. A nagydíjas, különleges kikészítésű selyemfényű velúrt egyelőre a Pécsi Bőrgyárban készítik, ám az eredményes buda­pesti próbák után már a harmadik­ negyedévben két fővárosi üzem is bekap­csolódik a gyártásba. A nagydíjas termékből első­ként Franciaország és az NSZK rendelt. (cs. b. j.) HAJÓK PAVILONJA ÚSZÓ kiállítás A hajógyár pavilonja a városligeti tavon: úszó ki­állítás. Makettek, modellek, fotók a több mint tízezer embert foglalkoztató­­ Ma­gyar Hajó- és Barugyárról. A ma délelőtti sajtótájékoz­tatón Mátyás István keres­kedelmi igazgató elmondta: a nagyvállalat termékeinek, mintegy háromnegyedét ex­portálja, csupán a Szovjet­uniónak évente, mintegy 28 millió rubel értékben szál­lítanak. Az idei exportren­delések között van egyebek közt Svédországnak 150 acélkonténer és az NSZK- nak öt 1920 tonnás áru­szállító hajó. EZÜST A FŐTÉREN Négy évtized bemutatója­­ Európában a harmadik helyen A magyar ezüst vásári pa­vilonja az idén is a főtéren fogadja vendégeit. A ren­dezők célja kettős: bemu­tatni huszonöt év eredmé­nyeit, s szemléltetni a most következő tizenöt év fej­lesztési programját. Ami a múltat illeti, az alumíniumipar negyedszá­zados fejlődése rendkívül dinamikus volt. A háborús károk helyreállítása után az iparág már 1949-ben el­érte a korábbi legmaga­sabb termelési szintet. 1950-ben a magyaróvári és az ajkai timföldgyáron kí­vül megkezdték a munkát Közép-Európa egyik legna­gyobb timföldgyárában, Almásfüzitőn. 1952-ben avatták fel az újonnan épült inotai alumíniumko­hót. A fejlődést jól szemlél­teti, hogy 1949 és 1969 között a bauxittermelés 245, a timföldgyártás 1115, az alumíniumkohászat 306, az alumíniumfelhaszná­­lás 1115 százalékkal nö­vekedett. Magyarország tavalyi alumíniumtermelési ada­tai világviszonylatban is figyelemre méltóak: tim­földtermelésünk Európá­ban a harmadik helyen áll, alumínium félgyártásunk és alumínium-felhasználá­sunk pedig megegyezik az iparilag fejlett európai tő­kés államok színvonalával. A gyors fejlődést a hu­szonöt éves átgondolt mun­ka, s az 1960-as években megkötött magyar—szov­jet és magyar—lengyel alu­míniumegyezmények tet­ték lehetővé. Ez a nemzet­közi munkamegosztás ad alapot a további, még gyorsabb fejlődéshez. A kiállítás bemutatja azt a programot is, amelyet a kormány márciusban ha­gyott jóvá a magyar ezüst fejlesztésére. Eszerint tizenöt év alatt a tim­földgyártásnak 180 száza­lékra, az alumíniumko­hászatnak 160 százalékra, s az alumíniumfélgyárt­mány gyártásának 280 százalékra kell növeked­nie. Az alumíniumfelhaszná­lás a jelenleginek mintegy háromszorosára emelke­dik; 1985-re körülbelül hu­szonöt százalékkal haladja meg az USA jelenlegi szín­vonalát. A fejlesztési program a legnagyobb ütemben az építőipar és a csomagolás­technika kiszolgálását szor­galmazza. Érdekes, hogy már tavaly 85 százalékkal nőtt az építőipari és hu­szonkét százalékkal emel­kedett a csomagolási cé­lokra felhasznált alumí­nium mennyisége. A kiállítás központjában áll a Székesfehérvári Köny­­nyűfémmű szélesszalag hengerművének új termé­két szimbolizáló kompozí­ció. Az 1500 milliméter szé­lességű szalag, illetve le­meztermék a minőségjaví­táson kívül jelentős meg­takarítást eredményez a felhasználóknak. A hajó­testek gyártásakor például ennek a terméknek a fel­­használásával tíz-tizenöt százalékos anyag-, s hu­­szonöt-kilencven százalé­kos költségmegtakarítást érhetnek el. Láthatja a BNV közönsé­ge a Magyar Alumínium ■ ipari Tröszt hullámosított alumíniumlemezekből ké­szült, hőszigetelt paneleit is. Ezekhez hasonló szerke­zeti elemekből épült ta­valy három hónap alatt a 2100 négyzetméter alapterületű, ezer vagon befogadóképességű tu­­zséri hűtőház. Bemutatják az időálló, úgynevezett önszínezett burkoló idomokat és vá­laszfalakat is. Ezekből az idei Zágrábi Nemzetközi Vásáron három nap alatt két szakmunkás felépített egy 300 négyzetméteres alapterületű irodát és kiál­lítótermet. Bizonyosan nagy sikert aratnak majd a Kőbányai Könnyűfémmű új fóliatermékei, s az örök­ragasztóval ellátott kasíro­zott fóliák, amelyeket leg­inkább az iparművészek, a dekoratőrök, a barkácsolók fogadnak örömmel. Halmai György

Next